Margit Zoltán: német

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: német. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: német. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. november 29., vasárnap

A német Bundestag kiállt a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés mellett



A kormánypártok javaslatára egyhangúlag elfogadott határozatban állt ki a német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós(EU-) szintű védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezés (MSPI) mellett.


A képviselők a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakciójának közös indítványát ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazva felszólították az Európai Bizottságot, hogy valósítsa meg az MSPI-ben összefoglalt kisebbségvédelmi javaslatokat.

A javaslatok fontosságát indokolva rámutattak, hogy az Európai Unió több mint ötvenmillió polgára kisebbséghez tartozik, és a 24 hivatalos nyelv mellett csaknem hatvan térségi és kisebbségi nyelv él az EU-ban. Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely kisebbséghez tartozik, vagy kisebbségi nyelv az anyanyelve.Kiemelték, hogy az őshonos kisebbségek között a 12-14 milliósra becsült roma és szinti közösség a legnagyobb.

A többi között arra is rámutattak, hogy a "kettős mérce" veszélye fenyeget, hiszen míg a tagjelölt országokkal szemben igen szigorú kisebbségvédelmi elvárásokat támasztanak, az uniós csatlakozás után nincs semmiféle jogi keret, amelynek révén biztosítani lehet ezen elvárások teljesülését.
Ezért elengedhetetlen, hogy a brüsszeli bizottság és az összes többi uniós intézmény napirendjére vegye az őshonos kisebbségek helyzetének ügyét, és gondoskodjon jogaik védelméről - fejtették ki a parlamenti határozatban.

A Bundestag kiállása az MSPI mellett "a lehető legjobbkor jön, egy olyan időszakban, amikor Németország az Európai Unió soros elnöke, az Európai Bizottság elnöke pedig a német Ursula von der Leyen" - emelte ki az MTI-hez eljuttatott közleményében a kezdeményezést a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) elindító Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Vince Loránt RMDSZ-es európai parlamenti (EP-) képviselő.




"Úgy gondolom, az EP decemberi plenáris határozata és az Európai Bizottság januári hivatalos döntése előtt az eddigi legfontosabb támogatást sikerült most megszerezni" - tette hozzá a politikus.

Az EU "Egység a sokféleségben" jelmondatára hivatkozó polgári kezdeményezés bevezetőjében rögzítik, hogy az EU alapja az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, és a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság. Ezen értékek kinyilvánítása azonban nem elégséges ahhoz, hogy megelőzzék a kisebbségi jogok korlátozását és a kisebbségi nyelveket és kultúrákat veszélyeztető káros hatásokat.

A kezdeményezők elismerik, hogy a kisebbségvédelem elsősorban a tagállamok hatásköre, de úgy vélik, hogy az EU-nak többet kell tennie a nemzeti kisebbségek védelméért, mint amennyit jelenleg tesz.

Az európai polgári kezdeményezéshez 1 123 422-en csatlakoztak aláírásukkal, Magyarországon kívül Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában és Szlovákiában.

Az MSPI megfelel az eredményesség valamennyi feltételének - a többi között annak, hogy legalább hét EU-tagországból összesen legalább egymillió támogató csatlakozzék -, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak kötelező napirendre venni az ügyet, és megvizsgálni, hogy indít-e jogalkotási folyamatot. 

MTI


2019. augusztus 15., csütörtök

Recesszióba fordult a német gazdaság




Kezdenek magukhoz térni az európai tőzsdék a szerdai jelentős esés után. A gyengülés az amerikai részvénypiacokon kezdődött, majd Európára is átterjedt, miután kiderült, hogy a német gazdaság recesszióba fordult a második negyedévben. A jelenség a magyar tőzsdére is hatott, a BUX index másfél százalékot esett a német gyengélkedés miatt.

„Két problémája van a német gazdaságnak. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború kibontakozása, valamint az egyre valószínűbb megállapodás nélküli brexit. Németországot hosszú ideje az EU gazdasági motorjának tartják, azelőtt viszont Európa beteg embereként hivatkoztak rá" - magyarázza az Euronews tudósítója, Jona Källgren.

Az Egyesült Államokban a tőzsdék esése még jelentősebb volt, miután kiderült, hogy a tízéves amerikai államkötvény hozama a kétéves hozam alá került. Ez komoly gondokat jelezhet.

„Szerintem a kötvénypiac egyértelműen figyelmeztet, hogy a kereskedelmi háború borzalmas a világgazdaság számára" - mondja Ross Gerber pénzügyi elemző. „Trump „America First” politikája néhány szempontból talán előnyös az Egyesült Államoknak rövid távon, de hosszú távon nagyon káros. Ez a probléma lassan elhomályosítja a hongkongi helyzetet, a brexitet, az EU katasztrofális gazdasági állapotát."

Donald Trump amerikai elnök egyértelműen a FED-et okolja a gyengülésért. A Twitteren úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok nyerésre áll Kínával szemben, egyedül az alapkamatot kezelő szervezet okoz gondokat.




2012. augusztus 20., hétfő

Kegyeletsértés és történelmi emlékek megrongálása nyugat-bácskai Hódság katolikus temetőjében



Kegyeletsértés és történelmi emlékek megrongálása ellen tiltakozik
 a Magyar Remény Mozgalom

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) erélyesen tiltakozik a nyugat-bácskai Hódság katolikus temetőjében zajló kegyeletsértési és történelemhamisítási folyamat ellen. A szerbiai Blic napilap 2012. augusztus 18-i számában megjelent: " A régi német emléktáblákra csak felírják a saját nevüket" (Na stare Nemačke spomenike samo dopišu svoja imena) c. írás és a temetőben tapasztaltak is azt erősítik meg, hogy a német és magyar síremlékek helyén egyre több szerb név jelenik meg, mivel a felvásárlás után egyszerűen letörlik a korábbi feliratokat.


A régi sírhelyek felvásárlását egy kb. húsz évvel ezelőtt meghozott önkormányzati rendelet teszi lehetővé, és miután a helyi plébános, Pfeiffer Jákob is hozzájárult a történésekhez, ezért már több oldal felelőssége is felmerül. A leszármazottak nélküli elhunytak emléke nem lehet anyagi üzérkedés tárgya. A történelem megmásítása és a kegyeletsértés olyan kategóriák, amelyek nem hagyhatják hidegen a délvidéki német és magyar szervezeteket, de a Németország és Magyarország kormányát sem.

1945-ig Hódság német többségű település volt, kisebb számú magyar népességgel, de a németeket ebben az évben deportálták és szerbeket költöztettek a helyükre. Ma is túlnyomó részt szerbek lakják, de él kb. 300 magyar polgár is. Az MRM kéri, hogy az önkormányzat és az egyházkerület azonnal szüntesse meg a síremlékek etikátlan megsemmisítési folyamatát, a korábbi rombolások érintettjei számára pedig méltó emlékhelyet alakítson ki.

Az MRM Elnöksége nevében,
László Bálint, elnök
Szabadka, 2012. augusztus 18

Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin