N Y I L A T K O Z A T - Szerbia Köztársaság uniós integrációja tárgyában

Folytatják az erdélyi magyar önrendelkezésért indított tüntetés-sorozatot

A mai napon Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke közös sajtótájékoztatót tartottak Nagyváradon. Két téma került napirendre: Szerbia Köztársaság uniós integrációja és a romániai magyar nemzeti közösség, Székelyföld, Partium és Erdély autonómiája.

 Tőkés László bejelentette: egy nagyszabású tüntetés megszervezését tervezik a verespataki bányaberuházás ügyében, szolidaritást vállalva Mócföld lakossága és a hónapok óta tartó tüntetések résztvevői iránt. Ugyanakkor leszögezte: a Székelyföldi menetelés egyenes folytatásaképpen készek akár Bukarestben vagy Brüsszelben tüntetni a székelyek, és az erdélyi magyarok autonóm jogainak kivívása érdekében. 

   Amint már hírül adtuk, az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának koordinátoraként, Tőkés László a napokban látogatást tett Szerbiában, ahol azt tapasztalta, hogy az uniós integráció előtt álló ország kormánya nem fektet kellő hangsúlyt az etnikai kisebbség problémáira. A csatlakozás előfeltétele Tőkés László szerint a kisebbségek – köztük a magyarok és a vlacho-románok – helyzetének rendezése.

Alább olvashatják a sajtótájékoztatón közzé tett két nyilatkozatot.  

N Y I L A T K O Z A T

Szerbia Köztársaság uniós integrációja tárgyában

   Annak ellenére, hogy az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) Szerbiában látogatást tévő küldöttsége külön megbeszéléseket folytatott a kisebbségi ügyekben illetékes minisztériumok, valamint a Szerb Parlament Emberi és Kisebbségi Jogi Bizottságának képviselőivel, továbbá a nemzeti kisebbségek tanácsainak vezetőivel – jellemző és már-már kirívó módon a tárgyalásokról szóló záróközlemény-tervezet alig-alig, illetve csak az általánosságok szintjén tért ki az országban élő, húsz nyilvántartott etnikai kisebbség problémáira. Példának okáért a legsajátosabb kisebbségi régióról, a Vajdaságról,valamint Szerbia legnépesebb kisebbségi közösségéről, a magyarságról mégcsak említést sem tett…

Közbenjárásomra végül is bekerült a sajtóközleménybe Vajdaság kérdése, éspedig ebben, a nagymértékben megszépített formában, hogy: a küldöttség „üdvözli az etnikumközi feszültségek csökkenését Vajdaságban, ahol a kisebbségek általában véve kellő védelemben részesülnek” (idézet a közleményből, 4. pont).

   Szintén sikerült belefoglaltatni a szövegbe az egyes nemzeti kisebbségeket sújtott, hajdani tömeggyilkosságokügyét, éspedig a következő „szelídített” formában: a delegáció „üdvözli a történelmi kérdések terén az utóbbi időben végbement közeledést Magyarországgal és Horvátországgal, szorgalmazva ugyanakkor az egykor elkövetett bűncselekmények fokozott mértékű beismerését” (idézet, uo.).

Ezen szerény eredményeken túlmenően, valamennyi adandó alkalomkor hangsúlyosan kitértem a nemzeti kisebbségek ügyére, kiemelt módon is a magyarokat és vlacho-románokat ért sérelmekre és hátrányos megkülönböztetésre. Egyebek mellett külön is szót emeltem a több mint egy éve, törvényellenes módon vizsgálati fogságban tartott hét magyar fiatal védelmében és kiszabadítása érdekében. Említésre méltó, hogy Sasa Jankovič ombudsman konkrét panasz esetén segítségét helyezte kilátásba irántuk.

A várhatóan januárban elkezdődő csatlakozási tárgyalások során lehetőség nyílik a kisebbségi, illetve a magyar érdekek fokozott érvényesítésére – mind a szerbiai magyar politikum és polgári szervezetek, valamint egyházak, mind a magyar kormány és a magyar európai parlamenti képviselők részéről.

Akárhogyan is történne, két követelményt mindenképpen előfeltételként kellene támasztani Szerbia európai csatlakozásával szemben – éspedig a következőket:

● A délvidéki magyarság helyzetének a vele való megegyezés alapján történő rendezése; kollektív jogainak és teljes körű autonómiájának biztosítása.

● Az ellenében – és más nemzetiségek ellen – elkövetett tömeggyilkosságok elismerése és jóvátétele; az áldozatok rehabilitálása és leszármazottaik kárpótlása; a kollektív bűnösség törvény általi feloldása – a nemzeti megbékélés érdekében.

Nagyvárad, 2013. október 31.

 N Y I L A T K O Z A T

a romániai magyar nemzeti közösség,

Székelyföld, Partium és Erdély autonómiája tárgyában

  

   „Hit által omlottak le Jerikónak kőfalai” – hirdeti Krisztus apostola (Zsid.11,31). A Székelyföldi Nagy Menetelés a székelyföldi és erdélyi magyarok azon hitéről tett tanúbizonyságot, hogy egyesült erővel ledönthetik az útjukban álló akadályokat, és megvalósíthatják Székelyföld területi autonómiáját.

   1988-ban a budapesti Nagy Erdélyi Tüntetés hasonló módon lépett fel a Ceauşescu-féle falurombolás ellen, és járult hozzá ezáltal a kommunista diktatúra bukásához, ezzel együtt pedig az erdélyi magyarság felszabadulásához.

   1989-ben, Temesváron ugyanezzel a hittel fordultunk szembe a Ceauşescu-rezsimmel, Kelet-Közép-Európa népeinek szabadságharca pedig ellenállhatatlan módon vezetett a Berlini fal és a „kommunizmus börtönének” összeomlásához.

   A Székelyföldi Nagy Menetelés – minden bizonnyal – „az év eseményének” számít Romániában, az erdélyi magyar közösség életének pedig egyik történelmi jelentőségű eseménye. Kihatásai tekintetében viszont a székelyföldi tüntetés „a romániai demokrácia fokmérője” lehet.

   Victor Ponta miniszterelnök gyanúsításaival ellentétben a 120 ezres vasárnapi tüntetés autonómia-követelései teljes összhangban állnak az „európai gyakorlattal és Románia alkotmányával”.

   A Reformáció ünnepnapján (1517. október 31.) Luther Márton hitével állunk ki igazunk, szabadságunk és jogaink mellett. A Washingtoni Menetelés (1963) 50. évfordulóján pedig Martin Luther King szavaival fejezzük ki, hogy „van egy álmunk”: a romániai magyarok nemzeti önrendelkezése.

   A Székelyföldi Nagy Menetelés értelmében és szellemében:

1. Székelyföld területi autonómiájával együtt célul tűzzük ki Partium és más történelmi régiók önrendelkezésének, valamint Erdély regionális önkormányzatának a megvalósítását – a többségi románsággal való megegyezés alapján.

2. A Székelyföldön kinyilvánított népakaratnak megfelelően, határozottan visszautasítjuk az ország önkényes és mesterséges módon való területi átszervezését – és ezzel ellentétben reprezentatív jellegű, kétoldalú párbeszédetkezdeményezünk a magyar nemzeti közösség képviselői és a román kormány között: a több szintű magyar autonómiáról.

3. Kifejezzük azon szándékunkat, hogy a közvetlen demokrácia vagy éppen a polgári engedetlenségigénybevételével, tovább folytassuk jogi és politikai küzdelmünket nemzeti önrendelkezésünk megvalósításáért.

4. Székelyföldi menetelésünk egyenes folytatásaképpen készek vagyunk Bukarestben, majd Brüsszelben is tüntetni autonóm jogaink kivívásáért.

5. Mócföld lakossága és a hónapok óta tartó tüntetések résztvevői iránti teljes szolidaritással, mi is tiltakozó demonstrációt hirdetünk meg Székelyföldre az Erdély népének jogait és érdekeit sértő verespataki bányavállalkozás ellen.

Jogos küzdelmünk bel- és külföldi támogatóinak köszönetet mondva – a továbbiakban is számítunk cselekvő szolidaritásukra.

Hasonlóképpen bízunk a hazai magyar politikai és polgári erők teljes összefogásában, valamint egyházaink erkölcsi támogatásában.

Nagyvárad, 2013. október 31.

                                                                                                      Tőkés László

                                                                                                       EP-képviselő

                                                                                                    az EMNT elnöke

                                                                                                       

A Székelyföld autonómiája nem csupán erdélyi magyar kérdés

Ötven kilométer mindannyiunkért

Matuska Márton beszéde a VMDP képviseletében Topolyán, 2013. október 27-én, a székelyföldi meneteléssel sorközösséget vállaló gyűlésen.


A világ magyarsága egybetartozásának napjaként vehetjük számba a mait. Aki ebből kimarad, az könnyen magára marad. Engem örömmel tölt el, hogy a délvidéki magyarság politikai pártjai egyikének hívására minden pártunk képviselője eljött. Az az egy távollevő vessen magára.

Három héttel ezelőtt jártam Székelyföldön. Hoztam magammal egy székely kalapot, hogy itt meglengethessem. Már akkor a mai ötven kilométer hosszúra tervezett felvonulás lázában éget nem csupán a vidék, hanem egész Románia magyarsága. Azt követelik, amit 1990-ben, Ágoston András, a frissen alakult VMDK alapító elnöke az akkori évkönyvben így fogalmazott meg: „Úgy véljük, hogy a többpártrendszerű pluralista társadalomban … megvan a helye … a kisebbségi önkormányzatnak, ami lehetővé teszi a kisebbség kollektív jogainak érvényesítését, anélkül, hogy ezzel csorbulnának az állami szuverenitás körébe tartozó jogok. Csakis a demokratikus kollektív jogok birtokában és ügyeinket a lehető legnagyobb önállósággal intézve juthatunk el a célhoz a vészesen felgyorsult asszimilációs folyamatok megfékezéséhez.”

Nem túl sokan figyeltek oda a huszonhárom évvel ezelőtt megfogalmazottakra. Mostanra azonban eljutottunk már odáig, hogy ugyanilyen célok elérése érdekében vállalunk szolidaritást a Topolyától hatszáz kilométerre eső, többségében magyarok lakta területen, ötven kilométer hosszú felvonulást tartó tíz és tízezer magyarral. Ugyan e célért Kanadától Ausztráliáig megmozdultunk. Világüggyé vált az utódállamokban a magyar autonómia kérdése.

Székelyföld magyar lakói! Íme, üzenjük Topolyáról is: egy a célunk! Ennek jeléül emeljük a magasba a kezünkbe tartott kicsi székely zászlóinkat!

Veletek vagyunk!

 

Tudatában vagyunk annak, hogy a Székelyföld autonómiája nem csupán az erdélyi magyarok ügye, hanem minden magyaré. A magyarországiaké és a világ bármely más pontján élőké. Hirdethetjük meggyőződéssel,  s mostanában, a magyar állampolgárságunkkal bizonyíthatjuk is, hogy egy a nemzet. Mindannyiunk érdeke, hogy összefogással újra megteremtsük az erős, szilárd Magyarországot, hogy legyen kire támaszkodnunk.

Mit várhatunk el azoktól, akik egymás ellen próbálják most is uszítani az országban, és az annak határain kívül élő magyarokat? Nagy szó-e, ha úgy fogalmazok, hogy bizony szentistváni a feladatunk. Hiszen nem csupán nemzeti autonómiáért kell tüntetnünk és küzdenünk. Magyarország szuverenitásáért is.

Évszázadokkal ezelőtt úgy fogalmaztunk, hogy nem tudott megsemmisíteni bennünket sem török, sem tatár. Most ehhez hozzátehetjük, hogy két elveszített világháború sem, a rövid időre ránk telepedett nácizmus, és a közel fél évszázadon át rajtunk uralkodó kommunizmus sem. De mire számíthatnánk, ha az anyaország nem támogatná a régióban tömegben élő magyarok autonómiaköveteléseit? Mire mehetünk, ha mi jövőre nem támogatjuk a szavazatainkkal azt a politikai vonalat, amely Magyarország megerősítésén fáradozik?

Lengessük meg újra a székely zászlót Topolyán is, a délvidéki magyarok nevében. S bízzunk benne, hogy ők is mellettünk fognak állni, ha akár nemzetközi, akár itteni porondon a közös ügyünkért, a magyar autonómiánkért emeljük föl szavunkat!

Matuska Márton 

beszéde a VMDP képviseletében Topolyán, 2013. október 27-én, 

a székelyföldi meneteléssel sorközösséget vállaló gyűlésen.

Székelyföldért együtt a nemzet!

A Székely Nemzeti Tanács felhívására 2013. március 10-én, vasárnap délután, Marosvásárhelyen, a Postaréten gyülekeznek a székelyföldi magyarok, hogy emlékezzenek a Habsburg monarchia által 1854-ben kivégzett Székely Vértanúkra, akik a Székely Nép szabadságáért szerveztek felkelést. A 159 évvel ezelőtti megtorlás a székely nép szabadságának vérbe fojtására irányult. A most vasárnapi megemlékezések arról is szólnak, hogy sem a kisebbségben élő európai népekről, sem Székelyföld magyar-ajkú lakosságáról soha többé ne lehessen részvétele nélkül és akarata ellenére dönteni. Ez utóbbi egyetlen lehetséges eszköze Székelyföld területi autonómiájának kivívása. A Romániában, a közeljövőben tervezett közigazgatási „reform” súlyos fenyegetést jelent a Székelyföldön élő, őshonos, magyar közösséget megillető kollektív, önigazgatási jogokra, ami ellen fel kell emelnünk a szavunkat.

Ezért azonos napon és órában, 2013. március 10-én, 16:00 órakor Budapesten, a román nagykövetség mellett, a XIV. kerületi Izsó utcába szimpátia-tüntetést hirdetünk.

Hívjuk mindazokat, akik számára fontos, hogy székely testvéreink, az európai népek közösségének szabad állampolgáraiként, anyanyelvüket és hagyományaikat és kultúrájukat megőrizve, ősi szülőföldjükön, szabad emberként alakíthassák a jövőjüket, a nemzeti kisebbségek számára biztosított nemzetközi garanciákkal.

Nyomatékosan kérünk Mindenkit, hogy - a civil rendezvény méltóságának megőrzése és a provokációk elhárítása érdekében – senki semmilyen pártzászlót ne hozzon, párt-szimbólumot ne viseljen! A magyar nemzeti színek mellett, kizárólag az égszínkék alapon, középen arany sávos székely lobogót lobogtassuk mindannyian! A rendezvény színes, kulturális programja keretében neves előadóművészek is fellépnek. A rendezvény nyílt és ingyenes, a biztonságról a rendezők és a nemzeti rendőrségünk gondoskodik.

Marosvásárhely és Budapest mellett, Magyarországon még Szolnokon, Keszthelyen és Sárospatakon, külföldön pedig legalább további nyolc európai és két tengerentúli államban, összesen tizenkettő városban szerveznek párhuzamos szimpátia-tüntetést.

Legyünk sokan és elegen, méltósággal átérezve a már közel egy évszázada nyolc országba szétszórt, határokkal elválasztott, Kárpát-medencei magyarság, kiemelten a székelyföldi testvéreink számára elérkezett történelmi pillanat fontosságát!

Most minden jó szándékú emberre és tettre szükségünk van!

Székelyföldért Társaság

Valamint az alábbi társrendező szervezetek:

Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ), Erdélyi Magyarok Egyesülete (EME), Erdélyi Szövetség, Magyarok Világszövetsége, Székely-Hargita Alapítvány, Irány-Csoport Nemzetpolitikai Műhelye

Honosítási kérvény Marosvásárhelyről

A honosításhoz, ezt adta le a kérvényező:

Kérvény 

Alulírott magyar állampolgárságot kérek.
Nem vagyok szerb, román sem német,
Itt Erdély szívében, Marosvásárhelyen élek
Itt ahol nap mint nap fogy a magyar lélek.

Valamikor régen, amikor születtem
Magyarország volt a szülőhazám nékem.
Mások döntötték el hovatartozásom
Egy Párizs melletti béketárgyaláson.

Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek,
Kik a magyar földön piócaként éltek,
S amikor legutóbb csatát vesztettünk
Áruló férgekként fordultak ellenünk !

Így került szép hazám tolvajok kezébe,
Az árulóknak ez lett búsás fizetése !!
Szeretnének minket ma is kiirtani !
Mert az ellopott javakat vissza kéne adni !

Remélem és hiszem, fordul majd a világ !?
Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág !
Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket,
S állandóan nyaljuk vérző sebeinket !

Százszor megfizettük a reánk rótt adót,
Amit a balsors vállainkra rakott !
Nem voltunk nem leszünk szolganemzet soha!
Eljött az idő végre : mostan vagy soha !

Mély álomból lassan felébred a nemzet,
Vezetőink ezért nagyon sokat tesznek !
Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ
Hogy kinek jár a tövis kinek a virág !?

Vár reánk a szép, nagy, közös Európa;
Határait védjük évszázadok óta !
Nyugodtan élhettek benne a nemzetek;
Megvédték őket vitéz magyar kezek !

Te szép Erdély ország, mikor leszel szabad?
El kéne már űzni a kakukkmadarakat !!!
Te aki egykor sasok fészke voltál
Ily szomorú sorsra miért is jutottál ?

Te vagy a magyarok igazi bölcsője,
A magyar nemzetnek voltál megmentője !
Elkerült minket a török veszedelem,
Itt mindig magyar volt minden fejedelem !

Nem kedvezett nekünk a huszadik század,
Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat !
Egy kakukknemzetség sunyi, lusta népe
Árulásért kapta hazámat cserébe !!

Lett is üldözése itt a magyar szónak,
Sokan letagadták, hogy magyarok voltak.
Mások meg elmentek új hazát keresni,
Idegen hazában sorsunkat siratni.

Én aki maradtam nagyon szépen kérem !
Magyar állampolgárságom adják vissza nékem !
Ígérem az leszek aki eddig voltam,
Én magyar maradok - itt az ősi honban !!

                                        VARGA FERENC 

NEVERGREEN KÖZLEMÉNY - FONTOS !

Bob Macura - Nevergreen

Sajnálattal közöljük hogy Bob Macura december 14.én vírusos torokgyulladást kapott mely 40 fokos lázzal jelentkezett.

Erre való tekintettel a Nevergreen zenekar kénytelen az Erdélyi turnét az Erdélyi szervezőkkel tartott megbeszélés alapján március vagy április havára halasztani. 

A turné új dátumáról a közönség értesítve lesz a médián át, valamint az interneten, többek között ezen a "facebook esemény" oldalon is. Megértéseteket köszönjük.

Matláry Miklós

Nagyon sajnálom a mini turné elhalasztását, nagy kedvem lett volna ismét zenélni nektek .

Nagyon magas láz, amit a torokgyulladás okozott,teljesen az ágyhoz kötött . 

Valamiért , nekem személy szerint , mindig is az Erdélyi koncertek a legkedvesebbek és ígérjük hogy nemsokára bepótoljuk a lemondott bulikat.

A szervezőknek köszönöm a lelkesedést és az erőfeszítéseket.

Üdv az összes NG rajongónak és a barátainknak .

Bob Macura

Az elhalasztott koncertet megelőző interjú:

“Hálás és igényes a határon túli magyar közönség” – Interjú a Nevergreen zenekar tagjaival a sepsiszentgyörgyi fellépésről

Ritkán kerül sor Erdélyben Nevergreen koncertre, ezért nagy eseménynek számít a december 17-i sepsiszentgyörgyi Rockkarácsony, ahol a gyergyói Damned és a szentgyörgyi Kráter után fellép a legendás zenekar. Gótikus-doom zenéjük és tartalmas szövegeik sok magyar fiatallal szerettették meg a rockzenét.  Ebből az alkalomból kérdeztük meg a zenekar tagjait, Matláry Miklós billentyűst és Bob Macura énekes-basszusgitárost.

Nemes Előd: Járt már Sepsiszentgyörgyön a Nevergreen zenekar emlékezetetek szerint? 

Matláry Miklós és Bob Macura:  A Nevergreen még soha nem járt Sepsiszentgyörgyön, annak ellenére hogy már sok  erdélyi városban koncertezett az utóbbi tizenvalahány évbe,n Erdélyben igen sok nyári fesztiválon, évente legalább 2 – 3 on. Ideje volt Sepsiszentgyörgyre, Erdély egyik patinás városába is eljönnünk, egyébként Erdélyt nagyon szeretjük, ez egy nagyon jellegzetes világ, nagyon hálás rock közönséggel.

Nemes Előd: Gyakran jártok határon túli magyar településekre koncertezni? Ti magatok is délvidéki magyarok vagytok, mennyiben más a határon túli magyar közönségnek játszani?

Matláry Miklós és Bob Macura:  A Nevergreen egy nemzetközi jellegű magyarországi – vajdasági – szerbiai zenekar, tagjai a magyarországi dobos kivételével vajdaságiak, köztük vajdasági magyarok és vegyes házasságból származó vajdaságiak is találhatóak. A zenekar a legnépszerűbb Magyarországon és Erdélyben, továbbá jól ismert Vajdaságban és ismerik Szlovákiában – Felvidéken, Szerbiában, Horvátországban, Boszniában. Nagyon vegyes közönségünk van, játszottunk és játszunk elsősorban magyar, de román, szerb, horvát közönségnek is. Ezért a dalok megvannak minden lemezünkön két változatban, magyarul és angolul. Igyekszünk minél többet koncertezni, minél több emberhez eljuttatni a zenénket. A határon túli magyar közönségre jellemző, hogy rendkivül hálás és igényes zeneileg. Ez az erdélyi közönségre még kifejezetebben érvényes.

Nemes Előd: Hogyan fogadták a rajongók az új lemezt és a szintén újdonságnak számító énekesnőt?

Matláry Miklós és Bob Macura: A Nevergreennek van egy tábora, ez a tábor mindig jól fogadja az új lemezeket, de szeretnénk ezt a tábort szélesíteni, népszerűsíteni a rock – metal zenét, ezt hivatásnak is érezzük, meg létszükségletnek is, mivel az utobbi időkben a teljesen elkommerszesedett média egy devalvált, hamis kulturértékrendszert erőszakolt rá az emberekre. Tina, az énekesnő már nem számít annyira újdonságnak, két lemezen énekelt idáig opera betéteket, az Új Birodalmon és a Karmageddonon, de már az ezek előtti  Erős, mint a halál lemezen is énekelt pár back ground vokált, mint előtte Bencsik Tamara. Azóta nagyobb szerepet kapott az opera ének betétekkel, ezt fogja csinálni a következő lemezen is, ami valamikor a jövő év elején jelenik meg. A közönség jól fogadta és a Nevergreen részeként értelmezi.

Nemes Előd: Milyen koncertprogramra számíthatunk az este folyamán? Sok lemezről kell játszani…

Matláry Miklós és Bob Macura: Nehéz választás volt, olyan szempontból hogy sok nagy és kedvenc dalt le kellett hagyni, de hát a műsoridő meghatározott, nekünk meg már elég sok lemezünk van, szám szerint tíz stúdiólemez. Igyekeztünk egy Nevergreen életművet átfogó műsort összeállitani a legnagyobb slágerekből, de azért hangsúllyal az Új Birodalom és a legutóbbi Karmageddon lemezeken, hiszen a Karmageddonnak nem volt lemezbemutatója Erdélyben, ezt a Karácsony előtti december 15. – 16. – 17. – i erdélyi turnét Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön át így is fel lehet fogni. Kérjük a közönséget, hogy kövessék az infókat a Nevergreen hivatalos facebook oldalon át:

http://www.facebook.com/nevergreen.hu

Nemes Előd: Köszönjük a válaszokat, szeretettel várunk Sepsiszentgyörgyre!