Kisebbségjogi jegyzet
Szerbiában nem a
nemzeti kisebbségi jogszabályok számával, hanem azok
minőségével, egymással való összehangoltságával és
gyakorlati alkalmazásával van a baj. Egyes törvények nem csak
hiányosak,[1] de gondok vannak a gyakorlati alkalmazásukkal
is, mivel jelentős eltérés mutatkozik a jogszabályok és a
nemzeti kisebbségek jogainak mérvadó megvalósítása között.
A meglévő törvényeket ugyanis nem következetesen, hanem inkább
szelektíven alkalmazzák, amikor azt a személyes, csoport, vagy a
hatalmon lévő elit szűk pártérdekei kívánják. Egyes
törvények ellentétes megoldásokat is tartalmaznak, mert azt,
amit az egyik törvény lehetővé tesz, a másik törvény
megvonja. Ezért szükséges a kisebbségi jogszabályoknak az
európai normákkal való összehangoltságának és nem utolsó
sorban a mindennapi gyakorlati alkalmazásának átfogó és
folyamatos elemzésére.
Nem tarják tiszteletben
– A Szerbiában
élő nemzeti kisebbségek jogait nagymértékben nem tarják
tiszteletben, a helyi önkormányzatok képviselői pedig nem
tesznek eleget az ombudsman ajánlásainak[2] – értékelték
február 27-én a belgrádi Média Központban, az emberi jogok
védelmével foglalkozó független intézetek gyűlésén.[3]
Vesna Petrović, a
belgrádi Emberi Jogi Központ végrehajtó igazgatója bemutatta
Az emberi jogok védelmével foglalkozó független intézet
ajánlásainak megvalósítása című kiadványt. Petrović
elmondta, hogy a kutatás eredményeként megjelent kiadvány célja
„az intézmények megerősítése a nemzeti kisebbségek jogainak
jobb megvalósítása céljából”.[4]
– Az ajánlások
a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos
használatáról szólnak, köztük arról, hogy az utcák, terek
és más településhelyek neve kétnyelvű legyen és, hogy a
személyi igazolványt anyanyelven adják ki. A foglalkoztatottak
anyagismeretének, valamint a kisebbségek jogai tiszteletben
tartása politikai akaratának hiányát meg kell változtatni –
emelte ki Petrović. Hozzátette, hogy a jogi akadályok a nemzeti
kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényből erednek,
amelynek egyes rendelkezései ütköznek más törvényekkel.
– Szükséges
ezt a törvényt megváltoztatni és kiegészíteni, de amíg
hatályos, tiszteletben kell tartani – hangsúlyozta Petrović.[5]
Goran
Bašić, köztársasági
ombudsman-helyettes elmondta, hogy ez a testület tavaly 333
ajánlást küldött a helyi önkormányzatokba[6], ebből 54
foglalkozik a nemzeti kisebbségek jogaival. – Az ombudsman
ajánlásait nagymértékben elfogadták, kivéve a nemzeti
kisebbségek jogaira vonatkozókat, amelyek több mint 50-át nem
hajtották végre.[7]
Két újvidéki példa
Hogy
a tartományi ombudsman ajánlásait is mennyire tartják, illetve
nem tartják tiszteletben, lássunk két újvidéki példát:
Első
példa. Miután a médiumok a latin
betűs tábla cirill betűsre cseréléséről cikkeztek 2012
decemberének közepén, a tartományi ombudsman eljárást
indított annak megállapítására, vajon az intézmény neve
szerepel-e a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló
törvénnyel összhangban a hivatalos használatban lévő
nyelveken is.
2013. január 24-én a tartományi ombudsman közölte, az Újvidéki Művelődési Központ kiküszöbölte az intézmény névtábláján kifogásolt szabálytalanságokat, s az új táblán immáron az intézmény neve az Újvidéken hivatalos használatban lévő valamennyi nyelven fel van tüntetve.[8]
Második példa. A Szerb Haladó Párt (SNS/SZHP) körüli szövetségből álló új városi hatalom úgy döntött, Újvidék „kultúrájának, hagyományainak és szellemiségének megőrzése érdekében (január 8-ától – B. A. megj.) cirill feliratokkal közlekednek majd a városi buszok”.
Vukašinović
Éva tartományi ombudsman-helyettes
az eset kapcsán elmondta, hogy Újvidéken hivatalos használatban
van a szerb, a magyar, a szlovák és a ruszin nyelv és írás,
így a Városi Közlekedési Közvállalat (VKV) a használatban
levő nyelvek írásmódja szerint is köteles lenne kiírni minden
feliratot. „Az irányjelző táblákon ennek úgy kellene
megjelennie, hogy a cirill betűs írásmód után – ábécé
sorrendben – feltüntetik a feliratot az itt használatos
nyelveken is: magyarul, szlovákul, stb.” (Tegyük hozzá:
Vonatkozik ez minden egyéb közérdekű feliratra is – B. A.
megj.)
– A hivatalos
nyelvhasználati rendeletet alkalmazni kell, nem csak dísz, a
közlekedési közvállalat kénytelen lesz beszerezni olyan
displayeket, amelyeken felváltva, cserélődve olvasható lesz a
szerb, magyar stb. szöveg – magyarázta Vukašinović.(Egyébként
maga az ombudsman sem tartja be a kisebbségi nyelvek
egyenrangúságára vonatkozó szabályt. A honlapja ugyanis csak
szerb nyelvű, igaz latin betűs:
http://www.ombudsmanapv.org/ombjo/)
Az
ombudsman-helyettes elmondta azt is, hogy az eset felkeltette az
érdeklődését, és megkezdte az utca-névtáblák ellenőrzését
és „követelni fogja az újvidéki városvezetéstől, hogy a
kisebbségek nyelvén is tüntessék fel az utcaneveket – ha már
a törvényességre hivatkoznak”.[9]
Mikor lesz február eleje?
– Az ombudsman
illetékességi körébe tartozik a szabálysértési, de büntető
eljárások indítása is, amennyiben úgy értékeli, hogy
sérültek a kisebbségi jogok. Jogunkban áll bírósági eljárást
is indítanunk a megkülönböztetés megakadályozásáról szóló
törvény alapján és biztos, hogy a rendelkezésünkre álló
minden törvényes eszközt alkalmazni fogunk a diszkrimináció
megakadályozására. Nem alkalmazhatjuk csak azt, ami nekünk
tetszik, hanem a törvényt egészében. A VKV február
elejéig köteles válaszolni a levelünkre –
nyilatkozta Vukašinović a 24 sata Novi Sad (24 óra Újvidék)
című napilapnak február 28-án.[10]
Most március eleje van. Akármennyire
is igyekeztem tájékozódni, semmilyen újabb információt nem
találtam arról, hogy a VKV válaszolt-e az ombudsmannak, és ha
igen mit, s hogy az ombudsman indított-e bármilyen eljárást a
városi hatalom vagy a VKV ellen? Illett volna erről legalább
értesíteni a közvéleményt! Mélyen hallgat erről a Magyar
Nemzeti Tanács is.
A kimondott szó kötelez. Vonatkozik
ez a hivatásos tisztségviselőkre is. Amennyiben a tartományi
ombudsman, a helyettese, vagy bárki más valamilyen okból
kifolyólag nem képes a törvénnyel összhangban ellátni a
feladatát, az erkölcs megköveteli a tisztségéből való
távozást. Bármennyire is fájdalmas az.
Nem Pásztor Bálint, Varga László
és Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági
képviselőinek a kötelessége lenne, hogy minderről
tájékoztassák az Európa Tanács és az Európai Unió illetékes
szerveit?
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. március 3.
[1] te:
Hiányos törvények. Magyar Szó, 2006. május 10., 1. o.
[2] A
Beta hírügynökség magyar nyelven közölt tudósításában ez
a megfogalmazás így hangzik: „A Szerbiában élő nemzeti
kisebbségek jogait szavatoló törvények jók ugyan, de nem
alkalmazzák őket kellő mértékben, összegezték Belgrádban
az emberi jogok védelmével foglalkozó független intézetének
gyűlésén.” Nem alkalmazzák kellőképpen a kisebbségek
jogait védő törvényeket.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18102/Nem-alkalmazzak-kellokeppen-a-kisebbsegek-jogait-vedo-torvenyeket.html, 2013.
február 27. [17:49]
[3] K.
Ž.: Lokalne vlasti krše prava manjina [A
helyi önkormányzatok sértik a kisebbségek jogait].Danas, 2013.
február 28., 7. o.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] A
2-es alatt említett tudósításban a „lokalnim samoupravama”
kifejezés úgy fordították, hogy a „helyi közösségekbe”.
[7] Lás
a 3-as alatt idézett írást.
[8] Ombudsman:
Az Újvidéki Művelődési Központ táblája immár többnyelvű.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14795/Ombudsman-Az-Ujvideki-Muvelodesi-Kozpont-tablaja-immar-tobbnyelvu.html, 2013.
január 25. [15:50] és
http://www.ombudsmanapv.org/ombjo/index.php/najnovije-vesti/aktuelnosti-oblasti
[9] szb:
A nyelvhasználati előírás nem csak dísz. Magyar
Szó, 2013. január 17., 12. o.
