Folytatják az erdélyi magyar
önrendelkezésért indított tüntetés-sorozatot
A mai napon Tőkés László
EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke közös
sajtótájékoztatót tartottak Nagyváradon. Két téma került
napirendre: Szerbia Köztársaság uniós integrációja és a
romániai magyar nemzeti közösség, Székelyföld, Partium és
Erdély autonómiája.
Tőkés László bejelentette: egy nagyszabású tüntetés megszervezését tervezik a verespataki bányaberuházás ügyében, szolidaritást vállalva Mócföld lakossága és a hónapok óta tartó tüntetések résztvevői iránt. Ugyanakkor leszögezte: a Székelyföldi menetelés egyenes folytatásaképpen készek akár Bukarestben vagy Brüsszelben tüntetni a székelyek, és az erdélyi magyarok autonóm jogainak kivívása érdekében.
Tőkés László bejelentette: egy nagyszabású tüntetés megszervezését tervezik a verespataki bányaberuházás ügyében, szolidaritást vállalva Mócföld lakossága és a hónapok óta tartó tüntetések résztvevői iránt. Ugyanakkor leszögezte: a Székelyföldi menetelés egyenes folytatásaképpen készek akár Bukarestben vagy Brüsszelben tüntetni a székelyek, és az erdélyi magyarok autonóm jogainak kivívása érdekében.
Amint már hírül adtuk,
az Európai Parlament Emberi Jogi
Bizottságának koordinátoraként, Tőkés László a napokban
látogatást tett Szerbiában, ahol azt tapasztalta, hogy az uniós
integráció előtt álló ország kormánya nem fektet kellő
hangsúlyt az etnikai kisebbség problémáira. A csatlakozás
előfeltétele Tőkés László szerint a kisebbségek – köztük a
magyarok és a vlacho-románok – helyzetének rendezése.
Alább olvashatják a sajtótájékoztatón közzé tett két nyilatkozatot.
Alább olvashatják a sajtótájékoztatón közzé tett két nyilatkozatot.
N Y I L A T K O Z A T
Szerbia Köztársaság uniós
integrációja tárgyában
Annak ellenére, hogy az
Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) Szerbiában
látogatást tévő küldöttsége külön megbeszéléseket
folytatott a kisebbségi ügyekben illetékes minisztériumok,
valamint a Szerb Parlament Emberi és Kisebbségi Jogi Bizottságának
képviselőivel, továbbá a nemzeti kisebbségek tanácsainak
vezetőivel – jellemző és már-már kirívó módon a
tárgyalásokról szóló záróközlemény-tervezet alig-alig,
illetve csak az általánosságok szintjén tért ki az országban
élő, húsz nyilvántartott etnikai kisebbség problémáira.
Példának okáért a legsajátosabb kisebbségi régióról,
a Vajdaságról,valamint Szerbia legnépesebb kisebbségi
közösségéről, a magyarságról mégcsak említést sem
tett…
Közbenjárásomra végül is bekerült
a sajtóközleménybe Vajdaság kérdése, éspedig ebben,
a nagymértékben megszépített formában, hogy: a küldöttség
„üdvözli az etnikumközi feszültségek csökkenését
Vajdaságban, ahol a kisebbségek általában véve kellő védelemben
részesülnek” (idézet a közleményből, 4. pont).
Szintén sikerült
belefoglaltatni a szövegbe az egyes nemzeti kisebbségeket sújtott,
hajdani tömeggyilkosságokügyét, éspedig a következő
„szelídített” formában: a delegáció „üdvözli a
történelmi kérdések terén az utóbbi időben végbement
közeledést Magyarországgal és Horvátországgal, szorgalmazva
ugyanakkor az egykor elkövetett bűncselekmények fokozott mértékű
beismerését” (idézet, uo.).
Ezen szerény eredményeken túlmenően,
valamennyi adandó alkalomkor hangsúlyosan kitértem a nemzeti
kisebbségek ügyére, kiemelt módon is
a magyarokat és vlacho-románokat ért
sérelmekre és hátrányos megkülönböztetésre. Egyebek mellett
külön is szót emeltem a több mint egy éve, törvényellenes
módon vizsgálati fogságban tartott hét magyar
fiatal védelmében és kiszabadítása érdekében. Említésre
méltó, hogy Sasa Jankovič ombudsman konkrét panasz esetén
segítségét helyezte kilátásba irántuk.
A várhatóan januárban
elkezdődő csatlakozási tárgyalások során lehetőség
nyílik a kisebbségi, illetve a magyar érdekek fokozott
érvényesítésére – mind a szerbiai magyar politikum és polgári
szervezetek, valamint egyházak, mind a magyar kormány és a magyar
európai parlamenti képviselők részéről.
Akárhogyan is történne, két
követelményt mindenképpen előfeltételként kellene
támasztani Szerbia európai csatlakozásával szemben – éspedig a
következőket:
● A délvidéki magyarság
helyzetének a vele való megegyezés alapján történő rendezése;
kollektív jogainak és teljes körű autonómiájának biztosítása.
● Az ellenében – és más
nemzetiségek ellen – elkövetett tömeggyilkosságok elismerése
és jóvátétele; az áldozatok rehabilitálása és leszármazottaik
kárpótlása; a kollektív bűnösség törvény általi feloldása
– a nemzeti megbékélés érdekében.
Nagyvárad, 2013. október 31.
N Y I L A T K O Z A T
a romániai magyar nemzeti közösség,
Székelyföld, Partium és Erdély
autonómiája tárgyában
„Hit által omlottak le
Jerikónak kőfalai” – hirdeti Krisztus apostola (Zsid.11,31).
A Székelyföldi Nagy Menetelés a székelyföldi és
erdélyi magyarok azon hitéről tett tanúbizonyságot, hogy
egyesült erővel ledönthetik az útjukban álló akadályokat, és
megvalósíthatják Székelyföld területi autonómiáját.
1988-ban a
budapesti Nagy Erdélyi Tüntetés hasonló módon lépett
fel a Ceauşescu-féle falurombolás ellen, és járult hozzá
ezáltal a kommunista diktatúra bukásához, ezzel együtt pedig az
erdélyi magyarság felszabadulásához.
1989-ben, Temesváron ugyanezzel
a hittel fordultunk szembe a Ceauşescu-rezsimmel, Kelet-Közép-Európa
népeinek szabadságharca pedig ellenállhatatlan módon vezetett
a Berlini fal és a „kommunizmus börtönének”
összeomlásához.
A Székelyföldi Nagy
Menetelés – minden bizonnyal – „az év eseményének” számít
Romániában, az erdélyi magyar közösség életének pedig
egyik történelmi jelentőségű eseménye. Kihatásai
tekintetében viszont a székelyföldi tüntetés „a romániai
demokrácia fokmérője” lehet.
Victor
Ponta miniszterelnök gyanúsításaival ellentétben a 120
ezres vasárnapi tüntetés autonómia-követelései teljes
összhangban állnak az „európai gyakorlattal és Románia
alkotmányával”.
A Reformáció ünnepnapján
(1517. október 31.) Luther Márton hitével állunk ki
igazunk, szabadságunk és jogaink mellett. A Washingtoni
Menetelés (1963) 50. évfordulóján pedig Martin Luther
King szavaival fejezzük ki, hogy „van egy álmunk”: a
romániai magyarok nemzeti önrendelkezése.
A Székelyföldi Nagy
Menetelés értelmében és szellemében:
1. Székelyföld területi
autonómiájával együtt célul tűzzük ki Partium és
más történelmi régiók önrendelkezésének,
valamint Erdély regionális önkormányzatának a
megvalósítását – a többségi románsággal való megegyezés
alapján.
2. A Székelyföldön
kinyilvánított népakaratnak megfelelően, határozottan
visszautasítjuk az ország önkényes és mesterséges módon
való területi átszervezését – és ezzel ellentétben
reprezentatív jellegű, kétoldalú párbeszédetkezdeményezünk
a magyar nemzeti közösség képviselői és a román kormány
között: a több szintű magyar autonómiáról.
3. Kifejezzük azon szándékunkat,
hogy a közvetlen demokrácia vagy éppen a polgári
engedetlenségigénybevételével, tovább folytassuk jogi és
politikai küzdelmünket nemzeti önrendelkezésünk
megvalósításáért.
4. Székelyföldi menetelésünk
egyenes folytatásaképpen készek vagyunk Bukarestben,
majd Brüsszelben is tüntetni autonóm jogaink
kivívásáért.
5. Mócföld lakossága és a
hónapok óta tartó tüntetések résztvevői iránti teljes
szolidaritással, mi is tiltakozó demonstrációt hirdetünk
meg Székelyföldre az Erdély népének jogait és érdekeit sértő
verespataki bányavállalkozás ellen.
Jogos küzdelmünk bel- és külföldi
támogatóinak köszönetet mondva – a továbbiakban is számítunk
cselekvő szolidaritásukra.
Hasonlóképpen bízunk a hazai magyar
politikai és polgári erők teljes összefogásában, valamint
egyházaink erkölcsi támogatásában.
Nagyvárad, 2013. október 31.
EP-képviselő
az EMNT elnöke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a megjegyzését!