Trianon,1920. június 4.
1920.június 4-én Budapesten és országszerte megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: 1920. június 4-én írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt.
Elszakították
a ragyogó magyar városokat : a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak
Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a
vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves
gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat.
Hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek.
A város és az ország némán,
méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke
ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt volt.
Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Temetés volt ez valóban, egy hatalmas, gyönyörű ország és egy éppen magára eszmélő, büszke nemzet temetése.
(...)
Dr Eszterházy Orsolya
