Molnár Ferenc,
a szabadkai Felső Bíróság tanácselnök-bírója 2013. augusztus
29-én végzést hozott, miszerint a 2012. október 22-én
letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei
és temerini magyar fiatal K. 48/13 számú bűnügyében az iratok
közül „el kell különíteni a (végzésben tételesen felsorolt
– B. A.) jegyzőkönyveket”. A végzést számomra 2013.
szeptember 10-én kézbesítették.
Az
újvidéki Felsőfokú Ügyészség a fiatalok ellen nemzeti,
faji, vallási gyűlöletet vagy türelmetlenség kiváltása,
illetve szítása miatt emelt vádat.
Az elkülönítésre elrendelt
jegyzőkönyvek közé tartoznak az – akkor még – gyanúsított
fiatalok 2012. október 23-i, a temerini rendőrállomáson történt
meghallgatásáról, az újvidéki Felső Bíróságon készült és
a tanúfelismerésről szóló, valamint ugyanennél a bíróságnál
a tanúk meghallgatásáról írt jegyzőkönyvek.
Ez azt jelenti, hogy „amikor végzés
jogerős lesz, az ügyiratokból kiválasztják a jegyzőkönyveket
és külön borítékban átadják a vizsgálóbírónak, hogy
elkülönítve az egyéb iratoktól megőrizze őket”. A további
eljárásban, tehát, ezek az iratok nem lehetnek jelen. A
tanácselnök ugyanis „a főtárgyalás kitűzése előtt
megállapította, hogy az ügyiratokban olyan bizonyítékok
szerepelnek, amelyek tartalmuk szerint vagy beszerzésük módja
által ellentétesek az alkotmány, a Büntető Eljárási Törvény
(BET) és más törvények idevágó rendelkezéseivel”.
A nyolc sűrűn gépelt oldalból álló
végzésben kifejtett bírósági álláspont szerint sérültek a
nyelvek és írások használatáról szóló törvény
rendelkezései. – A temerini rendőrállomás tisztségviselője
nem világosította fel a gyanúsítottakat azon jogunkról, hogy
nyilatkozhatnak, hogy a hivatalos használatban lévő nyelvek közül
mely nyelven kívánják, hogy az eljárás velük szemben lefolyjon.
A kérdéses jegyzőkönyvekben, tehát, az eljárás nyelve, mint
előzetes kérdés, nem lett törvényesen meghatározva – áll a
bírósági végzésben.
Az emberi jogok és
alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény
becikkelyezéséről szóló törvény szerint „minden
bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak
kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően
meg nem állapították”. Ennek ellenére, az eljárás rendőrségi,
valamint az ügyészség képviselője által vezetett bizonyítási
cselekmény folyamán és arról készült jegyzőkönyvekben „a
gyanúsítottak már mint a kérdéses bűncselekmény elkövetői
vannak megjelölve”. Így, a bíróság szerint, ebben az
eljárásban „sérült a gyanúsítottak ártatlanságának
védelme” is. (A temerini községi képviselő-testület is,
a 2012. október 25-i ülésén – még mielőtt bíróság elé
került volna az ügy –, „határozatban ítélte el az újfasiszta
megnyilvánulást, amely többrendbeli bűncselekmény elemeit is
tartalmazta”.)
A szabadkai bíróság
szabálytalanságokat állapított meg a tanúfelismerés során is,
mivel a gyanúsítottak „jóval idősebb férfiakkal” együtt
lettek bemutatva, akiknek „az alaktani jellegzetességei nem
olyanok mint egy 1994-ben született férfié” (vagyis a
gyanúsítottak többségének korosztályához tartozóké).
A bíróság továbbá úgy találta,
hogy „a tanúk meghallgatásról készült jegyzőkönyvek (is –
B. A.) törvénytelenek, mivel azok a BET rendelkezéseivel
ellentétes módon keletkeztek”. A BET ugyanis „nem ismeri a tanú
meghallgatását, mint bizonyítási cselekményt, ahogy a
jegyzőkönyvek az újvidéki Felső Bíróságon készültek”
(hanem kihallgatását). Így, azokat „törvénytelennek kell
tekinteni”. A konkrét esetben „a vizsgálóbíró a
terhelteket nem értesítette a tanúk kihallgatásáról”, ami
miatt „sérült a védelemre való jog” is – áll a legújabb
bírósági végzésben, amely ellen három napon belül lehet
fellebbezni az újvidéki Fellebbviteli Bírósághoz.
Újvidék, 2013. szeptember 10.
Mgr. Bozóki Antal,
Koperec Csongor és Smith Tomas
védőügyvédje
