Callidum esse ad suum quenque questum, nequum est.**
A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére.
A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják.
A mindenszentek ünnepe a "pogány" világból ered. A kelták újévének napja volt, amelyet ők Samhain-nak nyárvégnek neveztek és a tél kezdetét jelentette nékik. Tájegységekként alakult e szokás világ, viszont egységes a gondolatvilág, miszerint azon az éjszakán a világ rendje felborul. Az e világi és túlvilági határok elmosódnak, megnyílnak a túlvilág kapui, avagy tündérdombjai és halottak és szörnyszülöttek békésen besétálhatnak képzelet világunkba és mi is, ha fel vagyunk vértezve különböző mágiával, -netalán kiválasztottak és elég bátrak vagyunk, átsétálhatunk a holtak birodalmába...
A Rómaiak a fák és gyümölcsök úrnőjének - Pomennának ünnepét is, ekkor ünnepelték meg. Az egy-ház a középkorban (a globalizációt, akkor inkvizíciónak hívták...) az ünneplőket sátánimádással vádolta, -esetenként boszorkányszombat vádja végett égett a boszorkányok alatt a máglya...Archaikus - "paraszt-barokk" világunkban Szögedön, ha a paraszt embör a halottak hetén szántani mönt, azt mögtámadta a hóttetöm az Atheroma. Székelyföldön kemencére való cipót sütöttek, amelyet a halottak lepényének neveznek és kiosztják a szegényeknek, hogy imádkozzanak az elhunytakért, hogy a hazatérő elhunyt családtag ne sírva menjen vissza a túlvilágra......
A kelták utódjai hatalmas tűzet gyújtanak, terményáldozatot mutatnak és a kialvó tűz parazsát otthonaikba viszik, tűzet gerjesztenek általa és egész éjjel imádkoznak...E szimbólum világból alakult ki a bevándorló írek "jóvoltából" az Egyesült államokban a Halloween ünnepkör, amelyből nem maradhat el boszorkányok, csontvázak, feketemacskák, tökficsorok jelmezes felvonulása, házibulis jóslásokkal lezárva...
A Jack O'Lantern nevére faragott "tökficsor" kultusza honnan is ered? A legenda egy részeges ír kovácshoz vezethető vissza, aki léha életéről volt híres és egy alkalommal az ördögöt is megviccelte és alkut kötött vele, hogy halálakor a lelke nem kerül a pokolba. Jack O'Lantern halála után a menybe szeretett volna jutni, de Szent Péter útját állta...Így a pokolból és mennyből kirekesztett kovács az ördögtől kapott egy szén darabot, hogy a sötétségbe rekedt szelleme láthassa az utat. Jack O'Lantern szelleme vajrépába tette a széndarabot és bolyong, mint számkivetett...E legendában visszacseng az amerikai Halloween lényege, miszerint a halott lelkek visszatérnek a földre és az élők és halottak közötti határ elmosódik egy éjszakára. A vajrépát időkben a tök felváltotta és megszületett az amerikai Halloween-i álom a tökficsorról...
Mindenszentekkor elcsendesülünk, emlékezünk. Emlékeink között elveszített szeretteink, barátaink, ismerőseink bennünk féltve őrzött képe elevenedik fel. Megjelennek a színek az ízek a hangok a bársonyos tapintások...Elmentek, velük többé e halandó világban nem találkozunk. Mérlegelünk, értelmet adunk értelmetlen dolgoknak, hinni próbálunk a lehetetlenben, mert bennünk van kódolva a túlélés ösztöne. Korán jött haláluk, szép volt e, vagy csúf, sokat szenvedtek vagy pillanat műve volt? Igen, élhettek volna még, mert nélkülük sivárabb lett világunk. A nagyok is halandók, a műveik túlélik a biológia létüket az árnyékvilágban. A sírkövek történeteket zárnak le és csak a szél játszik felettük szép zenét...
Emlékezünk a mártírokra is, akik szent ügyért haltak meg, mert ők tudták, hogy: "A jó pásztor életét adja juhaiért-Jn 10,11" Az ítélkezők fel tudnák e venni a vállukra a szenvedés keresztjét, vagy csak a varjak károgásával tudnak azonosulni a temető csendjét megtörve?
Temetőink megszentségtelenítése sem új keletű. Milyen lelkületű az a lény, aki erre is képes?
Csókán és környékén öt temetkezési hely szenved a pusztító kezek végett. Csóka keleti vidékén a terjáni temető, melyen keresztül a disznóhizlalda bűzös vízét vezették keresztül évtizedek során. A csókai R. katolikus temetőben a kolerában elhunytakon kukoricát termesztenek. Csóka észak - keleti vidékén a második világháborút befejező győztes partizánok megnyomorított embereket élve is elhantoltak, előtte a mai Móra Ferenc Művelődési Egyesület székházának pincéjében megkínozták és megölték többségüket. A helyi "polgármester" édesapja is köztük volt, bár a "polgármester" védekezőleg mondja, hogy ő, akkor kisgyermek volt és nem is emlékezhet a csókai "hideg" napokra, viszont megjelölhetné édesapja sírját, hiszen neki köszönheti élete világát...Csóka nyugati - bejárati részén a műút, amely Zentára vezet kettő temetőn megy keresztül. Bálkézfélöl a zsidó temető volt, ahonnan szépen lassan eltűntek a márvány obeliszkek, jobb kéz felől az ó hitűek temetője volt. Innen jobbra a téglagyár üregeibe-vájataiba biológia trágya érkezik a zentai cukorgyárból a kőkorszaki ember eltávolított maradványainak nyughelyére...A költő megírta: "..., mert vétkesek közt cinkos aki néma."
Miért teszik? -Mert méltányos hogy, ki-ki a maga javát szolgálja népiesen fogalmazva: Minden szentnek maga felé hajlik a keze. A holtak nem beszélhetnek...A mai "globális inkvizícióban" semmi sem szent a profiton kívül, még az ősök sírját is megtapossák, ez nem olyan, mintha rajtunk taposnának? A múlt része jelennek, ahogyan a jövőnek, szép Új Birodalom van születőben az apokalipszis négy lovasa újra nyeregbe szökkent...
Szóljon értük a harang, verseljen sokat, idézze letűnt hős korokat! Gyújtsunk érettük is gyertyát és mondjuk el egy fohászt, mert ők is véreink voltak! Mi marad az utókornak, ha hagyjuk? Por és hamu...
*Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween („minden szent estéje”)...
**Méltányos, hogy ki-ki a maga javát szolgálja. (=Minden szentnek maga felé hajlik a keze.).
