Margit Zoltán: hírek

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hírek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hírek. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 19., csütörtök

A nagykövet válasza a Magyarországot ért rágalmakra


Becsületsértés
Nikowitz Oszkár belgrádi magyar nagykövet válaszcikke a Vremében 
a Magyarországot ért rágalmakra:

1. Teofil Pančić a Fotorobot Srborbana* (szellemes című) cikkében megismétli ugyanazokat a közhelyeket, amelyekkel a nyugati liberális lapok vádolják az Orbán-kormányt. Ő maga ugyan azt mondja, hogy cikke „nem külpolitikai kommentár”, de azért a kötelező leckét, a „sérelemlistát” felmondja, s elsorolja miből áll az „orbanizmus”: az alkotmányból kidobtuk a „köztársaság” nevet, és Magyarországot ezentúl Magyarországnak hívják (szörnyű!), korlátozzuk a jegybank függetlenségét, korlátozzuk a mediát, és egyáltalán elindultunk annyira jobbra, hogy azt az amerikai legszélső jobb is megirigyelné! Elemzésre Pančić úrnak nincs szüksége, mert ugye, ezt már különben is tudja az egész haladó világ. Meg nyilván az egész csak ezért kell neki, hogy feltehesse a kérdést: ki lehet majd a szerb Orbán?
 
Magyarország most kezdi megszokni, amit Szerbia már jó ideje tapasztal: rajtunk van a világ médiafigyelme. A szerző idézi Bibót, aki azt mondja, hogy a kelet-európai országokból csak a negatív hír tud valakit az ismertségbe emelni. ”A kelet-európai államok nyomorúságát” (Bibó) Teofil Pančić is mélyíti azzal. hogy adagolja a negatív híreket Magyarországról: a kormány „bratyizik” az egyre erősödő szélsőjobbal, félhivatalos ideológia lett a nagymagyar revizionizmus, „šešelji” paramilitáris gyűlések vannak lépten-nyomon…
Hol van ilyesmire minimális bizonyítéka Pančić úrnak? Vagy a Vremének, amely ennek a delirálásnak teret ad? Vagy azzal nem kell vacakolni? A szabad sajtóban valótlant állítani is szabad? Nem kérek helyreigazítást, kedves Pančić úr, és kedves Vreme, mert megtiport becsületet helyreállítani úgysem lehet. 

2. A sajtó útján elkövetett becsületsértésnek még súlyosabb esete ugyanabban a számban Ivan Ivanji 4 oldalas cikke „Isten áldd meg a magyart”** címmel. Ennek is az új magyar alkotmány a témája, amely – lássatok csodát! – korlátozza a sajtó szabadságát. A „diktatúra bevezetését” jelentő törvény egyéb rendelkezéseiről (az elismert egyházak számának csökkentéséről, a bankfelügyelet összevonásáról, az alkotmánybíróság működésének szabályzásáról csak a tény negatív kontextusában esik szó – elemzés nincs. Pedig megérné egyszer, hogy valaki vegye a fáradságot, és megnézze, mit is jelentenek a gyakorlatban ezek a rettenetes korlátozások! 

Persze, ha az a cél, hogy egy országot befeketítsenek, akkor ilyen részletekre nem kell időt pazarolni. Íme, hogyan kell ezt csinálni. Ivanji úr cikkének első alfejezete a következő (nagybetűs, kövérrel szedett) címet viseli: „Akasszátok fel a zsidókat és a kommunistákat!” Ez, ugye, egy mai Magyarországról szóló cikkben azt sugallja – különösen azok számára, akik nem olvassák el a cikket, csak a fejezetcímeket -, hogy Magyarországon ez a jelszó, vagy ilyesvalami történik. Ivanji úr persze utána tisztességesen – igaz, már kisebb betűkkel – hozzáteszi: egyelőre nincs erről szó. (Addigra azonban az alcím már elvégezte a feladatát…)
Aztán azért kiderül, hogy ez az Orbán kormány mégsem egészen ártatlan „ebben a dologban”: az ugyanis legitimációját az 1956-os forradalomból vezeti le, és ő, mármint Ivan Ivanji ott volt tudósítóként a forradalomban, és hallott ilyen jelszavakat! Orbán nacionalizmusa tehát – és a Fidesz politikája – nem az égből pottyant: annak ott az előzménye 1956-ban. Az érvelését és az idézett jelszót extrapolálva (és az egész cikken átvonuló erőlködést látva) azt érezzük, hogy a Fidesznek tulajdonított antiszemitizmust is a forradalomból eredezteti!

És itt kezdődik egy érvelés-ámokfutás. Ivanji mindent elkövet, hogy 56-ot lejárassa: a forradalmárok lincseltek, akasztgattak, nagy részük át volt itatva fasisztoid eszmékkel, és vissza akarta állítani a „szentistváni Magyarországot”. Hazug állításokat tesz: szerinte Nagy Imre nem az oroszok elől, hanem az ellenforradalmárok elől kért menedéket a jugoszláv követségen, azok elől az erők elől, akiknek a „Nagy-Magyarország elképzeléséhez” tért vissza most Orbán és a hasonló gondolkodásúak, és ezeket a gondolatokat betonozták most be kétharmados többségükkel az új alkotmányba. És Ivanji nehézményezi, hogy a nyugati sajtóban nem talál kritikákat az új magyar alkotmány és 56 veszélyes egybefonódásáról. (Ezt két helyen is kifogásolja!). Neki ugyanis, mint szemtanúnak, 56 egyenlő az ellenforradalmárok kegyetlenkedéseivel.

Természetes, hogy meg szeretném védeni a mi 56-unk, a hazánk legitimitásának alapját képező forradalom becsületét, persze a tények alapján. Vettem magamnak a fáradságot, és elolvastam Ivanji 56-ról szóló könyvét is (Madarska revolucija 1956.). Ahogy írja, az a fő célja, hogy a forradalom tisztaságát, amelyet mindenki hangsúlyozni szokott, ő megkérdőjelezze. Ezt azért érzi szükségesnek, mert a tudósítók többsége, Dobrica Ćosićot is beleértve, el vannak ragadtatva az „emberiség történelmének legszebb lapjaitól”, és ez téves. Neki, aki a SKJ (a jugoszláv kommunista párt) tagja volt, és holokauszt-túlélő, elősorban azok az élményei, hogy olyan röpcédulákat osztogattak, amelyeken az állt: „jelöljétek meg a kommunisták házait fehér kereszttel, a zsidókét vörössel, aztán majd tudjuk, mit csináljunk velük!”. (A cikke elején szereplő jelszót az 5 évvel ezelőtt született könyvében még nem említi). Árad a szemléletéből, hogy aki antikommunista, aki konzervatív, az fasisztoid, sőt antiszemita. 

A magyar forradalmat többen próbálták már besározni azzal, hogy antiszemita volt, de ez komoly munkában eddig sem sikerült. 56 tisztasága nem kérdőjelezhető meg, bár, miként forradalomban, történtek kegyetlen törvénytelenségek.Csőcselék mindig és mindenütt van, vannak antiszemiták is, akadtak ebben a forradalomban is. 1956-tal mégis az egész világ csak a hősiességet társítja az emlékezetében, és a legfontosabb tényt: a nép felkelt a kommunista zsarnokság ellen. Elég idézni Camus-t, Đilast, Raegant – a kommunizmus monolitján 56 ütötte az első rést. Aki 56-ról szól, tudjon róla, hogy szentélyben jár: a szabad Magyarország alapkövét nem engedjük befeketíteni.

Rémképként tér vissza a cikkben újra meg újra a „mai magyar irredentizmus”: 6-szor fordul elő a „szentistváni Magyarország” szókapcsolat (amely veszélyre Ivanji szerint a nyugat nem fordít kellő figyelmet). A múltra való magyar hivatkozás, mondja, kellemetlen érzést vált ki, sőt fenyegetésnek is fel lehet fogni! Az új alkotmány neki felhívás a mai határokon túl terjedő Magyarország területi egységének helyreállítására, hiszen a címerben ott a korona, az ország egységének szimbóluma, a négy ezüst sáv a Duna, Tisza, Dráva Száva, és a három halom a Tátra, Fátra, Mátra! És ezek egy része a mai Magyarországon kívül van!
Kell ehhez kommentár? Egy rímelő szamár gyerekrigmusról feltételezni, hogy az a heraldikai indoklásunk és országfilozófifi alapvetésünk?

Kiderül, hogy a cikk fő célja természetesen Orbán befeketítése, és 56 lejáratása ennek csak eszköze. Ivanji azt is lefanyalogja, hogy „bátor és radikális” tett volna 89-ben az oroszok távozására felszólítani a Hősök terén, „hiszen akkor már Gorbacsov elhatárolódott a brezsnyevi doktrinától, és Orbán csak megérezte, hogy le fog omlani a berlini fal”! Továbbá: Orbánt ugyan demokratikusan választották meg, de Hitlert is – figyelmeztet! (Ne mulasszunk el alkalmat arra, hogy, hogy Orbán nevét Hitlerrel kapcsolatba hozzuk – ez bevált liberális sajtórecept!). Ivanjit az sem zavarja, hogy a Jobbik nem szavazta meg az új alkotmányt, ő meg van róla győződve, hogy a Fidesz politikájában végső soron benne sejlik mindaz, amit a Jobbik követel: az antiszemitizmus (a zsidó tőke elleni harc képében), a romaellenesség, Trianon revíziója és Magyarország 1919. előtti határainak visszaállítása.

Vajon az a sajtó, amely oly harcosan védi a szabadságát, bármilyen alaptalant állíthat? Vagy megnyílt a vadászidény Magyarországra és szabad bizonyítékok nélkül vádaskodni? Kérhetünk-e szépen az egyik legtekintélyesebb szerb hetilaptól akár egyetlen bizonyítékot a Fidesz antiszemitizmusára, romaellenességére, területi revizionizmusára?
Vagy még érvényes a klasszikus mondás: calumniare audacter, aliquid semper haeret? (Rágalmazzatok csak bátran, valami mindig megmarad belőle!).

Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete





Da li je moguća i verovatna, i pod kojim uslovima, nekakva "orbanizacija" Srbije?
Najgora stvar koja se može dogoditi nekom istočnoevropskom državniku je da postane globalno poznat: to u praksi, naime, uvek znači: poznat po zlu (osim amblematičnih figura poput Havela, ali to vreme je prošlo). Evo, recimo, šta mislite, koliko je "prosečnih" čitalaca novina u Britaniji, Francuskoj ili Portugalu koji bi vam mogli reći da se poljski premijer zove Donald Tusk? Koliko ih je koji uopšte znaju nešto suvislo i precizno o današnjoj Poljskoj, kamoli o njenoj politici i ekonomiji? A radi se o velikoj i značajnoj zemlji, pri tome manje-više jedinoj članici EU (i svakako jedinoj na Istoku) koja svih ovih kriznih godina beleži ekonomski rast. S druge strane, broj istih tih "prosečnih čitalaca" koji bi znali da se mađarski premijer zove Viktor Orban – ili nekako slično, je li – u velikom je porastu. Da je Orban samo malo živopisniji lik, i da je Mađarska globalno značajna bar upola poput Italije, bogme bi peštanski vladar već bio globalno "slavan" koliko i Berluskoni... Od čije će se slave, uzgred, Italija oporavljati dugo i neizvesno.

"Bedne male istočnoevropske državice" (Ištvan Bibo) živ su dokaz istinitosti one stare da se zao glas čuje mnogo dalje od dobrog. Setite se, uostalom, Srbije: niko od njenih vladara u vaskolikoj istoriji – a valjda se tu našao i poneki čovek na svom mestu... – nije dosegao ni deseti deo svetske poznatosti Milošević Slobodana, čoveka koji ju je umalo sahranio, i to je sve što je uopšte ikada učinio za nju.

Kad smo već kod pomenutog Nepomenika, sad mi nešto pada na pamet: lasno li je u njegovo doba bilo govoriti protiv njega, naročito u Vojvodini! Zašto? Pa, em ti je samim sobom nudio izobilje argumentacije, em si imao uvek spreman Svetli Kontraprimer u vidu susedne Mađarske. Uvek si, naime, mogao reći znatiželjnom publikumu: sećate li se kad su Mađari dolazili ovamo preko granice kao odrpanci, kao siromašni rođaci iz provincije? E, sada smo obrnuli uloge, mi načisto propadosmo, a Mađarska prosperira! I još nam je ona manje-više jedini prozor u svet, što preko Keletija, što preko Feriheđija...

Tako je to bilo, ne baš davno. Sada je Mađarska, međutim, Vest, a rekoh već da to kada neka od biboovskih zemalja postane Vest, to nikako ne sluti na dobro. Desničarska vlada Viktora Orbana promenila je Ustav u pravcu na kojem bi im pozavidelo i najdesnije krilo američkih republikanaca, izbacilo "republiku" iz naziva Mađarske (!), udara na medije i sudstvo, ruši nezavisnost centralne banke, povlači nesuvisle ekonomske poteze i uvaljuje se pred MMF-om i sličnima u dodatne probleme sve tvrdeći da zemlju vadi iz njih; istovremeno, vlast šuruje sa rastućom ekstremnom desnicom, okolo se održavaju idiotski paravojni zborovi koje kao da je koreografisao groteskni vojvoda Šešelj iz modne sezone 1991-92, u porastu je antisemitizam i antiromsko nasilje, a takođe i poluzvanični velikomađarski revizionizam, demokratsko-liberalni standardi društva se ubrzano rastaču, dakako ne spontano nego uz nesebičnu pomoć vlasti... Ukratko, Orbanova je vlast na dobrom putu da ili spektakularno implodira pod spoljnim i unutrašnjim pritiskom (manje verovatno) ili načini od do juče-prekjuče uzorite "zemlje tranzicije" svojevrsnu pariah state, bez obzira na njeno EU i NATO članstvo.

Ne, ovo nije "spooljnopolitički komentar". Ono što mene zanima je da li je moguća i izgledna – i pod kojim uslovima – nekakva orbanizacija Srbije? Hajde prvo da vidimo kako i zašto nije: imali smo mi kudikamo goreg Orbana od Orbana, imali smo ratove, bedu, izolaciju, hiperinflaciju, moralno i materijalno srozavanje na dno, eksploziju agresivnog nacionalizma, atmosferu nasilja i straha... Sve smo to prošli, a oni koji su preživeli od svega su toga jaaako umorni; posle tuceta godina mahnitanja i još desetak godina vrlo nedosledne i kilave "normalizacije", mi smo ljudi hronično željni normalnosti, a tu je normalnost lakše definisati po tome šta ona nije nego šta jeste: ona bi, naime, bila sve suprotno od kakve god nove "orbanizacije" na srpski način. Uh, impresivno, nema šta: naša najveća nada je u dubini našeg poraza...

Na drugoj strani, šta govori u prilog mogućnosti neke nove "orbanizacije"? Najpre, ne treba zaboraviti da se Orban vratio na vlast (u jednom je mandatu ranije već bio premijer, ali tada ipak s mnogo manje "neortodoksnom" politikom) zahvaljujući temeljitoj iskompromitovanosti levo-liberalnih tranzicionih elita, kod kojih je bilo lako detektovati porazan višak nekompetencije i korumpiranosti. Podseća li vas ovo počem na nešto? Dalje, reklo bi se i da su svekolike demokratske elite u društvu podlegle svojevrsnom fatalizmu i nihilizmu – znate ono: sve je isto, svi su isti, bla-la – što je u startu bitno oslabilo moguću prevenciju orbanizma. Ne znam za vas, ali mene i ovo podseća na neku sasvim blisku i sasvim moguću budućnost Srbije.

Pa dobro, ali ko bi bio "srpski Orban"? Tomislav Nikolić? Čudno ili ne, on je tu još najmanje opasan. Taj mi se Srborban više javlja kao nekakav mišung sa velikim udelom Koštunice u svom hemijskom sastavu, uz dodatke sačinjene od elemenata Šešelja, Velje, Nikolića, crkvenih bukača, jurodivih parapesničkih sociopata, psihotičnih predvodnika desničarskog ološa... Može da se doda, ako štagod zafali, i prstohvat Dačića po potrebi, taj je kao vegeta, ide u sva jela...

U redu, ali koliko je sve to verovatno? Nemam pojma, ali ne bih otpisivao mogućnost "orbanizacije" Srbije, koja je pri tome u daleko ranjivijem položaju od Mađarske, pa bi i posledice po nju bile znatno razornije. A hoće li sve ovo, bar kao mogućnost, nekoga da nasekira? Bez brige, neće! Što najbolje dokazuje da sve to zajedno nije šala, nego realnost koja čuči iza ugla, dok se baba Srbija češlja, selo gori, a Tadić metaniše u Dečanima, hraneći sve ono što bi ga rado sahranilo.

**Bože, blagoslovi Mađare
ivan ivanji


Kakve veze ima Mađarska revolucija iz 1956. godine sa premijerom Viktorom Orbanom? Četiri "mađarske reke", Dunav, Tisa, Drava i Sava. Svetostefanska Mađarska i novi ustav. MMF i crvene linije, zašto su se zapadni mediji okomili na Mađarsku i zašto Mađarima nije jasno zbog čega ih grde...
Nedeljnik Vreme.com

Szeretnek itt bennünket úgy igazán szívhez-szólóan, eközben magyar pártvezető magyarokat leszélsőségez a déli végeken! A magyar a magyart sem szereti...Igen ősi átok...Mohács óta...E cikkek után kezd világossá válni mi áll az utóbbi időben történő "szélsőségező" pártelnöki kirohanásoknak...a lapok a rajt előtt le vannak osztva...a vajdasági magyar még egy picinykét jövedelmező üzlet maradt...lesz majd sóhajtozás, mi ezeknek nem adtuk a voksunkat! Úgy néz ki Nikolic nyerő pozicíó felé tart, akkor magyar ember is lehet belügyminiszter...És a pártelnök belgrádi székhelyű pártokat miért nem szélsőségez le, talán csak azért, mert nem illik a kakós bögrét feldönteni azon az asztalon ahonnan a csont lepottyan...

A józan ész megint szabadságot vett ki... 

2012. január 18., szerda

Elsötétült a demokrácia, avagy ez lesz a megoldása a Wikileaks botránynak is? Kikapcs!?



A Wikipedia angol nyelvű oldalainak lekacsolásával, a Google pedig az amerikai honlapján közzéteendő vitaindítvánnyal készül szerdán tiltakozni a kongresszus által kidolgozott, az internetes kalózkodás elleni fellépést, illetve az intellektuális tulajdon védelmét célzó két törvénytervezet ellen.

A kalózkodás elleni SOPA (Stop Online Piracy Act) jogszabály-tervezettel a képviselőház foglalkozik, az intellektuális tulajdon védelmét célzó PIPA (Protect Intellectual Property Act) pedig a szenátus napirendjén szerepel. A készülő szabályozás mögött felsorakoztak a hollywoodi filmstúdiók és a zenemű-forgalmazó cégek, mert szerintük szükség van rá az amerikai munkahelyek védelme érdekében.

A törvénytervezetek ellen "elsötétítéssel" kíván tiltakozni a Wikipedia és mások mellett még a Reddit, a Mozilla, a TwitPic, az Anonymus csoport és a BoingBoing is. (A kedd délutánra csaknem háromtucatnyira növekedett sztrájkolni kívánó online szolgáltatók teljes listája a www.sopastrike.com oldalon olvasható.) Becslések szerint egyedül a Wikipedia 24 órás, közép-európai idő szerint szerda reggel hat órakor kezdődő akciója mintegy 100 millió felhasználót érint.

A SOPA (az egyszerűség kedvéért a két jogszabályt közösen gyakran ezen a  néven szokták emlegetni) a törvénytelenül megszerzett amerikai filmek, zeneművek és más szellemi termékek internetes értékesítését kívánja felszámolni, egyebek mellett azáltal, hogy kötelezné az amerikai internetes cégeket: blokkolják a hozzáférést az olyan külföldi oldalakhoz, amelyek ilyeneket illegálisan, az amerikai szerzői jog megsértésével kínálnak.
A SOPA körüli küzdelem azután éleződött ki igazán, hogy a Fehér Ház illetékesei szombaton hangot adtak aggályuknak a hamarosan a kongresszus elé kerülő törvénytervezetről. Barack Obama elnök három tanácsadója - köztük Howard Schmidt, a Fehér Ház kiberbiztonsági főszakértője - közös blogbejegyzésben mutatott rá, hogy a jogszabály bírósági keresetek céltáblájává tenné az internetes cégeket, ami erősen gátolná a legális tevékenységet is.

"Minden, az internetes kalózkodás legyőzésére irányuló erőfeszítésnek óvakodnia kellene a törvényes tevékenység online cenzúrázásától és nem akadályozhatja a dinamikus nagy- és kisvállalataink innovációját" - írta a három kormányzati szakértő.
A javasolt jogszabály leállítaná az amerikai reklámhálózatok internetes hirdetéseit a kalózkodással megszerzett termékeket forgalmazó weboldalakon, a keresőmotorokat pedig eltiltanák attól, hogy ezekkel közvetlen kapcsolatot létesítsenek.
Az internetes kalózkodással szembeni kemény fellépés hívei bírálták a fehér házi tanácsadók álláspontját. Rupert Murdoch médiamágnás a jelentős amerikai, brit, ausztrál és ázsiai média- és szórakoztatóipari vállalkozásokkal rendelkező News Corporation elnök-vezérigazgatója például a Twitteren magát Barack Obama elnököt támadta.
"Obama tehát csatlakozott a szilíciumvölgyi számvivőkhöz, akik kalózkodással és közönséges lopással fenyegetik az összes szoftveralkotót" - írta szombaton a Twitteren Murdoch.

A SOPA-t és a PIPA-t ugyancsak határozottan ellenző Twitter egyébként nem csatlakozik a szolgáltatók sztrájkjához, mert a vezérigazgatója, Dick Costolo szerint "butaság lenne bezárni egy globális vállalkozást" egy pusztán egy országban jelentkező politikai problémára reagálva.
Az elnöki tanácsadó Schmidt és társai egy, a jelenleg tervezettnél szűkebb és célzottabb együttműködésre lennének hajlandók a törvényhozókkal, hangsúlyozva: nem szeretnék, ha az új jogszabály megnehezítené a törvényesen működő vállalkozás, köztük az újonnan indult online cégek tevékenységét. A Fehér Ház szakértői szerint a jogalkotóknak konzultálniuk kellene az érintett online szolgáltatók részvényeseivel.
Talán a kilátásba helyezett tiltakozások hatására valamelyest enyhült a törvényalkotók álláspontja. Darrell Issa republikánus képviselő, aki módosító indítványt nyújtott be a SOPA-hoz, a The Washington Post online kiadásának keddi jelentése szerint közleményt tett közzé, amely szerint Eric Cantor, a képviselőházi republikánus többség vezetője biztosította őt: a tervezetet egyelőre nem terjesztik a ház elé, és folytatják a konszenzuskeresést.
Harry Reid, a szenátusi demokrata többség vezetője a CNN-nek vasárnap nyilatkozva elismerte, hogy a PIPA körül vannak még megoldatlan kérdések és kijelentette, hogy a tervezet az elkövetkező 7-10 napban nem kerül a felsőház elé.

Az amerikai kormánynak egyébként már 2010 óta jogában áll lefoglalni az olyan .com, .net. és .org végződéssel regisztrált egyesült államokbeli domaineket, amelyekről feltételezhető, hogy internetes kalózkodás eszközei, s több száz alkalommal élt is ezzel a jogával.

Elsötétült a demokrácia, avagy ez lesz a megoldása a Wikileaks botránynak és a jövőben megjelenő oknyomozó portáloknak is? Szólásnak marad e picinyke, névleges szabadsága? Ki a kalóz és ki a szólásszabadságával élő polgár? Megoldás -kikapcs!? Meglátjuk! 


Why is Wikipedia blacked-out?

Wikipedia is protesting against SOPA and PIPA by blacking out the English Wikipedia for 24 hours, beginning at midnight January 18, Eastern Time. Readers who come to English Wikipedia during the blackout will not be able to read the encyclopedia. Instead, you will see messages intended to raise awareness about SOPA and PIPA, encouraging you to share your views with your representatives, and with each other on social media.

What are SOPA and PIPA?

SOPA and PIPA represent two bills in the United States House of Representatives and the United States Senate respectively. SOPA is short for the "Stop Online Piracy Act," and PIPA is an acronym for the "Protect IP Act." ("IP" stands for "intellectual property.") In short, these bills are efforts to stop copyright infringement committed by foreign web sites, but, in our opinion, they do so in a way that actually infringes free expression while harming the Internet. Detailed information about these bills can be found in the Stop Online Piracy Actand PROTECT IP Act articles on Wikipedia, which are available during the blackout. GovTrack lets you follow both bills through the legislative process: SOPA on this page, andPIPA on this one. The EFF has summarized why these bills are simply unacceptable in a world that values an open, secure, and free Internet.

Why is the blackout happening?

Wikipedians have chosen to black out the English Wikipedia for the first time ever, because we are concerned that SOPA and PIPA will severely inhibit people's access to online information. This is not a problem that will solely affect people in the United States: it will affect everyone around the world.

Why?

SOPA and PIPA are badly drafted legislation that won't be effective at their stated goal (to stop copyright infringement), and will cause serious damage to the free and open Internet. They put the burden on website owners to police user-contributed material and call for the unnecessary blocking of entire sites. Small sites won't have sufficient resources to defend themselves. Big media companies may seek to cut off funding sources for their foreign competitors, even if copyright isn't being infringed. Foreign sites will be blacklisted, which means they won't show up in major search engines. And, SOPA and PIPA build a framework for future restrictions and suppression.
Does this mean that Wikipedia itself is violating copyright laws, or hosting pirated content?
No, not at all. Some supporters of SOPA and PIPA characterize everyone who opposes them as cavalier about copyright, but that is not accurate. Wikipedians are knowledgeable about copyright and vigilant in protecting against violations: Wikipedians spend thousands of hours every week reviewing and removing infringing content. We are careful about it because our mission is to share knowledge freely. To that end, all Wikipedians release their contributions under a free license, and all the material we offer is freely licensed. Free licenses are incompatible with copyright infringement, and so infringement is not tolerated.
Isn't SOPA dead? Wasn't the bill shelved, and didn't the White House declare that it won't sign anything that resembles the current bill?
No, neither SOPA nor PIPA is dead. On January 17th, SOPA's sponsor said the bill will be discussed in early February. There are signs PIPA may be debated on the Senate floor next week. Moreover, SOPA and PIPA are just indicators of a much broader problem. In many jurisdictions around the world, we're seeing the development of legislation that prioritizes overly-broad copyright enforcement laws, laws promoted by power players, over the preservation of individual civil liberties.

How could SOPA and PIPA hurt Wikipedia?

SOPA and PIPA are a threat to Wikipedia in many ways. For example, in its current form, SOPA would require Wikipedia to actively monitor every site we link to, to ensure it doesn't host infringing content. Any link to an infringing site could put us in jeopardy of being forced offline.
I live in the United States. What's the best way for me to help?
The most effective action you can take is to call your representatives and tell them you oppose SOPA and PIPA, and any similar legislation. Type your zipcode in the locator box to find your representatives' contact information. Text-based communication is okay, but phone calls have the most impact.

I don't live in the United States. How can I help?

Contact your local State Department, Ministry of Foreign Affairs, or similar branch of government. Tell them you oppose SOPA and PIPA, and any similar legislation. SOPA and PIPA will affect sites outside of the United States, and actions to sites inside the United States (like Wikipedia) will also affect non-American readers -- like you. Calling your own government will also let them know you don't want them to create their own bad anti-Internet legislation.

Is it still possible to access Wikipedia in any way?

Yes. During the blackout, Wikipedia is accessible on mobile devices and smart phones. You can also view Wikipedia normally by disabling JavaScript in your browser, as explained on this Technical FAQ page. Our purpose here isn't to make it completely impossible for people to read Wikipedia, and it's okay for you to circumvent the blackout. We just want to make sure you see our message.
I keep hearing that this is a fight between Hollywood and Silicon Valley. Is that true?
No. Some people are characterizing it that way, probably in an effort to imply all the participants are motivated by commercial self-interest. But it's obviously not that simple. The proof of that is Wikipedia's involvement. Wikipedia has no financial self-interest at play here: we do not benefit from copyright infringement, nor are we trying to monetize traffic or sell ads. We are protesting to raise awareness about SOPA and PIPA solely because we think they will hurt the Internet, and your ability to access information online. We are doing this for you, because we're on your side.

In carrying out this protest, is Wikipedia abandoning neutrality?

We hope you continue to trust Wikipedia to be a neutral information source. We are staging this blackout because (as Wikimedia Foundation Board of Trustee Kat Walsh said recently), although Wikipedia’s articles are neutral, its existence is not. For over a decade, Wikipedians have spent millions of hours building the largest encyclopedia in human history. Wikipedia is a tremendously useful resource, and its existence depends upon a free, open and uncensored Internet. SOPA and PIPA (and other similar laws under discussion inside and outside the United States) will hurt you, because they will make it impossible for sites you enjoy, and benefit from, to continue to exist. That's why we're doing this. 

MTI-Hirado-Wikipedia



Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin