Ahhoz, hogy egy
ország az Európai Unió tagja legyen, teljesítenie kell az Európai
Tanács 1993. júniusi, koppenhágai ülésén csatlakozási
kritériumként megfogalmazott feltételeknek, amelyek közül az
első „a demokrácia, a jogállam és az
emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények
stabilitása, az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása
valamint védelme”.
Jelen vannak-e és ha igen, milyen mértékben a
nemzeti kisebbségi jogok Szerbia európai integrációs
folyamatában?
Általános megfogalmazások
Az Európai Bizottság (EB) a Szerbiáról szóló
legújabb jelentése, amelyet október 10-én Brüsszelben hoztak
nyilvánosságra [SEC (2012), 333], az emberi jogok és a kisebbségek
védelme című (2.2.) fejezetben a következőket írja Szerbiáról:
– Elkészült a kisebbségek védelmének átfogó
jogi kerete, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló
Keretegyezménnyel összhangban, amelynek Szerbia aláírója, és
ezt általában tiszteletben tartják. A kormány emberi és
kisebbségi jogi hivatala 2012 augusztusában alakult meg, átvéve
azokat a funkciókat, amelyeket előzően az Emberi és
Kisebbségügyi, Államigazgatási és Helyi Önkormányzati
Minisztérium szolgálata végzett. Bevezették a nemzeti tanácsok
rendszeres pénzügyi jelentéstevését az Emberi- és Kisebbségügyi
Hivatalnak. A lakosság 2011. évi összeírása tartalmazott olyan
rendelkezéseket, amelyek ösztönözték a kisebbségek részvételét,
mint például a kérdőív kilenc nyelvre való lefordítása és a
kisebbségi nyelveket beszélő összeírók részvétele. Szükséges
azonban a törvény alkalmazásának fejlesztése. A Köztársasági
Kisebbségügyi Tanács továbbra sem tevékeny. A bosnyák nemzeti
tanács még mindig nem alakult meg. A független szerb testületeknek
a nemzeti tanácsok választási kereteire tett ajánlásait még nem
alkalmazták. A törvények léteznek, de azok alkalmazása a
gyakorlatban továbbra sem egyenletes Szerbiai egész területén.
Általában, Vajdaság fejlettebb, míg Szerbiai déli és délnyugati
része lemarad, részben a rendelkezésre álló pénzeszközök
hiánya miatt. A központi és a helyi szint közötti koordinációt
pótlólag fejleszteni kell, valamint a kisebbségi jogok jogi
keretére vonatkozó tájékoztatást, a nemzeti kisebbségeknek a
bevonásával. További fejlesztést igényel a nemzeti kisebbségi
nyelvű tájékoztatás, beleértve a hiányzó tankönyvek
biztosítását.
A Vajdasági nemzetek közötti viszonyok továbbra
is jók. 2012-ben tartományi képviselőházi választásokat
tartottak. Nemzetek közötti incidensek csak szórványosan
jelentkeztek. A tartományi hivatalos személyek és a rendőrség
reagálásai ezekre az incidensekre megfelelőek voltak, de a jogi
eljárást javítani kell, mivel az ügyészség ezeket továbbra is
szabálysértésként és nem bűncselekményként kezeli. A
Tartományi Ombudsman 2011. évi jelentése szerint az 1237 panasz
közül 65 vonatkozott a kisebbségi kérdésekre (5,25%). Vajdaság
önálló eszközeiről szóló törvénynek a meghozatalára,
amelyet az alkotmány megkövetel, még mindig nem került sor. Az
Alkotmánybíróság 2012 júliusában alkotmányellenesnek
minősítette Vajdaság hatásköreinek meghatározásáról szóló
törvény egyes rendelkezéseit – olvasható az EB a Szerbiáról
szóló jelentésének 22. oldalán.
Az EB jelentés még egy helyen – a 4. A tagsági
kötelezettségek vállalására való felkészültség 4.23
Igazságszolgáltatás és alapvető jogok alfejezetében, a 72.
oldalon – foglalkozik a kisebbségi jogokkal, ahol a következő
bekezdés áll:
– Korlátozott előrelépés történt a
kisebbségi jogok tiszteletben tartása és a kulturális jogok
területén. A törvényhozási keretet létrehozták és általában
tiszteletben tartják. Pozitív intézkedéseket tettek a kisebbségek
helyzetének javítására, ideértve a romákat is. További
törekvésekre van azonban szükség a jogszabályok hatékony
alkalmazására és a hiányosságok elhárítására Szerbiai egész
területén. A romák, menekültek és az elköltöztetettek továbbra
is súlyos helyzetben vannak. Az erőszakos kiköltöztetések
alkalmával jobban kell törekedni a nemzetközi mércék betartására
– javasolja az EB jelentése.
Kit képviselnek?
Az Európai Bizottság 96 oldal terjedelmű dokumentumában a számítógépes keresőprogram a magyarok kifejezést egyetlen alkalommal sem találta meg. Ez azt jelenti, hogy a vajdasági magyar közösségről az EB legújabb jelentésben még csak említés sem történik.
Nyolc vajdasági magyar civil szervezet és négy politikai párt Újvidéken, 2011. április 7-én, megvitatta Szerbia Európai Uniós csatlakozásának nemzeti kisebbségi vonatkozású kérdéseit és hét pontban fogalmazták meg azokat a magyarságot érintő kérdéseket, amelyeket mindenképpen meg kellene válaszolni még az ország integrációja előtt. (A tanácskozáson a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ képviselője nem jelent meg.) A részvevők felkérték a magyar képviselőket, hogy közvetítsék álláspontjaikat Brüsszel irányába. Egyúttal figyelmeztettek arra is, hogy – amennyiben a felvetett kérdéseknek a megoldására nem kerül sor – tekintetbe véve az eddigi (romániai és Szlovákiai kedvezőtlen) tapasztalatokat is, a csatlakozás után az Európai Unió ezeket már belpolitikai ügyként kezeli, vagyis tovább nem foglalkozik ezekkel.
Ez után (2011. április 26-án – ugyancsak Újvidéken – a pártok és a civil szervezetek tanácskozást tartottak, amelyen Varga László, a VMSZ képviselője, a szerb parlament integrációs bizottságának akkor elnöke (most alelnöke) is részt vett. Varga olyan véleményt is hangoztatott, hogy túlzott a várakozás, mely a kisebbségi kérdések rendezését várja a csatlakozástól”, és hogy Szerbia európai uniós csatlakozását nem igazán lehet függővé tenni attól, hogy az országban miként érvényesülnek a kisebbségi jogok”.
Nem kell tehát csodálkozni, hogy az EB legújabb jelentésében a vajdasági magyar közösség megoldásra váró problémáiról egy szó nem esik. Ebből arra lehet következtetni, hogy a VMSZ képviselői a szerb parlamentben nem a vajdasági magyarok érdekeit képviselik Szerbia és az EU felé, hanem Szerbiai érdekeit a vajdasági magyarok és az EU irányába. Tisztában vannak-e a közösség iránti felelősségükkel?
Bozóki Antal
Újvidék, 2012. október 14.
Kapcsolódó szövegek:
1. Izveštaj
o napretku Srbije za 2012. godinu, SEC (2012) 333, Brisel, 10. 10.
2012.:
http://www.seio.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/izvestaj_napretku_2012.pdf
2. Bozóki Antal: Ki
mond/nem mond igazat?, Újvidék, 2012. október 13.:
http://bozokiantal.blogspot.com/
3. Magyar
szervezetek Szerbiai EU-csatlakozásáról:
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/11543/Szerbia-EU-s-csatlakozasanak-a-helyi-magyar-szervezetek-al,
2011. április 7.
[16:48]; Vajdasági Magyar Demokrata Párt,
HÍRLEVÉL, IX. évf. 80. szám,
2011. április 8.;
http://www.mpsz.net/, 2011. április 09. szombat, 18:19 és Európai
Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Kisebbségi
Sajtófókusz, 2011. április 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a megjegyzését!