Fejlemények a temerini ügyekben
Február 12-én 879
aláírást tartalmazó petíciót adtam át az újvidéki
Felső Bíróság elnökének, Zora Jamušakovnak címzett
beadvány mellékleteként. A petíciót ugyanazon a napon
eljutattam Pásztor Istvánnak, Vajdaság Autonóm Tartomány
Képviselőháza elnökének is. Erről értesítetem a
szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottságot is.(Időközben
további 107 aláírást küldtek a polgárok.)
A 2012. október 22-én letartóztatott
és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini
fiú szülei, hozzátartozói, valamint vajdasági és külföldi
polgárok a petíció által tiltakoznak az „új temerini fiúk”
néven ismertté vált vizsgálati eljárásban észlelt számos
törvénysértés miatt, amelyek megkérdőjelezik az eljárás
tisztességességét, az eljáró rendőrség, az ügyészség és a
bíróság pártatlanságát. Követelik az újvidéki Felsőbíróság
elnökétől, hogy Zdenka Stakić bírónő helyett –
aki 2005-ben ítéletet hozott a „temerini fiúk” néven
elhíresült ügyben és az öt vádlottra 61 év börtönbüntetést
szabott ki” – „haladéktalanul nevezzen ki új bírót a
tárgyalás lefolytatáshoz.
A petíció aláírói tiltakoznak az
miatt is, hogy a nyomozó és az igazságügyi szervek nem minden
polgárra egyformán – azok nemzeti hovatartozásától
függetlenül – alkalmazzák a jogszabályokat, valamint a kettős,
sőt hármas mérce alkalmazásának nyilvántartásba vett példái
miatt, amikor is különböző nemzetiségű személyek – egyazon
vagy hasonló bűncselekmény elkövetésekor – eltérő
viszonyulásban és büntetésben részesültek.
Kérésemre február
18-án fogadott Zora Jamušakov, az újvidéki Felső
Bíróság elnöke. Ez alkalommal, az elnök asszonynak átadtam egy
hét oldal terjedelműmemorandumot, amely az újvidéki igazságügyi
szervek munkával kapcsolatos megjegyzéseket és kifogásokat
tartalmazza. (A memorandumot február 20-án Pásztor
Istvánnak is megküldtem)
A
bíróság elnökének elmondtam, hogy a vajdasági magyar
közösségben nagy elégedetlenség van a nacionalista jelenségek
és kilengések miatt, amelyek veszélyeztetik a polgárok békéjét
és biztonságát, a különböző nemzetiségekhez tartozók
együttélését.
Rámutattam, hogy a 2012. október
21-én letartóztatott (és az óta is fogházban lévő) hét
adai, becsei és temerini fiatalember ellen a BTK 317. szakaszába
ütköző bűncselekmény elkövetése miatt emeltek vádat a Felső
Bíróság előtt (amely bűncselekmény miatt egytől nyolcévi
börtönbüntetés van megszabva). A verekedésben részes egyetlen
szerb nemzetiségű személy ellen a BTK 344. szakasza alapján
büntetendő erőszakos viselkedés miatt történt a vádemelés
(és január közepén kiengedték a vizsgálati fogságból), ami
enyhébb büntetést von maga után (hat hónaptól öt évig
terjedő börtönt). Ugyanakkor a többi 10–15 szerb nemzetiségű
személy ellen, akik részt vettek a verekedésben és üldözték a
magyar vádlottakat, még csak vádelemelés sem történt. Számos
példával is illusztrálva az eljárás során történt
jogsértéseket.
Ugyancsak Temerinben, 2013.
január 27-én éjjel, támadás ért két magyar fiatalembert.
A fiatalok szórakozóhelyről hazafelé tartva magyarul
beszélgettek, amikor elhaladt mellettük egy hat ismeretlen
személyből álló csoport, amelynek tagjai – a sértettek
elmondása szerint – hirtelen visszafordultak és rájuk támadtak.
Az egyik magyar fiatalembert üveggel fejbe vágták, míg a másikat
földre teperték és összerugdosták. A támadók a fiúk
bántalmazása közben a magyar anyjukat szidalmazták szerb
nyelven. Ebben az ügyben az eljárás az újvidéki Alapfokú
Bíróság előtt folyik (a sértettek ellen is!), mégpedig
verekedésben való részvétel (a BTK 123. szakasza) miatt, amiért
pénzbüntetés vagy három évig terjedő börtönbüntetés van
előlátva. A gyanúsítottakat másnap szabadon engedték.
Február
3-ára virradó éjszaka Óbecse
központjában magyar fiatalokra támadt rá egy szerbül beszélő
fiatalokból álló csoport. A támadás alkalmával nemzeti
hovatartozásukat emlegetve sértegették őket. Ketten megsérültek,
egyiküknek a fején szakad fel a bőr és kisebb agyrázkódást
szenvedett, társának pedig a bal szeme környéke dagadt fel. A
rendőrség gyorsan elfogta a támadókat, de érthetetlen, hogy
csak szabálysértési eljárás indult ellenük.
Az említett és más nyilvántartásba
vett példák alapján a magyar közösségben elterjedt az a
vélemény, hogy a magyarokat – nemzetiségük miatt – az állami
szervek hátrányosan megkülönböztetik és aránytalanul
súlyosabb büntetésben részesítik, mint s szerb nemzetiségűeket.
Ez ellenkezik a szerb alkotmány alapvető emberi jogi és nemzeti
kisebbségvédelmi rendelkezéseivel, a hatályos jogszabályokkal
és Szerbia nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeivel.
A Felső Bíróság elnök asszonyának
– a nemzeti feszültségek csökkentése érdekében –
javasoltam, hogy Zdenka Stakić helyett „az új temeri
fiúk” néven elhíresült bűnperben haladéktalanul nevezzen ki
új bírót a tárgyalás lefolytatáshoz. A temeriniKoperec
Csongor (19) és Smith Tomas (18) adai vádlottak
védőügyvédjeként, sürgettem az előzetes letartóztatásuk
megszüntetésére és azonnali szabadlábra helyezésükre irányuló
kérelemről való mielőbbi döntés meghozatalát. Ügyükben
ugyanis a nyomozati eljárás még tavaly december végén
befejeződött és a börtönben tartásuk jogi alapja megszűnt –
ha ilyen egyáltalán volt is.
Az elnök asszonynak, az elmondottak
alátámasztására átadtam egy 16 dokumentumból álló
mellékletet is.
Kifejtettem, továbbá, azon
véleményemet, hogy – a magyaroknak az igazságügyi szervek
iránti bizalma visszaszerzése érdekében – szükségesnek
tartom egy jogászokból álló (képviselőházi) külön bizottság
létrehozását, amely a temerini, az óbecsei és a szabadkai
ügyekben a törvényesség szempontjából megvizsgálná a
helybeli rendőrség, valamint az újvidéki ügyészségek és
bíróságok munkáját és javaslatokat tenne a további
intézkedések megtételére.
Hangoztattam annak szükségességét,
hogy az igazságügyi szervek maradéktalanul biztosítsák a
polgároknak a törvény előtti egyenrangúságát, a nemzeti
hovatartozásuktól függetlenül, a jogszabályok egyforma
alkalmazását, a diszkrimináció tilalmát, az eljárások
tisztességességét és a polgárok jogbiztonsága, valamint az
ügyészség és a bíróság pártatlansága elvének
érvényesülését.
Ugyancsak szóvá tettem: A magyar
közösség – a szerzett jogok alapján – elvárja a községi
bíróságok visszaállítását Adán, Csókán,
Magyarkanizsán, Óbecsén, Temerinben, Topolyán és
Zentán, valamint a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak
nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra
hozatalát és a nemzetiségiek arányos foglalkoztatásának
biztosítását.
A Felső
Bíróság elnöke válaszában elmondta, „nem avatkozhat a
bírói tanács munkájába”, hogy „a bíróság nem siet”, és
hogy „nyomást gyakorolok a bíróságra”. Február
21-i érdeklődésemre, hogy mikorra várható a bíróság
döntése a vádirattal kapcsolatos kifogásokról és a vádlottak
szabadon bocsátásának kérelméről, azt az üzenetet kaptam,
hogy „rövidesen”. Mivel ez mind a mai napig nem történt meg,
úgy döntöttem, hogy a történtekről értesítem a közvéleményt.
Mgr. Bozóki Antal, ügyvéd
az Árgus – Vajdasági Magyar
Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke
Újvidék, 2013. február 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a megjegyzését!