Margit Zoltán: blog

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blog. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blog. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. március 16., kedd

A bűnbak nyavalyás…



Ki a felelős azért ami történik? Kit kell megkövezni? Megbélyegezni? Ismét keresztre feszíteni? Máglyára lökni? Kerékbe törni? Kényszertáborba küldeni?

Régi szólamok, a társadalom tehetetlensége mögé bújt hataloméhes trónbitorlók minden korban lázasan igyekeztek az igazságot titkolni, megmásítani, tudják, hogy a megoldás a figyelem elterelésére a bűnbak megjelölése…

A közelmúltban sem volt másképpen, egyesek gyermekkorunk eredendő és apáról-fiúra öröklődő bűnével uralkodnak felettünk életöltőkön keresztül, amikor is elhitették velünk a szeplőtelen fogantatást, a paradicsomi állapotokból való száműzetést, kígyó általi sátáni összeesküvések közepette, mi meg bűnben fogantatott bűnősök vagyunk azóta is…, bár semmi közünk ezekhez az eszmefuttatásokhoz meg felsorolt bűnökhöz!

Gördítsük vissza egy picinykét az idő kerekét, mert hajlamosak vagyunk a gyors feledésnek áldozni!

Jöttek is mentek a perecskék, szemezgettem egy párat, hogy érthetőbb legyen a ma világa, mert a módszerek változtak az eszme maradt...

Boszorkányüldözés

A boszorkányoknak kikiáltott vagy a vádak alapján boszorkánysággal foglalkozó vagy ahhoz kötődő személyek üldözése. Gyakran a tömeghisztéria nyomán indították meg ezen üldözéseket. A boszorkánykultúra és a kereszténység ellentmondásos kölcsönhatásának eredményeként alakult ki az európai boszorkányüldözés, amely tömeges formában egészen a felvilágosodás koráig, a 18. század végéig tartott. (!)

„Minden boszorkányság a test vágyaiból ered, amely a nőben határtalan. A nők ingadozóbbak hitükben, mint a férfiak, könnyebben befogadják a külső hatásokat, azonkívül fecsegők, és képtelenek eltitkolni egymás elől gonosz fortélyaikat, s minthogy gyengék, titkos eszközökhöz folyamodnak, hogy nyerhessenek…. A havivérzés idején annyira telítve vannak nedvekkel, hogy fortyog a vérük. Lélegzéskor mérgező pára árad ki az orrukból és szájukból, és bárkit megbabonázhatnak. Hitük gyenge, és ez vezet a boszorkánysághoz.”


Mi is volt a bűnük?

A pogány hit követői az egyház ellenségeinek, vetélytársainak számítottak. Ezért a régi vallás isteneit az új vallás ördögeinek nyilvánították. Azokat pedig, akik nem tértek át az új hitre, a Sátán híveinek tekintették. A boszorkánysággal megvádolt emberek az esetek többségében becsületes keresztény nők és férfiak, egyedül maradt özvegyek stb. voltak, akiket szépségük, érdeklődési körük, megközelíthetetlenségük, netán esetleges szakmai tudásuk miatt (például bábaasszonyok, akiknél túl kevés újszülött halt meg, vagy füvesasszonyok) az őket körülvevő közösség megbélyegzett és kivetett. Az egyházi bírósághoz a közösségek világi vezetői nyújtották be a perkérelmeket.



Giordano Brunót hat éven keresztül „gyóntatták”, de mindhiába. Az 1600. február 8-án kihirdetett ítéletben ötször is elhangzott, hogy a vádlott „megbánás nélkül, hajthatatlanul és mereven” ragaszkodik eretnekségéhez. Igen szembement a „középkori mainstream*”-nek.

„Bruno nézeteiről: számtalan világ létezik; a lélek egyik testből a másikba vagy egy másik világba vándorol (→ reinkarnáció); hogy egyetlen lélek egyszerre két testben is formát ölthet (→ bilokáció?); hogy a mágia hasznos és megbízható; hogy a Szentlélek nem más, mint a világszellem […]; hogy a világ öröktől fogva létezik; hogy Mózes a csodákat mágia segítségével hajtotta végre és hogy jártasabb volt a mágiában, mint a többi egyiptomi; hogy törvényeit ő maga találta ki; hogy a Szentírás megtévesztés; hogy ördögök áldásos tetteket tudnak véghezvinni; hogy csak a zsidók származnak Ádámtól és Évától, a többi ember két lénytől, akik egy nappal előbb lettek teremtve. Hogy Krisztus nem Isten volt, hanem mesteri varázsló, aki az embereket az orruknál fogva vezette, és akit ezért joggal akasztottak fel […] nem pedig keresztre feszítették; hogy a próféták és az apostolok istentelenek voltak, és hogy néhányukat varázslóként felakasztották. Nem is érnék a végére, ha minden agyszüleményét vissza akarnám idézni, amelyeket Bruno könyveiben és személyesen állított. Röviden szólva mindennek hajthatatlan védelmezője volt, amit pogány filozófusok, valamint régi és új eretnekek felhoztak. Bruno egész idő alatt egy szót sem szólt, csak egyszer nyilvánult meg fenyegető hangnemben: „Lehet, hogy nektek, akik ítéletet hoztok, több okotok van a félelemre, mint nekem, aki elszenvedem azt.” A városvezetők emberei a börtönbe vezették (a vádlottat), ahol még nyolc napon keresztül fogva tartották, biztosítva annak lehetőségét, hogy visszavonja tévedéseit; de mindez hiába. Ezért küldték ma a máglyára. Amikor halála előtt elébe tartották a Megfeszített képét, keserű megvetéssel visszautasította azt. Nyomorúságosan pusztult el az izzó lángok közt, és talán épp azon volt, hogy lemondjon a világokról, amelyeket kigondolt. Így bánnak a rómaiak az istenkáromló, istentelen emberekkel.”

-Caspar Schoppe katolikus író Bruno tanairól

Mi is volt a bűne?

Azzal a kijelentésével haragította fel leginkább az egyházat (több száz évvel megelőzve korát), hogy a kor kezdetleges optikai eszközeivel is jól látható csillagok tulajdonképpen távoli Napok, körülöttük ugyanígy bolygók keringhetnek, s azokon a földihez hasonló élet lehetséges…

Modern kori boszorkányüldözések

-Európában az utolsó, boszorkánynak kikiáltott, skót spiritiszta Helen Duncant,a 20. század közepén, a második világháború idején ítélték el, akinek azonban 1951-ben Winston Churchill megkegyelmezett és elavult sületlenségként jellemezte a vádat.

-A világ némely részein, többek közt Dél-Afrikában és Indiában, a mai napig történnek boszorkányüldözések.

-1999-ben gyermekek ellen irányuló boszorkányüldözésről számolt be a BBC Kongóban.Tanzániában azért gyilkoltak meg idős asszonyokat, mert vörös szemük miatt azt gondolták róluk, hogy boszorkányok.

-Az Egyesült Államokban 1999 decemberében egy oklahomai diákot tiltottak ki 15 napra az iskolából, mert állítólag boszorkányságot használt tanára ellen.

-Kenyában legalább 11 személyt, köztük 3 férfit lincselt meg és égetett el a tömeg az ország nyugati részén 2008 májusában. Azzal vádolták őket, hogy listát készítettek a falu lakóiról, akik ellen boszorkányságot használtak, majd egyenként kipipálták a nevüket, ahogy elhaláloztak.

-2010 decemberében legkevesebb 12 embert lincseltek meg Haiti egyik déli megyéjének néhány településén, mert az áldozatokról úgy vélték, hogy készakarva terjesztik a kolerát. A csoportokba verődött feldühödött lincselők a boszorkányoknak tartott szerencsétleneket bozótvágó késekkel és kövekkel ölték meg, majd holttestüket az utcán elégették.


Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. A fizikában az elsők között honosította meg a kísérleteket és méréseket, új módszereket adva ezzel a fizikának (és a többi természettudománynak). A csillagászatban ugyancsak az elsők között használt távcsöveket csillagászati jelenségek és égi objektumok megfigyelésére. Eredményei ellentmondtak az uralkodó ptolemaioszi, geocentrikus világképnek, ezért összeütközésbe került a katolikus egyházzal. Az inkvizíció 1633-ban a könyveit betiltotta, Galileit tanainak megtagadására kényszerítette, és házi őrizetben kellett élnie 1642-ben bekövetkezett haláláig. A katolikus egyház csak 1992-ben érvénytelenítette az ítéletet.

Mi is volt a bűne?

A „súlyos tévedés és eretnekség gyanúja” . „Eppur si muove! - Mégis mozog!” … 350 év után felmentik, mert lőn világosság elliptikus pályákon tényleg valami mozog és nem lapos, neki is sokat jelentett e felmentés a porai fellélegeztek…



Lehetne tovább szemezgetni, felesleges, mert valahol a cél és eszköz szentesíti a tettek mezejét. A válságok, nehézségek okait nem okozóira ildomos hárítani, hanem elviselőire, így az alkotó bölcsen megbúvik, lapítva és hasznot remélve, majd a „vihar” elmúltával hangos megmentő szerepében tetszelegve szüreteli le a babérokat, mert a tömegnek áldozat kell, ehhez lett szoktatva, ezt követően ballagunk a következő spekuláns válságba…

Szükségszerű a leegyszerűsített okmagyarázat az újrakezdéshez, bonyolult társadalmi problémák megoldásához ill. a megoldáshoz vezető út szájbarágós konzultációk magyarázatához, mint ha közösen próbáljuk megoldani illúzió keltésének mechanizmusában az egyén véleménye számítana is valamit…

A közösségi médiában lekommunikált gyors válaszok taktikája a nyerő, bármennyire is valótlan a válasz, két részre kell szakítani a történetet, a helyeslők és ellenzők táborát meg kell alkotni (kommunista / kapitalista, lapos-föld / ellipszoid, hívők / hitetlenek, hatalom / ellenzék, jobboldal / baloldal, liberális / populista, vírushívők / vírustagadók…). Morális, politikai, büntetőjogi felelősség nem esik egybe, akkor a bűnbak adja a megoldást. Szociálpszichológiai vizsgálatok alapján a közös gyűlölet sokkal erősebb a közös szeretetnél és erősebb köteléket biztosít a közösségen belül. Soha nem felejtem el amikor köszöntik egymást a béke jelével, ezt követően pár pillanat múlva már egymás torkának ugranak…

Igen a bűnbak adja a közösség akcióerejét és biztosítja a mobilizálhatóságát. Mi hozza létre a bűnbakúságot? Az idegenség, kisebbségi helyzet és eltérés az egyén ill. csoport normáitól. Itt jön a kreativitás a kiszemelt egyéni ereje és gyengesége. A bűnbak áldozat, de lehet a társadalmi rangjából fakadóan összetartó erő is csoport számára, amellyel növekszik az önbecsülés szintje. Fontos, hogy a tömegből kitűnjön pozitív vagy negatív irányban. Alapvető esélyes a bűnbakságra, aki a közösséget gyengeségeire, kételyeire, sebezhetőségeire, szakmaiatlanságára emlékezteti vagy figyelmezteti. Érdekes játszma ez, mert a vezetők, megmondóemberek véleményformálását e társadalmi-lélektani tényezők nem befolyásolják csak eszközként használják a médiában népámításként, a döntésük a neveltetésükből, kapcsolatrendszerből, szubjektív megoldások másolásából, ill. anyagi haszonszerzésük motivációjaként adódik. Viszont jó, ha döntéseiket kiszemelt bűnbakok által okozott kényszerhelyzetre, szükségállapotra kendőzik, így a turpisság takarásban marad…

Utána olvastam e világunk egyetlen betegségben szenved (mily könnyű medika tanoncnak lenni ma), maszkot hordunk, távolságot tartunk, kezet mosunk, ha kell és nem, oltakozunk, vigyázunk egy-másra és ennek ellenére terjed a nyavalya…

Időközben indokolatlanul beindult a megbélyegzés vírus tagadókra / oltástagadókra. Átolvastam e modern boszorkányok,Giordano Brunók,Galileo Galileik... számlájára felhozott vádakat, nem vírustagadók, tisztában vannak a fogalommal, nem tagadják az oltást sem, csak a krízis kezelési módszerek eredménytelenségét kritizálva vívták ki újra vezetők, megmondóemberek szimpátiáját, akik a jól bevált módszerek alapján hatalmukat féltve bűnbakot formáltak ismét belőlük is, e régi jó módszert látom új-köntösben felruházva, az örök kérdés: ki is van hatalmon és ki hozza a döntéseket/határozatok, hát talán nem az ellenzék? Igen a hatalom keze meg van kötve, meg tiszta vizet önt a pohárba közben átlépi saját árnyékát és a hosszú éjszaka legsötétebb óráját követi a hajnal, de addig a mások áttörtek a falon...(A trónok harca-R.R. Martin) Ne tessék mindig rosszra gondolni!

A nyavalya, így lett ismét bűnbak és mivel nem hagyja magát, bűnbak is a nyavalyás...

Margit Zoltán


Idén több Adria kevesebb Balaton, ha megérjük...

*A mainstream angol nyelvű szakkifejezés. Szó szerinti fordítása: „főáramlat”, „fősodor”. A valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és minden kornak, korszaknak megvannak a maguk uralkodó, azaz mainstream irányzatai, amelyek háttérbe szorítják az alternatív, azaz underground irányzatokat.

Régebbi véset:

2020. április 22., szerda

Itt mindenki hülye? (COrrupcíós VÍrus D variáns 19...2O verzió…)





(COrrupcíós rus D variáns 19...2O verzió…)

-Itt mindenki hülye?

-Itt mindenki!

Az örökbecsű Üvegtigris c. film szólama...örökérvényű...sohasem hittem volna...

A média teljesen eltorlaszolta a csatornát, mindenütt pánik, félelem, tehetetlenség, nagyotmondások, szakemberek, kis és nagy koponyák, sok diplomák, nagy karrierek..., ha meg valaki beszól indul a karaktergyilkosság...

A társadalom vizsgázik a tehetetlenség tételéből, nem először és nem is útóljára. Tetszik a megfogalmazás "láthatatlan" ellenség, az ellenség látható, hogy azt egyesek nem látják az egy dolog, a technikai mai állása alapján még több is látható, mint kellene!

A módszer több ezer éves, a félelem keltése, szinten tartása ma is jól működik. A nép magára van hagyva az sem új keletű, ez volt 1848-ban, 1920-ban, 1956-ban, 1989-ben és ez van 2020-ban is. Azok akik a "jó" ügy mellett harcoltak, el lettek üldözve jobbik esetben, ha nem az életükbe került a "móka" hatalom tartók és átmentők oldaláról. Tetszett az utolsó módszerváltás, amikor a vörös szín kapott egy kis okkersárgát és narancsos lett, majd mellékevertek egy kis berlini kéket meghintették tizenkét aranyló csillagocskával és ezt követően, olyan gyorsan átálltak a hithű elvekben hívők a polgári demokráciára, mint a maghasadás a csernobili atomreaktorban...

A barátom is azon kapta magát amikor illumináltan hajnalok hajnalán haza vergődött, drága egy atyókja nem Marxot, Engelszt, Lenint idézett, hanem Jób szerencsétlen történetét olvasta fel, immáron a bibliából. Szerencsés kimenetelű akció volt, mert rögtön ki is józanodott, bár nem volt se liberális se populista…

Az a fránya kiszorítósdi nagyon megy nekik a gátlástalan hazudozással párosítva, no de erre is születni kell! A mindenkor jó párt tag nem vesz el a választásokon, hanem átalakul a választási eredményekkel egyenesen arányban, balról-jobbra, jobbról-balra! Ez a képlet! Példa régmúltból: kukorékol a kakas, és valaki megtagadja Urát, mert Pálfordulás van, semmi baj, Bélákkal jöttek a Jánosok, utána meg megint a fiatalok, így, meg úgy, a mi időnkben (rosszabbak voltatok a Deákné vásznától és nem voltatok jobbak Teréz anyától)...

Örökbecsű gondolat az is, hogy csak a módszer változott, igen csak az…

Mi történik velünk?

Mivel a kincstáros mindent is visz, így kevés pénz maradt a látvány gyógyászatnak, egyszer jó a C-vitamin egyszer nem, egyszer jó a D3-vitamin egyszer nem, egyszer jó a maszk egyszer nem, fontos a kezet is mosni (eddig is az volt), kesztyű sem árt a mindent taperolás végett. A szociális távolságtartás az még a legősibb szakmát is csődbe vitte, öröm ide üröm oda,nem csüggedünk lesz még feltámadás, de Jézust karóba kell húzni ismét, tüstént! Júdásoké volt e világ és lesz is, főként így húsvét után…

A mitigációs* módszert választja a spórolós, mert az csak: youtube, facebook, köztévé, közújságok reklámaira hagyatkozik, hogy “maradj otthon”, mert ugyebár, ez a “korrupciós virus” úgyis átsöpör rajtad, még ha lassítva is, aki meg krónikus bajban szenved az végveszélyben van. A “maradj otthon” miért hatékony? Nem kerül pénzbe, ha van a szalmazsákban félretett pár milla, nem találkozol a fertőzöttel még “on-line” sem, a gond, hogy fel kell az egészségügynek készülni, hogy az ellátó rendszer bedugul, ha tömegessé válhat a megbetegettek száma, igy a kiválasztott is bajba kerülhet, ha nem menekítik magánklinikára, de addig is sok markáns neves ember a bürokrácia hálójában evickélve “lepapiroz” mindent, megmagyaráz, elrendel, végrehajt, addig is sikeres a műtét, a beteg meg “korrupciós vírusban” elpatkol! A gyöngyszem a gyermekek érettségi vizsgán önszántukból megfertőződhetnek és vállalva e hősies tettet nem indítanak eljárást a markáns észbontók ellen, aláírás dátum! Írja meg valaki, ezek mit esznek/isznak/szívnak, mert az kell, hogy gondolati fázisban legyünk mi is, és értsük e fennkölt/magasztos ötletet!

Az eminenciások meg időközben kiürítik a kórházakat, leváltják az igazgatókat, hogy legyen hely a megfertőződöttek számára, addig meg krónikusok kitartás! Az “átkosisiták” is keresztény ünnepekkor osztották az itéleteiket, úgy néz ki, hogy a “demokratikusisták” is eltanulták a módszert, de nagyon keresztények ők Kajafás oldaláról, úgy húsvét vasárnap ilyet cselekedni csodálatos időzítés volt elvtárs!

E módszer a szenteltvíz, tömjénfüst és az ima kategóriája, egyszer lehet nekünk is szerencsénk! (meg a LF mondaná az ellenző) A legfontosabb módszer: a munkát védd ne a munkást, mert a társadalom legalsóbb pilléren álló lény és feláldozható, mint Sylvester Stallone három részben a nyugdíjas akció hősökkel, csak ne lenne nyugat felé vándorlás, mert vándornép az magyar csak éppen István királyunk ezer évre beszüntette e szokást, de a keletről jövők meg nem dolgozni jönnének ide, így sakk-matt!. No de jön a május három, amikor már nem lehet a járványgörbét laposítani, no lesz neked május fa állítás meg János a munkás ünnepe, dolgozni barátaim, hölgyeim-uraim! A szerénynek se mondható védőfelszerelések hiányában munkával fogják tömegesítini a megfertöződés lehetőségét, no de pénz kell a fogyasztói társadalom fenntartására...

Visszatérve e gondolatra, nagyon kilóg a lóláb mindenütt nem csak Trójában! Oppá, ki az aki létfontosságú tevékenységet végez a társadalom számára, dolgozik nap, mint nap és nem látható a médiában? Igen-igen! Kik nélkül tudunk megélni, nap, mint nap!? Sok az eltartott, akiknek minden is jár, könnyű pénz, könnyű élet, ők viszont percről-percre sírnak/rínak a médiában, mert bezárták magukat és nehezen viselik, isznak is rendesen…őőő-ááá-ööö-öm-öm-öm…beszédtechnikára is lehetne költeni!

Sokan ezen el fognak gondolkodni, ha meg nem, akkor ez is úgy pusztul, mint a római birodalom a korrupció terhe alatt. Igen más lett a világ, megálljt parancsol és ne tovább! A Microsoftos guru ismét megmondta a tutit, reméli, hogy a mögmondók tanultak az esetből, ő is tudja, hogy nem, mert a katasztrófában is a hasznot keresik és a következő csapás még súlyosabb lesz, mert a birkatürelem és a maradj otthon, szentelt vízzel, tömjénfüsttel nem fog segíteni, talán az ima...

Addig, meg Üvegtigris és nem feledjük: -Itt mindenki hülye? 
-Itt mindenki!...ezt a vírus is tudja...

Margit Zoltán


* Enyhítés, gyengítés. Az orvos célja a beteg panaszainak mitigációja. A fájdalom gyors mitigációja csak gyógyszeresen lehetséges.





2019. augusztus 2., péntek

Jankó* - Asterix-re avagy Sir Giles-re hasonlít?!


Történt, hogy a nagy mágusok eldöntötték a nagy haverság jegyében szobrot emelnek, olyankor jókat lehet ölelkezni, meg lehet békélni egyoldalúan, olyan magyar "jó-szokásosan" (mi adót fizetünk, abból a szomszéd jót mulatozik...) és aztán a történelmi baklövéseket, majdan az utókor történészei megmagyarázzák, lásd a tisztán-látó vajdasági Pistánk-"Stefanunk" után szabadon, -ki mindig a tiszta vizet keresi a pohárban és a családban már a Bodri kutya is funkcióban van, olyan belbiztonságiban...

Találtak is egy "dalnokot" Pest városában, akit éppen a vidám gallok nem kötöttek fel a tölgyfára, így kiélhette "mű-vészi" ambícióját! No, de egy picinyke csalán esett a Csodaturmix főzetébe, (attól verik miszlikbe a híres római légiót). A francia főmágus beelőzte őket és előbb érkezett Nándorfehérvárra, mint ahogy a dicső gallnak emlékművet állítottak, ő már július 15-én körbenézett és nem látta híres földije emlékművét, gondolom meg is sértődött ismét az általa nem EU kompatibilis hungarikumok cselszövését láthatta benne, de nagyon fúrta az oldalát, -gondolom én! No, de úgyis, úgy lesz a végén, ahogyan mi akarjuk, az EU élére is a mi jelöltünk kerül és csipisz! Pedig már, azt hitte, hogy lesz majd jó-barátság, olyan trianoni! Nos, erre a politikai margóra még várni kell! 

Így indulhatna az újabb Asterix képregény, ha a drága szerzők folytatnák a történetet, de aki még nincs képbe, azt most képbe teszem idézve a Híradó jelentését:

"Hunyadi János egész alakos zimonyi szobrát a múlt hétfőn, az 1456-os nándorfehérvári csata 563. évfordulóján avatta fel Áder János magyar és Aleksandar Vucic szerb államfő. Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész alkotása a Thuróczi-krónikában fennmaradt ábrázolás alapján készült. Hunyadi János egyik kezében kardot, a másikban pajzsot tart. A szerbek Hunyadi Jánost Sibinjanin Jankóként ismerik, és nevét a szerb emberek körében legalább akkora tisztelet övezi, mint a magyarokéban.A nándorfehérvári csatát – amikor a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira – a szerb történelemkönyvek a törökök ellen Hunyadi által vezetett magyar-szerb közös küzdelemnek nevezik. Hunyadi János Zimonyban halt meg pestisben, így nemcsak a nándorfehérvári csatának, hanem a hadvezér egész életének is emléket állít a zimonyi Duna-parton felavatott szobor."

Hunyadi János képe a XV. század utolsó negyedének lovagi vértezetében. 
A Thuróczy-krónika 1488. évi brünni kiadásából.

Nézegetem a képet, egyiket, másikat, valahogy az alkotó képzelő ereje picit nagyon elszállt, hogyan mondják ma a politikusok, ja, megvan! Olyan liberális lett a Hunyadi Jánosunk, olyan hetyke, udvari táncos, nem egy erős hadúr! Valójában a Jankó* Szibinyanin névre keresztelve említi Hunyadi Jánost a szerb történelem, el is várták volna, hogy egy marcona, kemény legény áll majd a vártán Nándorfehérvárott, erre meg jött ez a valami, ami azóta is a szerbiai média témája...


Fotó MTI-Koszticsák Szilárd
A magyar narancs jut eszembe....

Készültek is ám a képek, mémek a témában, próbálta a nagyérdemű megérteni, amit nem lehet, viták is indultak két rajzfigura, képregényhős ihlette a "mű-vészt" az egyik a már említett Asterix a Gall, avagy Sir Giles!? Azóta a szerencsétlen kardja is eltűnt, majd meglett... A nagy akarásnak nyögés lett a vége, de legalább a jó szomszéd, jót derül a történelmen, hát ezek a magyarok vicces emberek! :)

Így lett Jankóból Asterik, avagy Sir Giles Nándorfehérvárott egy összbaráti összeröffenés alkalmából! Ki is írja a történelmet? A győztes! Helyes a válasz!

A képek magukért beszélnek:


Hunyadi János - Budapest / Janko Sibinyanin - Beograd


Janko Sibinyanin / Sir Giles

Asterix / Janko Sibinyanin


Ilyenkor a végére, azt szokás írni: Mese vót, igaz se vót!



Margit Zoltán





Sokan kérdeztétek, mi a véleményem a július 22-én Belgrádban (a hajdani Zimonyban) felavatott Hunyadi János emlékműről. Egy rádióinterjúban elmondtam: bármennyire igyekeztem megszeretni – nem, az reménytelennek tűnt az első pillanattól kezdve -, inkább csak elfogadni valamelyest, bevallom: nem ment.

Ez a szobor – véleményem szerint –, nem méltó Hunyadi János szellemiségéhez, történelmi jelentőségéhez. Madarassy István alkotása, főképp az arc csakugyan jobban emlékeztet Krisztoforóra, a Süsü a sárkány zsoldosainak bohókás vonásaira, semmint a kereszténység hősére. Felfoghatatlan, hogy milyen célt akart szolgálni ez a szobor Szerbia fővárosában. Karikatúrának talán beillene; ha a szerbek ilyen módon ábrázolnák Hunyadit, nagyon fel lennénk (akkor is) háborodva. Az sem mentség, hogy állítólag az egyetlen, valamelyest hitelesnek tekinthető krónika-ábrázolást vette a művész alapul. Nem… Ott sem ilyen szerencsétlen, nyomorult arcot láthatunk… Egyszerűen felfoghatatlan.

Mellékelek néhány képet. Az egyiken Franjo Mačković szabadkai Mátyás király szobra látható. Szeretem ezt a szobrot. Egy másik képen a nemrég Ásotthalmon felállított Szilágyi Mihály szobor látható, Megyeri János alkotása. Tisztességes, nagyon fontos szobor. Szeretem ezt is. Aztán itt van még a napokban Ópusztaszeren átadott Árpád és a vezérek szobor Kligl Sándor műve. Ez is szerethető. Persze tudom, ízélesek és pofonok. No de mégis… A Zimonyban felállított Hunyadi szobor túlzás nélkül Hunyadi örökségének kigúnyolása. Pedig nem kis diplomáciai bravúr kellett ahhoz, hogy Hunyadi Jánosnak szobra álljon végre Belgrádban. S akkor még valami. Ez a gúnyrajz-Hunyadi szobor a közvélekedéssel ellentétben nem a hajdani Nándorfehérváron áll, hanem hajdani Zimonyban. Ma mindkettő Belgrádban egyesült, de a kettő mégsem ugyanaz. Az igazi helye majdan egy méltó, Hunyadi Jánost ábrázoló szobornak mégiscsak a várban lesz, ott, ahol magyar és szerb védőivel együtt a vérét hullatta Magyarországért ás a keresztény Európáért.

2019. július 24., szerda

Epilogus* - Arany János



Az életet már megjártam.
Többnyire csak gyalog jártam,
Gyalog bizon’...
Legfölebb ha omnibuszon**.

Láttam sok kevély fogatot,
Fényes tengelyt, cifra bakot:
S egy a lelkem!
Soha meg se’ irigyeltem.

Nem törődtem bennülővel,
Hetyke úrral, cifra nővel:
Hogy’ áll orra
Az út szélin baktatóra.

Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem.

Hiszen az útfélen itt-ott
Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve.

Az életet, ím, megjártam;
Nem azt adott, amit vártam:
Néha többet,
Kérve, kellve, kevesebbet.

Ada címet, bár nem kértem,
S több a hír-név, mint az érdem:
Nagyravágyva,
Bételt volna keblem vágya.

Kik hiúnak és kevélynek -
Tudom, boldognak is vélnek:
S boldogságot
Irígy nélkül még ki látott?

Bárha engem titkos métely
Fölemészt: az örök kétely;
S pályám bére
Égető, mint Nessus vére***.

Mily temérdek munka várt még!...
Mily kevés, amit beválték
Félbe’-szerbe’,
S hány reményem hagyott cserbe’!...

Az életet már megjártam;
Mit szivembe vágyva zártam,
Azt nem hozta,
Attól makacsul megfoszta.

Egy kis független nyugalmat,
Melyben a dal megfoganhat,
Kértem kérve:
S ő halasztá évrül-évre.

Csöndes fészket zöld lomb árnyán,
Hova múzsám el-elvárnám,
Mely sajátom;
Benne én és kis családom.

Munkás, vídám öregséget,
Hol, mit kezdtem, abban véget...
Ennyi volt csak;
S hogy megint ültessek, oltsak.

Most, ha adná is már, késő:
Egy nyugalom vár, a végső:
Mert hogy’ szálljon,
Bár kalitja már kinyitva,
Rab madár is, szegett szárnyon?

(1877. július 6.)




*epilógus: (görög-latin) lezárás, befejezés.

**omnibuszon: lóvontatású tömegközlekedési eszközön.

***Nessus vére: a kentaurt Héraklész ölte meg, a vérével átitatott ing azonban levehetetlenül perzselte-égette a hős testét.

2014. március 5., szerda

"Legyen kerek a mondatod, mert"





A minap egy blogon azt olvastam, hogy az írás fiatal szerzője – aki itt született a Délvidéken valamikor a nyolcvanas években – már a jelenlegi lakhelyén, Magyarországon sem érzi jól magát, merthogy nem tud új otthonában elfogadottságra lelni, érzi a különbséget a vajdasági, és az ottani, anyaországi magyarok között. Majd arról értekezik, nem kevés nosztalgiával, hogy 27 nép gyűrűjében Vajdaság mindig a béke és a tolerancia iskolapéldájának számított.

És hogy ezáltal mennyi mindent másképp élünk meg itt, a déli végeken, szemben az “amottal”.
Szomorú, de tanulságos kis írásról van szó.

Mégis vitatkoznék néhány megállapításával. 
Nem szőrszálhasogatás képen, de olykor fontos a részletek ismerete, hogy az - amúgy nagy téma – egésze összetettségében is érthető legyen.

Egyrészt mítosz a vajdasági 27 (!) nemzet egymás mellett éléséről polemizálni, pláne mindezt valami "békésnek" hitt mázzal kifényesítve tálalni: ilyen formában ez ugyanis nem igaz. Talán sosem volt az, hiába hívták egy darabig testvériségnek meg egységnek. Mindkettő hamisnak bizonyult. A Balkán mezsgyéjén mindig az erősebb testvér győzött, egység meg csak akkor mutatkozott, amikor erőszakkal kikényszerítette a diktatúra.
Az meg: olyan is volt. Mintha kártyavárból lehetne ostromot visszaverni…
Következményét ittuk a háborús érában. Se szeri, se száma nem volt a kihörpintett keserű poharaknak, szó szerinti feketeleveseknek.
Ma a nekünk füllentett 27 nációnak a töredéke van csak jelen, a hangsúllyal rendelkezőket pedig sajnos az egyik kezemen meg tudom számolni. Jó az, hogy mi - magyarok -  még ez utóbbiak közé tartozunk.
Egyelőre.

A rossz hírem (nagyon úgy fest), hogy a többségi nemzet mára teljes hatalmi fölénybe került, és a folyamat nem javuló, hanem reánk nézve elkeserítő következményekkel fog zárulni.
Történik mindez azért, mert a korábbi évtizedekkel (vagy akár évszázadokkal) ellentétben mára a vajdasági politikai, és a gazdasági hatalom is zömmel azok kezében van, akiknek érdekeit már nem is Újvidék, hanem Belgrád határozza meg.
Ez az igazság, akárhogy fáj. Már ez a tény önmagában megérdemelne egy mélyebb lélegzetű írást, tanulmányt, de sem a hely, sem a fölvetett téma erre most nem alkalmas.
Vissza hát a nációk kérdéséhez! 

Persze, vannak itt néptöredékek.

Még cseheket, bolgárokat is jegyez a legutolsó vajdasági népszámlálás, nem beszélve az önmagukat egyiptominak (!) vallókról. Ám ezen az alapon ma már egy kicsit nagyobb város is a multikulturalizmusával henceghetne, ha komolyan vennénk a kínai boltosait, az arab neppereket, vagy a fejletlenebb régiókból itt próbálkozó koldusokat, prostituáltakat, zsebeseket.

*

A másik szerény észrevételem, hogy pont az írásban aláhúzott különutas nemzetfelfogás vezetett oda, hogy a szerző talajtalanná válásán lamentálhasson.
Ugyanis nincs kiskapus magyar nemzettudat.
Nincs különbség a bácskai, a székely, vagy a Nógrád-megyei magyar között.

A nemzet: egy.

Oszthatatlan, akárhogy szeretünk is szórakozni a fogalmakkal.
A némi iróniával "vajdmagyarnak" nevezett jelenség egy-két nevesíthető délvidéki fejében született hagymázas kategória csupán, ami inkább a liberalizmusukról elhíresült ötletgazdák polgárpukkasztását volt hivatott kielégíteni, semmint azt valós alapokon nyugvó, komolyan vehető dolognak tekinthetnénk.
Az önmagát értelmiséginek, és magyarnak vagy rosszabbik esetben "jugoszláviai magyarnak" valló - zömmel újvidéki hangadóknak meg jól jött az igazoló formula: miként lehet föladni büntetlenül önazonosságunkat.
Mert abban a pillanatban, hogy az egységes magyar nemzeti identitását megvallaná valaki, ez a békakórus üti rá a billogot, hogy - nacionalista. Amitől szerintük csak egy tyúklépésnyire van a soviniszta, esetleg e kettő ötvözetén túl rasszista, homofób, antiszemita meg sok egyéb, amit helyhiány okán már nem taglalnék.

Ismerős a tempó, ugye?

Érzelmi alapon lehet, hogy van különbség egy soproni, meg egy temerini magyar ember között, ahogy más-más szociális-, nyelvi-, társadalmi- vagy netán vallási-, világnézeti szempontok alapján is oszthatóak vagyunk. De ez nem az identitás fogalomkörébe tartozó, azt meghatározó elementum, hanem olyan természetes dolog, mint az, hogy vannak férfiak és vannak nők.
Csínján kéne bánni a szavakkal. Időnként elég ha egyszerűen fogalmazunk.
Nem maszatoljuk el a lényeget, és a fejekben tisztább lesz a kép, ha annak fogjuk láttatni a helyzetet, ami.
Nem biztos ugyan, hogy a kapott képpel elégedettek leszünk, de legalább az igazságról fog szólni.
És az igazságnak még ma is perdöntő ereje van.
Aki a birtokában van: nem veszíthet.
Tehát mi sem.

Végszónak pozitívumként nem is rossz e konklúzió.

Pósa Károly
*A tartomány nemzetiségei (2011)[1]

szerb: 66,76% (1.289.635 fő)
magyar: 13.00% (251.136 fő)
szlovák: 2,60% (50.321 fő)
horvát: 2,43% (47.033 fő)
cigány: 2,19% (42.391 fő)
román: 1,32% (25.410 fő)
montenegrói: 1,15% (22.141 fő)
bunyevác: 0,85% (16.469 fő)
ruszin: 0,72% (13.928 fő)
jugoszláv: 0,63% (12.176 fő)
macedón: 0,54% (10.392 fő)
ukrán: 0,22% (4.202 fő)
muszlim: 0,17% (3.360 fő)
német: 0,17% (3.272 fő)
regionális hovatartozás: 1,48% (28.567 fő)
nem nyilatkozott: 4,19% (81.018 fő)
egyéb: 0,80% (15.567 fő)
ismeretlen: 0,77% (14.791 fő)



2011. szeptember 3., szombat

Kompon-állás a padéi hídon!



A komp és a "kis-csókai"- libajárás
(róka, csóka meg a csősz ott lapít a bokorban) Fotó:MTI 


Újabb botrány borzolta fel a kedélyeket a kis-csókai liba-járás liberalizmusához tartozó konzervatív - Padén! Igen, megjelent a róka, időnap előtt és gátat rakott a padéi hídra, amíg a csókai csóka ismét fehér galamb szeretett volna lenni, otthagyva mátkáját a Csongrád megyéhez tartozó Szegednek Dóm terén, szerelme után rikácsolva! Ej milyen madár ez a csókai csóka, ha fészekről - fészekre száll, mint-ha kakukk volna! Ej, csókai csóka, hó helyett a nyárutón, uborkaszezonban, már csak a porban való fürdőzésre telik, elvitte a pengőt az olasz - csizmán való szieszta a padéiaknak köves útjára már kavics sem futja!

Padén van a róka, de néha a csókai tyúkólat fosztja, erre felbőszült a csókai csősz és bottal rontott: csókának, rókának! A mesének itt még nincs vége! Szállt a tolla a csókai csókának vonyított a róka! No nem nagyon, csak annyira, hogy a jónép e cselekedet javallja! A csókai csősz meg elfordult, hogy ő meg semmiről sincs informálva! Á, nem úgy van az kegyelmes uram! Hétfőn együtt boroztok a királynak címzett fogadóban, megbeszélitek újabb nyári élményeteket: amíg a róka a hídon gátat húzta, addig a csókai csóka fehér galambként turbékolt a szomszédba, a csősz meg a szőlőt dézsmálta, majd esteledéskor a hó végén osztoznak a jussban! Csősz ütötte róka, csóka csípte róka így lett fehér galamb ismét a csókai csóka!

Nagyanyó most kimaradt a meséből! A kereset nem jön be a kompról, mert Jancsi és Juliska hídon jár mézeskalácsért a városba, sebaj majd ad a király a kincstárból, úgyis most mennyei népét számláltatja...A komposok meg elmentek zenésznek és komponálnak pásztorról, nyájról, mert:..terelgeti nyáját, fújja furulyáját, Ő gond nélkül éli kisebbségi világát...

Jó közönség a csókai, mert igen szereti a mesét, most készül harmadszor, zsinórban is a csókai csókát fehér galambnak hinni, ebben segít neki a csókai csősz és a padéi róka és még a hódegyházi hód, a feketetói szárcsa, az egyházaskéri vakond, a monostori gúnár, a tiszaszentmiklósi cefrekeverő, a szanádi bajkeverő...bár csak mese volna, de nem az, ismét egy korrajz, ejnye-bejnye csókai csóka, így vasárnap ne menj be a templomba!

(Kötelező olvasmány a csókaiság megértése végett: Móra Ferenc-A csókai csóka c. verse)


A padéi-adai híd a németországi Vilshofen város ajándéka 


Közérthető legyen e történet: A csókai építkezési felügyelő névtelen bejelentés alapján szeptember elsején lezáratta a padéi-adai híd, padéi hídfőjének oldalán félig elkészült bekötő-utat. Az építkezési felügyelő az időközben a bekötő-úton keletkezett életveszélyes kátyúk miatt záratta le az említett útszakaszt, közfelháborodást váltva ki cselekedetével! Vajdaság Autonóm Tartomány urbanisztikával és környezetvédelemmel megbízott titkársága szeptember másodikán megsemmisítette a csókai építkezési felügyelő útlezárásáról szóló rendeletét. A közlekedés zavartalanul folyhat a padéi-adai úton! (...)

Nagy hű-hó semmiért, avagy a honatyáink összecsaptak és nép hátát verve jól szórakoznak? Csóka kontra Padé, Padé kontra Csóka? Jól eljátszott színjáték ismét?! Tudjuk a csecsemőnek minden vicc új, de Csóka Község lakosai még hányszor nevetnek ugyanazon a viccen saját kárukra? Igen elkezdődött a választási cirkusz és a dulakodás a moslékos vályú körül, meddig nézik pásztoraink népünket birkának? Meddig lesz még a népnek birkatürelme, hogy a kis-királyok gyermekded játékait eltűrje?


Kompon-állás, 
szárazparton gaz és szemét lett a komp temetője... 


A komp Padénál a Divány vontatóhajójával, csörlővel a szárazparton áll. Igazi turisztikai látványosság a gazban, szemétben! A logika, ha már nem hoz a konyhára, akkor pusztuljon, de harsogták a padéi lokál-patrióták, hogy megvédik, megőrzik a kompjukat és turisztikai látványosság lesz, az lett szégyenszemre és elrettentő példázatra! Mi marad az utókornak? Kompon-állás, de sok a botfülű és sokan hisznek még a mesékben... Dallamos-mesét dúdol a kompon-álló, a padéi kompon, a szőke Tisza lágy ölén ringatózva...Mi marad az utókornak? Mi marad a padéiaknak és csókaiaknak? Por és hamu...


Margit Zoltán
Kapcsolódó:

Kánikulában a csókai csóka

Kalapis Zoltán - Az utolsó nagy tiszai komp






Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin