Kormányos (Cica) László a VMSZ Tanácsának alelnöke (balról) láthatóan jól érezte magát ma
A délvidéki magyar közélet megbolydult a héten, amikor látványos törések történtek a Vajdasági Magyar Szövetség soraiban és egyben a Magyar Nemzeti Tanácsban is.
Az elmúlt napokban mindenki arról beszél, hogy mi hangozhatott el és mi történhetett a VMSZ péntek esti kibővített elnökségi ülésén, ahol végül lemondott 3 MNT képviselő, köztük a VMSZ szürke eminenciásának tartott Lovas Ildikó is. Az elvonult viharfelhők után azonban már újabbak gyülekeznek, ugyanis holnap sürgősségi ülést tart az MNT, ahol a lemondások mellett a Végrehajtó Bizottságot is újra ki kell majd nevezni, ám Lovas lemondása miatt a holnapi ülés még több érdekességet és függönyök mögötti lezsírozott háttéralkut tartogathat. Az elmúlt napok eseményei és a holnapi ülés pedig további kihatással lehet a VMSZ jövő szombaton esedékes tisztújító kongresszusára is. Így, vajdasági közéleti szempontból igen érdekes hétnek nézhetünk elébe.
Azonban a hullámok elvonultával, ám még az újabb szökőár megérkezte előtt ma, vasárnapias hangulatban alkalma volt még a VMSZ politikusainak rendezni a soraikat és még egy jót enni, inni, mulatnia a csókai birkapörköltfőző és báránysütő versenyen.
A jelenlegi "erőviszonyokról" beszédesen tanúskodnak a rendezvényről készült fotók, amelyekről kiderül, hogy a rendezvényre Pásztor István Lovas Ildikó társaságában érkezett.
Pásztor István stílusosan és nevéhez is méltóan egy birka főző rendezvényen tudta még egyszer felmérni a pártban uralkodó erőviszonyokat és klikkesedéseket a pártja előtt álló, akár vízválasztóvá is válható hét előtt.
Az évszakhoz nem megszokott lelket
melengető tavaszias napsütésben a nyár jutott eszembe. Igen a
nyár, forróságával, zivataraival...Ebben a nyárban atyókfia
támaszkodik a gamósbotra és számlálja a jószágot, mert az
idejéből tellik rá. Ketőszáz ötven, kettőszáz ötven egyel se
több...A ménykű csapjon bele! Tíz év alatt a kétfejű sas
kiszakajsztott ötvenet ismét! Nézegeti az állományt a négy
fekete kos még megvan, mérgelődik egyet, fogai között, egy
káromkodás is kicsúszik...
-A panonniai rézfán fütyülőjét!
Mi a megoldás hiszen bármit tesz,
akkor is e négy fekete okos kos nem azt teszi amit a puli által
megparancsol nékik! A puli sem érti csak a gazdáját nézi!
-No eridj, Kormos újból fogd azt a
négy fekete kost, oszt tereld bé a karámba!
Fortyan fel az atyókfia. A Kormos
terelgeti a fekete kosokat, de semmire sem jut velük. Nézi az
atyókfia a színjátékot, a puli fut csahol, a fekete kosok küzül:
kettő a balközépen marad, egy a balszélre fut Szavoyai dícső
városa felé, a másik meg a jobb szélre vesz szélsőséges kanyart
Kosztolányi városa írányában. Telik múlik az idő.
Dolgavégezetlenül visszarendeli atyókfia a Kormost. A Kormos még
lábhoz sem ért a négy fekete kos már megint vidáman együtt
legelész...
Előveszi kenyerét atyókfia a
tarisznyából, kanyarít egy szép darabot, vág egyet a hajmából,
no mög egy darabot a szerbkolbászból, most így híjják, még élt
Bronz elvtárs, akkor népi kolbász volt az dicső neve. Eszik, mert
éhös hassal nem mögy a gondolat, morfondírozik magába. A pulival
van a baj? Nem hinném, mert mindig a talpam nyalja, ha kő, ha nem
kő! Eszik és jó nagy kortyot húz a kulacsból a finom kelebiai
homoki borból. A bor egy picinykét eltompította és egy percre
békén hagyta a négy fekete kos, olyan érzése támadt, mintha egy
szilaj kanca rúgta volna oldalba. Eszébe jutott a karácsony,
asszonya van is meg nincs is, gyerekek felnőttek elhagyták a
fészket, milyen szép is volt, amikor a család együtt volt és
énekelte csendben az internacionálé dallamára:
Pásztorok, pásztorok
örvendezve sietnek Jézushoz Betlehembe. köszöntést
mondanak a kisdednek, ki váltságot hozott az
embernek.
Angyalok szózata minket is hív, értse
meg ezt tehát minden hű szív: a kisded Jézuskát mi is
áldjuk, mint a hív pásztorok magasztaljuk.
Üdvöz
légy, kis Jézus, reménységünk, aki a váltságot hoztad
nékünk. Meghoztad az igaz hit világát, megnyitod Szentatyád
mennyországát.
Dicsőség, imádás az Atyának, érettünk
született szent Fiának, és a vigasztaló
Szentléleknek: Szentháromságban az egy Istennek!
A karácsonyi dal végére azért
belemelegedve hozzá tették, amit akkor köllött, mert az elvtársak
ott bujkáltak az ablak alatt és figyelték van é karácsonyfa
állítva, no meg milyen bent a nóta! A nóta vége ijen lött
közmegelégedésre:
Föl, föl, ti rabjai a földnek, Föl,
föl, te éhes proletár! A győzelem napjai jönnek, Rabságodnak
vége már. A múltat végképp eltörölni Rabszolga-had
indulj velünk! A Föld fog sarkából kidőlni, Semmik
vagyunk, s minden leszünk!
Ez a harc lesz a végső, Csak
összefogni hát, És nemzetközivé lesz Holnapra a világ...
(Azok az elvtársak, most elsők a
templomi padban és karácsonyfát is állítanak a sarokban, a
megtért bárány a legjobb birka, a többi meg marad népellenség
úgyis megszokta, hogy balról vagy jobbról száll a nóta!)
Időközben elfogyott a kenyér,
szerbkolbász, no mög a bor is mögcsappant! Gondolatai szép
felhőjéből az Isteni megosztóból történő kapcsolat-bontás
pillanatában ismét szemei előtt a négy fekete okos kos!
-Kormos, Kormos! Üvöltözik atyókfia!
Szélsőséges irányt vett a nyájam! Kormos okos tekintetével
gazdájára néz, mit ordibál a szerencsétlen pára, hát ott ül a
csizmája mellett. No vakkant is egyet! Megkapja gazdája lábát,
mert az ebédből néki nem futotta. Feljajdul a gazda.
-Még te is engem marsz, te hűtlen
fajta! Néha etetlek, néha itatlak és nem elég? A négy fekete
kossal sem tudsz düllőre jutni, hát mi kell még itt a Pannónia
földjén!?
A Kormos okos tekintetével ránézett
a gazdára, legyintett egyet farkával és a kosok tövében
leheveredett a kövér pannóniai fűre. A kosok érthetetlenül
összenéztek, mint a birkák, mi történt most? Lészen
Pál-fordulás avagy ez egy újabb taktikai csel, avagy húzás?
A gazda ismét forr a levében! Mi a
megoldás? Adjam el a négy fekete kost a nándorfehérvári nagyúr
vásárában? Kergessem el a Kormost? Így mérgelődik magában. A
horizonton Pannónia újvidéke felől feltűnik juhász kolléga,
terelgeti az is nyáját és pöfékel rendesen, panyókán néki is
a kabátja. Hallatszik valami kellemes női ének felőle, a szél
lágyan hozza magával a dallamot,de most nő nincs vele:
*Szól a kakas már, Majd
megvirrad már, Zöld erdőben, sík mezőben Sétál egy
madár.
Micsoda madár, micsoda madár Sárga lába,
kék a szárnya, engem odavár. Várj madár, várj, te csak
mindig várj. Ha az Isten néked rendelt, tied leszek már.
Mikor
lesz az már, mikor lesz az már? ||: Éboléhomihokisir
céjonhosi Akkor lesz az már :||
-Sárga lába, kék a szárnya!?
Morfondírozik a gazda magában, szégyen ide, szégyen oda tanácsot
kér a világot látott kollégától, talán ő tudja mi az
e-gazság! Közel ér a kolléga a kezében valami szerkentyűt
tartva, amelynek lapkája csillog-villog a vakító naptól.
-Szép jó napot kegyelmes gazda!
-Szép jó napot néked is, viszonozza
a kolléga. Mi hír járja itt a Pannónia kellős közepén?
-Ne is kérdezd kolléga! Válaszol
röstelkedve a gazda.
-Látom tenálad nagy a baj, de majd
előjössz a farbával! Addig is megnézem, hogy mit hozott az
elektronikus posta!
-Ránéz a gazda és visszakérdez:
elektronikus micsoda?
-Kolléga, kolléga nem haladsz a
korral!
-Haladok én a haladó szomszéddal,
addig ameddig az egyezség futja!
-Néked kegyelmes uram nincs ilyen
szerkentyűd, amely mindent csinál?
-Micsinál? Kérdésre, kérdéssel
válaszol a gazda, úgy ahogyan Bronz elvtárs kumroveci iskolájában
tanulta, abból akkor nagy baj nem származhat!
-Ez a szerkentyű kedves kolléga
e-gazság masina, amelyet zsebben is lehet hordozni, megmutatja az
időt, lehet vele távkiabálni, táviratot küldeni, filmet nézni
és zenélni, no meg a csinos fehérnép képeit nézegetni!
Elkezdett vakarózni a gazda, mint a bolhás kutya, néki is kell
e-gazság masina, ezzel megoldhatja a négy okos fekete kos problémáját.
-Kolléga hol lehet ilyet beszerezni?
-Már a hátsó gondolat a fejében, árúba bocsájtja néki a négy
fekete kost e-gazság masina ellenében.
-Nándorfehérvárott a nagygazdátúl,
de a kisgazda adta át pannóniai újvidéken! Csattant a válasz,
mint a megérdemelt nyakleves. Vigyorogva fogsorát megvillantva elmélkedik a gazda.
-Kegyelmes kolléga nem lehetne
elcserélni e-gazság masinát a kosokkal? Vigye el a kaszás őket
messzire!
-Ühüm, kolléga te arra a négy
fekete termetes kosra gondolsz ott a pulid tövében?
-Egen, azokra! Csillogott a gazda
szeme, most olyan volt, mint a gonosz tekintete.
-Á nem! Megtántorodott a gazda, nem
ezt a választ várta.
-Miért? Kérdez vissza megszeppenve a
gazda.
-Hallottam már róluk messze-földön,
kettő a balközépen, egy a bal szélen meg egy a jobb szélen
toporzékol Pannónia dicső földjén, így van é?
-Így van kegyelmes uram, így van
bizony!
-Az a bal szélen az én nótám is
énekli, főleg a sárga lába, kék a szárnya részt! Na ez nagy
e-gazságtalanság, hogy ő is udvarolhat a nagyúrnak! Nos, alkút
kínálsz, én alkut ajánlok néked! A Kormos névre keresztelt pulid
kéne!
-Jaj Istenem, (Bronz elvtárs után
szabadon) csak azt ne kérjed, így sem bírok a kosokkal, hát még
aztán mi lesz vélem! Sápadt el a gazda. Nincs alkú le út is fel
is út!
-Ha nincs, akkor nincs legalább
megpróbáltuk együtt a másikat átverni, úgy délvidéki módra!
Álljunk meg egy szóra!Tudod é mi a megoldás te pannóniai gazda?
Csapjuk össze nyájunkat a négy fekete okos kossal és Kormossal
együtt, adjuk el a nándorfehérvári nagyúrnak a tavaszi
választási vásáron tokkal-vónóval! Megköpték tenyerüket és
csatanóssan kezetráztak, mint a puszták népe fontos
szerződéskötési rítusával pecsételt megegyezésén.
-Tudtam kolléga, hogy te világot
látott embör vagy, oszt tudod mi a dörgés! Rád vártam, mint a
messiásra, de mond meg nem értem a te e-masinádból szólt a nóta
és az a rész nem világos néköm, hogy „Sárga lába, kék a
szárnya!”.
-Ne legyél ostoba kolléga, ez a
nagyúr himnusza!
-No, ne nézzél már rám mint a
kótyagosra, nem tudtam.
-Most már tudod, le ne szégyeníts
engem a nándorfehérvári vásárba!
-Nem foglak szabadkozik a gazda! No
kolléga most hazamegyünk, iszunk-eszünk-iszunk, vannak szép
lovaim és átgázolunk a kelebiai ingoványoson!
-Nem jó ötlet, mert beleragadunk az
ingoványosba és értünk jön idő nap előtt a kaszás, én meg
fiatal ember vagyok előttem még az élet! Menjünk inkább hozzám, ott van ám az igazi zobnaticai ménes!
-Te szent ég, jut eszembe, retten meg
a gazda! Az egyháznak mit adunk a lelkünk kegyelméért?
-Mit adunk, mit!? A négy okos fekete
kost, azt adjuk, majd ők jó útra térítik őket, hogy ne
kacsintgassanak Budapest felé, hiszen ez tartozik a feladatuk közé!
-És a juhainkkal mi lesz ott
Nándorfehérvárott?
-Te milyen akadékos szélsőséges
gondolatokkal felvértezett fajta! Mi lenne! Mennek szépen a
vágóhídra! Hagyjuk a témát, szóljon az egyességi nóta:
„Micsoda madár, micsoda madár! Sárga lába, kék a szárnya,
engem odavár, Nándorfehérváron vár! Szól a kakas már! ”
Lassan elcsendesül a táj, a délibáb
is elillan, mint a kámfor. Északról ismét hideg szelek fújnak,
délről farkasordítás hallatszik, igaz még csak a távolból. A
templom harangja felrázza a csendet, ismét temetnek és a bölcső
üres marad. A bölcső üres maradt. Hallod Péter, megint szól a
kakas! Szól a kakas már...
E-gazság ez? Egyszer, majd egyszer
valaki megmondja mi az, addig vessük panyókára kabátunkat és ne
forduljunk vissza...
Mono Inc. - Children Of The Dark
-
We're nothing like youA wall in black
We're nothing like you
And you don't get who we are
We're nothing like you
We dare the flow
We're nothing like you
A...
Itt Az Új Ubuntu, Avagy „Groovy Gorilla”
-
*Ubuntu*
2020 október 22-én megjelent az Ubuntu 20.10, melyet a készítők Groovy
Gorilla-ra kereszteltek. Az eget rengető új funkciók helyett ez a kiadás...
Tőzegáfonya - Vaccinium oxycoccos L.
-
Tőzegáfonya - Vaccinium oxycoccos L.
*Rendszertani besorolása: *
A tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) a hangafélék (Ericaceae) családjába
tartozó, Magyaro...