Tiltakozó levél a szerb miniszterelnöknek

                      Magyarellenes támadások

Azonnali és kemény fellépést sürget a szerbiai magyarellenes támadások elkövetői ellen Tabajdi Csaba, szocialista európai parlamenti képviselő.

Az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának társelnöke hétfőn (szeptember 17-én – B. A. megj.) Ivica Dačić szerb miniszterelnökhöz, amelyben azonnali, határozott és hatékony lépésekre szólítja fel a szerb hatóságokat a közelmúltban a képviselő közlemény szerint „érzékelhetően megnövekedett magyarellenes indulatok és cselekmények visszaszorítása érdekében”. Tabajdi azt követően küldött tiltakozó levelet, hogy a hétvégén nyolc magyar fiatalt ért támadás Szabadkán, – mint a képviselő rámutat – vélhetően azért, mert magyarul beszéltek. A szocialista képviselő emlékeztetett arra, hogy idén májusban már sor került egy hasonló incidensre Szabadkán.

„Szerbiának biztosítania kell a területén élő nemzeti kisebbségek, köztük a magyar közösség jogait és biztonságát. Ez alapkövetelmény az ország európai uniós csatlakozási folyamatában. Amennyiben a szerb hatóságok nem képesek hatékonyan fellépni az etnikai indíttatású erőszak ellen, az ellehetetleníti Szerbia további közeledését az EU felé” – szögezte le közleményében a szocialista EP-képviselő, aki azt is tudatta, hogy a történtekre felhívja Jelko Kacin, a Szerbiáról szóló európai parlamenti országjelentésekért felelős EP-képviselő figyelmét is. Tabajdi Csaba egyúttal arra is emlékeztet, hogy 2005-ben, amikor több etnikai indíttatású támadás is történt a magyar közösség tagjai ellen Szerbiában, az Európai Parlament állásfoglalásban ítélte el a történteket.

MTI

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=585350&referer_id=friss

http://hirek.ma/hirek/magyarellenes-tamadasok-tiltakozo-level-a-szerb-miniszterelnoknek

Megjegyzés:

A Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt lévő Magyar Szó, de a Vajdaság Ma internetes hírportál sem közölte az MTI hírét. A vajdasági magyarok Tabajdi tiltakozó leveléről a belgrádi Blic c. belgrádi napilapból értesülhettek (Poslanik EP iz Mađarske pisao Dačiću, Blic, 2012,. szeptember 18., 4. o.):

Bozoki Antal (hon)lapja

World Breast-Feeding Day

Az anyatejes táplálás
(szoptatás) világnapja*  

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej és a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté.

Az idei, XX. világhét központi témájaként a csecsemők és kisgyermekek táplálásáról 10 évvel ezelőtt elfogadott stratégia megvalósítását tekintik át.

A világon évente több millió csecsemő hal meg, illetve válik nyomorékká, mert nem jut anyatejhez, sok országban mégis mind kevesebb nő szoptatja gyermekét. Az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF ezért átfogó programot indított a csecsemők egészséges táplálásának propagálására. Az anyatejben olyan, semmi mással nem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, a szoptatás egyúttal – ez kevésbé ismert – az anyának is jót tesz, mert csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. 

A kutatások azt tartják a legegészségesebbnek, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak. A WHO ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja. A társadalmi felelősségvállalás jegyében arra kérik az anyákat, hogy a feleslegessé váló anyatejet a védőnők segítségével juttassák el azoknak, akik – rajtuk kívül álló okokból – nem tudják ily módon táplálni csecsemőjüket.

Magyarországon a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság (SZTNB) célul tűzte ki, hogy az egészségügyi szakemberek és civil szervezetek tevékenységének összehangolásával a jövőben számottevően javítja a 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők arányát. Ennek érdekében – az Európai Unió ajánlásaival összhangban – kezdeményezték a Bababarát Kórházak és Bababarát Területek kialakítását. A kezdeményezés lényege, hogy az anyát és újszülöttjét nyomós egészségügyi indok nélkül ne válasszák el egymástól, és biztosítsák a sikeres szoptatáshoz szükséges gyakorlati segítséget és tájékoztatást. 

Magyarországon jelenleg 16 Bababarát Kórház működik. A szoptatás kérdése a Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Programban is kiemelt helyet kapott.

*Indián asszony szoptatja kisfiát a brazíliai Tucuruiban.

Tucuri, 2004. június 17.
(MTI/EPA/Raimundo Paco)

Srebrenica Remembrance Day

A srebrenicai áldozatok emléknapja

2009. január 15-én ezt a napot az Európai Parlament július 11-ét a srebrenicai áldozatok emléknapjává nyilvánította. Srebrenicában 1995-ben a boszniai szerb fegyveres erők alig néhány nap leforgása alatt több mint nyolcezer muzulmán polgári személyt öltek meg a város környéki hegyvidéki erdőkben.

A parlament kezdeményezését az Európai Bizottság is támogatta. A javaslat szövegére 556-an szavaztak, kilencen ellenezték, 22 képviselő pedig tartózkodott a szavazástól. Az Európai Parlament arra kérte az EU 27 tagállamát és az Európai Bizottságot, hogy támogassák a parlament határozatát.

A montenegrói és a horvátországi parlament 2009-ben határozatban ítélte el a srebrenicai tömegmészárlást és nyilvánította gyásznappá július 11-ét. Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában azonban politikai konszenzus híján erre eddig nem kerülhetett sor, mivel a szerbség egy része még ma sem hajlandó szembenézni a tényekkel. Sokan még ma is hősként éltetik a vérontásért felelős két főbűnöst, a hágai nemzetközi törvényszék börtönében lévő egykori boszniai szerb elnököt, Radovan Karadžićot, és Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnokát.

A Szerbiai Képviselőház 2010. március 30-án sürgősségi eljárás keretében elfogadta a Srebrenica-határozatot, amely kimondja, hogy a parlament erélyesen elítéli a srebrenicai bűntetteket, valamint, hogy le kell tartóztatni Ratko Mladićot. A határozat szövegéből azonban kimaradt, hogy Srebrenicán népirtás történt.

Elutasította az Európai Parlament az ACTA-t

A képviselők nagy többséggel utasították el a megállapodást

Az Európai Parlament szerdán elutasította a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA), amely így nem léphet hatályba az EU-ban. A megállapodást 478 39 arányban szavazták le a képviselők, 165-en tartózkodtak. Az EP a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal a lehetőséggel, hogy elutasít egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást. 

„Nagyon örülök annak, hogy az EP követte az ajánlásomat, és elutasította az ACTA t” - mondta a szavazás után David Martin (szocialista, brit) jelentéstevő. Martin szerint a megállapodás nem egyértelmű, félreérthető és ezért veszélyeztetheti a polgárok szabadságjogait. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alternatív módot kell találni a szellemi tulajdonjog uniós védelmére, mivel az az uniós gazdaság „nyersanyaga”.

A néppárti frakció részéről a svéd Christofer Fjellner a szavazás előtt azt kérte, hogy a Parlament halassza el a végszavazást az ACTA-ról addig, amíg az Európai Bíróság nem dönt arról, hogy a megállapodás összhangban van-e az uniós szerződéssel. Miután a többség elutasította a kérést, a képviselők egy része tartózkodott a szavazáson.

Az elmúlt hónapokban több tüntetést is rendeztek az ACTA ellen. Az EP-hez is több ezer kérés érkezett, hogy a képviselők utasítsák el a megállapodást. Az EP befogadott egy ilyen témájú petíciót is, amelyet 2,8 millióan írtak alá.

Helló demokrácia, viszlát ACTA 

– az európai zöldek tiltakoznak a megállapodás ellen a plenáris ülésen 

(Fotó: Beta/AP)

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és Svájc közötti tárgyalások eredményeként született meg, célja pedig a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelme, az online kalózkodás elleni fellépés és a hamis áruk importjának megakadályozása. A szerdai szavazás értelmében sem az EU, sem az uniós tagállamok önállóan nem csatlakozhatnak a megállapodáshoz.

Eljárás: egyetértési eljárás

Dominó effektus?

Népszavazási kezdeményezés az EU-kilépésről, Ausztriában

 (fotó: hetek.hu)

Az Európai Unióból való kilépésről szóló
népszavazás megindoklása: 

Ausztria az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) egy szövetségi alkotmánytörvénnyel csatlakozott, amelyet népszavazás kísért. 

Tehát az EU-kilépésnél is így kell eljárni.

   Az első – és legfontosabb – mondata az osztrák szövetségi alkotmánynak, az 1. paragrafus, így hangzik (szó szerint): „Ausztria egy demokratikus köztársaság. A jog forrása a nép.” Tehát az osztrák köztársaság nem ismer olyan magát demokratikusnak valló szervezetet, amely akadályozhatná a népet, hogy maga döntsön arról, hogy kilépjen az EU-ból vagy ne.

   Pontosan ezt a jogot követelik az EU-kilépésről szóló népszavazást megindító kérvénynek az aláírói, akik az osztrák szövetségi alkotmány egyik legjobb szakértőjére hivatkozhatnak, aki a korábbi igazságügyi miniszter, Dr. Hans R. Klecatsky, az innsbrucki egyetem nyugdíjas közjog professzora, és aki az elsők között írta alá az EU-kilépésről tartandó népszavazás-kezdeményezést Innsbruck városának a magisztrátusán, 2010 márciusában, közvetlenül a munka megkezdése után…

  Ausztria létalapjának a megmentése

  Ez az EU-kilépésről szóló népszavazás legfontosabb pontja. Nem csak a „Lisszaboni Szerződés” által, ami az EU jelenlegi munkaalapja, de legkésőbb ez által az EU egy óriási szövetségi állam lett (egy államközösség helyett), amelyben minden tagállam és nép messzemenően elvesztette önrendelkezési, azaz a demokráciához való jogát.

   Egy központi gazdasági kormány bevezetésének a terve az egész EU-ban, beleértve a tagállamok adófelségjogaiba való beavatkozást is (azaz EU-adók bevezetése a nemzeti adók mellett), ennek világos bizonyítéka. Számos döntés – és különösen a „nagy dolgokban” – zárt ajtók mögött történik; EU „csúcsokon”, az EU-Bizottság felfújt hivatalnoki apparátusában, és egyre inkább a kormányfők között, azaz valódi legitimáció nélkül. A tagállamok parlamentjeit messzemenően kikapcsolják, az illető államnemzetek döntéseiről nem is beszélve. Az EU-Parlamentnek nincs törvényhozási joga és mi több, nem is egyenlőségi alapon választják. Az egész EU-építményben hiányzik a demokrácia legfontosabb ismérve, a hatalommegosztás!

   Népgazdaság

  Kis- és közepes üzemek számára, amelyek kapcsolódnak a lakossághoz, egyre kevesebb lehetőség adódik egy nemzetek feletti rendszerben. Az EU-tagság miatt Ausztria nem tud olyan kereskedelmi szerződéseket kötni, amelyek szükségesek a népgazdaság számára, mivel a kereskedelmi politika teljesen az EU központi hivatalainak van alávetve. Ausztria csak akkor tudja visszanyerni gazdaságpolitikai döntésjogát egy válságbiztos gazdaságpolitika (újra)építéséhez, ha kilép az EU-ból.

   Szociális állam

  Az EU legfontosabb elve, az úgy nevezett „piacszabadság”, azaz a korlátlan árumozgás-szabadság, letelepedési szabadság, a szolgáltatások szabadsága és a munkavállalók szabad költözködési joga, valamint – a konszernek számára a legfontosabb – a tőkemozgás szabadsága, egy profitmaximalizálásra irányult politikát tesznek lehetővé, amely a legtöbb embernek rendkívül árt, és amit az Európai Bíróság évtizedek óta szigorúan keresztülvisz. Szociálpolitika számára nem volt és ma sincs lehetőség. Csökkenő reáljövedelmek, valamint a szegények és a gazdagok között egyre növekvő szakadék ezt bizonyítják.

   Határok

  Senkinek sem fáj, ha a határon fel kell mutatnia az útlevelét. Az országhatárok EU általi eltörlése és ennek következtében az állam  személyekre és árukra vonatkozó ellenőrzési lehetőségeinek a megszűnése azonban szörnyű következményekkel jár; többek között a bűnözés elterjedését, az illegális és káros áruk akadály nélküli behozatalát teszi lehetővé. Ismét szükségünk van értelmes határintézményekre, hogy megvédjük a lakosságot!

   Semlegesség

  A semlegesség azt jelenti, hogy a semleges államnak saját külpolitikája van (mint a Svájcnak), amely minden katonai paktumon kívül marad és ezzel a békét szolgálja.

(fotó: acus.org)

  Az EU-hadsereg által azonban, amelyben Ausztria is részt vesz, maga az EU is egy katonai paktum. Ez pedig közel áll a NATO-hoz. A legtöbb EU-állam egyúttal NATO-tag is, elsősorban a nagy államok. A semlegességet ismét az osztrák (kül)politika alapjává tenni csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.

   Géntechnika mentesség

  Az előírt határtalan „piacszabadság” miatt egy EU-tagállam nem tudja megakadályozni a génmanipulált takarmány, „ipari burgonya” vagy készáruk behozatalát. Így ezek bekerülnek az élelmiszer-körforgásba akkor is, ha Ausztriában nem termesztenek génmanipulált vetőmagokat. Ez csak akkor megakadályozható, ha Ausztria ismét maga határozza meg élelmiszer törvényeit és ellenőrizheti határait. Ezt pedig csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.

   Saját pénznem

  A nemzeti pénznemek nemzetköziesítése nem működik, ami a jelenlegi pénzügyi és gazdasági problémák lényeges oka. A pénzügyileg labilis országok deficitjének az átvétele pénzügyileg stabil országok által, ami az euró lényege, csak tovább rontja a helyzetet.

   Az euró mindenáron való megmentése egy időben behatárolatlan végtelen kezességi kötelességvállalás (védőháló) az EU nettó befizetői, mint Ausztria által, nem várható el az osztrák polgároktól. Amint Ausztria kilép az EU-ból, ismét bevezetheti saját pénznemét és ezzel is akadályozhatja a drágulást.

Inge Rauscher

Az EU-kilépésről szóló népszavazás meghatalmazottja,

Zeiselmauer/Bécs, 2011. december 20.

Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés beadása

Pártok Feletti Platform az EU-kilépéshez

  Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés 2011 december 20-án a belügyminisztériumban az előírásoknak megfelelően be lett nyújtva 9266 hivatalosan igazolt támogatási nyilatkozattal. (A törvény által megkövetelt szám 8032 nyilatkozat.)

Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a szóvivői tájékoztattak a belügyminisztériumban 2011 december 20-án reggel 9 órakor történt hivatalos benyújtásról. A platform és több mint 9000, a hivataloknak bizonyított támogatói demokratikus-jogállami úton kívánják egy szabad és független semleges Ausztria helyreállítását és a katasztrofális osztrák EU-tagság megszüntetését, amely a lakosság számára semmilyen formában nem elfogadható.

   Ausztria az EU egyik fizető mestere, de ennek ellenére az amerikai hitelminősítő intézetek, „a világ új urai”, akik felett nincs demokratikus ellenőrzés, egyre szkeptikusabban ítélik meg. Ezt a számlát elsősorban a kis- és középkeresetű osztrákok fizetik meg, mint ahogy az a „Statistik Austria” kutatásaiból kiviláglik.

   Ausztria jövője csak az ország gazdasági, kulturális és környezeti előnyeinek a figyelembe vételével képzelhető el, és egy olyan életmódra való áttéréssel, amely összhangban van a természettel, valamint a következő generációk és minden teremtmény javát szolgálja, aki ezen a mi egyetlen földünkön él. Az Európai Unió, mint a nagy konszernek igazgatóinak meghosszabbított keze, csak abban érdekelt, hogy a nemzetközi tőkeáramlás fő akadályát, a nemzetállamokat megfossza fő feladatától, a polgárok szociális védelmétől. Ez az „EU-gazdasági kormányzása”.

   Számos polgár azonban nem óhajt tovább az euró szavatossági csomag szolgája, azaz védőháló-fizető lenni és emiatt komoly bevételkiesést elszenvedni.

Inge Rauscher, az IHU elnöke,

az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a nevében

megjelent: Zeit-Fragen, 2012.01.23.

További anyag az interneten: www.Uberparteiliches Volksbegehren fur den Austritt aus der EU

Fordította: Vajta Dénes

http://internetfigyelo.wordpress.com

A vajdasági magyarokat alig említették...

SZERBIÁRÓL 
TÁRGYALT AZ EURÓPA TANÁCS

Az Európa Tanács (ET) január 23-tól 27-ig tartott téli ülésszakán (január 25-én) megvitatta Szerbiának a szervezet tagságából eredő kötelezettségei tiszteletben tartásról szóló 12813 számú, 2012. január 9-i jelentést is.  

The honouring of obligations 

and commitments by Serbia

Ezt megelőzően az ET csaknem két ével ezelőtt (2009. április 28-án) tárgyalt Szerbiáról [lásd az 1661(2009) számú határozatot].

A legújabb jelentésből az ET képviselői arról tájékozódtak, hogy „milyen irányban fejlődött Szerbiában a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása”.

Hat módosítás

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerbiai parlamenti képviselője, a parlament strasbourgi küldöttségének tagja – Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke „kedvenc napilapjának”, a Magyar Szónak elmondta, hogy – az általa tárgyilagosnak nevezett dokumentum – „tudomásul veszi” egyebek között „a kisebbségi jogok védelme terén megtett lépéseket”(P. E. A szerbiai viszonyokat elemezték Strasbourgban, január 27., 1. és 5. o.). Az írást a képviselő asszony két azonos fényképe egészíti ki.
A jelentésben „a 2009-ben elfogadott diszkrimináció-ellenes törvényről is szót ejtenek, külön kitérve a kisebbségi jogokra, ezen belül pedig a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásának pozitív tényére. A jelentéstevők a nemzeti tanácsok munkájának a figyelemmel kísérésére és a tanácsok munkája során felmerülő nehézségek elhárítására szólították fel az államhatalmat. A dokumentumban a törvények alkalmazásának fontosságára hívják fel a szerb államvezetés figyelmét. A jelentéstevők kifejtik, hogy Szerbiának, mint az ET többi tagállamának is, önálló, hatékony igazságügyre van szüksége. A szabad sajtó fontosságát szintén kiemelték. A korrupció-ellenes küzdelmet nem értékelték kifogástalannak” – összegezte Kovács.
A képviselő asszony – az idézett írás szerint – az ET ülésén „hat módosítási indítványt nyújtott be az aktuális jelentésre, amelyekből négyet beillesztettek a dokumentumba”.
– A nemzeti tanácsok hatásköreivel kapcsolatban kértem módosítást, mert a jelentésben a hatáskörök közül kimaradt a kultúra és a média. A decentralizációval kapcsolatban elmondtam, hogy fontos lenne minél előbb elfogadni a Vajdaság pénzeléséről szóló törvényt. A szerbiai médiastratégiát illetően kihangsúlyoztam: fontos, hogy a dokumentum a kisebbségi nyelvű tájékoztatás tekintetében tiszteletben tartja a szerzett jogok védelmére vonatkozó alkotmányos garanciát. A részarányos foglalkoztatottság témájában úgyszintén felszólaltam és módosítási indítványomban a jelentésbe beírásra kértem a nemzeti közösségek képviselői részvételének fontosságát az állami szervek munkájában. Ezen négy észrevételünket beleillesztették a jelentésbe. Felszólalásomban szóltam arról is, hogy bizonyos önkormányzatok nem mindig tartják tiszteletben a nemzeti tanácsok hatásköreit, ezért erre a problémára oda kellene figyelni, ezen észrevételünk azonban nem került beírásra a jelentésbe, mint ahogyan a magyar–szerb akadémiaközi bizottság munkájának ösztönzésére való felhívásunk sem – részletezte Kovács.

Ami kimaradt

Kovács Elvira nyilatkozatából kiderül, hogy az ET jelentéséből (sajnálatos módon – B. A. megj.) „kimaradt” a nemzeti kisebbségi jogok megvalósításának két fontos területe „a kultúra és a média”. Ez már csak azért is gond, mert a nemzeti kisebbségi kultúra és a tájékoztatás a nemzeti identitás megőrzésének fontos tartozékai.
Az ET képviselői – ezek szerint – nem tájékozódtak arról, hogy, Szerbiában a nemzeti kisebbségi kultúra területén számos megoldatlan probléma van. Sok vajdasági magyar művelődési egyesület a pénztelenséggel küszködik, az egyesületek székházával kapcsolatban rendezetlenek a jog-, illetve tulajdonviszonyok, vagy éppen lakbérfizetési gond van. Ez jelentősen nehezíti, gyakran ellehetetleníti létüket, tevékenységüket.
Az írásból nem lehet megállapítani, hogy Kovács Elvira a nemzeti tanácsok hatásköreivel kapcsolatban milyen „módosítást kért”. A Magyar Nemzeti tanács (MNT) ugyanis a média területén a rossz emlékű egypártrendszerre emlékeztető viszonyokat vezetet be, amelyek veszélyeztetik a sajtószabadságot. Nemzetközinek is nevezhető botrányt kavart például MNT-nek a 2011. június 23-i döntése, amellyel „gyorsított eljárással” – olyan okok miatt, amelyek „80-90 százaléka a VMSZ-hez kötődik” – leváltotta a Magyar Szó főszerkesztőjét és a helyére megbízott főszerkesztőt nevezett ki. Ez úgyszintén kimaradt a jelentésből, de Kovács sem említette.
A szerbiai médiastratégiát illetően az sem világos, hogy a képviselő asszony mire gondolt, amikor a kisebbségi nyelvű tájékoztatás tekintetében „a szerzett jogok védelmére vonatkozó alkotmányos garancia tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta”, hiszen a magyar nyelvű tájékoztatás már (a Vajdasági RTV) kivételével) csaknem teljesen a MNT irányítása alá került.
Kovács Elvira beszámolója szerint felszólalásában kérte, hogy a jelentésbe kerüljön „beírásra a nemzeti közösségek képviselői részvételének fontossága az állami szervek munkájában”. Szóvá tette továbbá, hogy Szerbiában „nem alkalmazzák az úgynevezett részarányos foglalkoztatás elvét, ami a nemzeti kisebbségeknek a lakossági arányokhoz igazodó foglalkoztatását lenne hivatott biztosítani a közigazgatásban, a bíróságokon és az egyéb állami intézményekben”. Ezek az észrevételek teljesen indokoltak. A szépséghibájuk csupán az, hogy ezeket miért nem feszegette a szerb parlamentben is?
A képviselő asszony elmondása szerint két észrevétele „nem került beírásra a jelentésbe”: Az egyik, hogy „bizonyos önkormányzatok nem mindig tartják tiszteletben a nemzeti tanácsok hatásköreit”, ami miatt „erre a problémára oda kellene figyelni” (vélhetően a zentai önkormányzatra célzott – B. A. megj.). A másik pedig „a magyar–szerb akadémiaközi bizottság munkájának ösztönzésére való felhívás”.
Kovács azt viszont már nem mondta el, hogy kilenc nemzeti kisebbségi párt – köztünk négy vajdasági magyar (a VMSZT kivéve) –, 2011. december 19-én közös levéllel fordult Boris Tadić köztársasági elnökhöz, amelyben rámutattak, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsokról szóló törvény „több részletében nem felelt meg a várakozásnak, és változtatásra szorul”.

Tagsági feltétel

Az Európa Tanács Szerbia 2003. évi felvétele óta figyelemmel kíséri a szervezetben való tagságával összefüggő, így az emberi és a nemzeti kisebbségek joginak megvalósításával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését is. Az országnak a szervezetbe való felvétele egyik feltétele volt ugyanis – mint minden más tagország esetében – az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény (Róma, 1950. november 4.) aláírása is.
Az ET Alapszabályát aláíró valamennyi tagállamának el kell ismernie „a jog uralmának elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban” (3. cikk). Amennyiben egy tagállam súlyosan megsérti ezt a rendelkezést, képviseleti joga felfüggeszthető, de a Miniszterek Bizottsága az illető állam tagságát meg is szüntetheti (8. cikk). 
Ez miatt a (tag)államoknak nem lehet közömbös, hogy a róluk szóló jelentés mit tartalmaz. A vajdasági magyarok számára viszont azért fontos az ET, mert Szerbiától számon kérheti jogaik gyakorlati megvalósítását.
A legutóbbi Szerbiáról (többszöri idelátogatás után) készült – 178 bekezdésből álló jelentés – (társ)készítői az örmény Davit Harutyunyan (Európai demokratikus Csoport) és az észt Indrek Saar (Szocialista Csoport) voltak.
A nemzeti kisebbségek jogaival és a megkülönböztetés elleni küzdelemmel a jelentés 6. pontjának mindössze hat (131-136) bekezdése tárgyalja. Foglalkozik továbbá a romák (137-144) és a dél-szerbiai albánok helyzetével (145-149), a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának alkalmazásával (150-151), valamint (általánosságban) a nemzeti kisebbségi tanácsokkal (152-155), külön pedig a bosnyák (156-162) és a vlach nemzeti tanáccsal (163-168).
A jelentés a vajdasági magyarokat mindössze két alkalommal érinti: Először a 89. bekezdésben, aminek a szó szerinti szövege a következő: „A szerb parlament 2011. december 5-én elfogadta a rehabilitálási törvényt, amely – a Vajdasági Magyar Szövetséggel való egyezség alapján – foglalkozik, többek között, a magyar nemzeti kisebbség sajátságos problémáival, amelyek a restitúciós törvénnyel kapcsolatosak.” Másodszor pedig az újságírók elleni erőszak kapcsán, amikor Szögi Csaba, a Magyar Szó újságírója elleni 2011. április 15-i támadást említi. 

Resolution 1858 (2012)

A jelentéssel összefüggő ET határozatban [Resolution 1858 (2012)] a vajdasági magyarok kifejezés még csak nem is szerepel.

Rossz gyakorlat

A vajdasági magyarok az ET jelentéseiről általában csak utólag értesülnek, az itteni képviselő(k) – nem teljes körű és egyoldalú – elmondásából. A Magyar Szóban megjelent írás például teljesen elhallgatja, hogy a Gaudi Nagy Tamás jobbikos magyar országgyűlési képviselő – Kovács Elvirával ellentétben – felhívta az ET figyelmét arra, hogy „Szerbia több vonatkozásban is komoly elmaradásban van a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettségek teljesítését illetően” (Szerbiát értékelte az Európa Tanács:
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/16030/Szerbiat-ertekelte-az-Europa-Tanacs.html).
Gaudi kitért arra is, hogy Szerbiában továbbra is előfordulnak „magyarverések”, vagyis pusztán azért bántalmaznak embereket, mert magyarul beszélnek. Megjegyezte, hogy szerinte így egyelőre nem indokolt a szerb EU-tagjelölti státus megadása sem – közli a hiradó.hu internetes portál (Vannak még elmaradások – Szerbiát értékelte az Európa Tanács).
Ezúttal is megismétlődött az Európai Unió kérdőívére 2011. január 31-én Brüsszelben átadott válaszaival kapcsolatos eset, amikor a szerb kormány 5500 oldal anyagot készített, de még ma sem tudjuk pontosan, hogy mit írt, milyen adatokat adott közölt a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban. Más szóval: Brüsszelben rólunk tárgyalnak, de többnyire nélkülünk.
A jelentéskészítőknek is fel lehet róni, hogy szerbiai megfigyelő látogatásaik során leginkább csak az állami tisztségviselőkkel találkoznak, és kész tényként fogadják el a tőlük hallottakat. Nem vált gyakorlattá, hogy az ET képviselői kikérnék a VMSZ-en kívüli többi vajdasági magyar párt és a civil szervezetek véleményét is a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati megvalósításáról. A VMSZ képviselőit pedig egyrészt kötik a Demokrata Párttal (DS) kötött egyezségek, másrészt pedig a szerb küldöttségbeli tagságból eredő kötelezettségek. Így, a vajdasági magyar érdekek jóformán el sem jutnak a nemzetközi szervezetekhez. Úgyszintén komoly mulasztás, hogy az MNT nem tárgyal a nemzetközi szervezetek által elfogadott kisebbségügyi határozatokról és egyéb okiratokról, azok alkalmazásáról.
A májusban esedékes választásokon ezért olyan parlamenti képviselőket kell választani, akik nem csak pártjuk, hanem a vajdasági magyarság egészének az érdekeit tartják szem előtt. 

Újvidék, 2012. január 30.

Bozóki Antal

Revizíó a déli-végen?

Lassan olvad, de mégis zajlik, amit meglehetett tenni azt megtették, amit ellehetett vinni azt elvitték, de ne csüggedjünk még mindig van mit megtenni és elvinni.

Szerbia téli havát a szociális nyomor és a társadalmi pólusváltás jellemzi, az újgazdagok kényszeruralma és a szegény milliók rabigája. Hiszem,  senki sem erre a demokráciára várakozott. A demokráciák sem egyformák, ahogyan a diktatúrák sem. A "mi" demokráciánkban a Demokrata párt kemény baloldalivá vált, a Szerb Radikális Párt-ból kiválok által létrehozott Szerb Haladó párt meg jobb-közép irányt vett. A kisebbségi pártok meg szélkakasként figyelik a szerbiai viharos politikai szelek változását pörögve hol jobbra, hol balra, szerencséjükre Józsi bácsi  a király tévét nézi és fittyet hány a nándorfehérvári tévé előfizetésére.

A kormány alelnökének menesztésével,  megkezdődött annak lejaratása is, állítólagos -kormány revíziós szándékkal, mese a holdnak, egyszerűen nem felelt meg a néhai cári Oroszország demokráciájának mintájára felvett államirányításnak. A sejt elkezdett osztódni, jönnek a választások indul a pozíció biztosítása a húsosfazék körül. A leköszönt alelnök pontosan tudja, hogy a süllyedő hajóról időben menekülni kell mert magával visz az ár! Ő bár tudja három kormány hajóját vitte már zátonyra a negyediknek meg leeresztette az árbocát. 

Elhúzza még egyeseknek a nótáját a leköszönt alelnök

A tavaszi nagytakarítás alkalmával az ellenzékről sem szabad megfeledkezni mert ők is a húsos fazékot akarják megkaparintani. Ahogyan "mondottam" a politikai pólus váltás ellenzéki szemszögből Williem D. Montgomery egykori nándorfehérvári Egyesült Államokbeli nagykövet úr felügyelete alatt zajló folyamat. Ő csiszolja az ellenzéki tükröt, hogy fényesebben ragyogjon az USA és az EU közvéleménye és szakpolitikuma előtt.

Serbian Progressive Party - William D. Montgomery

U.S. Department of Justice - Registration statement 

A "Haladók" EU és NATO kompatibilissé válnak szépen lassan, készülve az április közepétől bejelentett mindennapos tiltakozásra a baloldali kormány menesztésének szándékával. A baloldali kormány meg Putyin orosz államelnököt várja némi tanáccsal, mi a teendő ilyen alkalmakkor, hogyan kell az ellenzéket kifüstölni az utcákról. Úgy néz ki felcserélték a térképet az unió stimmel csak a NATO ellenes szovjetekkel?

A "pólus váltással" a belső területi módosítási szándékok sem csitulnak. Egyes politikusuk megelégedtek egy pléh autó rendszertábla cseréjével az identitás visszanyerésének áll illúziójával, bár ugyanahhoz a körzethez tartoznak továbbra is. (Az üzemanyag drasztikus áralakulásáról ne is beszéljünk, meg a különböző járulékok, amelyek keserítik az autós társadalom mindennapjait.) Más politikusok térképet vettek a kezükbe és elgondolkodtak újra rajta, mint ahogyan Milosevits tette, igaz most nem kell kapkodniuk a fejüket a NATO kötelékében szolgáló "lopakodók"-tól.

A Sesej-féle demarkációs vonal

A "Karlobag-Ogulin-Karlovac-Virovitica" nyugat-balkáni demarkációs vonal, amely a "Nagy-Szerbia" határmezsgyéje lett volna, ahogyan Sesely vajda megálmodta, -dugába dőlt, a "pót - vizsgát" a hágai börtöntévén lehet követni. A Szerb Radikális Párt vezérét ennek ellenére  haza várja és újra "jó" szokásukhoz híven beplakátolták az országot: Szerbia Sesejt várja!
A demokrácia imázsát gyakorlóknak is van "állítólagos" határrevíziós szándékuk és elméletük is. A Politika napilapban közzétett térkép borzolja a "fűtött buszhoz és egy-két szendvicshez" szokott vajdasági közvéleményt. Igaz az ötletgazdák a demokrácia eszközével: vonalzóval és ceruzával kicsit megvonalazzák Vajdaság "autonómnak" mondott tartományát, mert ha "baj" lesz, mint a déli tartományban legalább három község maradjon Szerbiában (Preševo, Međeda, Bujanovac). Tudjuk: "Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok!"

A revíziós terv alapján Szerémség egy része, Versec és Pancsova el lesz csatolva Vajdaságtól? -Politika illusztrációja

A történet egyértelműen az Európai Unió által szorgalmazott decentralizáció és regionalizáció égisze alatt fog zajlani. Így Vajdaság nem egy régió lesz, mint ezidáig, hanem több pici megcsonkított régiócska? Itt lép be a jó öreg "Oszd meg és uralkodj!". Ettől a pillanattól lehet majd versengeni kinek csillog szebben a pléhe az autóján, meg ki fizet több adót, ki az okosabb és szebb!?

A "kiválasztottak" játszadoznak sorsunkkal, bár bölcs a mondás: "Minden nép a saját orcájának hasonlóságára választja meg elöljáróit!" e végett nincs min csodálkoznunk. Itt üres beszédekre, pléh táblára, munkanélküliségre, munkabeszüntetésekre (...) telik a folyamatos revízió alá tett déli-végeken.

Margit Zoltán