Pótolhatatlan kincseket pusztíthatnak el a Bánságban

A Magyar Patrióták Közössége szakmai csapata 2014. november 22-23-án a Bánságban járt, hogy felmérje a nagybecskereki püspökség által idén nyáron bejelentett templomrombolás által érintett műemlékeket, egyházi épületeket. Egyesületünk hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyházmegye szenátusa összesen hét templom lebontását helyezte kilátásba arra hivatkozva, hogy a gyülekezetek megfogyatkozása miatt fenntartásuk nem jövedelmező. A szóban forgó épületek Aracs, Párdány, Ópáva, Perlaszváros, Módos, Németcsernye és Galagonyás településeken találhatók. Azóta egyéb nyilatkozatokból tudni lehet, hogy a veszélyeztetett egyházi épületek száma ennél is nagyobb. A mostani látogatás a Bánság szerbiai területének északi részét érintette. Értékfelmérő helyszíni munkánkat 2015 elején az egyházmegye déli vidékén folytatjuk majd.

A bontásra ítélt németcsernyei templom

Németcsernye (más néven Szerbcsernye) az egyetlen bánsági település, amely esetében a katolikus templom lebontásáról már egyházi határozat is született. Az építészeti és történeti értékek dokumentálása céljából felmértük a veszélybe került templomot. Szakembereink egybehangzó véleménye szerint az épület nem életveszélyes, így mindenképpen megmenthető. Találkoztunk a helyi gyülekezet képviselőivel is, akik aláírásgyűjtéssel is tiltakoznak a püspökség érthetetlen döntése ellen. A Magyar Patrióták Közössége személyesen győződött meg arról, hogy a németcsernyei templomnak élő és élni akaró gyülekezete van. Az egyházvezetés ennek ellenére kitart az eredeti elképzelés mellett, amelynek jegyében a misézést is megszüntették, a templom több értékes kegytárgyát pedig elszállíttatták.

Sajtótájékoztató Németcsernyén – Hetzmann Róbert elnök

Németcsernyén a templom és a gyülekezet felmérését követően egyesületünk a helyi hívekkel közösen sajtótájékoztatót tartott, amelyről délvidéki és anyaországi médiumok tudósítottak. Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke elmondta: elsősorban a magyar kormánytól várjuk az anyagi megoldást, s mivel erre kézzel fogható ígéret van, a püspökség nem bonthatja le a templomokat. A helybeliek felháborodva számoltak be arról az esetről, amikor a püspök az egyik vasárnapon villámlátogatást tett a templomban, és a híveket szidalmazta. A jelenlegi gyülekezet kb. 90%-a magyar nemzetiségű, a többiek – néhány horvátot kivéve – németek.

Párdány templomát is meg lehetne menteni

Hasonlóképpen menthetőnek láttuk a valóban rendkívül lepusztult párdányi templom helyzetét is. Sajnos, az értékes belső tárgyak elvitele a püspökség részéről már ezen a helyen is megkezdődött. Ennek ellenére számos értékes építészeti részletet és berendezési tárgyat rejt magában az épület. A vizesedés megszüntetése érdekében ugyanakkor haladéktalanul fel kell lépni. A hajdani járásszékhely mezőváros katolikus lakossága napjainkra valóban csaknem elfogyott, ám van, aki még ragaszkodik a templomhoz. A megmaradt magyarok mellett a település szerb nemzetiségű lakói is ellenzik az épület ledöntését.

Módos templomának rózsaablaka – részlet

Pompás templombelső – sajnos, 

egyes értékes berendezési tárgyait már elszállították

A lebontásra kijelölt templomok közül művészettörténeti szempontból a módosi képviseli a legnagyobb értéket. Ez a hatalmas, neogótikus stílusú Nagyboldogasszony-templom 1911-ben épült, a bánsági svábok integrációjának szimbóluma. A partizánok 1944-es bevonulásáig német-magyar többségű település templomának színes ólomüvegein magyar szentekkel, magyar feliratokkal találkozhatunk. Nem marad el az ábrázolásokon a Szent Korona Szent István általi, Szűz Mária részérő történő felajánlása sem. A neogótika a Béccsel szembeni függetlenedés óhaját, az önálló magyar államiság pártolását fejezi ki. Érthetetlen, hogy miközben a gyülekezetnek még az egyházmegyei adatok szerint 330 magyar ajkú híve van, a templomot kultúrtörténeti és művészeti értékei ellenére lebontanák, a katolikusokat pedig a szomszédos Káptalanfalva gyülekezetéhez csatolnák.

A templom rendkívüli művészeti és kultúrtörténeti értéket képvisel

Szent István felajánlja a Szent Koronát – Ez is pusztuljon?!

A módosi templom külseje is rendkívül gazdagon díszített

Bár a püspökség ellentmondásosan nyilatkozott a lerombolás szándékát illetően, Módoson azok a hívek, akikkel találkoztunk, megerősítették eredeti értesüléseinket. Azt mondták, tudomásuk szerint a templomrombolásra azért van szükség, mert a püspökség így kívánja őket megmenteni attól, nehogy imádság közben a „roskadozó” épület maga alá temesse a gyülekezetet. A valóságban az épületnek nincsenek komoly szerkezeti-statikai problémái, valóban rossz esztétikai állapotát ugyanakkor nagyrészt az elhanyagoltság okozza. Az értékes díszítések több mint 80%-át épségben találtuk, így a neogótikus mellékoltárokat és a kiváló állapotú padsorokat. Módos templomának megmentése kiemelt nemzeti érdek.

Perlaszváros csaknem 250 éves templomáért rajtunk kívül a helyi hívek is küzdenek

A hírekbe eddig nem került be Perlaszváros (Perlez), amelynek 1770-ben épült barokk katolikus templomát szintén le kívánja bontani a nagybecskereki egyházmegye, a mellette álló, érett eklektikus plébániával együtt. A nemzetiségileg vegyes (magyar-német-bolgár) helyi katolikus közösség tagjaival is találkoztunk, akik már szervezkednek templomuk megmentéséért. Hasonló sorsra juthat Klári falu istenháza is, ha a híveknek nem sikerül megmenteniük a helyi istenházát a rombolás szándékától. Más falvakat is meglátogattunk, amelyek közül Bocsár és Nagybikács templomát találtuk veszélyben. Ez utóbbi templomok sorsáról az egyházmegye egyelőre nem nyilatkozott, de a helyi hívek értesülései aggodalomra adnak okot. A Magyar Patrióták Közössége szakmai csapata járt továbbá az aracsi városi templomnál is, amely esetébe ugyanakkor a lebontás jeleit nem tapasztaltuk.

Klári temploma

Rendkívül értékes relikviákat találtunk – ezekről feljegyzés készült

Az úton nyolc szakember vehetett részt, akik külön-külön valamely szakterületért felelősek. Így többek között építész, bútorrestaurátor, örökségvédelmi szakértő, szórványkutató, történelemtanár és fényképész is közreműködött. A helyszíni jegyzetek és a feldolgozott szakirodalom alapján a teljes dokumentációt egy jelentésben fogjuk összefoglalni, amit a magyar kormány és a nagybecskereki püspökség is meg fog kapni. Ebben javaslatot teszünk a szükséges intézkedésekre, valamint értékeljük az egyes objektumokat abból a szempontból, hogy mekkora jelentőséggel bírnak az egyetemes magyar kultúra és a helyi közösségek szempontjából. Ezt a jelentést honlapunkon bárki számára ingyenesen megtekinthető módon nyilvánosságra fogjuk hozni.

A munka pillanatképei

Köszönet illeti Dabas Város Önkormányzatát az értékfelmérő látogatás megvalósulásához nyújtott támogatásáért!

2014. november 29.

Magyar Patrióták Közössége 

 Fényképezte: Pacsuta Péter János

Mégiscsak templomrombolás készül a Bánságban

A katolikus egyházfő a szinódust megkezdő misén arról beszélt, a rossz pásztorok elviselhetetlen teherrel sújtják a népet. Ferenc pápa hozzátette, az egyházban nem az egyéni érdek és az egymással való versengés kell számítson, hanem a közös jó. A Szent Péter-bazilikában a püspöki tanácskozás több mint 200 bíborosa és püspöke misézett együtt a pápával. Közöttük volt Erdő Péter esztergom–budapesti érsek is, aki a tanácskozás fő témájának felvezetője. A családról szóló, két hétig tartó szinóduson több mint 250 pap és tizennégy házaspár tanácskozik a Vatikánban a házasság előtti párkapcsolatról, a házasságról és a családalapításról...

...

Bár Német László nagybecskereki püspök a magyar kormánynak megígérte, hogy a támogatások fejében megmaradhatnak a közép-bánsági szórványfalvak katolikus templomai, most ennek mégis az ellenkezője történik. Megkezdték a műemlékek kiürítését, az egyházszervezet felszámolását. A helybeliektől értesültünk, hogy a püspök megtiltotta a misézést a németcsernyei Szent József Szűz Mária Jegyese templomban, így a hívők csak heti egy alkalommal tudnak rózsafüzér imát mondani templomukban. A közösség élni akarását hűen tükrözi, hogy egy helyi civil szervezettel, a Szülőföldünk Gyökerei Német Hagyományőrző Egyesülettel (Koreni Zavičaja) közösen a belgrádi érsekhez fordultak.

Két bizonytalan sorsú templom

2014. augusztus 18-án adtunk hírt arról az örömteli fordulatról, hogy egy hónapig tartó tiltakozást követően megmenekülhetnek azok a torontáli katolikus templomok, amelyeket az egyházmegye bontásra jelölt. Különösen Németcsernye, Módos és Párdány templomai kerültek veszélybe, de úgy tudjuk, más istenházák lerombolása is napirenden van. Szeptember 8-án jött az első gyanút keltő hír: a délvidéki Magyar Szó cikkezett arról, hogy mégiscsak lebontják a németcsernyei templomot. Ebből a cikkből kiderül, hogy a püspök mégsem tett le a templomrombolásról, hanem csak „moratóriumot” rendelt el: a bontási határozatok továbbra is érvényben vannak – és úgy látszik – ehhez az akarat is adott.“Sajnos egyes templomok, amelyek üresek, csak a régi időkre emlékeztető mementóként maradnak meg, míg másokat – azért mert a járókelőkre nézve veszélyesek - kénytelenek leszünk eltávolítani” – mondta el a püspök az újvidéki Dnevnik szerb nyelvű napilapnak. A napokban készült interjúban Német László konkrétan nevesíti a németcsernyei és a párdányi templomokat. Szakemberek szerint azonban az érintett épületek rossz műszaki állapota egyik esetben sem indokolja a rombolást.

Koreni Zavicaja - Szülőföldünk gyökerei egyesület

A hívek számára a templom jelenti a megmaradást

Miközben Német László „elnéptelenedő gyülekezeteket” említ, ezzel szemben mindenütt van több-kevesebb, főként magyar anyanyelvű hívő. Németcsernyén például még százhatvan magyar és tíz német lakik. A szentmiséket harminc-ötven fő látogatja, ami bár kétségtelenül nem feltételez nagy közösséget, korántsem a végstádium jele. (Egy átlagos Zala megyei faluban ennél is kevesebben járnak misére.) Ennél izmosabb gyülekezetek is szerepeltek eredetileg a „feketelistán”: noha a módosiak százötvenen vannak, az egyházmegye mégis lemondott templomukról – és róluk. Igaz, itt egyelőre valóban úgy tűnik, hogy elmúlt a bontási szándék, talán a templom műemléki státuszának köszönhetően. “Elhagyatott állapotban van a módosi templom is, de fontos kulturális jelentőséggel bír, ráadásul védett műemlékről van szó, ezért nem követeljük a lerombolását, annak ellenére, hogy a faluban nagyon kevés a katolikus hívő” – nyilatkozta Német László a Dnevnik napilapnak.

Németcsernye Szent József temploma

A hajdani Csernye (Torontál-Czernya) a Csekonics grófok zsombolyai uradalmának egyik helysége volt. Bár eredetileg is egy települést alkotott, közigazgatásilag mégis két részből állt: Ráccsernye szerb-német, Németcsernye német-magyar lakosságú volt. A katolikusok első temploma 1808-ban épült Németcsernyén, ennek helyére azonban – az uraság támogatásával – újat építettek 1868-ban. A koraeklektikus épület bár hivatalosan nem műemlék, szakmai vélemények szerint erre a címre mindenképpen méltó lenne. Azóta a település közigazgatási kettéosztottsága megszűnt, ami zavart okozott a település magyar neve körül (Szerbcsernye, Németcsernye néven egyaránt sokan emlegetik).

Torontálcsernye, Zsombolya és környéke

Az egyik szeptember végi vasárnap történt, hogy Német László püspök – a templomrombolások szorgalmazója – véletlenszerű és meglehetősen barátságtalan látogatást tett a németcsernyei templomban. Valósággal berontott és félbeszakította a szentmisét, s miközben a híveket szidalmazta, felszólította őket, hogy katolikus felekezethez tartozásukat keresztleveleik felmutatásával igazolják – tudtuk meg a helyiektől. Német László becsmérlően beszélt arról az igyekezetről, amit a hívek templomuk megmentése érdekében tanúsítanak. A helyzet ezt követően mérgesedett el a közösség és a püspök között: a hívek levélben fordultak Stanislav Hočevar belgrádi érsekhez, közbenjárását kérve a templom megmaradásáért. Ezt a püspök megdöbbentő ellenlépése követte: úgy tudjuk, hogy betiltották a misézést Németcsernyén.

A Magyar Patrióták Közössége értesülései szerint a templomrombolások előkészítése már évek óta napirenden van az egyházmegyében. Ezzel függhet össze az is, hogy a püspök korábban a németcsernyei templom több értékes berendezési tárgyát, így a feszületet, a templom védőszentjének szobrát és értékes festményeit is elvitette. De nem csak Németcsernyéért kell aggódnunk. Olyan híresztelések is eljutottak hozzánk, hogy akár két számjegyű is lehet azoknak a régi templomoknak a száma, amelyeket az egyházvezetés le kíván bontani.

Koreni Zavicaja - Szülőföldünk gyökerei egyesület

A hívek nem engednék templomukat lebontani

Egyesületünk a “minden magyar felelős minden magyarért” tétel alapján erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a bánsági templomok és gyülekezetek sorsával foglalkozzon. Ezért a közeljövőben építészeti értékfelmérő látogatást fogunk tenni az egyházmegye területén annak érdekében, hogy felderítsük, mely templomok kerültek veszélybe. Minden értéket fényképesen és írásosan dokumentálni szeretnénk. Az útról készítendő, a nyilvánosságnak is szánt jelentést – amelyben javaslatot teszünk az egyes egyházi épületek megóvására, műemlékké nyilvánítására és fenntartható használatára – meg fogjuk küldeni a nagybecskereki egyházmegyének és a magyar kormánynak is.
Számunkra döbbenetes azt látni, ahogy egy lelkipásztor minden követ megmozgat annak érdekében, hogy nyájától megszabadulhasson. Értékes műemlékek, évszázados templomok láthatják kárát a rombolás szellemének. Meggyőződésünk, hogy egyedül a nyilvánosság erejével tudunk hatni a körülöttünk zajló folyamatokra. Terjesszük ezt az írást minél szélesebb körben, és vállaljunk szolidaritást a Bánság maroknyi gyülekezeteivel!

Magyar Patrióták Közössége 

Lebontásra ítélték a szerbcsernyei katolikus templomot, -kommunizmus szelleme kísért ismét...

A Nagybecskereki Egyházmegye papi szenátusa a kommunista templomrombolók nyomdokaiba kíván lépni? – Mi lesz a szerbcsernyei katolikus templom sorsa?

Az egyetemes magyarságot mélyen megrázta, amikor június 29-én Erdélyben a vízzel elárasztott Bözödújfalun ledőlt a katolikus templom tornya. Ugyanakkor teljesen publicitás nélkül maradt, hogy nagyjából ugyanabban az időben ülésezett a Nagybecskereki Egyházmegye papi szenátusa, amely során szó volt a romos és nem használt szentélyek és plébániák sorsáról is, konkrétan a Törökbecse II (azaz Aracs), Párdány, Ópáva, Perlasz, Módos és Szerbcsernye (azaz Németcsernye) katolikus templomának sorsáról.

A Nagybecskereki Egyházmegye honlapját valószínűleg kevesen és ritkán böngészik, így teljesen visszhang nélkül maradt a püspökség papi szenátusának döntése, hogy az 1868-ban épült szerbcsernyei Szent József Szűz Mária Jegyese templom (képen fent) ledöntését támogatja, ami – kár szépíteni és (félre)magyarázni – súlyában és következményeiben teljesen egybevág a Ceasusescu-féle erdélyi falurombolással illetve a jugoszláv kommunisták gaztetteivel.

Az 1944-es jugoszláv partizánok Délvidékre történt bevonulása során kezdetét vette a magyar és a német lakosság meghurcolása, sanyargatása, a tömeges kivégzések, és ez a népirtás nem egy helyen a katolikus templomok lerombolásával volt egybekötve. Főleg a német többségű, ám magyarok által is lakott falvakban, Közép- és Dél-Bánságban, valamint Nyugat- és Dél-Bácskában. Így lettek menthetetlenül eltüntetve a föld színéről a templomok Torontálszécsányon, Molyfalván, Begaszentgyörgyön, Szenthuberton, Omlódon, Beresztócon, Kevepallóson és Fejértelepen, akárcsak a fehértemplomi Szent Vendel-kápolna (hogy csak a bánsági lerombolt szakrális épületeknél maradjunk).

Teljesen érthetetlen, ép emberi ésszel felfoghatatlan, hogy a becskereki püspökség miért akarja ennek hagyományát folytatni olyan politikai és társadalmi helyzetben, amikor a vallásgyakorlás teljesen szabad és amikor messze nem nehezednek az egyházra olyan nyomások, mint az előző rendszerben. Ugyanakkor felvetődik a kérdés: a katolikus egyházvezetés miért akarja éppen templomrombolóként beírni magát a bánsági magyarság emlékezetébe.

Persze, a püspökség elvileg meg tudná magyarázni ezt a döntést racionális (elsősorban gazdasági) érvekkel, ám marad a tény, hogy egy szentély vagy műemlék (mindkettő igaz a szerbcsernyei templomra) ledöntése akkor is barbár, megbocsájthatatlan bűn, ha történetesen a püspök áldásával történik. Aztán, bármennyire is rossz állapotban vannak templomaink, bármennyire is elhagyatottak, a ledöntésük semmiképp se lehet a megfelelő megoldás. Példát éppen a bánsági magyarságnál is kisebb létszámú magyarországi szerbektől lehetne venni, akik gondosan őrzik a templomaikat, még olyan településeken is, ahol alig élnek szerb családok.

“Módos kérdése továbbra is nyitott” – azaz, még nem dőlt el, megmaradhat-e a templom, pedig a faluban még 250 katolikus magyar él

A Közép-Bánságban, Nagykikindától keletre, Magyarcsernye és Zsombolya között fekvő Szerbcsernyén (amely a trianoni békediktátumig Németcsernye elnevezést viselte) 1910-ben 3393 lakos élt, ebből 1034 (30,47 %) magyar és 1795 (52,91 %) német volt. A történelem nem kegyelmezett a falu katolikus lakosságának, így Trianon, a ’44-es népirtás és a milosevicsi ’90-es évek után, a 2002. évi népszámláláson a 3672 lakosból csak 163 fő vallotta magát magyarnak (a lakosság 3,71 %-a), németnek mindössze 11 (0,25 %).

A délvidéki magyarságot – földrajzi elhelyezkedése, illetve demográfiai helyzete alapján – nagyjából négy csoportra lehet felosztani; ezek: az észak-vajdasági tömb, a városi szórványok, az elszigetelt magyar többségű falvak, valamint a falusi szórványok.

A legrosszabb, legkiszolgáltatottabb helyzetben egyértelműen azok a maroknyi magyarok vannak, akik kis létszámban, szórványosan élnek a szerb többségű járások szerb többségű falvaiban (így Szerbcsernyén is), ahol gyakran a kis létszám miatt nem lehet megszervezni az anyanyelvi oktatást, és ahol a magyarság létezésének egyedüli jele a tönkrement állapotban levő templom (mármint ott, ahol ’44 után nem lett lerombolva), és a megmaradásra alig van némi kilátás. A délvidéki, de főleg a bánsági magyarság helyzete még kilátástalanabb lesz, ha egyházi vezetőink kihúzzák lábunk alól a szőnyeget, elvágják gyökereinket.

Erdei Iván Márk (Kevevára)

Áldjátok az Úrnak minden művei az Urat! (Dán 3,57a)  

A bontás művei is, mert ezt követően valaki építeni is fog...

Régi és nem használt templomaink és plébániáink sorsa

A papi szenátus alatt szó volt a romos és nem használt templomaink és plébániák sorsáról. A vélemények eléggé eltérőek ebben a kérdésben. A következő ingatlanokról volt szó:

    - Törökbecse II,
    - Párdány
    - Ópáva
    - Perlasz
    - Módos – templom és plébánia
    - Szerbcsernye – templom.

Az ópávai plébános javasolta, hogy a Kucharik atya által épített ingatlant takarítsuk el a plébánia kertjéből. Engedélyezve.

A galagonyási templom és plébánia ügyét ugyancsak mons. Fiser János fogja rendezni.

A szerbcsernyei templom ledöntését támogatta a szenátus.

Perlaszon ft. Lulić Franjo megpróbál vevőt találni a plébánia épületére, ha nem sikerül, akkor le lesz döntve.

Törökbecse II-ről már kétszer döntött a Püspöki Hatóság, várom, hogy mons. Mellár József lépjen az ügyben.

Módos kérdése továbbra is nyitott.

Az ördög is angyal volt...