Kisebbségjogi jegyzet
November 29-én nyilvánosságra hozták a több
mint egy évvel a – 2011. október 1-je 15-e között
– tartott szerbiai népszámlás adatai.
Vajdaság 1 931
809 lakosa közül 251 136 vallotta magát magyarnak
a tavalyi népszámláláskor. Ez azt jelenti, hogy nemzettársaink
Szerbia összlakosságának (Koszovó nélkül, Bujanovac, Preševo
és Medveđa község pedig bojkottálta a népszámlálást), 7
186 862, illetve 3,53%-át, a tartomány lakosságának pedig
13,%-át képezik.
Léphaft Pál karikatúrája, Magyar
Szó, 2011. december 1., 1. p.
1941 473
241
28,5%
1948 428
932
25,8%
1961 442
561
23,9%
1971 423
866
21,7%
1981 385
356
18,9%
1991 339
491
16,9%
2002
290 207 14,28%
(Szerbiában + 3092 = 293 299 = 3,91%)[2]
2011 251 136 13,00% (Szerbiában
+ 2763= 253 899 =
3,53%)[3]
Ezek az adatok azt jelentik, hogy tíz
év alatt a Szerbiában élő magyarok száma 39 400-al, ebből
tartományban élő magyarok száma 39 071-el lett kevesebb.
Mivel Vajdaság lakosainak száma 100 189-el csökkent 2002-hez
képest, ebben a csökkenésben a magyarok 39%-al vesznek részt. Ez
kétszer meghaladja a lakosságban való részvételi arányunkat
(13%).
A demográfiai
mutatókat súlyosbítja a tény, hogy a magyarok az egyik
legelöregedettebb nemzeti közösség Szerbiában. A magyarok
átlagéletkora 44,9 év, míg a romáké 28,3 év, a bosnyákoké
33,5 év, a szerbeké 42,5 év. Tehát a négy legjelentősebb
nemzeti közösség közül a magyarok átlagéletkora a legnagyobb,
ebből következik logikusan, de nem törvényszerűen, hogy az
elhalálozási arány is itt a legnagyobb, illetve, hogy a
születési index pedig sajnos a legkisebb.[4]
A magyarok számának
csökkenését a fent említett két fő ok mellett, ami a
természetes népességfogyás és az elvándorlás, még
feltehetően nagymértékben befolyásolja az asszimiláció is,
viszont ez az a tényező melyet a legnehezebb mérni a különböző
eddig ismert módszerekkel.[5]
Már az a tény, hogy a magyarok
aránya a tartomány összlakosságában 1948 óta (25,8%) csaknem
megfeleződött (13,00%-ra zsugorodott) és továbbra is
folyamatosan (és nagymértékben) csökken, önmagáért
beszél. Jelzésértékű a vajdasági magyarok helyzetéről
és a szerb állam magyarságpolitikájáról.
A vajdasági magyar közösség
lélekszámának csökkenése egyúttal a vajdasági magyar
politikusok, elsősorban a – „konstruktív ellenzéki
pozícióban” lévő – Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
és Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezető politikusai
teljesítményének, politikájuk sikertelenségének a mutatója
is.
Bozóki Antal
Újvidék, 2012. december 1.
[1]Kisebbségi
magyar közösségek a 20. században. Szerkesztette:
Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Szarka László, Gondolat
Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008, 312. p.
[2] Matuska
Márton: Öregszünk és fogyunk. Magyar Szó, 2003. január
10., 8–9. p. és dr. Gábrity Molnár Irén: Népességmozgás –
térségünk jövőképe Aracs, 2008. október 23., 9. p.
[3] Republički
zavod za statistiku,
http://media.popis2011.stat.rs/2012/Prezentacija_Knjiga1.pdf
[4] Kiss
Igor: A 2011. évi népszámlálás nemzetiségi adatai, Vajdasági
Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 254. szám,
2012. november 30.
[5] Uo.
