A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló
törvényt a szerb képviselőház a 2009. augusztus 31-i ülésén
fogadta el. A törvény szövege a Szerb Köztársaság Hivatalos
Közlönyének (Službeni glasnik RS) 2009. szeptember 3-i 72.
számában jelent meg (221-236. o.)
Szerbia
alkotmánybírósága, a 2014. január 16-i ülésén
megállapította, hogy a törvény 10 rendelkezése „nincs
összhangban az alkotmánnyal”. Az Alkotmánybíróság erről
szóló, 576-os számú döntése a Hivatalos Közlöny 2014. 2014.
február 21-i 20. számában jelent meg (36-64 o.)
Az
Alkotmánybíróság döntése a törvény első öt fejezetében,
illetve 28 szakaszában 16 változást jelent. Ezek a fejezetek a
következők: I. Alaprendelkezések, II. A nemzeti tanácsok
jogállásával kapcsolatos kérdések, III. A nemzeti tanácsok
hatásköre, IV. A köztársasági szervekkel, az autonóm tartomány
és a helyi önkormányzat szerveivel való viszony és V.
Nemzetközi regionális együttműködés.
Az
alábbi törvényszövegben az Alkotmánybíróság által
kifogásolt szövegrészek törölve lettek. Így most láthatóvá
válik, hogy mi maradt meg az eredeti törvényből.
A
törvény többi szakasza (29-139) elérhető
a http://www.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven honlapon.
Bozóki Antal
TÖRVÉNY
A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL
(A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009. sz.)
I. ALAPRENDELKEZÉSEK
1. szakasz
Jelen törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak (a
továbbiakban: nemzeti tanács) a kultúra, az oktatás, a
tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat
területére vonatkozó hatáskörét, a nemzeti tanács
megválasztásának rendjét, finanszírozását és a munkája
szempontjából egyéb jelentős kérdéseket szabályozza.
2. szakasz
A kultúra, az oktatás, a tájékoztatás valamint a hivatalos
nyelv- és íráshasználat területére vonatkozó önkormányzati
joguk érvényesítése érdekében a nemzeti kisebbségekhez
tartozó személyek a Szerb Köztársaságban megválaszthatják
saját nemzeti tanácsaikat.
A nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás,
a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás
valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt
vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre
vonatkozó kérdésekről, és e területeken intézményeket,
gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapít.
3. szakasz
A nemzeti tanácsok nyilvántartását az emberi és kisebbségi
jogokkal megbízott minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)
vezeti.
A nyilvántartásba való felvétel a bejegyzési kérelem
alapján történik, melyet a nemzeti tanács elnökének a tanács
megalakulását követő 30 napos határidőn belül kell
benyújtania.
A nyilvántartásba való bejegyzéssel a nemzeti tanács jogi
személyiséget szerez.
4. szakasz
A nyilvántartásba való bejegyzésre a szabályos kérelem
átvételét követő 30 napos határidőn belül kerül sor.
A nyilvántartásba a nemzeti tanács elnevezését és
székhelyét, a nemzeti tanács elnökének utó- és családnevét,
egységes polgári törzsszámát és lakhelyét, az alapszabály
meghozatalának, illetve módosításának és kiegészítésének
dátumát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló határozat
számát és dátumát kell bejegyezni.
A nyilvántartásba bejegyzett adatok nyilvánosak.
A nyilvántartás tartalmát és vezetési módját a
minisztérium határozza meg részletesebben.
5. szakasz
A nemzeti tanács ingó és ingatlan vagyont szerezhet és
tulajdoníthat el, és a hatáskörében illetékes szerv határozata
alapján köztulajdonban levő eszközök felett használati jogot
kaphat, a törvénnyel összhangban.
6. szakasz
A nemzeti tanácsnak van alapszabálya.
Az alapszabályban kell meghatározni:
1) a nemzeti tanács tevékenységét;
2) a nemzeti tanács tagjainak számát, a törvénnyel
összhangban;
3) a nemzeti tanács székhelyét;
4) a nemzeti tanács elnevezését, jelképét és pecsétjét;
5) a nemzeti tanács szervei tagjainak számát és
megválasztásuk rendjét;
6) a nemzeti tanács egyéb testületeit, e testületek tagjainak
számát és megválasztásuk rendjét;
7) az elismeréseket és odaítélésük módját;
8) egyéb, a nemzeti tanács munkája szempontjából jelentős
kérdéseket.
Az alapszabály módosítását és kiegészítését követő 30
napos határidőn belül a nemzeti tanács a minisztériumot erről
értesíteni, valamint a módosításokat és kiegészítéseket az
elfogadásuk ülésén felvett jegyzőkönyvvel együtt a
minisztériumnak megküldeni köteles.
II. A NEMZETI TANÁCS JOGÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
KÉRDÉSEK
1. A nemzeti
tanács szervei
7. szakasz
A nemzeti tanácsnak van elnöke, végrehajtó szerve, valamint
oktatással, kultúrával, tájékoztatással és a hivatalos nyelv-
és íráshasználattal megbízott bizottsága.
Az alapszabályban a nemzeti tanács konzultatív és más
testületeit is meg lehet határozni.
A nemzeti tanács elnöke képviseli a nemzeti tanácsot és a
nevében eljár.
A nemzeti tanács elnökét a nemzeti tanács tagjai közül kell
megválasztani.
A nemzeti tanács munkája nyilvános.
8. szakasz
A nemzeti tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a
nemzeti tanács tagjainak több mint a fele jelen van.
A nemzeti tanács alapszabálya akkor tekinthető elfogadottnak,
ha a nemzeti tanács összlétszámának több mint a fele mellette
szavazott.
A nemzeti tanács elnöke és a nemzeti tanács végrehajtó
szervének elnöke akkor tekinthető megválasztottnak, ha a nemzeti
tanács összlétszámának több mint a fele mellette szavazott.
Az egyéb határozatokat a nemzeti tanács a jelen levő tagok
szótöbbségével hozza meg, ha az alapszabály nem irányoz elő
minősített többséget.
2. A nemzeti
tanács tagjainak száma
9. szakasz
A nemzeti tanács legalább 15, de legfeljebb 35 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél
kevesebb fővel rendelkező, vagy külön nem jegyzett nemzeti
kisebbségek esetében a nemzeti tanács 15 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél több,
de a 20.000 főt nem meghaladó nemzeti kisebbségek esetében a
nemzeti tanács 19 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 20.000-től
50.000 fős nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 23
tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az 50.000-től
100.000 fős nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 29
tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 100.000 főt
meghaladó nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 35
tagból áll.
A nemzeti tanács tagjainak megbízatási ideje négy évre szól.
Az első összetételű nemzeti tanács megbízatási ideje a
nemzeti tanács nyilvántartásba vételének napján kezdődik.
III. A NEMZETI TANÁCS HATÁSKÖREI
1. Általános hatáskörök
10. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal
összhangban, szervei révén, önállóan:
1) meghozza és módosítja az nemzeti tanács alapszabályát;
2) meghozza a pénzügyi tervet, pénzügyi jelentést és
zárszámadást;
3) rendelkezik saját vagyonával;
4) dönt a nemzeti tanács elnevezéséről, szimbólumairól és
pecsétjéről;
5) véglegesíti a nemzeti szimbólumokra, a nemzeti tanács
jelképeire és ünnepeire vonatkozó javaslatokat;
6) intézményeket, egyesületeket,
alapítványokat, gazdasági társaságokat alapít a kultúra, az
oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat
területén, valamint a nemzeti
kisebbség identitásának megőrzése szempontjából jelentős
egyéb területeken;
7) javaslatot tesz a nemzeti kisebbség képviselőjének
személyére a helyi önkormányzatok nemzetek közötti viszonyügyi
tanácsában;
8) elismeréseket határoz meg és ítél oda;
9) a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos
nyelv- és íráshasználat területén törvények és más
jogszabályok meghozatalát kezdeményezi és figyelemmel kíséri
alkalmazásukat;
10) részt vesz az előírások előkészítésében, és
javasolja a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos
nyelv-és íráshasználat területén a nemzeti kisebbségeknek az
Alkotmányban szavatolt jogait szabályozó előírások módosítását
és kiegészítését;
11) külön előírásokat és ideiglenes intézkedéseket
javasol azokon a területeken, melyeken az önkormányzati jog
érvényesül, a nemzeti kisebbséghez tartozók és a többséget
képező polgárok közötti teljes egyenjogúság elérése
érdekében;
12) eljárást indít az
Alkotmánybíróság, a polgári
jogvédő, a tartományi és a helyi ombudsman, valamint más
hatáskörrel rendelkező szervek előtt, amikor megítélése
szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az Alkotmányban és
törvényben szavatolt jogainak és szabadságjogainak megsértésére
került sor;
13) a nemzeti kisebbséghez tartozó nevében megindítja a jelen
szakasz 12) pontjában foglalt eljárást előzőleg megszerzett
írásos meghatalmazás alapján;
14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket
foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és
jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben;
15) törvényben, az
autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat aktusában ráruházott
más kérdésekről is dönt.
2. Hatáskörök az oktatás területén
Alapítói jogok
11. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, nevelési,
oktatási, diák- és egyetemista-jóléti intézményeket
alapíthat, és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti
tanács önállóan, vagy a köztársasággal, az autonóm
tartománnyal, helyi önkormányzattal vagy más jogi személlyel
egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi
önkormányzat, jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények
alapítójaként az alapítói jogokat egészében vagy részben a
nemzeti tanácsra ruházhatja át.
Az intézmények irányításában való részvétel
12. szakasz
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi
önkormányzat által alapított iskoláskor előtti, általános és
középfokú nevelési és oktatási intézményekben, melyekben a
nevelési-oktatási tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén is
folyik, vagy melyekben a nemzeti kisebbség beszéde, nyelve vagy
kultúrája külön tantárgyként szerepel, a nemzeti tanács:
1) véleményezi az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék
tagjai személyére a helyi önkormányzat képviselői közül tett
javaslatokat;
2) azokban az intézményekben, melyek
tagozatainak többségében a nevelési-oktatási tevékenység a
nemzeti kisebbség nyelvén folyik, vagy
melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség számára
kiemelt jelentőségűek, jelölteket
javasol az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai
személyére, akik a helyi önkormányzatot képviselik;
3) véleményezi a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) pontjában
foglalt intézmények igazgatójelöltjére tett javaslatot;
4) véleményt nyilvánít a jelen szakasz 1. bekezdésének 1)
és 2) pontjában foglalt intézmények igazgatójának és
igazgatási szerve tagjainak felmentése során;
5) jelen szakasz 1. bekezdésének 2)
pontjában foglalt intézmények igazgatója megválasztásához
előzetes jóváhagyását adja;
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi
önkormányzat által alapított diák- és egyetemista-jóléti
intézményekben a nemzeti tanács:
1) egy jelöltet javasol – az alapító képviselőjét, és
véleményezi az igazgató bizottság többi tagja személyére tett
javaslatokat azokban a diákjóléti intézményekben, melyek
székhelye olyan helyi önkormányzatok területén található,
ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van. Ha
a helyi önkormányzat területén több nemzeti kisebbség nyelve
is hivatalos használatban van, az érdekelt nemzeti tanácsok közös
jelöltet javasolnak az igazgató bizottság tagja személyére;
2) véleményezi az igazgató bizottság tagjai személyére tett
javaslatokat azokban az egyetemista-jóléti intézményekben,
melyek székhelye olyan helyi önkormányzatok területén
található, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos
használatban van;
3) véleményt nyilvánít az igazgató megválasztása során
azokban a diák- és egyetemista-jóléti intézményekben, melyek
székhelye olyan helyi önkormányzat területén található, ahol
a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van;
4) véleményt nyilvánít a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-3)
pontjában foglalt intézmények igazgatójának és az igazgatási
szerve tagjainak felmentése során.
A nemzeti kisebbség nemzeti tanácsát,
melynek nyelve egy helyi önkormányzatban sincs hivatalos
használatban, azokban a helyi önkormányzatokban illetik meg a
jelen szakasz 2. bekezdése 1)-4) pontjaiban foglalt jogok, ahol az
általuk képviselt nemzeti kisebbség tagjai a legutóbbi
népszámlálási adatok szerint az összlakosságnak több mint
1%-át képezik.
A köztársaság, az
autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által
a felsőoktatás területén alapított intézményekben, amelyekben
a tanítás egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvé
folyik, a nemzeti tanács véleményt nyilvánít a felsőoktatási
intézmény irányítási és igazgatási szervébe javasolt
jelöltekről.
Tantervek és programok
13. szakasz
A nemzeti tanács:
1) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja az iskoláskor előtti
program általános alapjait, az általános és a középfokú
oktatás és nevelés tanterveit és programjait, valamint a
nevelési program alapjait azokra a tartalmakra vonatkozóan, melyek
a nemzeti kisebbség sajátosságát fejezik ki, de különösen a
történelem, zenei nevelés és képzőművészet területén;
2) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja a nemzeti kisebbség
nyelvének általános és középfokú oktatási és nevelési
programját, valamint a nemzeti kisebbség nyelvének, illetve
beszédjének és a nemzeti kultúra elemeinek oktatási és
nevelési programját;
3) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak véleményezi a szerbnek, mint
nem anyanyelvnek oktatási programját;
4) az oktatással megbízott miniszternek a diákjóléti
intézmények tanulóira vonatkozó intézkedéseket és nevelési
programot javasol, amelyek a nemzetek közötti tolerancia és
multikulturalizmus érvényesítését szolgálják;
5) véleményezi az olyan intézmények oktatási és nevelési
programját, melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti
kisebbség számára kiemelt jelentőségűek.
Tankönyvek és tanszerek
14. szakasz
Ha az oktatási-nevelési tevékenység a nemzeti kisebbség
nyelvén folyik, a Nemzeti Oktatási Tanács az oktatással
megbízott miniszternek a nemzeti tanács előzetes jóváhagyása
alapján olyan tankönyvek és tanszerek használatának
engedélyezését javasolja, melyek tartalma a nemzeti kisebbség
sajátosságait fejezi ki.
Az oktatással megbízott miniszter a nemzeti kisebbség nyelvén
kiadott hazai vagy behozott tankönyvek oktatási-nevelési
folyamatban való használatát a nemzeti tanács javaslatára
hagyja jóvá.
Egyéb hatáskörök az oktatás területén
15. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban:
1) egy jelöltet javasol a Nemzeti Oktatási Tanács tagjainak
közös megválasztási listájára;
2) véleményt nyilvánít az iskoláskor előtti intézmények
és általános iskolák hálózatáról szóló aktus meghozatala
során azokban a helyi önkormányzatokban, amelyekben a nemzeti
kisebbség nyelve hivatalos használatban van, vagy amelyekben az
oktatási-nevelési tevékenység a kisebbség nyelvén folyik;
3) meghatározza a nemzeti kisebbség oktatása szempontjából
kiemelt jelentőségű oktatási-nevelési intézményeket; ha az
összes intézmény száma négynél nagyobb, kiemelt jelentőségűvé
a nemzeti kisebbség nyelvén is oktató összes intézménynek
legfeljebb egy negyede nyilvánítható; ha az ilyen intézmények
száma négynél kisebb, kiemelt jelentőségűvé a nemzeti
kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti kisebbség nyelvén is oktató
intézmények közül egy intézmény nyilvánítható; olyan
nemzeti kisebbség esetében, melynek nyelvén nem folyik oktatás,
a jelen pontban foglalt szabályokat értelemszerűen kell
alkalmazni azokra az intézményekre, amelyekben tanítják a
nemzeti kisebbség nyelvét vagy beszédét a nemzeti kultúra
elemeivel;
4) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít
a középiskolák valamint a diák- és egyetemista-jóléti
intézmények hálózata meghatározása során;
5) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít
a nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskola székhelyen kívül
folytatott tevékenysége jóváhagyásának során;
6) az alapítónak, a köztársaságnak, az autonóm tartománynak
vagy a helyi önkormányzatnak javasolja a nemzeti kisebbség
nyelvén oktató iskola kihelyezetett tagozatának önállósulását;
7) véleményt nyilvánít a középiskolába
iratkozó tanulók számának meghatározása során, továbbá a
szakmai felkészítésben, átképzésben, továbbképzésben és
szakosításban részesülő tanulók számának jóváhagyása
során;
8) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít
a 15-nél kevesebb tanuló részére nemzeti kisebbségi nyelvű
tagozat megnyitásának jóváhagyása során;
9) a diák- és egyetemista-jóléti intézményeknek véleményt
nyilvánít az ezen intézmények férőhelyeinek betöltése során;
10) véleményt nyilvánít a köztársaság, az autonóm
tartomány és a helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek
nyilvános pályázat útján az oktatás területén működő
intézményeknek és egyesületeknek történő odaítéléséről;
11) saját forrásaiból ösztöndíjakat határoz meg, saját
aktusaival szabályozza az ösztöndíjak odaítélésének mércéit
és eljárását, valamint lebonyolítja az odaítélési eljárást;
12) megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Oktatási
Tanácsban, aki döntéshozatali jog nélkül részt vesz annak
munkájában, amikor az oktatási rendszer keretében a tanítás a
nemzeti kisebbség nyelvén folyik és a Nemzeti Oktatási Tanács a
nemzeti kisebbség oktatása szempontjából jelentős kérdést
vitat meg;
13) megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Felsőoktatási
Tanácsban, aki a tanácsnak teljes jogú tagja, ha a felsőoktatás
keretében a tanítás teljesen vagy részben a nemzeti kisebbség
nyelvén folyik;
14) törvényben vagy más jogszabályokban ezen a területen
meghatározott egyéb teendőket is ellát.
3. Hatáskörök a kultúra területén
Alapítói jogok
16. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, kulturális
intézményeket alapíthat, a nemzeti kisebbség kulturális
sajátosságai megőrzésének, előmozdításának és
fejlesztésének, és a nemzeti kisebbség nemzeti identitásának
megőrzése érdekében, és alapítói jogokat és kötelességeket
gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti
tanács önállóan vagy a köztársasággal, az autonóm
tartománnyal, a helyi önkormányzattal vagy más jogi személlyel
egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi
önkormányzat, jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények
alapítójaként, az alapítói jogokat egészében vagy részben a
nemzeti tanácsra ruházhatja át.
Az intézmények irányításában való részvétel
17. szakasz
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi
önkormányzat által alapított kulturális intézményekben,
melyekről a nemzeti tanács megállapítja, hogy a nemzeti
kisebbség identitása megőrzése szempontjából kiemelt
jelentőségűek, a nemzeti tanács:
1) kinevezi az intézmény igazgatóbizottságának egy tagját;
2) véleményezi az intézmény igazgatóbizottságának tagjai
személyére tett javaslatot;
3) véleményt nyilvánít az intézmény igazgatójának
megválasztása során.
Ha egyazon kulturális intézményről több nemzeti tanács is
megállapítja, hogy az a nemzeti kisebbség sajátossága és
nemzeti identitása megőrzésének, előmozdításának és
fejlesztésének szempontjából kiemelt jelentőségű, a nemzeti
tanácsok a jelen szakasz 1. bekezdésében említett igazgató
bizottságba egy-egy tagot neveznek ki.
Egyéb hatáskörök a kultúra területén
18. szakasz
A nemzeti tanács:
1) meghatározza az adott nemzeti kisebbség sajátosságainak és
nemzeti identitásának megőrzése, előmozdítása és fejlesztése
szempontjából kiemelt jelentőségű kulturális intézményeket
és rendezvényeket;
2) meghatározza a nemzeti kisebbség kultúrájának fejlesztési
stratégiáját;
3) meghatározza a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt
jelentőségű ingó és ingatlan kulturális javakat;
4) a hatáskörében illetékes szerv vagy intézmény előtt
eljárást indít annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbség
szempontjából kiemelt jelentőségű ingó és ingatlan kulturális
javakat törvényben védetté nyilvánítsák;
5) a jelen szakasz 1. bekezdésének 4) pontjában foglalt
kulturális javak védelmét, szanálását és újjáépítését
célzó intézkedéseket javasol;
6) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz azon helyi
önkormányzatok terület- és településrendezési tervének
kidolgozása során, melyekben a jelen szakasz 1. bekezdésének 3)
pontjában foglalt javak elhelyezkednek;
7) javasolja a terület- és településrendezési terv
végrehajtásának felfüggesztését, ha véleménye szerint ez
veszélyezteti a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában
foglalt kulturális javakat;
8) a hatáskörében illetékes szervnek előzetes véleményt
nyilvánít a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában foglalt
ingatlan kulturális javak más helyre való áthelyezésének
jóváhagyására irányuló eljárásban;
9) véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbségi nyelvű
könyvállománnyal rendelkező könyvtárak vagy könyvtárak
szervezeti egységeinek alapítására vagy megszüntetésére
irányuló eljárásban;
10) javaslatot tesz a köztársaság, az autonóm tartomány és
a helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek nyilvános
pályázat útján történő odaítélésére a nemzeti kisebbségi
kulturális intézmények, rendezvények és egyesületek számára;
11) legalább egy jelöltet javasol a Nemzeti Művelődési
Tanács tagjainak közös megválasztási listájára;
12) meghatározza saját képviselőjét a Nemzeti Művelődési
Tanácsban, aki, döntéshozatali jog nélkül részt vesz annak
munkájában, amikor a nemzeti kisebbség kultúrája szempontjából
jelentős kérdéseket vitatnak meg;
13) törvényben, az autonóm tartomány vagy a helyi
önkormányzat aktusában átruházott más kérdésekről is dönt.
Hatáskörök a tájékoztatás területén
Alapítói jogok
19. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, önállóan vagy
más jogi személlyel egyetemben lapkiadó, rádió-televíziós,
nyomdai valamint vételezett médiát reprodukáló tevékenységet
folytató intézményeket és gazdasági társaságokat alapíthat,
és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat.
Teljes egészében vagy túlnyomóan
kisebbségi nyelven tájékozató tömegtájékoztatási
közvállalatok és intézmények alapítójaként a köztársaság,
az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat, a nemzeti
tanáccsal való megállapodás alapján, az alapítói jogokat
egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.
Az intézmények igazgatásában való részvétel
20. szakasz
A nemzeti tanács:
1) véleményt nyilvánít a Szerbiai
Műsorszórási Intézmény igazgató bizottsága és műsortanácsa
tagjainak és vezérigazgatójának kinevezése során, ha ez az
intézmény a nemzeti kisebbség nyelvén sugároz műsort;
2) véleményt nyilvánít a Vajdasági
Műsorszórási Intézmény igazgató bizottsága és műsortanácsa
tagjainak és vezérigazgatójának kinevezése során, ha ez az
intézmény a nemzeti kisebbség nyelvén sugároz műsort;
3) meghatározza a közszolgálati
intézményben a kisebbségi nyelvű műsorok felelős
szerkesztőjének a megválasztására vonatkozó mércéket;
4) a műsorszórási intézmény
igazgatóbizottságánál a pályázó és a pályázati
feltételeknek eleget tevő jelöltek közül jelöltet állít a
nemzeti kisebbségi nyelvű műsorok felelős szerkesztőjének
személyére;
5) azokban a műsorszórási intézményekben, melyekben több
nemzeti kisebbségi nyelvű műsor egy felelős szerkesztőjét
nevezik ki, véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbségi nyelvű
műsorok felelős szerkesztő jelöltjeiről.
Egyéb hatáskörök a tájékoztatás területén
21. szakasz
A nemzeti tanács:
1) elfogadja a nemzeti kisebbség nyelvén történő
tájékoztatás fejlesztési stratégiáját a Szerb Köztársaság
stratégiájával összhangban;
2) a Köztársasági Műsorszórási Ügynökségnél
javaslatokat tesz a Műsorszórás Fejlesztési Stratégia
kidolgozása során;
3) javaslatot tesz a köztársaság, az autonóm tartomány és a
helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek nyilvános
pályázat útján a nemzeti kisebbségi nyelven tájékozató jogi
és természetes személyeknek történő odaítélésére;
4) megvitatja a Szerbiai Műsorszórási Intézmény és a
Vajdasági Műsorszórási Intézmény igazgató- és
műsortanácsának jelentéseit, valamint javaslatokat és
ajánlásokat tesz a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorokat
illetően;
5) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz a Köztársasági
Műsorszórási Ügynökség Tanácsának a nemzeti kisebbségi
nyelvű tájékoztatással kapcsolatban;
6) meghatározza saját képviselőjét a Köztársasági
Műsorszórási Ügynökség Tanácsában, aki döntéshozatali jog
nélkül részt vesz annak munkájában, amikor nemzeti kisebbségi
nyelvű tájékoztatással kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg;
7) törvényben és más jogszabályokban ezen a területen
meghatározott egyéb teendőket is ellát.
5. Hatáskörök a hivatalos nyelv- és íráshasználat
területén
22. szakasz
A nemzeti tanács:
1) meghatározza a helyi önkormányzatok, települések és
egyéb földrajzi nevek nemzeti kisebbségi nyelvű hagyományos
elnevezéseit, ha a helyi önkormányzat vagy a település
területén a nemzeti kisebbségi nyelv hivatalos használatban van;
a nemzeti tanács által meghatározott elnevezések a szerb nyelvű
elnevezések mellett hivatalos használatban levő elnevezésekké
válnak, és közzé kell tenni őket a Szerb Köztársaság
Hivatalos Közlönyében, a Vajdaság Autonóm Tartomány területén
székhellyel rendelkező nemzeti tanácsok esetében pedig Vajdaság
Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában;
2) a hatáskörében illetékes szervnek javasolja a helyi
önkormányzat, a települések és egyéb földrajzi nevek nemzeti
kisebbségi nyelven való kitűzését;
3) javasolja a nemzeti kisebbségi nyelv és írás hivatalossá
tételét a helyi önkormányzat területén;
4) javasolja azok az utcák, terek, városnegyedek,
tanyacsoportok, egyéb településrészek és intézmények
elnevezésének megváltoztatását, melyekről megállapítást
nyert, hogy a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt
jelentőségűek;
5) véleményt nyilvánít az utcák, terek, városnegyedek,
tanyacsoportok és egyéb településrészek elnevezésének
meghatározása során, ha a helyi önkormányzat vagy település
területén a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van;
6) a hatáskörében illetékes szervnél javasolja a nemzeti
kisebbség nyelvének és írásának hivatalos használata feletti
felügyelet gyakorlását;
7) a hatáskörében illetékes szervnél intézkedéseket és
tevékenységeket javasol a jogszabályok a hivatalos használatban
levő nemzeti kisebbségi nyelvekre való fordításának
előmozdítása érdekében;
8) intézkedéseket tesz és tevékenységet fejt ki a nemzeti
kisebbségi nyelv- és írás hivatalos használatának előmozdítása
érdekében;
9) törvényben, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat
aktusában e területen ráruházott más kérdésekről dönt.
6. A jogi aktusok semmissége
23. szakasz
A nemzeti tanács megfelelő javaslata vagy
véleménye nélkül meghozott, a jelen törvény 12–15, 17. és
18. valamint a 20-22. szakaszában foglalt egyedi jogi aktusok
törvényellenesek, illetve semmisek.
Ha a nemzeti tanács a hatáskörében
illetékes szerv szabályosan kézbesített kérelme ellenére 30
napos határidőn belül nem küldi meg javaslatát vagy véleményét,
a jelen szakasz 1. bekezdésében említett aktust a megszerzett
javaslat, illetve vélemény nélkül kell meghozni.
7. Az alapítói jogok átruházása
24. szakasz
A nemzeti tanács kezdeményezésére, a Szerb
Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat
egészében vagy részben az alábbi intézmények alapítói jogait
ruházza át:
1) kizárólag nemzeti kisebbségi nyelvű
oktatási-nevelési intézmények;
2) kulturális intézmények, melyek alapvető
tevékenységét a nemzeti kisebbség kultúrájának a megőrzése
és fejlesztése képezi;
3) kizárólag a nemzeti kisebbség nyelvén
tájékoztató tömegtájékoztatási intézmények.
A nemzeti tanács kezdeményezésére, a Szerb
Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat
egészében vagy részben a jelen szakasz 1. bekezdésének 1-3.
pontjában felölelt intézményeken kívül más intézmények
alapítói jogait akkor ruházza át, ha ezek a nemzeti kisebbség
szempontjából kiemelt jelentőségűek.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében
foglalt szervek a nemzeti tanáccsal az alapítói jogok egészében
vagy részben történő átruházásáról szerződést kötnek (a
továbbiakban: szerződés).
A szerződés a jelen szakasz 1. és 2.
bekezdésében foglalt szervek és a nemzeti tanács kölcsönös
jogait és kötelességeit tartalmazza.
A szerződésben meg kell határozni az
átruházott igazgatási jogokat és éves szinten az intézmény
tevékenységének finanszírozására a köztársaság, az autonóm
tartomány vagy a helyi önkormányzat költségvetésében
biztosított eszközöket.
A költségvetési finanszírozás
szempontjából, azoknak az intézményeknek az anyagi helyzete,
melyek alapítói jogait egészében vagy részben átruházták,
nem lehet kedvezőtlenebb azoknak az intézményeknek az anyagi
helyzeténél, melyek alapítói jogait nem ruházták át a nemzeti
tanácsra.
IV. A KÖZTÁRSASÁGI SZERVEKKEL, AZ AUTONÓM
TARTOMÁNY ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEIVEL
VALÓ VISZONY
A köztársasági szervekkel való viszony
25. szakasz
A nemzeti tanács a
Nemzetgyűléshez, Kormányhoz, más állami
szervekhez és különszervezetekhez javaslatot, kezdeményezést,
véleményt nyújthat be a hatáskörébe tartozó kérdésekkel
kapcsolatban.
A
jelen törvény 2. szakaszában foglalt kérdések megvitatása és
a róluk való határozathozatal előtt a jelen szakasz 1.
bekezdésében említett szervek kikérik a nemzeti tanácsok
véleményét.
A vélemény megszerzésének módját a jelen
szakasz 1. bekezdésében említett szervek ügyrendjében kell
szabályozni.
A nemzeti tanács kezdeményezheti a Kormánynál állami szerv
vagy különszervezet olyan jogszabályának felfüggesztését,
illetve érvénytelenítését, amely jelen törvénnyel, vagy a
nemzeti kisebbségekre vonatkozó más törvényekkel és
jogszabályokkal nincs összhangban.
Az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat szerveivel való
viszony
26. szakasz
A nemzeti tanácsok az autonóm tartomány és a helyi
önkormányzat szerveihez javaslatokat, kezdeményezéseket és
véleményeket nyújtanak be a nemzeti kisebbségek helyzetére és
a nemzeti kisebbségek sajátosságainak megőrzésére vonatkozó
kérdésekkel kapcsolatban.
Az autonóm tartomány, illetve a helyi
önkormányzat szervei köteles megvitatni a nemzeti tanács
javaslatait, kezdeményezéseit és véleményeit, és megfelelő
intézkedéseket tenni.
A jelen törvény 2. szakaszában foglalt
területekre vonatkozó általános aktus meghozatalának során az
autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat szervei kikérik
a nemzeti tanács véleményét.
A vélemény megszerzésének módját a jelen
szakasz 1. bekezdésében említett szervek ügyrendjében kell
szabályozni.
V. NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
27. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban,
együttműködik nemzetközi és regionális szervezetekkel, az
anyaország állami
szerveivel, szervezeteivel és
intézményeivel, valamint más államok nemzeti kisebbségeinek
nemzeti tanácsaival vagy hasonló testületeivel.
A nemzeti tanács képviselői részt vesznek tárgyalásokon
vagy pedig konzultálnak az anyaországokkal való kétoldalú
megállapodások megkötésével kapcsolatos tárgyalásokon abban a
részben, amely közvetlenül a nemzeti kisebbség jogaira
vonatkozik.
A nemzeti tanácsok képviselői részt vesznek a vegyes
államközi testületek munkájában, melyek feladata az adott
nemzeti kisebbség jogvédelmére vonatkozó államközi kétoldalú
szerződések alkalmazásának felügyelete.
28. szakasz
A nemzeti kisebbségek képviselői, a Szerb Köztársaság
Nemzeti Kisebbségi Tanácsa révén, részt vesznek a nemzeti
kisebbségek helyzetére és jogvédelmére vonatkozó nemzetközi
vagy regionális egyezmények megkötésének, illetve a hozzájuk
való csatlakozás folyamatában.
* Dr. Ódry Kartag Ágnes was born in Čoka (Csóka),
in 1951. She graduated from the Faculty of Law, Novi Sad University,
in 1975. She received her LL.M from the Faculty of Law, Belgrade
University, in 1983, where she also defended her doctoral thesis in
1990. In 1977 she was appointed assistant
lecturer in Theory of State and Law, at Novi Sad Faculty of Law.
Since 2003 she has been an associate professor at the same faculty. From 1995 to 2000, she worked as a
senior expert associate at Belgrade Research Institute for
Criminology and Sociology. In the period 2000-2002, she acted as
Assistant Minister of the Federal Ministry for National and Ethnic
Communities.
She has actively participated in the
work of expert teams engaged in drafting of federal laws, bilateral
agreements and administrative decisions of the provincial
authorities. She is the author and co-author of two books, and editor
of two international conference proceedings. She has written more
than eighty expert papers, such as plenary lectures and papers she
presented at various national and international congresses and
specialist gatherings. She has made a number of study visits abroad
to further advance her professional training and has lectured as
visiting professor at the law schools in the USA, Hungary and
Germany.
From January 2010, she acted as Deputy
President of the Constitutional Court, and from December 2010 to
February 2011, as President of the Constitutional Court. At the proposal of the National
Assembly, she was appointed as Constitutional Court Judge by
President of the Republic, in December 2007.