Eredményes vagy sem, érvényes vagy sem?

Valamikor 2011-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta az Alaptörvényt (mondhatjuk: Alkotmányt), hiszen az akkor hatalmon levők rendelkezhettek az ilyen törvénykezéshez szükséges parlamenti 2/3-os többséggel. Engedjék meg, hogy idézzek az Alaptörvényből (8. cikk, 4. bekezdés):

8. cikk

(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Érdemes mindezt a gyakorlatba átültetni!

Jelenleg 8 272 625 (100%) a bejegyzett szavazópolgárok száma, tehát, ha közülük több mint fele, azaz 4 136 313 (>50%) személy érvényesen szavaz, emellett a népszavazáson feltett kérdés egyik válaszát 2 068 157 (>25%) szavazópolgár bekarikázza, akkor érvényes és eredményes a népszavazás.
Ez mind szép, azonban mi történt október 2-án?

A megtartott népszavazáson? A 8 272 625 (100%) bejegyzett szavazópolgár közül érvényesen szavazott cc. 3 924 000 (<50%) személy, azaz a népszavazás érvénytelen volt, hiába karikázta be a feltett kérdés egyik válaszát (nem) cc. 3 240 000 (39,17%), azaz sokkal több, mint 25%-nyi szavazópolgár, a népszavazás eredményességét nem lehetett megállapítni.

Egy kis matematika.

A 2010-es országgyűlési választásokon 64,38%-os részvétel mellett a 8 034 394 (100%) szavazópolgár közül a Fidesz-KDNP koalícióra 2 706 292 szavazott, azaz az összes szavazópolgár 33,68%-a.
A 2014-es országgyűlési választásokon 61,84%-os részvétel mellett 8 261 394 (100%) szavazópolgár közül a Fidesz-KDNP koalícióra 2 142 142 szavazott, azaz az összes szavazópolgár 25,93%-a.

A mostanit megelőző, utolsó népszavazáson, 2008. március 9-én a 8 040 125 (100%) bejegyzett választópolgár közül 4 061 158 (50,51%) személy vett részt és 4 026 917 (50,09%) egyén a feladott kérdés azonos válaszára adta le voksát, tehát a népszavazás érvényes és eredményes is volt.

Nem tudom, a politikai elemzők hol voltak az elmúlt hónapokban, mert már ezekből az adatokból is egyértelműen látszik, a magyarországi szavazópolgárok közel 40%-a még a választásokon való részvételt sem tartja fontosnak, míg a népszavazásnál eddig ez az arány megközelítette az 50%-ot. A tendencia is egyértelmű, hiszen a polgárok érdektelensége választásról választásra, népszavazásról népszavazásra egyre csak nő, ami miatt a józan szemlélő borítékolhatta, hogy érvénytelen lesz az idei népszavazás.

Most már csak arra a kérdésre kell megkeresni a választ 

ki is ennek a népszavazásnak a vesztese?

Szerintem a legnagyobb vesztes az ellenzék! Miért is? Ha figyelembe vesszük a tendenciákat, be kell ismernie mindenkinek, azok, akik a népszavazás bojkottjára szólítottak fel, nagy jóindulattal a bejegyzett szavazópolgárok kb. 3-4% százalékát tudták csak mozgósítani. Ettől sokkal jobban leégtek azok, akik az ellenszavazatot (az igenre való szavazást) preferálták. Ők a megszerzett 55 555 szavazattal (a bejegyzett szavazók 0,67%-a) bebizonyították, nem képeznek komoly politikai erőt Magyarországon.

A hatalmon levők sem lehetnek elégedettek. Nem is a megszerzett szavazatok számával van itt gond, sokkal inkább azzal, hogy nem látták a szinte 100%-osan megjósolható kudarcot. A nemzetközi megítélés abból fog kiindulni, nem tudtak érvényes népszavazást lefolytatni. Nem értem, a szakemberek közül senki sem látta ezt? Senki sem tudott egy olyan megoldást ajánlani, amivel elkerülhető lett volna ez a kudarc és eredményesség közötti állapot? Csak egy a sok lehetőség közül: jelenleg a hatalmon levők rendelkeznek az alkotmányozáshoz szükséges parlamenti többséggel, amit ki lehetett volna használni egy olyan módosításra, ami segítségével a fenn idézett alkotmányos rendelkezés pl. így hangozhatott volna:

8. cikk

(4) Az országos népszavazás érvényes és eredményes, ha függetlenül a részvétel arányától, az összes választópolgár több mint egy negyede (25%-a) a népszavazás megfogalmazott kérdésére azonos választ adott.

Mondhatják, mindez eső után köpönyeg, utólagos okoskodás. Ettől függetlenül ma miről is beszélne a magyar és a nemzetközi média? Csak arról: Magyarország kormánya óriási sikert ért el!

Balla Lajos

Oromhegyes

Csókán besült a mutatvány… BOJKOTT !!!

A helyi járulék bevezetéséről szóló indítvány balul sült el. 

Szerbiában nem történt a módszerváltás óta semmi változás (kivétel Belgrád pár várossal ill. határzónákban tartozó pár község), ha a visszalépések sorozatát nem tekintjük annak, továbbra is az intézmények erősen centralizáltak, központból irányítottak, ami meg nem tartozik ide, annak útját meg pártközpontból egyengetik.

Miről is van szó? Egy település nem egy önkormányzat, hanem több település alkot egy községet, e községet nevezik errefelé önkormányzatnak (politikai-pénzügyi hatalom). Egy településen belül lehet egy, ill. több helyi közösséget létrehozni. A helyi közösség(ek) polgárok csoportosulásaiból állnak (sicc) a törvény rendelkezése alapján, gyakorlatban pártlisták és pártkatonákból tevődik össze a grémium, avagy a brancs, errefelé tanácsnak hívják.

A baljós árnyak már Csóka felett lebegnek egy ideje, jellemzően erős kisközösségről van szó, ahol az Úr szavát a vörös pártkönyv váltotta fel, tudjuk az a Janus-orczájú, ami immáron a demokráciát vette fel köntösként. Az elvtársak Urrá változási folyamatában, szemléletesen ez az a pillanat, amikor az egypártpolitikai-posztembrionális fejlődésben a vörös lárvából bábozódás után sárgás-kékes többpárti pillangó kerekedik, no nem az Úr nevében, hanem a fő pásztor gamós botjával irányítva…

Előzményekre odafigyelők látták már az eredményt (nem kell víznéző javas asszonynak lenni, ill. ólmot sem kellett önteni a tejbe…), amely félre lesz magyarázva, nem úgy látjuk mi, az eredmény jó csak rosszul lett tolmácsolva, - mert megmagyarázni, ill. a csillagot is lehazudni az égboltról az ez idáig működött, de mi is történt?

A februárban megtartott Csóka Községi Képviselő Testület ülésén, a tisztelt ház megszavaztatott egy szabályellenes határozatot, amellyel meghirdették a csókai Helyi Közösség helyi járulékának újabb tíz évre való kirovását Csóka lakosságának a nyakába, nevezetesen e év május elsejétől - József a munkás napjától 2026 áprilisáig 102,5 millió dinárt. A magyar többséggel vezetett önkormányzatot elhagyta koalíciós partnere a demokrácia zászlaja alatt, így a leendő haladó arával és a színjátszó taligával vitték végbe e frigyet-határozatot.

Miért szabályellenes e határozat? A saját határozatát hagyta figyelmen kívül  a testület, ahol is meghatározta, hogy a lakosság 10% írásos támogatásával írható ki a népszavazás… A jó öreg diktatúra, a kisebbség tudja, hogy mit akar a többség és mi a jó neki, persze, ha a választottak zsebe jól dagad… No de STOP!

További szabályellenesség, amellyel a közvádlónak a demokráciában foglalkoznia kellene:

-Honnan a polgárok csoportjának – csókai Helyi Közösségnek a választói névjegyzék?

-A polgárok igazoltatását, személyi adatainak használatát, mely szabályzat, törvény engedélyezte?

-A holtak miért szerepelnek ezeken a listákon? Kegyeletsértés?

-Ki finanszírozta e népszavazást, és milyen eszközökből?

-A tíz napig tartó népszavazást ki felügyelte? (diktatúrában is egy napig tartott a szavazás…)

A tíz nap szavazás, az a kommunizmus alapötlete, addig szavazunk, ameddig ki nem választjuk a megfelelőt…

-Ki garantálta a szavazás tisztaságát? (Perwoll, Ariel,Domestos…)

Amiért fő a feje a honatyáknak a polgári demokráciában, hogy a csókai Helyi Közösség folyószámláján beragadt 42 milliócska, -dinárban, mert céleszköz és csakis a szennyvízelvezető rendszer kiépítésére lehet fordítani, amely időközben kiépült, csak egyéb trükkökkel húzták az időt, de a pénz maradt, amelyet át kellene csoportosítani a levágott villanyáram újra bekötésére, pocaknövesztő bulikra és jó szomszédi "road-show-okra"…

Csóka készül Guinnes rekordok könyvébe a tíznapos balul besült népszavazásával, ahol is a 3554 polgárból (holtakkal együtt) 655 polgár járult a maratoni urnák elé, azaz 18%! Az eredmény: 401 polgár NEM-el voksolt 61,2% (!) és a hatalompártiak meg 249-en IGENT-t mondtak ez a voksok 38% (!).

Csóka HK helyi járulék népszavazás
Create column charts

A főkolomposok nem vonták le a következtetéseket és újra szeretnék a népet maratoni népszavazásra invitálni, ahelyett, hogy a demokrácia szabályait szem előtt tartva, rögtön és visszavonhatatlanul lemondanának és elkotródnának a közéletből!

A nép bizalmatlanságot szavazott meg, ezt az elsők nem értik meg! Elsők, az utolsók döntöttek, ha nem érthető, gondoljátok át, hogy megértsétek, egyszerű, mint a parasztpofon: még egyszer leírom: a helyi járulék bevezetéséről szóló népszavazás balul sült el! A nép bojkottálta, azt ami számára nem megfelelő! Kár erőlködni a nép döntött és sajnos a népnek igaza van!

Rögös az út a demokráciában, nagyon rögös, így lesz Csókán a vörös lárvából bábozódás után sárgás-kékes többpárti pillangó…

Nincs vége, áprilisban újra szavazunk, az eredmény olvasható, már aki tud a baljós árnyakból olvasni!

Addig is az erő legyen veletek!

Margit Zoltán

"A félelem az árulás és fájdalom világa az elnyomás világa olyan világ amely nem irgalmasabb hanem könyörtelenebb lesz ha ki forr." GO

Dominó effektus?

Népszavazási kezdeményezés az EU-kilépésről, Ausztriában

 (fotó: hetek.hu)

Az Európai Unióból való kilépésről szóló
népszavazás megindoklása: 

Ausztria az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) egy szövetségi alkotmánytörvénnyel csatlakozott, amelyet népszavazás kísért. 

Tehát az EU-kilépésnél is így kell eljárni.

   Az első – és legfontosabb – mondata az osztrák szövetségi alkotmánynak, az 1. paragrafus, így hangzik (szó szerint): „Ausztria egy demokratikus köztársaság. A jog forrása a nép.” Tehát az osztrák köztársaság nem ismer olyan magát demokratikusnak valló szervezetet, amely akadályozhatná a népet, hogy maga döntsön arról, hogy kilépjen az EU-ból vagy ne.

   Pontosan ezt a jogot követelik az EU-kilépésről szóló népszavazást megindító kérvénynek az aláírói, akik az osztrák szövetségi alkotmány egyik legjobb szakértőjére hivatkozhatnak, aki a korábbi igazságügyi miniszter, Dr. Hans R. Klecatsky, az innsbrucki egyetem nyugdíjas közjog professzora, és aki az elsők között írta alá az EU-kilépésről tartandó népszavazás-kezdeményezést Innsbruck városának a magisztrátusán, 2010 márciusában, közvetlenül a munka megkezdése után…

  Ausztria létalapjának a megmentése

  Ez az EU-kilépésről szóló népszavazás legfontosabb pontja. Nem csak a „Lisszaboni Szerződés” által, ami az EU jelenlegi munkaalapja, de legkésőbb ez által az EU egy óriási szövetségi állam lett (egy államközösség helyett), amelyben minden tagállam és nép messzemenően elvesztette önrendelkezési, azaz a demokráciához való jogát.

   Egy központi gazdasági kormány bevezetésének a terve az egész EU-ban, beleértve a tagállamok adófelségjogaiba való beavatkozást is (azaz EU-adók bevezetése a nemzeti adók mellett), ennek világos bizonyítéka. Számos döntés – és különösen a „nagy dolgokban” – zárt ajtók mögött történik; EU „csúcsokon”, az EU-Bizottság felfújt hivatalnoki apparátusában, és egyre inkább a kormányfők között, azaz valódi legitimáció nélkül. A tagállamok parlamentjeit messzemenően kikapcsolják, az illető államnemzetek döntéseiről nem is beszélve. Az EU-Parlamentnek nincs törvényhozási joga és mi több, nem is egyenlőségi alapon választják. Az egész EU-építményben hiányzik a demokrácia legfontosabb ismérve, a hatalommegosztás!

   Népgazdaság

  Kis- és közepes üzemek számára, amelyek kapcsolódnak a lakossághoz, egyre kevesebb lehetőség adódik egy nemzetek feletti rendszerben. Az EU-tagság miatt Ausztria nem tud olyan kereskedelmi szerződéseket kötni, amelyek szükségesek a népgazdaság számára, mivel a kereskedelmi politika teljesen az EU központi hivatalainak van alávetve. Ausztria csak akkor tudja visszanyerni gazdaságpolitikai döntésjogát egy válságbiztos gazdaságpolitika (újra)építéséhez, ha kilép az EU-ból.

   Szociális állam

  Az EU legfontosabb elve, az úgy nevezett „piacszabadság”, azaz a korlátlan árumozgás-szabadság, letelepedési szabadság, a szolgáltatások szabadsága és a munkavállalók szabad költözködési joga, valamint – a konszernek számára a legfontosabb – a tőkemozgás szabadsága, egy profitmaximalizálásra irányult politikát tesznek lehetővé, amely a legtöbb embernek rendkívül árt, és amit az Európai Bíróság évtizedek óta szigorúan keresztülvisz. Szociálpolitika számára nem volt és ma sincs lehetőség. Csökkenő reáljövedelmek, valamint a szegények és a gazdagok között egyre növekvő szakadék ezt bizonyítják.

   Határok

  Senkinek sem fáj, ha a határon fel kell mutatnia az útlevelét. Az országhatárok EU általi eltörlése és ennek következtében az állam  személyekre és árukra vonatkozó ellenőrzési lehetőségeinek a megszűnése azonban szörnyű következményekkel jár; többek között a bűnözés elterjedését, az illegális és káros áruk akadály nélküli behozatalát teszi lehetővé. Ismét szükségünk van értelmes határintézményekre, hogy megvédjük a lakosságot!

   Semlegesség

  A semlegesség azt jelenti, hogy a semleges államnak saját külpolitikája van (mint a Svájcnak), amely minden katonai paktumon kívül marad és ezzel a békét szolgálja.

(fotó: acus.org)

  Az EU-hadsereg által azonban, amelyben Ausztria is részt vesz, maga az EU is egy katonai paktum. Ez pedig közel áll a NATO-hoz. A legtöbb EU-állam egyúttal NATO-tag is, elsősorban a nagy államok. A semlegességet ismét az osztrák (kül)politika alapjává tenni csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.

   Géntechnika mentesség

  Az előírt határtalan „piacszabadság” miatt egy EU-tagállam nem tudja megakadályozni a génmanipulált takarmány, „ipari burgonya” vagy készáruk behozatalát. Így ezek bekerülnek az élelmiszer-körforgásba akkor is, ha Ausztriában nem termesztenek génmanipulált vetőmagokat. Ez csak akkor megakadályozható, ha Ausztria ismét maga határozza meg élelmiszer törvényeit és ellenőrizheti határait. Ezt pedig csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.

   Saját pénznem

  A nemzeti pénznemek nemzetköziesítése nem működik, ami a jelenlegi pénzügyi és gazdasági problémák lényeges oka. A pénzügyileg labilis országok deficitjének az átvétele pénzügyileg stabil országok által, ami az euró lényege, csak tovább rontja a helyzetet.

   Az euró mindenáron való megmentése egy időben behatárolatlan végtelen kezességi kötelességvállalás (védőháló) az EU nettó befizetői, mint Ausztria által, nem várható el az osztrák polgároktól. Amint Ausztria kilép az EU-ból, ismét bevezetheti saját pénznemét és ezzel is akadályozhatja a drágulást.

Inge Rauscher

Az EU-kilépésről szóló népszavazás meghatalmazottja,

Zeiselmauer/Bécs, 2011. december 20.

Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés beadása

Pártok Feletti Platform az EU-kilépéshez

  Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés 2011 december 20-án a belügyminisztériumban az előírásoknak megfelelően be lett nyújtva 9266 hivatalosan igazolt támogatási nyilatkozattal. (A törvény által megkövetelt szám 8032 nyilatkozat.)

Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a szóvivői tájékoztattak a belügyminisztériumban 2011 december 20-án reggel 9 órakor történt hivatalos benyújtásról. A platform és több mint 9000, a hivataloknak bizonyított támogatói demokratikus-jogállami úton kívánják egy szabad és független semleges Ausztria helyreállítását és a katasztrofális osztrák EU-tagság megszüntetését, amely a lakosság számára semmilyen formában nem elfogadható.

   Ausztria az EU egyik fizető mestere, de ennek ellenére az amerikai hitelminősítő intézetek, „a világ új urai”, akik felett nincs demokratikus ellenőrzés, egyre szkeptikusabban ítélik meg. Ezt a számlát elsősorban a kis- és középkeresetű osztrákok fizetik meg, mint ahogy az a „Statistik Austria” kutatásaiból kiviláglik.

   Ausztria jövője csak az ország gazdasági, kulturális és környezeti előnyeinek a figyelembe vételével képzelhető el, és egy olyan életmódra való áttéréssel, amely összhangban van a természettel, valamint a következő generációk és minden teremtmény javát szolgálja, aki ezen a mi egyetlen földünkön él. Az Európai Unió, mint a nagy konszernek igazgatóinak meghosszabbított keze, csak abban érdekelt, hogy a nemzetközi tőkeáramlás fő akadályát, a nemzetállamokat megfossza fő feladatától, a polgárok szociális védelmétől. Ez az „EU-gazdasági kormányzása”.

   Számos polgár azonban nem óhajt tovább az euró szavatossági csomag szolgája, azaz védőháló-fizető lenni és emiatt komoly bevételkiesést elszenvedni.

Inge Rauscher, az IHU elnöke,

az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a nevében

megjelent: Zeit-Fragen, 2012.01.23.

További anyag az interneten: www.Uberparteiliches Volksbegehren fur den Austritt aus der EU

Fordította: Vajta Dénes

http://internetfigyelo.wordpress.com