Margit Zoltán

2011. június 27., hétfő

Egy igazi díva: Tarja Turunen Torontálvásárhelyen!

Tarja Turunen
Tarja Turunen a finn szimfonikus metál-zene iskolázott hangú énekesnője honlapján megjelent hírre figyeltem fel, miszerint az Úr 2011. évének Keresztelő Szent János születésnapjának másnapján: június 25-én Torontálvásárhelyen (Debeljaca) lép fel. 

Moto-Rock Meeting - Tarja Turunen
Torontálvásárhely Nándorfehérvártól 4o km távolságban terül el a kihaló szórvány magyarság egyik végvára. Rögtön beleolvastam hova is kell eljutnom Tarja rajongó leányommal és hogyan alakult a falú története az idők alatt: 

"1794-ben a megműveletlen földekre, ahol burjánzott a gaz, a katonai kincstár hódmezővásárhelyi, szentesi, makói és gyomai református vallású magyarokat telepíttet e helyre, aminek mai neve: Debelyacsa szerbül, magyarul: Torontálvásárhely. A telepítési terv szerint az egyes családok kb. Egy-egy sessióra tarthattak igényt és egy fertálynyi földre házhelynek. Egy sessió 4 fertályból állott egy fertály 8 és felholdat tett ki.A hódmezővásárhelyiek, makóiak, szentesiek közül 12 család kapott 4-5 évi adómentességet, ellenben valamennyi Gyomáról származott család 6 évi adómentességet élvezett, ami eléggé bizonyítja hogy a gyomaiak ügyes diplomaták voltak és a finánc törvényt jól ismerték, de az is lehetséges hogy az adómentesség ellenében lemondtak Gyomán viselt nemességükről.
Az ideérkezett telepesek súlyos feladat megoldása ellőtt állottak. Elsősorban építeni kellett, hogy legyen fejüket hova lehajtaniuk. Azután utakat kellett építeni, hogy a vidék és az ország többi részével megtalálhassák az összeköttetést..."

Az ember keresi a párhuzamokat, hogyan kerül egy igazi díva Torontálvásárhelyre? Először is az utakra gondoltam amelyek összekötnek bennünket a globális falu-rendszerben át-át futnak sorsainkon,  mai modern nomádok a „szelíd” motorosok európai portyáikon szert tett barátságaik által, azt követi a vallás...Tarja Turunen luteránus a Torontálvásárhelyiek ősei az evangélium által reformált egyház tagjai voltak, van, ahogyan vagyon a hír nem kacsa, itt lesz Tarja a torontálvásárhelyi MotoRock találkozón!

Idő van, indulás!
Mi kell az úthoz? Egy kannányi üzemanyag, belépőjegy, "báli-ruha" úgy metál módra egy picinyke nehézfémmel ékesítve egy kis góthikus feketével fűszerezve!

Számomra meglepő volt, hogy az "Eventime" rendezési iroda befizetéstől számított egy napon belül kezembe adta a belépőjegyeket! Legalább ebben haladunk a kor követelményeivel, minden elismerésem a számukra! 

Ki is a Finn csoda a Nokia-val a Finn-vodkával egyetemben?

Az énekesnő 1977. augusztus 17-én látta meg a napvilágot, Tarja Soile Susanna Turunen néven a finnországi Kitee-ben. Zenei tanulmányait 6 évesen kezdte el, tanára segítségével kezdett énekelni és zongorázni.Később egy zenei kollégiumban furulyázott. Savonlinnai főiskolán klasszikus éneket, és zenei színházat tanult. Majd 18 éves korában Kuopio városába költözött, ahol a Sibelius Akadémián egyházi zenét tanult. Ezekben, az időkben Tarja osztálytársa, Tuomas Holopainen (a „Nightwish” jelenlegi billentyűse), zenekart alapított és Tarját is megkérte hogy csatlakozzon, mint énekes. Tarja belegyezett és megalakult a híres „Nightwish” nevű banda. A csapat első demója annyira jó lett hogy rögtön lemezszerődést kötött velük a „Spinefarm Record” nevű kiadó. Ebben, évben Tarja fellépett a Savonlinna Opera Fesztiválon, ennek ellenére csak a „Nightwish” 1998-ban megjelenő „Oceanborn” albuma után vált világszerte ismerté. A Nightwish Tarja iskolázott hangjával világsikert ért el viszont nincs öröm-üröm nélkül: 2005. október 21-én az „End Of An Era” nevezetű koncertturné utolsó állomásán, Tarjával egy nyílt levélbe közölte a zenekar többi tagja, hogy „nem tartanak igényt tovább a hangjára” és végleg távozzon közölük! Én személyesen a Nightwish hanyatlását jósoltam, mivel lefejezni a frontembert-assszonyt hatalmas tapasztalatlanságot sugallott! Az én megérzésem, hogy a férfitársadalom nem tudja elviselni az erős női vezéralkatot és “sima” emberi kicsinyesség-írigység övezte körül a Nightwish auráját. Ma tudjuk a Nightwish katasztrofális döntését, még katasztrofálisabb követte, amikor is az énekelni nem tudó Anette Olson-t választották Tarja Turunen helyébe. A Nightwish fiúk a mai napig nem vállalják be, hogy nem tudtak arculatot váltani és maradni kényszerültek a női énekes mellett, ez volta az ára annak, hogy Tuomas Holopainen végre-valahára frontember lett! Talán így a jó, mi hallgatók-rajongók kaptunk egy kitűnően képzett énekhangú énekesnőt Tarja Turunent!

Az úton megállva a MOL konkurenciájánál egy forró csokira és egy "vérvörös" májva teára, rossz időt sejtető varjak károgása közepette, már Tarja megérkezett Torontálvásárhelyre és bejárja szinpadot hangróbát tart, úgy igazi karmester módjár! Gyors fohász az Úrhoz csak ma ne essen! 

Hangpróba: “Falling Awake”

Az út jó volt, láttunk fejlődést Becskereken a falvak meg szépen lassan pusztulnak, de ez egy másik téma! Antalfalvánál (Kovacica) újvidéki fiatal “alkalmi” rockerek meglátva az autónkban lógó Finn zászlót útról való leszorítási akcióba kezdtek, úgy örömükbe, én meg úgy voltam vele, hogy had menjenek az ökrök úgy is a karámban a helyük, a dupla kanyar után majdnem a gödör lett a koncert helyett a végállomásuk, ezt követően rögtön visszavettek szilajságukból és "szépfiúk" módján fülüket-farkukat behúzva osontak tovább, remélem megtanulták, ha valaki rocker az nem jelenti azt, hogy “cső-hülye” kell, hogy legyen!

 Hangpróba: “I Walk Alone”

Este fél nyolckor értünk a torontálvásárhelyi focipálya melletti hatalmas vásártérre, melynek középpontján volt a szinpad elhelyezve a fák alatt motorosok tanyáztak, minden féle-fajta géppel. Dübörögtek is rendesen úgy ahogy illik! Gondoltam magamban ma este fel lessz rázva a falusi álmát alvó Torontálvásárhely csipkerózsikája!
Bejártuk a terepet, minden volt, ami ilyenkor elengedhetetlen és elhelyezkedtünk a szinpad előtti “küzdő” téren. A góthikus stílus minden vállfaja képvieseltetve van a téren, tiszta fekete nyüzsgő hangyabojra emlékeztet a gyülekezet. Van itt vámpír, vérfarkas, fehér és fekete angyal, de kék is akad sok motorossal! Az italt csinos “angyalkák” kémcsövekben szervirozzák úgy szertartásosan…A “megérkezésünkre” a vőfélyi beinvitálót, úgy falusi szokás alapján a “Rammstain” nevezetű német-népi zenekar “Angel” című nótája képezte! Néztem is egyet “demokratizálódunk” szépen lassan, mert a német szóra itten is mindenki a II. Világháborút hozta fel ökölrázogatás közepette, most meg táncikál a jó nép a Finn énekesnőre várva, sebaj, hogy a német zenekar nótája! Magyarosítva: Angyalom, angyalom Torontálvásárhelyen Tarját várom nagyon!
Jött is Tarja este kilenc után “kék-angyali” kiséretben. A fellépés előtt a belgrádi Rádió S kettő idétlen munkatársa konferálgatott, de nem aratott osztatlan sikert, mert mindenki Tarját várta. Ezidőtájt Tarja a szinpad mögött szökdécselt a kisőzenekara meg melegített, ki-ki a maga módján. Max (ex-Apocalyptica) a csellóját bűvolte, Mike a dobos a cherokee séróját igazitotta…

A koncert:

Eloltódtak a fények és elindult a bevezető dal szinfónikus betétje, ezt követően felgyulladtak a fények és láss csodát ott áll a szinpadon Tarja Turunen! Felcsendül a Dark star! Az első szám, igen sötét csillag is akad Torontálvásárhely egén, bár évszakhoz képest hideg az éj és az eső is elkerült bennünket (becskereki-fohász a püspökség mentén), de ma este mindenki a finn tündöklő csilagra kíváncsi! Következett a My Little Phoenix igen a porból feltámadó kicsi főniksz madár! Tarja erős kezdése igazi forntember-asszony küllemet kölcsönöz az elenganciához ragaszkodó természetéhez, igen ő igazi diva! A jellegzetes három oktávos hangja erőteljesen és tisztán terjed a térben: “Falling Awake”

Élesben: “I Walk Alone”

“I Walk Alone” Igen érződött e számok mögött Tarja szorongása a Nightwish-al való szakítás végett, de ma már ledobta ezt a béklyót és felszabadultan, vidáman adta elő, igen ma már önmagára talált Tarja és legyőzte félelmeit! Következett Mike a “móka-mester” dobszólója. Igen, közben tarja “báli-ruhát” váltott a törékeny hölgyből igazi csábitó fúria kerekedett, ahogyan a mesékben szokott lenni! “Little Lies”, kicsi kis hazugságok, semmi sem az aminek látszik, az üzenet mindegy azoknak akik hisznek! Igen, a jelenlévők tömege hisz Tarja Turunen-ben és nem kicsi-pici kegyes hazugságokban! (Rocker ököl vasököl oda üt ahova köll!) Felcsendül a koncert zongora tekintélyt kíváltó hangzása és ráereszkedik Tarja jellegzetes hangja a megszokott gitár riffek élces metálos hangzása:“Underneath”! A gyökerek azért az ember életét befolyásolják, következett a Nightwish himnusz: “End of all Hope” vége a reménynek, vége a szerelemnek az idők végezetéig, azt követően csend! Ugyebár ez éppen ez este nem így zajlot le, itt már azok a motorosok is ropták a táncot, akik nem fanatikus Tarja rajongók! Izzík Torontálvásárhely, a vasárnapi misére készülő hívek is nyugtalanul alszanak már, bár nem hinném, hogy alszanak csak úgy jó szokásból mimelik az alvást! A repertoár részekén szimfonikus metal számok következtek: Ciaran´s Well”és az:“In For a Kill”!  

“Where Were You Last Night”
Becsúszott egy kompakt feldolgozás egy kicsit a bóhokás tinilányra emlékezetető Tarját láttuk a “Where Were You Last Night” cimű egykori diszkó slágerban, annó Anki Bagger tolmácsolásában megspékelve a Bon Jovi “Livin' on a prayer”-vel. -No more fate and no more mystery. Even as time falls away. I live my days every moment and it's memory,not only to survive: to die alive: “Die Alive”! Garry Moora emlékezve egy újabb csillag került az égre: “Over the Hills and Far Away”! Elkövetkezett a búcsú a nagy sláger: “Until My Last Breath” Az utolsó leheletig, soha nem fogod tudni, ha nem érzed a csendet, csak most dícsérj meg, mert nem fogsz többé látni, én bízom benne, hogy újra fogjuk látni és hallani Tarját!

End of the Show!
Szép esténk volt Torontálvásárhelyen az Isten háta mögötti faluban, talán rosszul láttuk és az Isten szeme előtt voltunk! Láthattunk és hallhattunk egy igazi dívát Tarja Turunent! A “kék-angyalok” kisérték vissza Nándorfehérvárba, mi lassan magunk mögött hagytuk Torontálvásárhelyet, lassan elcsendesülnek a motor zúgások és visszatér a falú a csipkerózsika álmában, aludj hát szépen…

Hazafelé az úton a fülemben csengett Tarja Turenen három-oktávos hangja, igen reményt adott a deli-végeken és Torontálvásárhelyet beírta a Rock történetébe!

God save Tarja! See you again somewhere!
Margit Zoltán

Tarja Turunen:

Videók: 

Soundcheck 1

Soundcheck 2 


 Signing autograms

Dark star

End of all hope

Part 1

Part 2

Part 3

I Walk Alone
Die Alive
Over the hills and faraway

Underneath

Little lies

My Little Phoenix

Where were you last night
In for kill

Ciaran's well

2011. június 24., péntek

Mindennapi sajtónkat ad meg nekünk!

Szabad e sajtó? Sajtószabadság van-e?

Kettő századot visszalépve, fontos volt számunkra a szabad sajtó. A legitim választott faj nem érti a demokráciát, csakis önös érdekek között lavírozva lép egyet, szem nem marad szárazon pediglen egy vasárnap véleménye maradt a farzsebbe!
Igen, lehet takarózni, mert van mivel, legtöbbünknek már nincs mivel, még az egyet és utolsót is elveszitek tőlünk a józan-ész által diktált sajtó szabadságát...
Lesz még ennek böjtje hatalmasságok, lesz! Emlékezem nem is olyan régen Milosevits taposott bennünket ilyen szépen, de fájóbb, hogy a "saját" fajtád teszi mindazt a "demokrácia" jegyében! Az írás szól róla, akit az Úr elakar veszejteni annak elméjét veszi el! Tőlünk a szabad sajtó ment el, avagy veszitek el...Tudományokban "jártasaknak" még annyi sem telik, mint Mátyás számadó juhászának, ahogyan ő meg tudott fejni három kecskét mi is megtesszük, türelem, mert a józan paraszt ész felülkerekedik az úri huncutságon is!
Nagyon sokan átéltük Pressburger Csaba kálváriáját, engem hét éve fejezett le a VMSZ koholt vádakkal, koncepciós eljárással, még az akkori elnöki tanácsadóval az élen és azóta is az utcán élek kettő piciny magyar gyermekkel, megvertetek igaz, de soha nem fogtok megtörni! A módszer ugyebár ugyanaz, az "ítélnökök" ugyanazok más "czímzetes" szereposztásban! Pressburger Csabának ajánlom, nincs mit szégyellnie, emelt fővel kell menni és tenni továbbra is a magyarság érdekében! Istenem bocsáss meg nekik nem tudják mit cselekszenek! Példát statuáltatok ismét, hogy kell a magyar embert megnyomorítani és ezt még büszkén teszitek a  vajdasági magyarság nevében!

Menjünk sorjában:

„A Duna sem mossa le a Magyar Nemzeti Tanácsról”

Mától nem Pressburger Csaba a Magyar Szó főszerkesztője

A Magyar Nemzeti Tanács tegnapi ülésén megerősítette a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének indítványát és leváltotta Pressburger Csaba főszerkesztőt. Lapunk új főszerkesztője mától Varjú Márta. A Magyar Szó újságírói egy maroknyi támogatóval felvonultak a Magyar Ház, az MNT székháza előtt. A kollégák szerettek volna részt venni az egyébként nyílt ülésen, de a biztonsági emberek már csak akkor engedték be őket, amikor a Pannon TV-ben véget ért az ülésről adott élő adás. A helyszínen a rendőrség négy tagja posztolt.
Az ülés nyolc napirendi pontjából hetet valamivel több mint egy óra alatt megtárgyalt a tanács, a lapunk főszerkesztőjének leváltására, illetve az új főszerkesztő kinevezésére vonatkozó indítványról ehhez képest négy órán át tárgyaltak, azaz vitáztak. Még soha nem fordult elő, hogy a Magyar Összefogás listájáról kikerülő MNT-tagok véleménye ennyire megoszlott volna valamelyik napirendi ponttal kapcsolatban.
BODZSONI: SAJTÓSZABADSÁG EGY HATÁRIG
Siflis Zoltán, a TJGYT, azaz az igazgatóbizottság tagja elmondta, hogy a testület hosszabb időn át elemezte lapunkat, és arra a megállapításra jutottak, hogy a magyarságot érintő fontos eseményekkel kapcsolatban a Magyar Szó nem megfelelően tudósított, illetve egyéb súlyos hibákat követett el, amelyek körébe a csúsztatás is beletartozik. A TJGYT tendenciát látott ebben a főszerkesztői magatartásban – jelentette ki Siflis.
– Igyekeztünk felhívni a főszerkesztő figyelmét a mulasztásokra, nyomásgyakorlásról azonban szó sem volt. A lapban tapasztalt mulasztások, hibák függvényében esetenként negatív kép jelent meg a lapban azokról a közéleti személyiségekről, akik felvállalták a vajdasági magyarság sorsa alakulásának képviseletét. Szóba került az MNT alapította hetilap, a Hét Nap és a Magyar Szó között vita is, amit testületünk igyekezett elsimítani, de a Magyar Szó főszerkesztője az erre vonatkozó részéről elhangzó ígéret ellenére sem járult hozzá a vita megfelelő lezárásához – magyarázta Siflis.
A TJGYT tagja azokról az eseményekről, jobbára sajtótájékoztatókról is beszámolt, amelyekről lapunk nem tudósított. Mintha nem kellő szimpátiával követnék azokat az eseményeket, amelyekről tájékoztatni kellene a közösséget, illetve az olvasót – állapította meg Siflis, a folytatásban pedig elmondta, hogy egy közszolgálati médiumnak nem szabad mérgeznie a közösséget, hanem kapaszkodókat kell neki nyújtania, és nem szabad elfordulnia azoktól, akik megpróbálják összetartani a közösséget. Egyetlen közszolgálati médiumnak sem szabad elhallgatnia azokat az eredményeket, amelyek a közösség építése terén létrejöttek – szögezte le Siflis.
Bodzsoni István, az igazgatóbizottság másik tagja azzal kezdte beszédjét, hogy azért van jelen az ülésen, mert hisz abban, hogy az erős vajdasági magyar sajtó létkérdése a vajdasági magyarságnak. Megfelelő tájékoztatás nélkül a vajdasági magyarság sorsa megpecsételődik – véli Bodzsoni.
– Újságíróként nehezen tudnám elképzelni a főszerkesztő leváltását a felsorolt mulasztások alapján. Egyébként nem a mostani főszerkesztő a leglényegesebb probléma. Ő annak a helyzetnek a terméke, amely már régóta jellemzi a Magyar Szót és a többi vajdasági magyar médiumot. A politikum és az újságírói társadalom krónikus szemben állása már 20 éve jellemző Szerbiában. Fontos a sajtószabadság, de az újságíróknak csak addig lehet szabadságot adni, amíg az nem lépi át adott közösség határait. A Magyar Szó és annak alapítója, az MNT között katasztrofálisan rossz a kapcsolat. Az ellenállás különböző formáit figyelhetjük meg ebben a kapcsolatban. Változtatni kell, de nyilván nem az MNT-t kell megváltoztatni. A Magyar Szó vagy nem, vagy csak részben elégíti ki a vajdasági magyarság igényeit. Az is kérdés, hogy vajon kié a Magyar Szó? A szerbiai demokratikus liberális közvélemény magyar napilapja, vagy a magyar közösség napilapja. A különbség nem drasztikus, de igenis van különbség. Mindenki érdeke, hogy a lapot illetően történjen valami. A közszolgálatiságot ellátó magyar tájékoztatásra van szükség – érvelt Bodzsoni.
Bús Ottó, az MNT Tájékoztatási Bizottságának tagja beszámolt arról, hogy a bizottság szerdai ülésén alaposan körüljárta a Magyar Szó igazgatóbizottságának indítványát és négy órát tárgyaltak annak kapcsán. A tárgyaláson Pressburger is jelen volt. Az igazgatóbizottság módszereit egyesek megkérdőjelezték, de a tényállást már nem – közölte Bús.
A folytatásban Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatással megbízott tanácsosa sorolta fel azokat a szakmai mulasztásokat, amelyek alapján a Közigazgatási Hivatal is jogosnak véli a főszerkesztőcserét.
PRESSBURGER: A MAGYAR SZÓ NEM ÉN VAGYOK
Mától leváltottnak minősítendő főszerkesztőnk is felszólalt az ülésen és igyekezett minden felsorolt vádra választ adni. Pressburger elmondta, hogy a főszerkesztői posztra egy olyan programmal pályázott, amelynek egyik pontja kimondja: szeretné elérni a lap tekintélyének visszaszerzését. Pressburger szerint az objektív tényállás ismeretében be kell vallani: az utóbbi két évben a Magyar Szó a leggyakrabban idézett vajdasági magyar médiummá vált Szerbiában, Vajdaságban és a határon túl is. – Ezenfelül elterveztem az olvasótábor kiszélesítését. Az igaz, hogy az eladási mutatók visszaestek, de arról senki sem beszél, hogy lapunk internetes kiadásának 150 százalékkal nagyobb az olvasottsága, mint korábban. Elhangzottak vádak azzal kapcsolatban is, hogy július elején az elsős középiskolások nem kapták meg az ingyenes Képes Ifjúságot. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a lapok kézbesítése, így a Képes Ifjúság eljuttatása a középiskolákba, a terjesztőosztály feladata, a terjesztőosztály pedig nem a szerkesztőség és nem a főszerkesztő illetékességébe tartozik, hanem az igazgatóéba. Az igazgató volt az, aki az MNT-vel aláírta a szerződést az ingyenes Képes Ifjúság programról. A mulasztásoknak feltüntetett sajtótájékoztatókkal kapcsolatban pedig tudni kell, hogy egy szerkesztőségben nem mindent a főszerkesztő dönt el önkényesen, hanem naponta összeülnek a különböző rovatok vezetői és eldöntik, hogy mi kerüljön a másnapi újságba. Így valójában a Magyar Szó egész szerkesztőségét rossz munkavégzéssel vádolják. Programomban azt is világosan megfogalmaztam, hogy a lapban háttérbe kívánom szorítani a sajtótájékoztatókat és közleményeket, ezeket inkább kiindulópontként használjuk fel elemző írásokhoz. Most tehát azokat a dolgokat olvassák a fejemre, amiket előre megfogalmaztam programomban – részletezte Pressburger. A volt főszerkesztő azt is közölte az MNT-tagokkal, hogy nem ő jelenti egyedül a Magyar Szót, leváltásával a tanács semmit sem ér el, mert ilyen módon nem változtathatnak a szerkesztőség munkatársainak hozzáállásán.
Varjú Márta szintén a szószékhez járult és elmondta, hogy már 26 éve lapunk munkatársa, szereti a lapot és magáénak érzi. Varjú Márta már a szavazás előtt közölte, hogy megbízott főszerkesztőként a szakmaiságot, a szabad és független tájékoztatást tartja majd szem előtt.
– Furcsa hozzáállás nem követni a sajtótájékoztatókat és nem közölni a közleményeket. Én a hagyományos újságírás híve vagyok – foglalta össze Varjú Márta.
Ezután szólalhattak fel az MNT-tagok. Az elhangzó beszédek igen sokszínűek voltak.
Rácz Szabó László szerint nem sorakoztattak fel komoly indokokat a főszerkesztőcsere mellett. Az a fontos, hogy a főszerkesztő mit ígért programjában, az összes többi már belemagyarázás – véli Rácz Szabó. Ha nem kérték tőle akkor, hogy kövesse a nemzeti érdekeket, akkor nem is kérhetik rajta számon – tette hozzá.
– Pressburger el kívánta indítani a Tiszavidék mellékletet, ezt nem engedték neki, pedig az a példányszám növekedését eredményezte volna. Most viszont a példányszám visszaesésével is érvelnek a leváltás mellett. Gyerekes és nevetséges vádak hangzottak el. A procedúra inkább egy inkvizícióra emlékeztetett. És az sem jó, hogy egy ilyen fontos témát sürgősségi eljárásban tárgyalunk meg – fejtette ki Rácz Szabó, végül pedig hozzátette, hogy ha megerősítik a leváltási indítványt, akkor az MNT először vállalja fel, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséget szolgálja. Tiszteletet vált ki bennem, hogy végre valaki szembe mert szállni a VMSZ-szel annak érdekében, hogy a Magyar Szó ne pártújság legyen – üzente Rácz Szabó Pressburgernek.
22 ÍRÁS EGERESIRŐL
Csengeri Attila szintén azt kifogásolta, hogy egy ilyen jellegű kérdésről sürgősségi eljárásban döntenek. Nem látom jövőjét a demokratikus és mindenkihez szóló Magyar Szónak – hangsúlyozta Csengeri.
Širková Anikó megállapította, hogy valójában a főszerkesztő fővételéről van szó.
– Politikailag motivált felmentésről van szó. Tiltakozom, hogy ilyen módon váltják le egyetlen napilapunk főszerkesztőjét. А politikai pártоt, amelyik e mögött a tett mögött áll, a következő választásokon a választópolgárok büntetik meg – fogalmazott Širková.
Vass Tibor az előző felszólalókhoz hasonlóan vélekedett, és rosszallotta, hogy sürgősségi eljárásban került lapunk főszerkesztői posztjának kérdése napirendre. Vass reményét fejezte ki, hogy egy nap ugyanilyen kontextusban tárgyalnak a Hét Napról és annak főszerkesztőjéről.
Borsos Csilla azzal kezdte felszólalását, hogy felsorolta azokat az írásokat, amelyek az év eleje óta jelentek meg lapunkban Egeresi Sándorról, a Tartományi Képviselőház elnökéről. Borsos 22 eseményt számolt össze és így kívánt replikázni azokra a vádakra, amelyek szerint lapunk nem követte megfelelően a Tartományi Képviselőház elnökének munkáját.
– Elgondolkodtató, hogy milyen irányba haladnak a dolgok és milyen nyomást gyakorolnak a Magyar Szóra. Engem csak az érdekelne, hogy mi lesz a lap újságíróival – jegyezte meg Borsos.
Náray Éva szintén kétségeinek adott hangot az indítvány kapcsán. Egy igenlő döntés esetén mindenki vesztes lesz: az MNT, a leváltást kezdeményező párt és az új főszerkesztő is – jelentette ki Náray, a folytatásban pedig a következőket nyilatkozta: „Egy igenlő döntés esetén a mindenható sem mossa le az MNT-ről, hogy egy párt utasítására jártak el. De a párt is vesztes lesz. A nemzeti tanácsi választások előtt ez a párt lépést tett a független értelmiségiek felé. Akkor engem is meggyőztek, de a jövőben egy kicsit nehéz lesz az akkori ígéreteket, kijelentéseket igazolni.”
Hadzsy Jánosnak déja vu érzése volt: szerinte a főszerkesztő leváltására irányuló eljárás a bolsevik időket idézi fel. Egy emberrel sem lehet így bánni – hangsúlyozta Hadzsy. Nincs az a Duna, ami erről a testületről lemossa, hogy nyomásgyakorlás függvényében döntött – állapította meg Náray Évához hasonlóan Hadzsy, aki felszólalását egy felkiáltással fejezte: Halál a fasizmusra.
Zsoldos Ferenc keményebb hangot ütött meg. Ő azok közé tartozott, akik igazoltnak vélték Pressburger leváltását. A Magyar Szó az elmúlt időszakban különálló hatalomként próbált meg működni – véli Zsoldos, valamint hozzátette, hogy ez veszélyes játék egy kisebbségi közösség életében. Zsoldos azt is kifogásolta, hogy a nemzeti tanácsi választások előtt minden induló listának egyforma teret biztosított lapunk és ezzel azt a látszatot keltette, hogy minden listának egyforma esélyei vannak. A Magyar Szónak nemzetileg elkötelezettnek kell lennie és pozitív üzenetet kell közvetíteni a közösség irányába, mert erre van szükség a közösség fennmaradásához.
KÁICH: NEM SZAVAZOK VOLT DIÁKOM ELLEN
Dr. Káich Katalin dékán asszony felszólalása nemcsak e sorok írójának csalt könnyeket a szemébe. Dr. Káich elmondta, hogy tanítványait, így Pressburgert is, mindig a szabad gondolkodásra biztatta. Úgy tűnik, ezzel nem tettem neki jó szolgálatot – jegyezte meg dr. Káich.
– Nem szeretném, ha a főszerkesztőcserére irányuló eljárás miatt megváltozna az MNT-ről eddigi eredményei és munkája alapján kialakult kép. Egy ilyen fontos témát nem lehet sürgősségi eljárásban megvitatni. A Magyar Szóról hónapokkal ezelőtt is szó volt, elfogadtuk a programját, akkor ígéret hangzott el, hogy elkészítik a lap felmérését, majd ezután megtörténhet az esetleges átszervezés. Ehhez képest csak a leváltásról és kinevezésről szóló indítvány érkezett – hallhattuk dr. Káichtól, aki azt is megjegyezte, hogy az MNT-tagokhoz eljuttatott Varjú Márta-életrajz Magyar Szónál történt beiktatási dátuma 2010. január 8., az életrajz alján szereplő dátum pedig 2010. február 4.
Dr. Káich azzal zárta felszólalását, hogy soha nem szavazna tanítványa ellen, amikor ő tanította a szabad gondolkodásra.
Dr. Várady Tibor azt kifogásolta, hogy az ülésen javára pártszínezetű vita hangzott el. Elismerte, hogy a Magyar Szó nem olyan minőséges, mint amilyen lehetne, ugyanakkor egy jó újságírót kívánnak leváltani egy másikkal.
– Az a kérdés, hogy a leváltásnak milyen üzenete lenne. Nekünk sorsunkból adódóan szükségünk van a sajtószabadságra és a sokszínűségre, a Magyar Szó nem lehet polarizált. Úgy kell történnie a leváltásnak, hogy annak ne legyen rossz üzenete – részletezte dr. Várady.
Dr. Korhecz Tamás megállapította, hogy eddig egyetlen napirendi pont sem okozott számára annyi fejtörést, egyetlen napirendi pont sem keltett benne annyi kétkedést, mint a főszerkesztőcserére vonatkozó. Akármennyit is rágódott a témán, a kétségek némelyike továbbra is megmaradt – közölte Korhecz.
– Ez a döntés a sajtószabadság kérdését érinti. A modern polgári demokrácia egyik alapja pedig pontosan a szólás-, illetve a sajtószabadság. A hatalomnak hímes tojásként kell bánnia a sajtószabadsággal. Mindenki azt hiányolja a Magyar Szóból, amit ő maga tart fontosnak. Ennek ellenére történt néhány bizonyítható és súlyos mulasztás, amelyeket a főszerkesztő sem cáfolt. Azért került ez az indítvány sürgősségi eljárásban napirendre, mert nem lett volna egészséges, ha sokáig tart a bizonytalanság és a tényállás is egyértelmű volt – összegezte Korhecz.
Akármennyire is megoszlott az MNT-tagok véleménye, végül 6 nem szavazattal, 5 tartózkodással és 18 igenlő szavazattal megerősítették Pressburger Csaba leváltását. Varjú Márta kinevezését 19-en támogatták, hárman ellenezték, heten tartózkodtak.
KISZORÍTVA AZ UTCÁRA
Lapunk több mint húsz munkatársa néhány szimpatizánssal, akik között ott volt Tolnay Ottó, Kossuth-díjas író is, már délután három órakor felvonultak a Magyar Ház előtt. Úgy gondolták, hogy mivel a tanács ülései hivatalosan nyitottak, ezért figyelemmel kísérhetik a vitát. A Magyar Ház és az MNT biztonsági emberei azonban nem engedték be őket, így a rekkenő hőségben az utcán voltak kénytelenek várakozni. Végül a szomszédos kocsmába húzódtak be, ahol a kedves kocsmárosnak köszönhetően legalább tévén figyelemmel kísérhették az ülést. Valaki egyébként a rendőrséget is kihívta, azok estig ott posztoltak és felügyelték az újságírókat.
Az újságíróinkkal való bánásmódot, vagyis azok kitiltását az épületből, egyedül Borsos Csilla MNT-tag nehezményezte, dr. Káich pedig azzal nem értett egyet, hogy kihívták a rendőrséget.
Az ülés kezdetén Ljiljana Smajlović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének elnöke és az EBESZ képviselői is megjelentek a Magyar Ház előtt, és támogatásukról biztosították Pressburger Csabát, illetve elítélően nyilatkoztak az MNT eljárása kapcsán.
A biztonságiak végül akkor engedték be munkatársainkat, amikor a Pannon TV már nem közvetítette az ülést. Így a kollégák csak a szavazást kísérhették helyben figyelemmel.
Az ülés befejeztével a csalódott újságírók gyertyát gyújtottak annak a fának a tövében, amelyre előzőleg kiragasztották a tizenkét pontot, majd sorfalat képeztek a Magyar Ház kapuja előtt és tapssal fogadták a hazafelé tartó MNT-tagokat, akik arckifejezésükből ítélve megértették a célzást és nem gondolták úgy, hogy a taps dicsérő jelleggel csattant fel.
Az újságírók közül egyesek sírva fakadtak, mert nem tudják, mi vár a jövőben rájuk és a vajdasági magyar újságírásra, illetve arra, amit ők tartanak újságírásnak.

Ölés és ölelés

Wass Albert mondta egyszer , hogy a magyarnak idegenben a legnagyobb ellensége mindig a magyar . Nos , talán sohasem volt a nnyira aktuális az erdélyi író gondolata , mint most , és itt , a déli végeken , a Szabadka Topolya Zenta Újvidék szabálytalan négyszögben .

Végül is, ha jobban belegondolunk , nem sokkal jobb a helyzet Felvidéken , Erdélyben és mindazokon a helyeken sem , ahol magyarul alkotunk és magyarként igyekszünk leélni életünket , amiben nem feltétlenül a szerbek , a románok és a szlovákok stb . igyekeznek megakadályozni minket, hanem a saját nemzettársaink . Sohasem felejtem el а zt , amikor húsz év után először Horvátországba látogattam , s az egyik baranyai faluban megrendezett ünnepségen az egyik magyar „ érdekvédelmi szervezet ” képviselőjét faggattam volna arról , hogy a horvát honvédő háború után miképpen is élnek itt a magyarok . Beszélgetőtársam azonban leintett, s halkan odasúgta , hogy most nem beszélhet erről, „ mivel ellenséges övezetben vagyunk ”. Óvatosan körülnéztem, s már készültem arra , hogy hasra bukok az ellenséges orvlövész golyója elől , igaz, 2007-et írtunk , de ki tudja ? A II . v ilágháború után is visszamaradt néhány japán , aki még tíz éven keresztül vívta a saját kis háborúját . Erre beszélgetőtársam megnyugtatott , hogy a rivális magyar érdekvédelmi szervezet területén tartózkodunk , ahol a fáknak is füle van . Személy szerint azonnal fellélegeztem , mivel azonnal itthon , a vajdasági rónaságon éreztem magamat . S okkal frappánsabb viszont az a sztori , amit az egyik kedves öreg kollégám mesélt a minap , miszerint felvidéki barátnőjének a férje azért nem kapta meg azt az előre beígért állást az egyik falu közigazgatásában , mivel amikor házasodott , a lagziba nem hívta meg a faluvezetőségben dolgozó ismerősét , az ellenzékből viszont néhányan ott mulattak a lakodalomban . Egyszóval ezek is mi vagyunk , magyarok . Semmivel sem különbek azoknál a népeknél , akikre nemegyszer előszeretettel ujjal mutogatunk, s ócsároljuk őket . De ha már idézettel kezdtem , akkor hadd fejezzem be Márai Sándor szavaival , aki egyszer megjegyezte , hogy mennyire is különös az , hogy a magyar nyelvben összecseng és egymásból következik ez a két szó : ölés és ölelés ...

2011. június 19., vasárnap

Meleg lesz a nyarunk?

A hírre emeltem fel a fejem:

"Június 4-e legyen a vajdasági magyarság nemzeti emléknapja" - Az idei évben először kerülhetett sor arra, hogy a magyarság megünnepelje a nemzeti összetartozás napját, hogy a trianoni békediktátum szomorú emléke helyébe a nemzet összetartozásának, az európai értékrend mentén megfogalmazódó kulturális nemzetnek, az egyetemes magyarságnak az ünnepe kerüljön.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és a Magyar Nemzeti Tanácsban meghatározó többséget képező Magyar Összefogás részéről Német László nagybecskereki megyéspüspök több kérdést érintő találkozóján az az álláspont alakult ki, hogy a vajdasági magyar közösség számára – amely közösség a legnehezebb időkben is büszkén vállalta a nemzethez tartozást – június 4-e, a nemzeti összetartozás napja kiemelten fontos ünnep, mégpedig azért, mert értékrendje a nemzeti méltóságon és a más nemzetek iránti tiszteleten alapul, az együttélés és az együttműködés európai hagyományát kívánja építeni.
Ennek szellemében Német László nagybecskereki megyéspüspök a Magyar Összefogás nevében kezdeményezi, hogy a Magyar Nemzeti Tanács hozzon határozatot arról, hogy június 4-e, a nemzeti összetartozás napja legyen a vajdasági magyarság nemzeti emléknapja” – áll a VMSZ sajtószolgálata által kiadott közleményben. (Magyar Szó - 2011.06.18.)



Krisztusban testvérek!

A püspök úr "kényszer" terhe mellett fel kell vállalja önazonosságunkat, avagy  elvész a felvállalt misszió terhe alatt. Az "új söprű" csodákra képes, ámbátor a kövek "sikámja" koptatja azt méretre és megfelelőre! Először élces kommentárral léptem, viszont vártam bizakodva, hogy püspök urunk igen rövid időn belül "móresre" fogja tanítani a történelem órákról és magánszorgalomról kimaradt "új hitű" nebulókat, no nem véletlen e kimaradás Marxot olvastak időközben serényen!  

Igen idő kellett, hogy megismerje a hatalom tartókat és rá kellett, hogy jöjjön a "bort iszom és vizet prédikálok" gyakorlati mutatványaira és azon belül, ha a bűvész csendben marad dugába dől a mutatvány virtuozitás mediális teljesítményeire.

Mestermű a váltás és  bravúros a fennkonferálás, de Krisztus egyházának mércéjén belül vakmerő vállalkozás még Krisztus által el nem ismert hierarchikus rangon belül is, ám lőn!
A kérdés: A nyáj maradt pásztor nélkül, avagy a pásztor fogadta immáron el a rangját és czímét?
Én úgy érzem, hogy a nyáj pásztor nélkül bolyong és lassan veszíti hitét...

Örök kérdés marad számomra, mit keres egy katolikus püspök a "Magyar Összefogás" nevezetű politikai platformon belül, hiszen Bánságban is vannak Szerb, Horvát, Szlovák, Bolgár, Zsidó, Német... testvéreink?

Amikor Mel Gibson által felvázolt Passiónál meg-meg állok a rómaiak kegyetlen korbácsolásánál az jut eszembe, hogy a jelenet megrázó, viszont Krisztus hitt a népében, bármily kegyetlen is volt az, nekünk is azt kell tennünk?
Nekünk is hinnünk kell a gyalázatosok hatalmában és hatalmi kényszereiben? -Mert nem tudják mit tesznek? 

NEM! 

Megismeritek az igazságot és az igazság szabaddá tesz titeket. (János 8:32)  

Köszönjük püspök urunk az igazságot, e igazság fog bennünket szabaddá tenni, nekünk nem kell ezüst nekünk nem kell arany, nekünk a hitünk megerősítése a fontos Krisztusban a Zsidók királyában!

Ámen!

Margit Zoltán

2011. június 15., szerda

Teljes holdfogyatkozás 2011. június 15 -én


2011. június 15-én, szerdán az esti óráktól kezdődően teljes holdfogyatkozás zajlik, mely éjfél után egy órával ér véget. A fogyatkozás majdnem teljes egészében látható tőlünk - utoljára 2008.02.21-én volt ilyenben részünk. A kelő Hold korongján már egy kis harapás látható, de a fő látványosságról még nem maradtunk le! A világ más tájait tekintve, a fogyatkozás teljes egészében látható Afrika nagy részéről, az Indiai-óceánról, a Közel-Keletről, Ázsia középső vidékeiről és az Antarktiszról. A fogyatkozás részben látható Nyugat-Európából, Dél-Amerika keleti feléből, Ázsia keleti részéről és Ausztráliából.
Az év első holdfogyatkozása megfigyelési szempontból ideális időpontban zajlik, ami kedvez a bemutatásoknak. A fogyatkozás látványos része már a holdkeltével elkezdődik, egy óra múlva pedig égi kísérőnket már el is nyelte a Föld árnyéka, onnan csak 11 óra után kezd kibújni. Az égi színjáték éjfél után ér véget - ezt már biztosan kevesebben várják meg - noha a technikai lezárásra hajnali egy után kerül sor. Maga a totalitás 100 percen át tart - 2000 júliusa óta nem volt ilyen hosszú teljes fázist adó holdfogyatkozás.
Milyen látványra számíthatunk? A holdfogyatkozás a Kígyótartó csillagkép déli részén zajlik, a felszálló csomópont közelében. A Hold mélyen a nyári Tejút legpompásabb területeiben halad, és kb. 7°-kal van nyugatra a híres Lagúna-ködtől (M8). Az Antares 15° távol látszik nyugati irányban, míg a Skorpió fullánkja 14°-ra délre. Az Arcturus ragyogó narancs fénye 55°-ra északnyugatra, míg az Altair 46°-ra északkeletre látszik. Mindazonáltal a Tejút szépségei, illetve a ragyogó nyári csillagképek csillagai is csak a teljesség egy órányi időtartama alatt lesznek láthatóak, egyébként a Hold fénye elnyomja őket. Égi kísérőnk 3,77 nappal van túl a földközelségén, ezért az átlagosnál nagyobbnak látszik, látszó átmérője 31' 53". A fogyatkozás centrális lesz, azaz a holdkorong keresztezi a földárnyék tengelyét is. A teljesség hossza sejtetni engedi, hogy a Hold középpontja is közel lesz eme tengelyhez - és valóban, a holdkorong közepe 5,3' távolságra van a földárnyék középpontja felett. A holdkorong északi pereme 22,3 ívperccel délre lesz az umbra szélétől, míg a déli része 32,9 ívpercre lesz az árnyék déli szélétől. Ennek köszönhetően a Hold különböző területein különböző mértékű elsötétedést és elszíneződést figyelhetünk meg. A megfigyelőket kérjük, hogy a Danjon-skála segítségével becsüljék meg, milyen sötét volt a fogyatkozás, a holdkorong különböző részeire külön becslést is végezve.
A fogyatkozás nagysága 1,6998 magnitúdó, a félárnyékosé 2,6868. Az umbra átmérője 1,4512°, míg a penumbráé 2,5008°. A félárnyék gyűrűje 31,49' vastag, így a 31,89' látszó átmérőjű holdkorong teljes terjedelmében nem fér el benne. Ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán penumbrális fázisa - mellesleg ez a gyakoribb eset.

A fogyatkozás technikailag 15-én, szerdán 19 óra 25 perckor veszi kezdetét. Ekkor a Hold keleti pereme érinti a Föld félárnyékát. Ez nem lesz látható, mert mérhetetlenül kicsiny fényességváltozást jelent. A félárnyék jelenlétére előszörfél órával a részleges fázis kezdete előtt láthatnak majd utalást a szerencsés helyszínen észlelők (a Bulgáriában vagy Törökországban nyaralók például), amikor egy lágy szürkés-barnás homály kezd a Hold keleti részére telepedni. Az idő múltával az erősödő félárnyék jelzi, hogy közeleg a fő attrakció, és 20 óra 23 perckor láthatóvá válik a Föld árnyéka, ahogy megérinti a Hold délkeleti peremét. No persze a magyarországi észlelőknek 10-30 percet kell még várniuk a holdkeltére - de a csorbult Hold kelte kitűnő alkalom szép természetfotók készítéséhez! Az árnyék lassan elnyeli égi kísérőnket, majd 1 órával a megjelenése után teljesen be is kebelezi azt. Erre 21 óra 23 perckor kerül sor, és kezdetét veszi a Hold lassú színváltozása; legsötétebbnek 22 óra 12 perckor látszik majd, amikor legmélyebben tartózkodik az umbrában. 100 perc alatt a Hold átvág a Föld árnyékán, hogy 23 óra 02 perckor újra előbukkanjon a megvilágított holdfelszín, jelezvén a jelenség közelgő végét. Ismét egy óra áll rendelkezésre, hogy az árnyék levonulását figyelhessük, a végleges elvonulásra 16-án 0 óra 02 perckor kerül sor. Még egy húsz-harminc percig a félárnyék halvány lenyomata fátyolosítja a holdkorong nyugati részét, noha a valóságban csak 1 óra 01 perckor hagyja el azt teljesen - általunk nem észlelhető módon.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben 

Penumbrális fogyatkozás kezdete:

17:24:34 UT
Részleges fogyatkozás kezdete:

18:22:56 UT
Teljes fogyatkozás kezdete:

19:22:30 UT
A fogyatkozás közepe:

20:12:37 UT
Teljes fogyatkozás vége:

21:02:42 UT
Részleges fogyatkozás vége:

22:02:15 UT
Penumbrális fogyatkozás vége:

23:00:45 UT

2011. június 11., szombat

A Szentélek kiáradásának emléke

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

A Szentlélek kiáradásának emléke - Juan Simón Gutiérrez képe

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.
És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
Apostolok cselekedetei 2. fejezet


A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben atermékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló. 

Májusfa 

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király 

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés 

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát,jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba avillám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királynéjárás
 
Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Pünkösdölés 

Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
 
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

Csíksomlyói búcsú 

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyóson található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15 századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.


Áldott pünkösdi ünnepeket kívánok!

Margit Zoltán

Népszerű bejegyzések