A Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Hajnal Jenő arra „kérte” a Tanyaszínházat, mondja le idei turnéjának további állomásait, mert szerinte az idei előadás, a Lénárd Róbert által rendezett Kazimír és Karolina freak show „elfogadhatatlan”.
A Vajdasági Magyar Szövetség és a párt utasításait vakon követő Magyar Nemzeti Tanács huzamos ideje olyan anyagi forrásokat elosztó és ideológiai kormányzó tevékenységet folytat, amely voltaképpen egyenlő a vajdasági intézmények (iskolák, színházak, médiaházak, kiadók, egyetemi karok, alkotóházak, művelődési központok) dirigálásával és kisajátításával.
Autonómia nélkül nem lehet kultúrát teremteni, tudományos munkásságot vagy művészeti tevékenységet folytatni.
Mi, alulírottak erélyesen tiltakozunk az ellen az önelégült hatalmi viszonyulás ellen, amely a támogatásban részesített Tanyaszínháztól elvárja, hogy az kiszolgálja a „gazda” érdekeit.
Követeljük, hogy az MNT mielőbb tűzze napirendre Hajnal Jenő diktátumát és határolódjon el tőle. Továbbá mondja ki, hogy a színházi emberek és a színikritikusok továbbra is szabad légkörben végezhetik alkotómunkájukat, a közönség pedig ezentúl is zavartalanul látogathatja színházainkat.
Ma 14:30-kor személyesen is átadjuk a Magyar Nemzeti Tanács székházában (Fasizmus áldozatainak tere 9., Szabadka) a Tanyaszínház ügyében indított petíciónkat a mintegy 1300 aláírással. Arra kérünk mindenkit, aki csak teheti és akinek fontos ez az ügy, hogy jöjjön ma, azaz hétfőn délután kettő és fél három között az MNT épülete elé, ahol Szögi Csaba, a petíció egyik kezdeményezője átadja a kinyomtatott aláírási íveket.
Kasimir és Karoline: Mindenki sikít a hullámvasúton, zeng a sördal, szól a sramli és a valcer – a müncheni Oktoberfesten. Mindenki szállni, mulatni, felejteni akar. Az 1929-es gazdasági világválság milliók egzisztenciáját sodorta veszélybe, ki tudja, mit hoz a holnap. Kasimir éppen elvesztette a munkáját, Karoline pedig mintha túlságosan is sokfele nézelődne a vásárban. Ahogy az este éjszakába vált, a szerelmesek elveszítik egymást, a piti bűnözők, élveteg milliomosok és széplelkű torzszülöttek részeg forgatagában...Ödön von Horváth sírnivalóan gyönyörű népszínműve aktuálisabb, mint valaha. (több színház színre tűzte: Centrál, Örkény, Szigligeti...Tanyaszínház.)
SAJT-ó-közlemény:
A nagy múltú és nagy hírű Tanyaszínház, amely a vajdasági magyarság egyik legnagyobb kulturális értéke, több mint négy évtizede járja tájainkat, hogy anyanyelven hirdesse minden korosztálynak a színházművészet szépségét, gondolatiságát és a megszülető pillanat igazságát. Sajnos az elmúlt években többször is tapasztaltuk, hogy repertoárjára olyan darabok is kerültek, amelyek a fölszabadult öröm és kacagás, az okos gondolkodás és a népmesei bölcsesség helyett az öncélú közönségességet, a parttalan ízléstelenséget, a közönség alpári provokálását és a színpadi megszólalás vállalhatatlanságát jelenítették meg. A legutóbbi előadás Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja épp ezt a gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt nem tudja elvinni közösségeinkbe, városainkba és falvainkba, hiszen a társulat előadása a Tanyaszínház fényes múltját, örökségét és mindazt kérdőjelezi meg, ami oly fontos, értékes számunkra. A Magyar Nemzeti Tanács, amely nemzeti jelentőségűvé minősítette a Tanyaszínházat, és ennek az előadásnak a tájolását a szórványban külön is támogatta, elfogadhatatlannak tartja, hogy a társulat idei körútja folytatódjon, s arra kérte a szervezőket, hogy mondják le a többi helyszínen való vendégszereplést. Annak reményében, hogy közös erővel újragondolhatjuk az egyik legegyénibb és legsajátosabb, minden korosztálynak üzenni akaró színházunk működését és repertoárját, ebben a pillanatban legszerencsésebb megoldásnak a Tanyaszínház idei körútjának lemondását tartjuk.
Szabadka, 2021. július 27.
A Magyar NemzetiTanácselnöke
Az echósszekérnek bekellett volna gördülnie: Július 23. Csantavér, Július 24. Kavilló, Július 25. Szenttamás, Július 26. Bácsfeketehegy, Július 27. Kishegyes, Július 28. Bácsgyulafalva, Július 29. Szilágyi, Július 31. Topolya, Augusztus 1. Kelebia, Augusztus 2. Hajdújárás, Augusztus 3. Magyarmajdány, Augusztus 4. Feketetó, Augusztus 5. Kispiac, Augusztus 6. Zenta, Augusztus 7. Tornyos, Augusztus 8. Mohol, Augusztus 9. Óbecse, Augusztus 10. Muzslya, Augusztus 11. Torontáltorda, Augusztus 12. Orom.
Ugyebár valamelyik elvtársnak leesett, hogy úgy-esett, hogy saját önnön maga karaktere köszönt vissza durr a nullás lisztbe. Hívd a bázist, Bástya elvtárs vissza kéne vonni, ezt a cirkusz, amely tanyára sem való, nem az értelmiségi városi párt-magyar orra elé...
A közmédiában dübörgő jólét árnyéka a keserűség, amely a déli végek magyarságát emészti, no nem fér bele a népszínjáték - szociális dráma, érthető, mert szép milliók csilingeltek el a kasszán, de nem látszik az eredmény, főként, hogy a háborúk nem tépázták meg a vajdasági magyarságot annyira, mint a demokratikus jólét és történelmi haverság kora.
"Reménytelen helyzetben reménytelen emberek vergődnek a gazdasági világválság (Covid-19) szorításában, s míg isznak, hogy felejtsenek, zuhan a történelem valami borzalom felé. 1931-et írunk, de az is lehet, hogy 2021-et" *
A MöNöTö elnöke felfedezte a romlás katalizálását a darabban, igaz után-gyújtva, előtte köllött vóna konzultáni a mögmondókkal mielőtt rábólintottak a darabra és a Tanyaszínház támogatására, így marad a botrány, meg a szégyen, de ismerve a sokarcú istenek orczátlanságát, ez is lepergett....
Valójában, e "fecni" tükrözi valóságunkat, mit is képvisel a "vajdasági" egypártrendszer. Szolgalelkűségtől, talán a lelki-szegénység a rosszabb. Feladni mindent, behódolni, önmagát megalázni, értékeinket taposni, látszat autonómiáról regélni, hazudni, folyamatosan szemrebbenés nélkül! A másképpen gondolkodókat, rögtön lejáratni, kirekeszteni, keresztre feszíteni, ha túléli elüldözni, utána lealantasozni, ha külföldön munkát mer vállalni, magyar gyermekei elé kenyeret merészel tenni. Az értéket immáron, ez jelenti!
Az egypártrendszeri bohózat, választási cirkusza elé nézünk, Vajdaságban Nemzeti Tanácsokat választanak november 4-én, így a Magyar Nemzeti Tanácsot is. Tudjuk, mi zajlik, és tudjuk mi fog történni.
Amiért e témához nyúltam, az a fenti ÉRTESÍTÉS-hez kapcsolódó észrevételem, felháborodásom, elhunyt hozzátartozónk, kapta e értesítést, hogy az Úr és egyháza által is támogatott listára menjen szavazni. Szerbiában már bevett szokás, hogy a választások kétes kimenetelét megelőzvén, a holtak birodalmától várják el a segítséget. Figyelő szemeinket a temetőbe kihelyezett urnákra kell szegezni, hogy a választások tisztasága meg kérdőjelezhető ne legyen. A holtak csendje az egyértelmű listára leadott voksokat jelenti? A helyi politikába avatkozó lelki adminisztrátorok, majd értelmezik, kiértékelik és meg "MAGYARázzák" az égi seregek hogyan tolmácsolják a holtak birodalmának üzenetét!?
Mi egyszerű "kereten" kívüliek, még értesítést sem kaptunk, célozva ránk, hogy nem követjük a a holtak birodalmának példáját? Netalán, már előre jelezték a lelki adminisztrátorok, hogy bojkottáljuk e nemes demokratikus küzdelmet, vagy megcsúszik a kezünk és a kettes jelölteket karikázzuk be, ill. lehet, hogy már leszavaztunk?!
E "fecni" önmagáért beszél, ez a vajdasági szegénységi bizonyítvány, még a magyar ember, becsületes magyar nevét sem írják ki, a holtakon átgázolnak, kegyeletükben sértik őket, nem ragoznám, mert felesleges a kép minősít mindent! Hülyeségre nincs orvosság, de Magyar-ázat sem, no elMeNT a józan ész, talán mindörökre...
A nemzeti tanácsoktól szóló törvény csak olyan módosítása fogadható el, amelyik a szerbiai nemzeti kisebbségek számra biztosítja azokat a jogokat, amelyeket Szerbia a koszóvói szerbek számára követel.
Előzmények
Szerbia Európai Uniós (EU) csatlakozásának egyik feltétele a stabil demokratikus intézményrendszer létezése, az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése, valamint védelme.
Az Európai Parlament (EP) a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentéshez fűződő, 2015. március 11-i állásfoglalásában Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel (alapvető jogokkal) kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítésére” (2014/2949(RSP), 30. pont).[1]
A munkacsoport, amely a nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozását kapta feladatul, 2015. április 7-én tartotta meg első ülését Belgrádban. A munkában a Vajdasági Magyar Szövetség/VMSZ) képviseletében) részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, a munkacsoport tagja,[2] és Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár is.
A szerb kormány – az EP 2015. március 11-i állásfoglalásával[3] összhangban – 2016. március 3-án külön cselekvési tervet fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére,[4] ami szerves része lett a 2016. április 27-én elfogadott, a 23. fejezettel kapcsolatos akciótervnek.[5]
Cselekvési Terv
A Cselekvési Terv (a 9. fejezet 4. pontjában) – figyelembe véve az Alkotmánybíróság IUz-882/2010. számú 2014. évi januári határozatát is,[6] a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló új törvény vagy pedig a jelenlegi törvény módosításának és kiegészítésének elfogadását látta elő, „annak biztosítására, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai teljes mértékben hozzájáruljanak az integrált társadalom létrehozásához”. Ezt a megfogalmazást a Cselekvési Terv még meg is ismétli.
Azért fontos ezt kiemelni, mivel a Cselekvési Terv már meghatározta a nemzeti tanácsok feladatát, ez pedig, hogy „teljes mértékben hozzájáruljanak az integrált társadalom létrehozásához”. Nem azt mondja, tehát, a Cselekvési Terv, hogy a nemzeti tanácsok feladata a nemzeti kisebbségek önkormányzatiságának/autonómiájának a megvalósítása, identitásának megőrzése és fejlesztése, jogainak érvényesítése. Ennek aztán számos, a nemzeti tanácsok jogi helyzetével kapcsolatos negatív következménye lett, illetve van.
A szerb kormánynak – ha figyelembe vesszük, hogy a munkacsoport az első ülését 2015. április 7-én tartotta meg – 32 hónapra volt, tehát, szüksége, hogy elkészítse A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításának munkajellegű anyagát, miközben a törvényt még – a cselekvési tervben előlátott menetrend szerint – 2017. I. negyedévében el kellet volna fogadni.
Az lehetne mondani, hogy nem kapkodták el. Talán még november 27-én se hozták volna nyilvánosságra a módosítási javaslatokat, ha az EU nem sürgette volna meg.
„Nyilvános konzultatív vita”
A „nyilvános konzultatív vitával” kapcsolatban – ahogyan a szervezők nevezik a december 15-ére tervezet szabadkai „megbeszélést” – el kell mondani, hogy az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium mindössze öt ilyen összejövetelt tervezett. Ezekből is csak egyet Vajdaságban, amit november 29-én tartottak meg Újvidéken. A közvélemény erről is csak utólag értesült, és amelyen – ismereteim szerint – csupa meghívott állami hivatalnok vett részt. Köztük talán egy-két magyar állami tisztségviselői is volt. Információim szerint, még az MNT képviselői sem voltak jelen.
Ezt a december 15-eit szabadkai „megbeszélést” utólag iktatták a kalendáriumba, vélhetően az (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziójának követelésére, vagy részvétele miatt. Nagyon visszatetsző lett volna, ugyanis ha a törvényt a nemzeti kisebbségek részvétele nélkül, úgymond suba alatt fogadják el. Ehhez kell a szabadkai „megbeszélés”. Hogy ez is mennyire nyilvános, vagyis hogy kiket hívtak meg, ki vehet részt rajta, arról nincsenek információim.
Nagyon úgy néz, ki, hogy a dokumentumról szóló vitát a december 18-án Belgrádban tervezett összejövetelen véglegesítik is.
A sajtó szerepe
A „nyilvános konzultatív vitával” kapcsolatban kétféle észrevételem is van. Az egyik az, hogy a magyar sajtóban erről a fontos dokumentumról eddig egy szót nem olvastam. Ezen nem kell csodálkozni, mert a VMSZ befolyása alatt lévő magyar elsősorban nyomtatott sajtó más, a közösséggel kapcsolatos fontos eseményekről sem tájékoztat. Tipikus példája ennek a tordai iskolában tartott háromhetes kényszerszünettel kapcsolatos tájékoztatás, amikor az újságírókat szinte noszogatni kellett, hogy hozzák már nyilvánosságra, mi történik. (Most sem a felelősség kérdését vetik fel, hanem úgy írnak, mintha ez a szünet még használt is volna a diákoknak!)
Normális körülmények között a Magyar Szónak mellékletként meg kellett volna jelentetni ezt a munkadokumentumot és annak az indoklását. Elvégre egy olyan okiratról van szó, amely hosszú távon meghatározhatja közösségünk jövőjét.
A másik észrevételem, hogy az újvidéki és a szabadkai „nyilvános konzultatív vitát” az állami szervek szervezik.
Oda jutottunk, hogy most már nincsen egyetlen magyar intézményünk, egyetlen civil szervezetünk sem, amelyik képes lenne mozgósítani, tanácskozásra hívni a magyar értelmiségieket, a szakembereket és azokat, akik érdeklődnek a kisebbségi jogok érvényesítése iránt, hogy megvitassák ezt a dokumentumot és közös álláspontokat fogalmaznának meg. Ez is arra utal, hogy milyen szomorú helyzetbe is kerültünk az utóbbi évek során.
Na és, természetesen, felvetődik a kérdés, hogy az MNT miért nem tárgyalt erről a dokumentumról? Vagy nem róla is szól? A VMSZ sem hallatta hangját a témában! Vagy a hatalmi koalíció részeseként támogatja a javaslatokat?
„Munkadokumentum”
Maga a dokumentum, amelyik a jelenlegi nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási munkajellegű javaslatait tartalmazza, 35 oldalból illetve 123 szakaszból áll. Ehhez tartozik még egy 11 oldalas indoklás. Csak szerb nyelven és cirill betűvel találhatók meg az illetéke minisztérium honlapján.[7] Ez már eleve szűkíti azoknak a körét, akik mérvadóan részt tudnának venni a „nyilvános konzultatív vitában”.
A dokumentum sajnos rossz. Nem a nemzeti kisebbségek önkormányzatának, ennek a szerzett jognak a továbbfejlesztését, hanem annak a leépítését szolgálja.
Mint minden törvény, úgy ennek is az első néhány szakasza a legfontosabb, amelyek meghatározzák, hogy miről is szól, vagyis definiálja a tartalmát.
A konkrét esetben már vitás az első szakasz is, mivel változik az, hogy mire is vonatkozik, mit is szabályoz a törvény.
A nemzeti tanácsokról szóló hatályos törvény[8] a nemzeti tanácsok „hatáskörét” szabályozta a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén stb.
Az új megfogalmazás szerint a törvény a nemzeti tanácsok „jogállását és jogosítványait” rendezné.
Az új, 1A szakasz szerint „a nemzeti tanács a nemzeti kisebbségek önkormányzati joga megvalósításának intézményes formája, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, amelyre a törvény által bizonyos közmeghatalmazásokat ruháznak, hogy részt vegyen vagy önállóan döntsön bizonyos kérdésekről ezeken a területeken”. Ebből látszik, hogy ez közel sem jelent még csak nemzeti kisebbségi kulturális autonómiát sem. Sőt az eddig nemzeti tanácsi hatáskör további szűkítését vetíti előre.
Ezt igazolja a 2-es szakasz is, amely törli a nemzeti tanácsok jogát, hogy intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapítsanak.
Ezek a megfogalmazások semmilyen önkormányzatot, autonómiát nem biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára, a nemzeti tanácsokat pedig a központosított hatalmi szervek gyámsága alá rendelik.
Erre utal, például, a 25. szakasz 4. bekezdése is, miszerint „a nemzeti tanács az ülése utáni 15 napos határidőn belül a nemzeti tanács (a felelős személy súlyos pénzbírságolásának kilátásba helyezése mellett – B. A.) köteles elküldeni a jegyzőkönyvet és minden határozatot az illetékes minisztériumnak”, sőt a tartományi szerveknek is.
Kirívónak is lehetne nevezni az ugyancsak új 2/a szakaszt, miszerint „a nemzeti tanács elnevezése szerb nyelvű és cirill betűs kell, hogy legyen”. De mi is várhatunk egy minisztériumtól, amelyiknek a vezetője a miloševići párt tagja?
Összefoglalás
Teljesen egyetértek és támogatom a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) álláspontját,[9] miszerint „Szerbia csökkenti a nemzeti tanácsok jogkörét”, és a Magyar Mozgalom közleményébe foglaltakat,[10] hogy a törvény módosításának munkaváltozata „megalázó és elfogadhatatlan”. Ezért teljes egészében el kell utasítani.
A nemzeti tanácsoktól szóló törvény csak olyan módosítása fogadható el, amelyik a szerbiai nemzeti kisebbségek számra biztosítja azokat a jogokat, amelyeket Szerbia a koszovói szerbek számára követel.
Erről természetesen értesíteni kellene az EBESZ és az Európai Unió belgrádi irodáját, valamint az Európai Parlament (EP) magyar képviselőit és, természetesen, a magyar kormányt.
BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2017. 12. 14.
[1]http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2015-0065+0+DOC+XML+V0//HU, vagy http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-2015-0213
[2] Megtartotta első ülését a kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős munkacsoport (videó).http://pannonrtv.com/web/?p=197303, 2015. április 7.
A munkacsoportot az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium 2014. március 23-i végzésével nevezték ki. A csoport összesen kilenc alkalommal ülésezett, legutóbb 2015. december 28-án. Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács kétéves munkájáról (2014–2016), Szabadka, 2016 decembere 90 (az MNT 2016. december 29-i, 22. ülésének anyaga) 77.
[3] Lásd az 1-es alatti jegyzetben.
[4] Usvojen Akcioni plan za ostvarivanje prava nacionalnih manjina [Elfogadták a nemzeti kisebbségi cselekvési tervet]
http://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/press/vesti/usvojen-akcioni-plan-za-ostvarivanje-prava-nacionalnih-manjina
[5] Akcioni plan za poglavlje 23. 3.8. Položaj nacionalnih manjina [A 23. fejezettel kapcsolatos akcióterv. 3.8. A nemzeti kisebbségek helyzete] 303–354.http://www.mpravde.gov.rs/tekst/12647/akcioni-plan-za-pregovaranje-poglavlja-23-usvojen-na-sednici-vlade-srbije-27-aprila-2016.php
[6] Az SZK Hivatalos Közlönye, 20/14. szám.
[7] http://www.mduls.gov.rs/aktivnosti-saopstenja.php#a940 és http://mduls.gov.rs/dokumenta-zakoni-javne-rasprave.php
[8] A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014- AB, 55/2014. sz.
[9] https://yourlisten.com/VMDKhangja és http://www.vmdk.org.rs/, 2017. december 6.
[10] Megalázó és elfogadhatatlan. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/megalazo-es-elfogadhatatlan, 2017. december 8.
Személyes okokra hivatkozva – két évvel mandátumának lejárta előtt – 2016. szeptember 11-én lemondott Szedlár Erika, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola igazgatónője. Az iskolaszék úgy határozott, hogy ideiglenes jelleggel az addigi igazgatóhelyettest, István Ervint állítja a tanintézmény élére. Mivel az ő 6 hónapra szóló megbízatása március 11-én lejár, kiírták a pályázatot az állás betöltésére. A felhívásra 5-en jelentkeztek: 1 személy hiányos dokumentációt adott át, így 4-en maradtak – mindannyian helybeliek és mindannyian az iskola tanárai.
A januárban megtartott tantestületi ülésen a 86 szavazati joggal rendelkező alkalmazott közül 83-an jelentek meg, és a következőképpen szavaztak: István Ervinre 49-en, Kecsenovics Szabó Dórára 25-en, Andrić Oliverára 7-en, Kovács Gabriellára pedig egy dolgozó, és volt egy érvénytelen szavazat is. Ezt megelőzően a szülők tanácsa is összeült, és olyan határozatot hozott, hogy azt a jelöltet támogatja, akit majd a tantestület javasol, hiszen a kollektíva tudja legjobban, hogy ki az, aki szakmai szempontból a legmegfelelőbb. Minderről tájékoztatták a Magyar Nemzeti Tanácsot és várták, hogy az is véleményt nyilvánítson az ügyben.
Meg is érkezett az MNT-ből az értesítés, amelyben az áll, hogy egyetértenek az iskolában született döntéssel és támogatják István Ervin kinevezését. A háromszoros (tantestület, szülők tanácsa, MNT) megerősítéssel a tarsolyukban már csak annyi volt hátra, hogy összehívják az iskolaszék tagjait, hogy a végén szentesítsék a nagy többség akaratát.
– Csakhogy épp ekkor kezdődtek a bonyodalmak – mondja Zabos Árpád, az iskolaszék elnöke a felvételen). – Ugyanis az iskolaszék tagjai közül egyesek arról számoltak be, hogy az MNT részéről telefonos megkeresések történtek: arra akarták rábeszélni őket, hogy változtassák meg a véleményüket és István Ervin helyett a másik pályázót, Kecsenovics Szabó Dórát támogassák. Volt, akinek munkahelyet ajánlottak; volt, akit azzal fenyegettek, hogy elveszítheti az állását; de az is szóba került, hogy az a szakcsoport, amelynek az illető a vezetője, a jövőben ne számítson semmiféle anyagi támogatásra, mert sosem fog nyerni a pályázatokon.
A 9 tagú iskolaszéket 3 tantestületi tag, 3 személy a szülők tanácsából és 3 olyan külső ember alkotja, aki az MNT jóváhagyásával került be. A február 27-én megtartott összejövetelünkön nyilvános szavazást rendeltem el, és meglepetten állapítottam meg, hogy 5-en nem támogatták István Ervin megválasztását, vagyis 5:4 arányban alulmaradtunk. Nem szavazott Ervinre az MNT által javasolt 3 személy, az iskolánk egyik dolgozója és a szülők tanácsának egy tagja. Megjegyzem, hogy az ülés előtt a 3 kívülálló személy arra próbált rávenni, hogy a szabályzatunkkal ellentétben, legyen titkos a szavazás. Már akkor gyanús volt nekem, hogy valamire készülnek. A magyarázkodásaikból az derült ki, hogy nincsenek ők István Ervin ellen, csak éppen a másik személyt szeretnék az igazgatói székben látni. Ezek után nem szakítottam meg az ülést – pedig azt kellett volna tennem, hiszen az iskolaszék egyes tagjaira nyomást gyakoroltak –, ehelyett feltettem a kérdést, hogy ki támogatja Kecsenovics Szabó Dórát. Ők 5-en jelentkeztek, 3-an nemet mondtak, egy személy pedig nem nyilvánított véleményt. Ekkor azt indítványoztam, hogy mielőbb hívjuk össze a szülők tanácsát, és számoljunk be erről az új fordulatról. Ne adjunk alkalmat a találgatásra, és ne a piacon értesüljenek az iskolaszék ülésén történtekről, hanem mi magunk mondjuk el, hogy az iskolaszék hozott egy olyan döntést, amely szembemegy a tantestület akaratával és az MNT jóváhagyásával. Tárjuk eléjük a valóságot: az MNT által javasolt személyek szembefordultak az MNT által jóváhagyott döntéssel, helyette a saját magánvéleményük szerint szavaztak. A másik 2 személy pedig egyszerűen megváltoztatta a korábbi véleményét. Ez most egy kis felháborodást okozott az iskolában, ezért is szeretnénk mielőbb az ügy végére járni.
Március 2-án lesz a folytatás, akkor fog az előállt helyzetről újból tárgyalni a tantestület.
A Magyar Szó, a Magyar Nemzeti Tanács
(jobban mondva a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ) napilapja)
a Hétvége című mellékletben, valamint a Vajdaság Ma internetes
hírportál – amelynél a testület „hirdetési áron”
jelenteti meg a Napról napra az MNT-vel c. heti rovatát – heti
rendszerességgel közlik Korhecz Tamás, az MNT elnöke és
munkatársai többnyire szubjektív írásait. Függetlenül attól,
hogy azok köszönő viszonyban vannak-e a valósággal, vagy sem.
(Jellemző viszont, hogy a Magyar Szó nem közölte például a
négy vajdasági magyar párt és – most már – 11 civil
szervezet június 20-án elfogadott álláspontjait, amelyekkel
követelik a kollektív bűnösség szellemében született minden
határozat semmissé nyilvánítását.)
Az MNT elnöke a legutóbbi – a
június 22-i – írásában1 hangoztatja, hogy „a nemzeti
tanácsok hatásköreinek az esetleges megcsonkítása rendkívül
veszélyes folyamatok gyújtózsinórja lehetne”.
– Az
alkotmánybírósági eljárásnak, amelynek keretében július 2-án
tartanak nyilvános tárgyalást, különös, bizarr hangulatot
kölcsönöz a tény, hogy a törvény megcsonkítását egyrészt a
szerb nemzeti keményvonalas Nova srpska politička misao folyóirat
köré tömörülők, valamint Bozóki Antal kisebbségvédelemmel
foglalkozó újvidéki ügyvéd kezdeményezték. No comment! –
írja Korhecz.
Az Árgus –
Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil
Egyesületnevében 2010. június
1-jén – vagyis még a jelenlegi összetételű nemzeti tanácsi
választások előtt – valóban javasoltam a szóban forgó
törvény 33. szakasza alkotmányossági felülvizsgálatát, mivel
az állami tisztségviselőknek (Korhecz Tamás, Csengeri Attila,
Muškinja-Heinrich Aniko és Bunyik Zoltán) lehetővé tette, hogy
a választásokon listavezetőként, illetve jelöltként
szerepeljenek, ami ellenkezik a nemzeti tanács intézményének
elképzelésével. Ennek a szakasznak a megváltoztatása azonban
nem érintené a testület illetékességét.
Ha Korhecz Tamás olvasta volna a
Sabahudin Tahirović jelentéstevő bíró által aláírt, az
ülésre készült IUz-882/2010 számú, 2013. június 10-i anyagot,
megállapíthatta volna, hogy az Árgus javaslata nem szerepel a
megvitatásra kerülő kérdések között, mivel – a jelentéstevő
bíró értékelése szerint – „nincsenek meg a feltételek a
kezdeményezés megindítására” (hogy miért, arról már nem
írt).
Korhecz idézett fogalmazása olyan
gondolatot kelt(het) az olvasóban, hogy ellene vagyok a nemzeti
tanácsnak, illetve „a törvény megcsonkítását kezdeményezem”,
másrészt pedig, hogy netán valamiféle közöm lehet a többi
kezdeményezőhöz.
Aki csak egy kicsit is kíséri a
közéleti történéseket, az tudja, hogy nem a nemzeti tanáccsal,
mint intézménnyel van gondom, hanem a nemzeti kisebbségek nemzeti
tanácsairól szóló rossz, önmagában is csonka törvénnyel,
amelynek kidolgozásában Korhecz Tamás is részt vett. (A törvény
139 szakasza közül mindössze 28 vonatkozik a nemzeti tanácsra, a
többi pedig a választási eljárással és a testület
pénzelésével, stb. foglalkozik.)
Ma már elismert tény, hogy a nemzeti
kisebbségi tanácsokról szóló törvény nem biztosítja a teljes
körű nemzeti kisebbségi autonómiát.
A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a
törvény több sebből vérzik. Hiányosságai – az MNT
vezetőinek segédletével – különböző visszaélésekre és
önkényeskedésekre is alkalmat adtak, mint például VMSZ
kádereinek erőszakos favorizálása a szakemberekkel szemben és
megkülönböztető jellegű diákpályázat kiírása által, az
elnöki illetékesség ellátása tekintetében, stb.
A többi kezdeményezőtől független
álláspontom szerint a törvényt – még a 2014-ben esedékes
nemzeti tanácsi választások előtt – alaposan felül kell
vizsgálni. Olyan szempontból is, hogy az elnöki tisztség
hivatásos-e vagy nem és, hogy a testület vezetője hány helyen
valósíthat meg fizetést? A hiányosságok kiküszöbölése
érdekében mielőbb közvitát kell kezdeményezni a nemzeti tanács
munkájáról is!
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. június 26.
__________
1 Pénz, tudás
és becsület, Magyar Szó, 2013. június 22., 14. o., és A nemzeti
tanácsok hatásköreinek a megcsonkítása veszélyes folyamatok
gyújtózsinórja lehetne,
http://www.vajma.info/cikk/naprolnapra/123/A-nemzeti-tanacsok-hataskoreinek-a-megcsonkitasa-veszelyes-folyamatok-gyujtozsinorja-lehetne.html, 2013.
június 23. [2:07]
Mono Inc. - Children Of The Dark
-
We're nothing like youA wall in black
We're nothing like you
And you don't get who we are
We're nothing like you
We dare the flow
We're nothing like you
A...
Közönséges gyömbér - Zingiber Officinale Roscoe
-
*Rendszertani besorolása:*
A gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó növény.
*Drog:*
A növény gyöktörzse (Zingiberis rhizoma).
*Hatóanyag:*
...
