2012. szeptember 17., hétfő

„ÁTKOMPONÁLÁS” ÉS „ÖSSZEHANGOLÁS”



Szükséges a nemzeti kisebbségi politika újragondolása
Kisebbségjogi jegyzet

            Vajdaságban is folyamatban van a hatalom visszarendezőse, amit most „átkomponálásnak” és a Szerb Haladó Párt (amelynek nevét az egyesek tévesen Szerb Haladás Pártnak fordítanak) köré tömörülő koalícióból kialakult szerb kormány összetételével való „összehangolásnak” neveznek.

Vesna Pešić (korábban a Liberális Demokrata Párt képviselője LDP parlamenti képviselője) a Diljve društvo (Vad társadalom) című tanulmánykötetében „néma forradalom”-nak nevezi a Boris Tadić vezette Demokrata Párt (DP) 2012. május 6-i választási bukását. Mindennek természetesen nemzet kisebbségügyi vonatkozása is van.

            Csütörtökön (2012. szeptember 13-án) hajnalban – a két ellentábor kölcsönös vádaskodása, sértegetése és az ülés többszöri megszakítása után – Újvidéken is leváltották a DP vezette koalíció alkotta hatalmat és megválasztották a Szerb Haladó Párt (SNS/SZHP) körüli szövetségből álló újat.

            A tartományi fővárosban az új hatalmat most 11 párt öt képviselőcsoportja gyakorolja, amelyekből időközben néhány képviselőt kizártak, éppen az ilyen koalíció miatt. Ebben a pillanatban senki sem tudja megbízhatóan előrelátni, milyen mértékben és meddig lesz stabil a város új vezetése, mivel a 78 tagot számláló képviselő-testületben csak három képviselő képezi az 50%-on felüli többséget. A SZHP és a SZPSZ számára most már csak a vajdasági hatalom megváltoztatása a tét, de egyelőre bizonytalan, hogy erre mikor kerül sor, mivel a DP itt még döntő többségben van.

            Emlékeztetőül: Az SZHP a Szerb Radikális Pártból (SZRP/SRS) vált ki, amelynek elnöke a háborús bűnökkel vádolt, most is a hágai nemzetközi bíróság fogdájában lévő Vojislav Šešelj, alelnöke pedig Tomislav Nikolić, a mostani szerb köztársasági elnök volt. A mostani szerb kormánykoalíció másik vezető pártja, amelynek elnöke miniszterelnök is, a Szerb Szocialista Párt (SZSZP/SPS), amelynek a hágai börtönben elhunyt Slobodan Milošević, korábbi szerb elnök volt a vezetője.

A hatalom „visszarendeződése” – több-kevesebb sikerrel – folyamatban a többi vajdasági községben is. Hogyan viszonyulnak ehhez a vajdasági magyar pártok?

Elmarad értékelések

A 2012. május 6-i választásokon a vajdasági magyar pártok mindegyike külön utasként szerepelt.  A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke „elvetette annak lehetőségét, hogy a (többi vajdasági magyar párt által létrehozott – B. A. megj.) Magyar Fordulat (MF) koalícióval közösen lépjen fel, miután a koalíció legalább két tagja szélsőséges nézeteket vall”. Az MF pedig szétesett, mert a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) „feltételhez kötötte részvételét a koalícióban”, mivel „nem kívánt ellentmondani a (VMSZ-t támogató – B. A. megj.) magyar kormányfői intencióknak”.

A történtek után a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a kisebbségi pártok Mindannyian együtt koalíciójában lépett fel a köztársasági parlamenti választásokon, amely csupán egy képviselői helyhez jutott a szerbiai parlamentben.

A választásokon való sikertelen szereplés, vagy inkább leszerepelés ellenére, a vajdasági magyar pártok (csakúgy, mint a Demokrata Párt) vezetésében – nem hogy változás nem történt, de többségükben még a választási eredmények alaposabb értékelése is elmaradt.
A vajdasági magyar pártokban jórészt eluralkodott a tanácstalanság, a kivárás és a némaság.  Az elégedetlen párttagok több helységben elhagyták ugyan a pártokat (a legtöbben a VMSZ-t, például Óbecsén, Magyarkanizsán stb.), de a többség szólni sem mer, mivel a kizárással elveszíti a tagsági könyvecskével szerzett kiváltságokat.   

Ágoston András, Csonka Áron, Rácz Szabó László és László Bálint –
amikor még úgy nézett ki, hogy a VMSZ-nek lesz egységes ellenzéke 
(Ótos András felvétele)

Az újonnan alakuló szerbiai politikai helyzetben a legnagyobb felelősség a tartományi hatalmi koalícióban részes VMSZ-t illeti meg.

A VMSZ köztudottan a DP „stratégiai partnere” és ahol DP kibukik a hatalomból, ott a VMSZ-nek is mennie kell. Pásztor István pártjának elnöksége 2012. augusztus 30-i ülésén „áttekintette, elemezte és értékelte az aktuális belpolitikai helyzetet”. A testület megállapította, hogy „jóformán az összes önkormányzatban, láthatóan vagy a politikai felszín alatt, de egyértelmű politikai hullámzások, bizonytalanságok tapasztalhatók, amelyeket a Belgrádban parlamenti többséget alkotó pártok irányítanak”.

Kaméleon-politika?

A pártelnökségi közlemény szerint – amit a Magyar Szó pártlap túlbuzgóságban a szeptember 1-jei számában kétszer (a 6. és a 7. oldalon is) is közölt –, „ha a VMSZ akaratától és szándékától függetlenül mégis átalakulnak az önkormányzati többségek, azt tényként figyelembe fogja venni, mivel a létrejövő helyzetekhez alkalmazkodnia kell annak érdekében, hogy érvényt tudjon szerezni a párt választási programjait támogató választói akaratnak”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt azonban csak találgatni lehet.

A testület „különös figyelmet szentelt az óbecsei önkormányzati helyzetnek”. A homályos (párt)közleményből viszont nem derül ki, hogy a VMSZ július 26-án hat óbecsei tagját megfosztotta párttagságától, mivel „a demokratákkal nem akartak összeállni”, illetve a Tisza-parti városban az SZHP-vel és a (nem magyar) Fordulattal írt alá koalíciós megállapodást.
A VMSZ elnökségének tanácstalanságát jól mutatja az is, hogy most (az óbecsecsei kizárások után) a helyzetekhez való „alkalmazkodást” szorgalmazza. Feltehető viszont az erkölcsi kérdés is, hogy lehet-e, szabad-e koalícióra lépni magyar szervezeteknek olyan pártokkal, amelyek a kilencvenes években „egy szendvicset” ígértek a vajdasági magyaroknak az országból való távozáshoz. Vagy a politikában – a jó fizetés reményében – már az erkölcsről is lemondtak?

A politikai erőviszonyok átrendeződését tanúsítja az is, hogy – az eddig a Demokrata Párttal együttműködő – topolyai Dr. Hadzsy János Polgári Csoportosulás szeptember 14-én csatlakozott a Szerbiai Egyesült Régiókhoz (SZER). (A csoportosulás a topolyai képviselő-testületben 7 képviselővel rendelkezik.)

A politika újragondolása

A szerbiai politikai helyzet minden magyar párttól a helyzet elemzését, a politika és a stratégia új megfogalmazását követeli. Már csak azért is, mivel például a nagybecskereki és az újvidéki a hatalomváltás következtében egyetlen magyar sem került be a városvezetésbe. Ez pedig sérti a kisebbségeknek a részarányos képviseletre és a döntéshozatalban való alapvető részvételhez való jogát.

A mindennapi életben megtanultuk, hogy nemzeti kisebbségi jogok csak olyan szinten valósulnak meg, amilyen mértékben azokért kiállunk, megküzdünk. A „néma forradalom” végrehajtóitól – az eddigi ismeretek és tapasztalatok alapján – nem várható kisebbségbarát politika folytatása. Mi marad akkor? A magyar pártok nagy koalíciójának létrehozása, vagy – a VMSZ további obstrukciója esetén – a hatalomban nem részes pártok szövetkezése, a közösség érdekeinek egységes képviselete érdekében.

Az idő sürget. Amennyiben Tomislav Nikolić szerb elnök októberi budapesti látogatása, de legkésőbb Szerbiának az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalásai előtt (amire – a Danas c. belgrádi napilap szeptember 15-i írása szerint – „2013 vége előtt nem került sor”), a vajdasági magyar politikum nem fogalmazza meg közösségünknek a lezáratlan kérdésekkel kapcsolatos elvárásait, arra később már nemigen lesz alkalom. Köztudott ugyanis, hogy a csatlakozás után az Unió a nemzeti kisebbségi kérdéseket belpolitikai témának fogja tekinteni.     
Felelősségük tudatában vannak-e politikai pártjaink vezetői?

Bozóki Antal
Újvidék, 2012. szeptember 16.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a megjegyzését!

Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék