Akkor szabadulhat Illés Zsolt
Elvetették két „temerini fiú”
szabadlábra helyezésének kérelmét
Az Újvidéki Felső Bíróság Büntető
Tanácsa 2013. április 24-én megtartott ülésén
elutasította Illés Zsolt február 18-án keltezett
beadványát, amelyben a fogva tartott a szabadlábra helyezését
kérelmezte. Minthogy az egy hónap híján kilenc éve raboskodó
„temerini fiúk”-féle ügy másodrendű elítéltje a
börtönbüntetésének kétharmadát már letöltötte, jogában
állt indítványozni a feltételes szabadon bocsájtását. A
háromtagú (Zlata Rodić Knežević, Svetimir
Popović és Tatjana Đurašković összetételű)
bírói testület azonban a kérelmét megalapozatlannak találta és
elvetette.
Mint ismeretes az öt temerini magyar
férfit egy szerb nemzetiségű újvidéki drogárus fizikai
bántalmazása miatt szándékos emberölés vádjával 2004. június
26-án letartóztatták, tíz hónappal később pedig el is ítélték.
A legfőbb gyanúsított Máriás István 15 évet, Illés
Zsolt 13 évet, Szakáll Zoltán és Uracs
József egyaránt 11 és fél évet, Horváth Árpád pedig
10 évet kapott. Horváth és Szakáll öt hónappal ezelőtt
amnesztiával kiszabadult, a másik három férfi azonban rács
mögött maradt. Közülük ketten (Illés és Uracs) kezdeményezték
a közelmúltban a szabadlábra helyezésüket, de mindkettőjük
kérelmét elütötték.
Beadványában Illés
Zsolt elsősorban arra támaszkodott és azt emelte ki, hogy az
utóbbi években semmilyen formában nem vétett sem a "padinska
skela-i", sem pedig a "sremska mitrovica-i" büntetés-végrehajtási
intézet belső szabályai ellen és semmiféle vétséget nem
követett el. Magatartása, viselkedése miatt egyszer sem
marasztalták el. Az intézet vezetőivel, nevelőivel és a
fegyőreivel szemben korrekt módon viselkedett. Igyekezett
beilleszkedni és amint a körülmények lehetővé tették, munkát
is vállalt a börtön falain belül. 2009 óta megszakítás nélkül
dolgozott az egyik fémmegmunkáló műhelyben. Börtönévei alatt
befejezte az általános iskolát, nemrégiben pedig kitanulta az
asztalosmesterséget. A külvilággal történő kapcsolattartás
kívánalmainak is igyekezett eleget tenni. Mivel ő még nem
jogosult eltávozásra, ha meglehetősen ritkán is, de voltak
látogatói, és havi rendszerességgel kapott élelmiszer- meg
tisztálkodási szereket tartalmazó csomagot, és kapott levelet.
A büntető tanács indoklásában az
áll, hogy Illés Zsolt kérelme teljességgel megalapozatlan és a
végleges szabadulása 1016. március 8-ára tervezett. Az
elutasítást a szakmai testület leginkább a korábbi időszakban
(a büntetés letöltésének első harmadában) elkövetett
vétségekkel és szabálytalanságokkal támasztotta alá. Tételesen
felsorolta, hogy az elítélt a kevés híján 9 év alatt három
ízben használt mobiltelefont, amely szabálysértés pedig minden
egyes alkalommal büntetést vont maga után. Az ilyesmit odabent
fegyelmi vétségnek minősítik. Így emiatt 2005 augusztusában 10
napi magánzárkára ítélték, 2006 áprilisában három hónapon
keresztül nem kaphatott csomagot, 2007 augusztusában pedig három
hónap feltételessel sikerült megúsznia a kilátásba helyezett
egyhetes magánzárkát. A büntető tanács megállapította, hogy a
fogoly munkaképes, ám nem dolgozik. Nincsenek munkaévei. Úgy
ítélték meg, hogy a társadalomba, a hétköznapi életbe való
visszailleszkedésére még nem kerülhet sor, mert bár „a
viselkedése pozitív irányban fejlődik, ez a folyamat még nem
fejeződött be, és a büntetés még nem érte el a célját”.
Illés Zsolt a
napokban kapta kézhez az április 24-ei büntető tanácsi döntésről
szóló végzést, és a következőket mondta:
- Lassan minden
reményem kezd összeomlani, mint a kártyavár. Amitől pedig a
legjobban féltem, íme, bekövetkezett, elütötték a feltételes
szabadulásomra írt kérelmemet… Hiába törekszem és harcolok
már évek óta, mert ahelyett, hogy előre haladnék, csak hátrafelé
tolnak, és így az én reszocializálásom soha nem lesz teljes. Így
pontosan olyan embert nevelnek belőlem, amilyen én nem szeretnék
lenni. Nem tudok már mit tenni, hisz miután az iskolát befejeztem,
hiába próbálok munkába állni, csak ígérgetnek, de valamiért
nem engednek dolgozni. Bárhogy próbálok cselekedni vagy hallgatni,
a hurok csak szorul és szorul a nyakamon… De én akkor is
harcolok, és ha kell, az utolsó lelki erőmig küzdeni fogok az
igazságért és azokért, akikre ugyanilyen sors vár még.
A dolgok jelenlegi állása szerint
Illés Zsolt is, Uracs József is még jó ideig a börtönben marad.
A közeli szabadulásukról szőtt álmaik az elmúlt napokban
szertefoszlottak.
Már ki tudja, hanyadszor…
Szabó Angéla
