Ferde szárba szökkent ismét a nagykikindai tök...

Ferdítések jönnek, mennek.

Az idő mily gyorsan száll.

Nagykikindán ismét érik a tök

Lesz kalács, móka, kacagás...

Mindegy hol állsz ma már,

talpalj, loholj, együtt a haladással!

Ne feledd hálául, tökmagot törhetsz majd pár napig,

boldoggal és boldogtalannal.

Tegnap sárgát virágzott a tök,

ma narancssárgát.

Egy a kuckó a kemencébe,

ott ahol sül a nagykikindai ferde tök...

Pista bátyám, ha Nagykikindán jársz,

ne talpalj el a város szép házán.

Kóstold meg te is a ferde tökös rétest,

hidd el, jobban csúszik ezután a feketeleves!

Aki pedig dallikázni szeret az minden strófa után megismétli:

Tegnap sárgát virágzott a tök,

ma narancssárgát.

Egy a kuckó a kemencébe,

ott ahol sül a nagykikindai ferde tök...

A tavai nagykikindai “tökös-napokról” regéltek már a bánáti regölősök, hogy új ferdítések láttak napvilágot az önkormányzat háza-táján és talán boldognak is “köllene lönni”, hogy még beszélik és furcsa mód vetik papírra az magyarnak szavát...

No, de vannak még a szórvány sorsba süllyesztett bánatos Bánságban is "nyelvérzékeny" emberek, akiknek már igencsak sérti a szemét és a fülét az őszi nagykikindai “tökös napok” óta történő ferdítések, nevezetesen az új szavak farigcsálása, tákolása, alkotása, -érdekessé teszi nyelvi változatosságunkat, újabb bánáti dialektus van kialakulóban, olyan -lálinszki magyar*: pola voda - feles víz, bor nélkül, mint a papnál...egy iszik és kétszáz énekel tőle...

Az idén is folytatótik e nemesnek nem mondható szokás, amelyre már a Magyar Tudományos Akadémia figyelmét is fel kellene hívni, hogy megvédjük, netalán levédjük a szórvány "keverten-ferde" nyelvezetét. A gúnyhatáron kívül rekedtek nyelvezete, míly módon keveredett a gyarmatosítók nyelvezetével és az milyen hatással van a beszélt délvidéki magyar nyelv "fejlődésére"-  kellene, hogy szólaljon a tudományos munka.

Miért is? 

Vakargatják jogosan tudósaink kobakjukat, hiszen az irodalmi magyar nyelv elvei szépen le vannak fektetve. Egyszerű a válasz, mert itt vajdasági szerbként gondolkodó magyar nyelvről beszélünk! 

Tudjuk!

Íme néhány példa ebből a fajtából:

űdítő = szok

medence = bazen

községháza = opstina

szociális munkaügyi központ = szocijalnó

színház = dóm
üvegflakon  = plasztiküveg
tűzoltóság  = vatrogasznó  ...

A közösségi körhöz tartozást a következő kötőszavakkal, (amelyek itt kötő mondatok (!?)-új fogalom lőn születőben) erősítik meg az itt éldegelők: hogyishíjják, mijacsuda, juteszembe...

Haladás van azért Nagykikindán, ezt meg kell említeni, de most nem az irányról beszélünk, hanem a nagykikinda község honlapjáról. Már örülni kell, annak is, hogy nem a "google translate" fordította a ferdíteni valót, hanem ízes nyelvezetű hazánkfia-leánya! Egyébként a google jó írányba halad, csak a gond a gondolatmenet, adott szakma nyelvezete stb., amit még meg kell oldaniuk, de a semmitől kettő tökmagos zsakcsóval több! 

Igen, örülni kell, hogy egyes "anyagok" le vannak ferdítve, az érdekessége a történetnek, hogy a vajdasági magyarokért nagyon harcolók, akik a hatalomért még az ördöggel is szövetkeznek, ezt követően Szent István koronája előtt fohászkodnak, ezidáig nem vették észre! Hoppá! A szelektív látásmód mindenkinek kijár, főként, ha olyan körletbe csöppen az ember, ahol nem lehet saját véleménye, mert azt a vezér nem tudja elviselni nárciszoid tulajdonsága végett. Ilyenkor jön a lerágot csont:  "Nem kell magyarkodni, hanem a magyarságért tenni kell"... 

E gondolaton elméláztam, az általam ismert nyelveken nincs is ilyen kifejezés, szerbkedni, szlovákolkodni, románkodkodni, angolkodkodni, németkedkedni, osztrákkodkodni (eltörik a nyelvem a sok kodkodácsolástól)..., ez is egy silány magyar találmány a szolgalekűség jegyében...

A nagykikindai honlap magyarul! Tömör gyönyör! A megszólítás is míly bensőséges az AKTUÁLIS címszó alatt, olyan "tetus": Legyetek értesítve..., három pont, hogy selytelmesen gondolatébresztő legyen az alatta megjelentek ismét helyesírási és gondolatmeneti hibákkal hemzsegve. 

Ismét példázok: 

Agro-ipari zóna = valamilyen terület, amelyen mezőgazdasággal foglalkoznak
irányító bizottságok  = végrehajtó tanács

helyi parlament = Községi Képviselő Testület

direkt = közvetlen

indirekt = rejtett

bodog = bodogtalan ellentétje vagy bodag
kiorosziak  = Kisorosziak...

A  képek magukért beszélnek:

NagykikindaOnline

 NagykikindaOnline

Igen, október van és újra Nagykikindai "octoberfest" - 28. TÖKNAPOK, amely most hétvégén, október 10-13. közötti időpontban lesz megrendezve!

Igen, van szórólap! Igen, van magyarul is! Íme:

  

A ferdítésből származó eredeti forrás - szerbnyelven az összehasonlítás végett:

Szemezgettem, de hagytam még megoldandó kérdéseket, mert hogy néz ki, ha az újságban a megfejtett keresztrejtvényt közlik le...

TÖK-TEKERÉS  = Ismét a "paraszt-erotika" nagybetűvel (Pista bátyánk nagykikindai őstermelő...tekergetik a főtéren). Tudjuk itt nem bántják a magyart**, csak szeretetből simogatják...
TÁRSALKODÁS A SZÁRAZMALOMBAN  = A legényanyából a polgármester választási jelenet jut erről eszembe:

FALUSI SAROK = falusi szeglet, részlet...bízom benne, hogy nem a repedt sarokra gondolt a ferdítő, mert az igen bizarr látvány egy papucsos nagykikindai menyecskén...

EURÓPAI SAROK = zeg-zugos európai...

MAGYAR KULTÚRA HATÁROK NÉLKÜL = Határon átívelő magyar népzene

Karikatúra: Danas-Corax 

Ferde szárba szökkent ismét a nagykikindai tök, kicsit sárga, kicsit narancssárga, kicsit kukacos, nyersen savanyú is, de a miénk! Meddig engedjük, hogy nyakunk köre csavarja indáit, ez már csak tőlünk függ, no meg a legszebb, legaranyosabb magyarjainktól, akik úgy harcolnak a déli végeken élő magyarokért, hogy azok minél előbb elhagyják szülőföldjüket, érdekes úgye?

Sírva vigad a nagykikindai magyar is, hát szóljon a nóta:

Sárgán virágzik a tök, hukk jajj!
Lassan hazadöcögök, hukk jajj!
Útközben meg állok,
nagyokat...
Sárgán virágzik a tök...

Kapcsolódó:

A nagykikindaiferdítés és Pista bátyánk töke 

Margit Zoltán

*lálinszki magyar = délvidéki szerb ember, aki meg mer szólalni magyarul enyhén hamiskásan. 

**Szegeden magyarul jól beszélő szerb, aki Szerbiában magyar.

A nagykikindai ferdítés és Pista bátyánk töke

A tavai nagykikindai “tökös-napokról” regéltek már a bánáti regölősök, hogy új ferdítések láttak napvilágot az önkormányzat háza-táján és talán boldognak is “köllene lönni”, hogy még beszélik és furcsa mód vetik papírra az magyarnak szavát...

No, de vannak még a szórvány sorsba süllyesztett bánatos Bánságban is "nyelvérzékeny" emberek, akiknek már igencsak sérti a szemét és a fülét az őszi nagykikindai “tökös napok” óta történő ferdítések, nevezetesen az új szavak farigcsálása, tákolása, alkotása, -érdekessé teszi nyelvi változatosságunkat, újabb bánáti dialektus van kialakulóban, olyan -lálinszki magyar*: pola voda - feles víz, bor nélkül, mint a papnál...egy iszik és kétszáz énekel tőle...

Szemezgettem az új szavak, összetett fogalmak között:

Oktober = az ősz második hónapja, rövid “o”-val, mert szárazság volt tavaly.

Klassziukus zenei koncert = Muhhamad Ali - Cassius Marcellus Clay ökölvívási stílusban félrevert rézüst által biztosított zene-bona, -közmegelégedésre.

Kulturális emlékek = azon emlékek, amelyekre ma már csak emlékezetből gondolunk, paraszt folklór nem a szakmára gondolva.

Díszeterem = az a terem, melynek dísze az adott terem.

A legnehezebb és a leghosszabb töktermelő = Pista bátyánk erotikus népmesei alakzatban.

A leghosszabb, valamint a legnehezebb tökök mérése = nagykikindai legényes Pista bátyánk vezényletével egy picinyke kurucos-tamáskodással.

(...)

Múlt az idő, nyárba szökkentünk, lassan tekereg a nagykikindai tökindája, de valahogy a magyar fordítások továbbra is ferdítések szintjén maradtak, úgy szimultán szabad kötöttfogású stílusban, Nagykikinda városában. Míly melléfogás kezd láthatóvá vállni, a ZEMENTÉ jól melléfogott, nem a szerb akjú hivatalnokokat kell magyar nyelvre okítani, hanem az immáron magát már magyarnak vállaló pártoskodó-tamáskodó hivatalnokot kell az anyanyelvére megtanítani!

Értem én! A honba visszajáró magyarok lóháton töténő visszanyilazási technikája ez, csak gramatikailag! Tudom én, nem jól értjük, amit a saját szemünkkel látunk, mert a bűnbak az a bűnnek-bakja és nem az áldozat, az áldozat az amelyik megmutatja, hogy ki a bűnnek-bakja (?!)! Nos, kezdek belejönni, csak egy két szavat ki kell hagyni és tükörbe írni, hátat fordítani néki és menni fog a tökéletes nyelv reform alá : lálinszki magyar: pola voda - feles víz, bor nélkül, mint a papnál...egy iszik és kétszáz énekel tőle...

Keresgéltem, “kutadgáltam” Nagykikinda önkormányzatának (hon)lapján, nem találom a magyar - hangot...Pedig én úgy tudtam, hogy annak ott kellene lenni a kolektív és egyéni és satöbbi mindenféle kisebbségi jogok szavatolása végett és jegyében, amelyet a ZEMENTÉ kiharcolt csak a gyakorlatban soha nem fog “műkszeni”, amelyet akadémikusi szinten meg is fognak magyarázni imígyen: Pártkönyvében él a nemzet! Annak a nagykikindai atyókfijának, akinek nincsen az aktuális hatalmon lévő pártok könyve, főként a ZEGYMAGYAR pártnaké az menjen inkább Kukutyinba babot hegyezni és ne próbálja tekergetni a nagykikindai tökindáját, melyet Szabadkáról csavargatnak ripityomban!

A főoldalon ráfutok egy határon átnyuló divatos európai pénzköltési találmányban a Makói Kommunális Nonprofit Kft szavakra. Hoppá-hoppá, ez nem semmi! Nagykikindán az állatok egézségügye fontosabb (EU-nak is, ?!), mint az ottani magyar ember szókészlete...

Lapozok, semmi, fülecskékre kattintok semmi! Kisvártatva mit találtam, az értesítések (obavestenje szerbül) fülecske alatt elbújt a nyuszika! Itt van a csúcs! A nagykikindai tökösnapok felső C-je zeneileg!

Szemezgetek ismént, tüstént:

Projekt = pályázat, amely elnyerte a politikum tetszését anyagilag.

Az érdekelt nyílvánosság = itt búvik meg a költő! Juli néni, Kati néni letye-petye-lepetye!

Üldögélnek a sarokba, jár a nyelvük, mint a rokka letye-petye-lepetye! Bárki inge, rokolyája
letye-petye-lepetye! Lyukat vágnak közepébe, kitűzik a ház elébe letye-petye-lepetye!

...meglévő lpg töltőállomáshoz egyéb üzemanyag hozzáadásáról szól = én kerozinra gondolok, mert azt, ha hozzáadják a földgázhoz igen csak piros-pozsgásra piritja a nagykikindai tököt, meg a leg “tökössebb” Pista bátyánkat is!

....vízzel csatlakózó kábellal = elektromos vezetékből szociálisan rászoruló kisebbségi emberek, beszerzési áron eltávolítják a rézhúzalt, ezt követően csepegtető öntözésre használják a maradék burkolatot (jobban nő a tök ezáltal).

A többi gyönyörűséges ferdítést megtalálhatja kedves olvasóm Nagykikinda picinykét magyarul tudó (hon)lapján, de a megbékélés kedvéért ne csináljuk a tökből ekkora ügyet! Fontosabb az állategézségügy, no!

Képre kattintva letölhető tartalom

(...)

Az ZELVTRÁRSAK felkapják a fejüket! Mi a megoldás? Kérdik, mert kérdezni tudnak, írni és válaszolni már nem...Már a tökkel is bajuk van az “érdekelt nyilvánosságnak”?

A megoldás, immáron divatosan hölgyeim és uraim: megfelelő embert a megfelelő helyre és nem lesz ferdített fordítás! Megfelelő iskolai végzettséggel megfelelő munkahelyet kell biztosítani az arra rátermetnek! Egyszerűen ennyi!

Amíg így fordítva ferdítenek az arra felkent ferdítők, addig ferdén áll a tökös Pista bátyánk kalapja, ha feláll a legnehezebb és a leghosszabb töktermelő-ként díszes nagykikindai tökére, majd Szabadka felé tekint a délibábos szórványos bánáti rónaságon keresztül. Az a baj, hogy már arra sem lát semmit, csak a délibábot, úgy négyévenkénti mézes-mázos ígéretekkel megkenve!

Üsse kavics, karácsonykor előveszi tökös Pista bátyánk díszes nagykikindai tökét, beteszi a kemencébe, egyszer-kétszer megferdítve - megfordítja, amikor az ropogósra sül kiveszi a vén banyából, összröffenti az aprónépét, körösztöt vet, mert most szabad! Elmond egy imát az Úrnak, majdan VÖRÖS borral megásztatott sült tök evés után rákezd a nótára: Pásztorok, pásztorok örvendezve sietnek Jézushoz Betlehembe. Köszöntést mondanak a kisdednek, ki váltságot hozott az embernek...

Nagykikinda magyar ajkú népe, érdekelt nyilvánossága, mikor kap megfelelő ferdítést, ha már csak az jár neki a szórványban? A magasságos ég sem tudja....bár Isten útjai kifürkészhetetlenek!

Reménykedjünk!

Margit Zoltán

*lálinszki magyar = délvidéki szerb ember, aki meg mer szólalni magyarul enyhén hamiskásan.

Z -vel írtam az "ízéket", mert most trendi a World War Z czímű film a "Zékről"...

Mulassunk a legnagyobb történelmi tragédiánkon?!

A legváratlanabb pillanatban képes a délvidéki magyar politikai elit olyan húzásokat megtenni, amelyekbe még egy magát radikális jobboldali szerbnek tartó személy is belepirulna. Történt ugyanis, hogy a B92 mai internetes kiadásában olvashatunk arról, miszerint Pásztor István, a VMSZ vezetője és a tartományi képviselőház elnöke 2012. november 24-re díszülést hívott össze ,,Baranya, Bánát és Bácska a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz történő csatlakozásának 94. évfordulója alkalmából.”

Bizony, a legnagyobb magyar párt első emberének kezdeményezésével fogják megünnepelni Trianon délvidéki következményeit. Kísértetiesen hasonló ez az erdélyi ex-pártelnök, Szász Jenő bukaresti ,,ünnepi kiruccanásához”, ahol román színekbe öltözve cefrézgettek a román államelnökkel, Erdély elcsatolása fölött örvendezve még pár évvel ezelőtt. Nos, itt sem lesz hiány magas fokú vezetőkből, hiszen Pásztor mellett Bojan Pajtić és Tomislav Nikolić is tiszteletét fogja tenni. Csak remélni tudom, hogy magyarországi kormánytag nem jelenik meg az eseményen.

Még mielőtt az olvasó azt hinné, hogy e fajta ünnepi ülés már-már hagyományossá vált Újvidéken, a tartományi parlamentben, elárulom, hogy nem. Az utóbbi nyolc évben bizonyosan nem volt sem ünnepség, sem díszülés. Mi vezette a még mindig ,,magyar és demokrata” tartományi hatalmat arra,  hogy a magyarság sorsfordító tragédiáját velünk akarják megünnepeltetni? Csak találgatni lehet. Egy külső szemlélő fejével annyi minimum megállapítható, hogy 94 évvel Trianon után az a baranyai, bánáti, bácskai és szerémségi terület, amely a SZHSZ-hez, majd Jugoszláviához, később Szerbiához került, katasztrofális állapotban van, nemzetiségi-gazdasági-társadalmi-környezeti értelemben egyaránt. 

Higgyünk a visszaútban.

László Bálint

A bánáti házsor...

Leírtak bennünket, van az úgy a történelemben, hogy a baltások fontosabbak! Jobb oldalon van a hívő és ott az egyház, melyben hisz. 1920-ban hol volt az egyház? Hol-hol, vasárnap "nagy" misézett! Kátyúk, gödrök, kövek...zúg a sás, vihar jön....csukd be az ablakot, oltsd el a lámpát a könyvet tedd le! Mély lélegzet, még vagyunk, megvagyunk...

A Bánát ma, lassan nélkülünk magyarok nélkül, már csak bánat! A németeket elüldözték, a zsidókat is...mi is megyünk, csak lassan olyan "Bánátias" kényelemmel, olyan kényelemmel, amilyennel az ördögszekér fut a tarlón keresztül a nagy hidegekben...

Elmélyültem, átszellemültem, mit mondok majd az "örök vadészmezőkön" ük és szép apámnak? Megtettem, tudtam e harcolni, vagy megtűrtem, belenyugodtam! Egyik válasz sem lesz jó, mert ők rám bízták unokájuk jővőjét!

Én tudom kire kellene újjal mutatni, de a szerencsétlen nem volt a feladatának magaslatán, hogyan is lehetett, hiszen ő csak jó párttagja volt a pártnak, jó volt a pártnak a nemzetnek viszont nem, de nem is kell rá újjal mutogatni, hiszen, azt nem illik! Ma sem tanultuk meg, hogy tudni illik mi illik...

Sokszor szembesültem a kérdéssel, miért vagy bánáti? Mert, és merttel mondatot nem kezdünk, zúg a fejemben tanító nénim szavai, "mert" -ide születtem és a jó Isten, így akarta! Választhattam? Én nem! Te sem!

Viszont büszke vagyok származásomra, és szülővárosomat is úgy szeretem, mint az életem, igaz az Zenta és Bácskában van!

Hogy is van ez?

Hol van Bácska, Bánát és Szerémség?

A Délvidéken!

Itt élek én is, szemeimmel látom  pusztulását a megkülümböztetést meg a bőrőmön érzem...

A legfájóbb, hogy a végrehajtók a saját véreim...

Kérlek benneteket, ha így döntöttetek, adjátok el magatokat többért, a nemzetért!

Mennyi magyar gyermek marad iskola nélkül a bánátban? Érdekel az valakit? Nem, hiszen ez csak a Bánátra van kárhoztatva!

Kedves Pósa Károlyom, ennyit hozott ki belőlem karcolatod, mely többet mond az irott szónál és keserűbb az ürömnél! Köszönöm, hogy megtetted, így gondolkodtunk eggyütt és egyként  az üresen maradó bánáti házsorokról...

Margit Zoltán