 |
| Jogom van a jövőre! |
Teremtéspusztulás sokadik része
Diadalittas igazgató újraválasztás
után is folytatódik a rossz praxis. Valaki sikeres igazgató legyen
semmi nem kell hozzá, csak a feudumot tartó pártnak könyvecskéje
és azt leépíteni, amit elődje felépített. Igen ismét Csókán
járunk ahol minden kétszer fordítva van, mint másutt és
pellengéren az „elhallgatott” egészségügy...
Mit tesz ember-fia ha beteg a gyermeke?
Egyszerű a képlet: elviszi a gyermekorvoshoz, ha van a közelben!
Miért-ne lenne?! Hiszen itt minden van a nagy szónoklatokban, azt
követően a szürke mindennapokban durran a nagy semmi! Igen
elszállt a biztosíték, mert ugyebár kettő gyermekemmel beálltam
a sorba, hogy az ügyeletben lévő gyermekgyógyász megvizsgálja
őket az újabb kori valamelyik influenza végett. A munka idő
reggel héttől tart valameddig (?!)és tizenegy-óráig veszik át
az egézségügyi könyvecskéket. Ma is így történt,
sorba-álltunk, de a kedves nővér negyed tizenkettőkor kinézett a
szerencsétlen gyerekseregre és mély sajnálatát fejezte ki, hogy
az „egy” gyermekgyógyász sajnos tovább nem tud senkit fogadni
és akinek sürgős az délután forduljon a felnőttkórságokkal
foglakozó kollégákhoz.
Először is:, ez hogyan történhetett
meg, ha itt minden rendben van? Kiderül, hogy folyamatosan egy
gyermekgyógyász van a rendelőben, az idősebb kolléga meg addig
valamilyen terepet jár, ha éppen nem képezi tovább magát
szuper-jó gyermekgyógyásszá...
Kettő: a gyermek az nem felnőtt
kicsiben, hogy a felnőttkórságokkal foglakozók szemrevételezzék
és kísérletezzenek velük, mint a kísérleti nyulakkal valamiféle
laborban! Itt jön a képbe a gondviselő fohász a legfelsőbb
hatóságokhoz, meg Zenta városához, hogy ha nagy a baj az ottani
lelkiismeretes orvosok elfogadják a piciny pácienst, mert utólag
kiderül Csóka hadban áll Zentával, de mi egyszerű
kenyérpusztítók csak, akkor szembesülünk vele, amikor odaérünk
a baj nevezetű témával tisztes hivatal elé valamiféle megoldást
kieszközölni. Csóka nem hajlandó hátteret biztosítani
belgyógyászoknak, kardiológusoknak és immáron gyermekgyógyásznak
sem..., Mindenki találja fel magát, ahogyan tudja, mert az a
korszak köszöntött ránk. Az elüldözött igazgatónál, ez nem
így volt, az nem sóhajtozott meg az égre tekingetettet, hanem a
tett mezejére lépett és Csókán felépített egy emelt szintű
egészségvédelmet. Ma oda jutottunk, hogy nemkívánatos személlyé
nyilvánították és pályázatát a házi-orvisi munkakörre
figyelmen kívül hagyták, ott ahol krónikus az orvoshiány? A
szégyen itt nem létező fogalom!
Három: Nem okolom az ügyelő
gyermekgyógyászt, mert tényleg nagyon sok beteg gyermek
tartózkodott a rendelőben és meg kell, hogy vizsgálja őket
lelkiismeretesen, ha téved nagy baj és bú lehet belőle, ezzel
mindannyian tisztában vagyunk. A nővér meg azt mondotta, amit
megparancsoltak néki a pártgyógyászok, mert itt már a politika
gyógyít! Politikus dönti el ki milyen nyavalyába szenvedhet és
az mennyibe kerülhet, megette a kutya a telet!
Négy: az egészségügy helyre
paskolási kísérletében aláírattak velünk egy kezelő orvosi
nyilatkozatot, hogy a gyermeknek is legyen saját kezelő orvosa, aki
végigkíséri a fejlődésben és időben rátapint a
rendellenességre, ha jelentkezik nála. Én, ezt a választott
kezelő orvost évek óta nem látom, de időnkénti minisztériumi
szondáztatás idején kezembe nyomnak egy kérdőívet (anonimul)
és ott elvárják, hogy minden jót írjak róla, mert ellenben a
gyermek issza meg a levét! Ide süllyedtünk? Igen ide, de
süllyedünk még!
Megoldás: hazajöttünk, lázmérőt
nyomtam a gyermekeim hóna alá, megmértem a mérendőt egy ibrik jó
-féle gyógyteát főztem, majdan mézzel ízesíttettem, ahogyan
öregapámtól tanultam és most van az az időszak, hogy figyelem
őket és azon gondolkodom, ha baj lesz hova forduljak! Csókán
már a gyermek sem ember, mert itten minden jól megy...
Margit Zoltán
