Öt százalékkal csökkent Szerbia
lakossága
A Szerbiai Statisztikai Intézet közzétette az októberben elvégzett népszámlálás első
részeredményeit
A népszámlálás eddig feldolgozott adatai arról tanúskodnak, hogy az országnak 7.120. 666 lakosa van, 377.335-el kevesebb, mint 2002-ben. Ez öt százalékos csökkenést jelent a korábbi népszámláláskor kapott adathoz képest. Szerbia 168 községe közül 146-ban csökkent a lakosság lélekszáma és csak 22-ben növekedett. Ezek utóbbiak közé tartozik a belgrádi és az újvidéki község is.
Szerbia immár egyetlen tartományában, a sokáig legfejlettebb régiónak számító Vajdaságban 1.916.889 ember él, 5,7 %-al kevesebb, mint kilenc évvel ez előtt. Az országban 17 olyan város található, ahol a lakosság léleszáma meghaladja az ötvenezret. Belgrádnak, mint településnek, a peremkerületek nélkül 1.154.589 lakosa van, Újvidék városának 221.854. Tizenegy olyan kihalt falu van a balkáni országban, ahol a népszámlálási biztosok csak a lakó nélküli házakat tudták összeírni. Legalább ennyire lesújtó, hogy 975 településen a lakosság lélekszáma kevesebb, mint száz fő. A népszámlálás annak ellenére nem terjedt ki Koszovóra, hogy Szerbia még mindig saját elidegeníthetetlen területeként tekint az egykori déli tartományra. De az albán többségű dél-szerbiai Preševo-völgyi lakosok és részben a szandzsáki bosnyákok is megtagadták a népszámlálásban való részvételt. Azt egyelőre nem tudni, hogy hány magyar él Szerbiában. A nemzeti és vallási hovatartozásra, valamint az anyanyelvre vonatkozó adatokat ugyanis csak a jövő év júniusában teszi közzé a belgrádi statisztikai intézet.
Ternovácz István
Az észak-bánáti körzet adatai
A köztársasági statisztikai hivatal
elsődleges adatai szerint az Észak-bánáti körzetben összesen
146 690 lakos él. A körzet legnépesebb községe Nagykikinda 59
329 lakossal, ezt követi a magyarkanizsai község 24 995 lakossal,
majd a zentai 22961, az adai 16785, és a csókai község 11388
lakossal, legkevesebben pedig a törökkanizsai községben élnek, a
statisztikai hivatal honlapján található adatok szerint 11232-en.
A nagykikindai község települései közül a körzetközpont,
Nagykikinda áll az élen 37676 fővel, ezután Mokrin következik 5
244 lakoosal, a további sorrend pedig: Basahíd (3121), Kisorosz
(2811), Szenthubert (2525), Nákófalva (1921), Torontáltószeg
(1912), Szaján (1164), a község tanyavilágában pedig 292-en
élnek. A magyarkanizsai község központjában, vagyis
Magyarkanizsán 9696-an élnek az adatok szerint. Horgoson 5603,
Martonoson 1961, Kispiacon 1794, Oromhegyesen 1741, Oromon 1400,
Adorjánon 1034, Tóthfaluban 613, Völgyesen 378, Velebiten 278,
Zimonjićon 246, Újfaluban 157, Kishomokon pedig 94 lakos él az
elsődleges adatok szerint. A törökkanizsai községben 11232 a
lakosság összlétszáma, ezek közül 6943-an Törökkanizsán,
1374-en Oroszlámoson, 1324-en Szerbkeresztúron, 800-an Gyálán,
207-en Majdánon, 199-en Szigeten, 144-en Podolkányon, 132-en
Firigyházán, 109-en pedig Rábén élnek. A csókai községben
11388 lakos él az elsődleges adatok szerint. Közülük Csókán
4019-en, Padén 2375-en, Tiszaszentmiklóson 2328-an, Szanádon
1147-en, Hódegyházán 744-en, Feketetón 437-en, Egyházaskéren
236-an, Kanizsamonostoron pedig 102-en élnek. Zenta városában 18
397, Felsőhegyen 1710, Tornyoson 1565, Keviben és Buránysoron 722,
Bogarason pedig 567 lakos él. Adán 9464, Moholon 5920, Törökfaluban
894, Völgyparton 326, a Valkaisoron pedig 181-en élnek a
tegnapelőtt közzétett adatok szerint. Az idei népszámlálás
elsődleges adatai szerint egyébként Nagykikinda lakossága 4259,
Magyarkanizsáé 504, Törökkanizsáé 638, Csókáé 688, Zentáé
1905, Adáé pedig 1083 fővel csökkent a 2002-es népszámlálás
óta.
Hhzs.
Kommentárom ez ügyben:
A politika meg fogja magyarázni, hogy ennek oka a nagy-világválság (2009-ig nem is volt)..., de a főkolompos: politika nem fogja beismerni kegyetlen hibáit, amit az elmúlt tíz évben is tett illetve nem tett és megtehetett volna...! A kisebbségi politikusainknak még idő adatott, hogy a nemzetiségi eloszlást-megoszlást-megosztottságot megmagyarázzák úgy a választások utánra időzítve (mai számítógépes világban...), ugyebár ez kemény mutató, mert az ember ott gyarapszik, ott ver sátrat, ahol jól érzi magát, ahol nem, onnan sebtiben szedi a sátorfáját fehérnépestül, Bodri kutyástul... Az eddigi adatokból az tűnik ki, hogy -aki tehette szedte a sátorfáját és biztonságosabb helyre költözött, elhagyva az örökkön-örökké forrongó balkáni-lőporos katlant és a Bendegúz népének tagjaként az őt megillető örök tűzhelyét a zöld Pannónia kellős közepén!
Az idősek elhalálozása magával hozta a kistelepülések elnéptelenedését, kihalását. A legfiatalabb generáció, aki még általános iskolába jár -a jövőjét, boldogulását nem itt látja, szülei tengődését-vergődését szemlélve, az a fiatal, aki már a tanulmányait külföldön folytatja az ott is fog maradni, talán egy szebb és jobb világot gyarapítva...Tudom, tudom, örök szkeptikusok: ott sincs kolbászból a kerítés és a vándornak sem lehet két hazája..., de a szabadság az szabadság,még ha magányos dolog is!
A kisebbségi politika csődöt mondott, lehet itt még egy picinykét "bohóckodni", "nemzetitanácsoskodni", eljátszani-megjátszani a nagyon fontosat, de nem sok értelme van, mert nem lesz pár éven belül kinek eladni e olcsó politikai cirkuszt, mert kenyér immáron csak a pártkatonaságnak jár!
Egy kedves barátom kezembe nyomott egy 1995-ben (!) íródott cikkét, célozva a hibákra, amelyet politikusaink szűk-látás módja és csakis az önös érdek hajhászása fog okozni, az elnéptelenedést eredményezve.
Ő imigyen fogalmazott: "Nem a gyermekvállalási kedv a behatároló körülmény, hanem a szellemi abortusz...A megmaradásunk lényege ez: vagy képesek leszünk magyar iskolahálózatot megcsinálni és a beolvasztási folyamat lelassul, vagy a beolvadás olyan gyors ütemet vesz, hogy az ezredforduló után már nem nagyon lesz, aki itt Magyar Szót olvasson...Önmarcangoló nemzeti mazochizmusunk helyett mi, vajdasági magyarok önazonosságunkat csak úgy tudjuk megőrizni, ha jobban gondját viseljük annak, amink van. Lépésről lépésre kimutatható a magukat magyarnak valló egyének lemorzsolódása a bölcsőtől a felnőtté válásig."
E folyamat 1971-től tart, zajlik, dübörög, de a politikum elejtette a füle mellet, anno a Nagy-Jugoszláviában a nem "magyarkodók" jugoszláv nemzetűnek vallották magukat...ma a nem kell "magyarkodni-ra" módosult demokratikus irányzat, aki szerbként gondolkodó vajdasági magyarra módosította hova tartozását - egykori "jugoszlávizmusát", -e beolvasztási folyamatot megkoronázza és eloltja majd a lámpát az utolsó magyar ember távozásakor! (Júdás feladatát nem kell lebecsülni, mert, ha Jézust nem árulja el, akkor ma más ideológia széljárás lenne! Júdás igen is fontos egy társadalom mechanizmusát biztosító rendszernek!)
Elkéstünk, lekéstünk, lemaradtunk, elmaradtunk...,mert a magyarság állomásán rossz vágányra, -vakvágányra, irányítottak bennünket hőn szeretett politikusaink!
A nemzeten belüli leszámolás a délvidéken ma felgyorsult, demokratikus irányvétel helyett, autokratikus vezetési módba csöppentünk, ahol a "nemzet atyja" mondja meg ki kap a zsákból alamizsnát és ki nem!
Mi marad a többségnek, fűtött autóbusz és szendvics helyett, csak útilapu, lándzsás útilapu és a választások után lehet, hogy egy magyar belügyminiszter kisér ki innen többségünket...
Margit Zoltán
