Margit Zoltán: Hold

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hold. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hold. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. június 12., csütörtök

Holdfény 1801-ből



Beethoven személyes élete problémákkal volt tele. Fiatalon, már 25 éves kora körül a siketség első jeleit észlelte, amelynek hatására időnként az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott. A századforduló környékén születtek legsötétebb művei, ekkor vált számára világossá, hogy a halláskárosodása visszafordíthatatlan folyamat. 1819-re teljesen megsiketült. Süketsége zárkózottá tette, csak társalgási füzeteinek segítségével tudott érintkezni a külvilággal. Hihetetlen belső hallása volt, csak ez tette lehetővé, hogy ne hagyja abba a komponálást.

Elérhetetlen (házas vagy arisztokrata) hölgyekhez vonzódott, akiket eszményített (például Brunswick Jozefin). A társadalmi különbségek, az emberek esetleges elítélése gátolta, sosem házasodott meg.

Beethoven középtermetű, vállas, telt arcú volt; dús haja felborzolt, lelkes szeme nyugtalan, kedélyes vonásai pedig – főleg ha zenéről szólott – érdekesek, hódolatra gerjesztők, szelleme nemes, szíve tiszta, lángolt az igazságért és a szabadságért. Hiányos nevelésére vallott indulatos volta, valamint a tapasztalatok és életismeret teljes hiánya. Legkedvesebb szórakozása volt: magányos séta a zöldben; fő művei közül is sok fogamzott meg a szabadban, sőt nyerte végleges alakját is egy-egy padon.

Zenéjében gyakran életének visszhangját vélik felfedezni, ami győzelemmel véget érő küzdelmekkel tarkított. Életének személyes problémái fölött a mesterműveinek megalkotásával aratott diadalt.

Opus 27, no. 2: Zongoraszonáta No. 14 cisz-moll 
„Sonata quasi una fantasia” -  „Holdfény” (1801)



2012. november 11., vasárnap

Piros hold körül



Piros hold körül denevérek,
bársony koszorú, bodor féreg.
Malacvilágosság az égen.
Hűvöslő szalmazsák a réten.

A saláták az estharmatban
borzonganak, kotyognak halkan.
Már-már rikoltva fölrepülnek.
S tollászkodva megint elülnek.

Pokoli tompa puffanások,
puha füveken járkálások.
Szarvasok agancsai hullnak.
Vagy virág után ágak nyúlnak?

Piheg a meggy kicsattant ajka,
még a kórón is, fönnakadva.
S hogy tágul, szűkül gyors ütemre
az egész világ! Mint a melle...

Minden lábához ejti kincsét.
Lábamhoz ess-e, ó szegénység?
Ki terhel majd, gyökig hajolva,
miként ha termésem ő volna?

1928. nov. 16.

József Attila


2011. június 15., szerda

Teljes holdfogyatkozás 2011. június 15 -én


2011. június 15-én, szerdán az esti óráktól kezdődően teljes holdfogyatkozás zajlik, mely éjfél után egy órával ér véget. A fogyatkozás majdnem teljes egészében látható tőlünk - utoljára 2008.02.21-én volt ilyenben részünk. A kelő Hold korongján már egy kis harapás látható, de a fő látványosságról még nem maradtunk le! A világ más tájait tekintve, a fogyatkozás teljes egészében látható Afrika nagy részéről, az Indiai-óceánról, a Közel-Keletről, Ázsia középső vidékeiről és az Antarktiszról. A fogyatkozás részben látható Nyugat-Európából, Dél-Amerika keleti feléből, Ázsia keleti részéről és Ausztráliából.
Az év első holdfogyatkozása megfigyelési szempontból ideális időpontban zajlik, ami kedvez a bemutatásoknak. A fogyatkozás látványos része már a holdkeltével elkezdődik, egy óra múlva pedig égi kísérőnket már el is nyelte a Föld árnyéka, onnan csak 11 óra után kezd kibújni. Az égi színjáték éjfél után ér véget - ezt már biztosan kevesebben várják meg - noha a technikai lezárásra hajnali egy után kerül sor. Maga a totalitás 100 percen át tart - 2000 júliusa óta nem volt ilyen hosszú teljes fázist adó holdfogyatkozás.
Milyen látványra számíthatunk? A holdfogyatkozás a Kígyótartó csillagkép déli részén zajlik, a felszálló csomópont közelében. A Hold mélyen a nyári Tejút legpompásabb területeiben halad, és kb. 7°-kal van nyugatra a híres Lagúna-ködtől (M8). Az Antares 15° távol látszik nyugati irányban, míg a Skorpió fullánkja 14°-ra délre. Az Arcturus ragyogó narancs fénye 55°-ra északnyugatra, míg az Altair 46°-ra északkeletre látszik. Mindazonáltal a Tejút szépségei, illetve a ragyogó nyári csillagképek csillagai is csak a teljesség egy órányi időtartama alatt lesznek láthatóak, egyébként a Hold fénye elnyomja őket. Égi kísérőnk 3,77 nappal van túl a földközelségén, ezért az átlagosnál nagyobbnak látszik, látszó átmérője 31' 53". A fogyatkozás centrális lesz, azaz a holdkorong keresztezi a földárnyék tengelyét is. A teljesség hossza sejtetni engedi, hogy a Hold középpontja is közel lesz eme tengelyhez - és valóban, a holdkorong közepe 5,3' távolságra van a földárnyék középpontja felett. A holdkorong északi pereme 22,3 ívperccel délre lesz az umbra szélétől, míg a déli része 32,9 ívpercre lesz az árnyék déli szélétől. Ennek köszönhetően a Hold különböző területein különböző mértékű elsötétedést és elszíneződést figyelhetünk meg. A megfigyelőket kérjük, hogy a Danjon-skála segítségével becsüljék meg, milyen sötét volt a fogyatkozás, a holdkorong különböző részeire külön becslést is végezve.
A fogyatkozás nagysága 1,6998 magnitúdó, a félárnyékosé 2,6868. Az umbra átmérője 1,4512°, míg a penumbráé 2,5008°. A félárnyék gyűrűje 31,49' vastag, így a 31,89' látszó átmérőjű holdkorong teljes terjedelmében nem fér el benne. Ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán penumbrális fázisa - mellesleg ez a gyakoribb eset.

A fogyatkozás technikailag 15-én, szerdán 19 óra 25 perckor veszi kezdetét. Ekkor a Hold keleti pereme érinti a Föld félárnyékát. Ez nem lesz látható, mert mérhetetlenül kicsiny fényességváltozást jelent. A félárnyék jelenlétére előszörfél órával a részleges fázis kezdete előtt láthatnak majd utalást a szerencsés helyszínen észlelők (a Bulgáriában vagy Törökországban nyaralók például), amikor egy lágy szürkés-barnás homály kezd a Hold keleti részére telepedni. Az idő múltával az erősödő félárnyék jelzi, hogy közeleg a fő attrakció, és 20 óra 23 perckor láthatóvá válik a Föld árnyéka, ahogy megérinti a Hold délkeleti peremét. No persze a magyarországi észlelőknek 10-30 percet kell még várniuk a holdkeltére - de a csorbult Hold kelte kitűnő alkalom szép természetfotók készítéséhez! Az árnyék lassan elnyeli égi kísérőnket, majd 1 órával a megjelenése után teljesen be is kebelezi azt. Erre 21 óra 23 perckor kerül sor, és kezdetét veszi a Hold lassú színváltozása; legsötétebbnek 22 óra 12 perckor látszik majd, amikor legmélyebben tartózkodik az umbrában. 100 perc alatt a Hold átvág a Föld árnyékán, hogy 23 óra 02 perckor újra előbukkanjon a megvilágított holdfelszín, jelezvén a jelenség közelgő végét. Ismét egy óra áll rendelkezésre, hogy az árnyék levonulását figyelhessük, a végleges elvonulásra 16-án 0 óra 02 perckor kerül sor. Még egy húsz-harminc percig a félárnyék halvány lenyomata fátyolosítja a holdkorong nyugati részét, noha a valóságban csak 1 óra 01 perckor hagyja el azt teljesen - általunk nem észlelhető módon.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben 

Penumbrális fogyatkozás kezdete:

17:24:34 UT
Részleges fogyatkozás kezdete:

18:22:56 UT
Teljes fogyatkozás kezdete:

19:22:30 UT
A fogyatkozás közepe:

20:12:37 UT
Teljes fogyatkozás vége:

21:02:42 UT
Részleges fogyatkozás vége:

22:02:15 UT
Penumbrális fogyatkozás vége:

23:00:45 UT

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin