A pünkösd a húsvét utáni 7.
vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli
meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása;
ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus)
ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új
tartalommal töltötte meg a keresztények számára.
 |
| A Szentlélek kiáradásának emléke - Juan Simón Gutiérrez képe |
„
|
És mikor a pünkösd napja eljött,
mindnyájan egy akarattal együtt valának.
És
lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és
eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle
mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és
kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
|
”
|
Apostolok
cselekedetei 2. fejezet
|
A magyar kultúrában több szokás
kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.
Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi
alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb
értelemben atermékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög Khlóris,
azaz Zöldellő, Viruló.
Májusfa
A magyar nyelvterület nagy részén
hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles
alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor
bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és
legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
A májusfát csoportba szerveződve
állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas,
sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel
vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is
díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes
területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a
közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és
táncmulatság kísérte.
Pünkösdi
király
A középkor óta ismert szokás, ekkor
ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő
legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba,
mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a
fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy
évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl
udvarolhattak, kocsmázhattak.
Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba,
vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi
rózsát,jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba avillám. Néhol a lányos
házakra tettek ki zöld ágakat.
Pünkösdi
királynéjárás
Eredetileg 4 nagyobb lány (később
több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek,
és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi
királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal.
Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s
termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén
ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött
szokás később adománygyűjtéssel párosult.
Pünkösdölés
Ekkor pünkösdi király és királyné
párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet
menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz,
de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata
énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
Törökbasázás,
borzakirály, rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein
voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba
öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon
pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk,
akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a
kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is
ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a
falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
Csíksomlyói
búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely
Csíksomlyóson található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15 századból maradt
fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A
katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz,
majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő
hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki
magát.
Áldott
pünkösdi ünnepeket kívánok!
Margit Zoltán
