Mindennapi sajtónkat ad meg nekünk!

Szabad e sajtó? Sajtószabadság van-e?

Kettő századot visszalépve, fontos volt számunkra a szabad sajtó. A legitim választott faj nem érti a demokráciát, csakis önös érdekek között lavírozva lép egyet, szem nem marad szárazon pediglen egy vasárnap véleménye maradt a farzsebbe!
Igen, lehet takarózni, mert van mivel, legtöbbünknek már nincs mivel, még az egyet és utolsót is elveszitek tőlünk a józan-ész által diktált sajtó szabadságát...
Lesz még ennek böjtje hatalmasságok, lesz! Emlékezem nem is olyan régen Milosevits taposott bennünket ilyen szépen, de fájóbb, hogy a "saját" fajtád teszi mindazt a "demokrácia" jegyében! Az írás szól róla, akit az Úr elakar veszejteni annak elméjét veszi el! Tőlünk a szabad sajtó ment el, avagy veszitek el...Tudományokban "jártasaknak" még annyi sem telik, mint Mátyás számadó juhászának, ahogyan ő meg tudott fejni három kecskét mi is megtesszük, türelem, mert a józan paraszt ész felülkerekedik az úri huncutságon is!
Nagyon sokan átéltük Pressburger Csaba kálváriáját, engem hét éve fejezett le a VMSZ koholt vádakkal, koncepciós eljárással, még az akkori elnöki tanácsadóval az élen és azóta is az utcán élek kettő piciny magyar gyermekkel, megvertetek igaz, de soha nem fogtok megtörni! A módszer ugyebár ugyanaz, az "ítélnökök" ugyanazok más "czímzetes" szereposztásban! Pressburger Csabának ajánlom, nincs mit szégyellnie, emelt fővel kell menni és tenni továbbra is a magyarság érdekében! Istenem bocsáss meg nekik nem tudják mit cselekszenek! Példát statuáltatok ismét, hogy kell a magyar embert megnyomorítani és ezt még büszkén teszitek a  vajdasági magyarság nevében!

Menjünk sorjában:

„A Duna sem mossa le a Magyar Nemzeti Tanácsról”

Mától nem Pressburger Csaba a Magyar Szó főszerkesztője

A Magyar Nemzeti Tanács tegnapi ülésén megerősítette a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének indítványát és leváltotta Pressburger Csaba főszerkesztőt. Lapunk új főszerkesztője mától Varjú Márta. A Magyar Szó újságírói egy maroknyi támogatóval felvonultak a Magyar Ház, az MNT székháza előtt. A kollégák szerettek volna részt venni az egyébként nyílt ülésen, de a biztonsági emberek már csak akkor engedték be őket, amikor a Pannon TV-ben véget ért az ülésről adott élő adás. A helyszínen a rendőrség négy tagja posztolt.
Az ülés nyolc napirendi pontjából hetet valamivel több mint egy óra alatt megtárgyalt a tanács, a lapunk főszerkesztőjének leváltására, illetve az új főszerkesztő kinevezésére vonatkozó indítványról ehhez képest négy órán át tárgyaltak, azaz vitáztak. Még soha nem fordult elő, hogy a Magyar Összefogás listájáról kikerülő MNT-tagok véleménye ennyire megoszlott volna valamelyik napirendi ponttal kapcsolatban.

BODZSONI: SAJTÓSZABADSÁG EGY HATÁRIG
Siflis Zoltán, a TJGYT, azaz az igazgatóbizottság tagja elmondta, hogy a testület hosszabb időn át elemezte lapunkat, és arra a megállapításra jutottak, hogy a magyarságot érintő fontos eseményekkel kapcsolatban a Magyar Szó nem megfelelően tudósított, illetve egyéb súlyos hibákat követett el, amelyek körébe a csúsztatás is beletartozik. A TJGYT tendenciát látott ebben a főszerkesztői magatartásban – jelentette ki Siflis.
– Igyekeztünk felhívni a főszerkesztő figyelmét a mulasztásokra, nyomásgyakorlásról azonban szó sem volt. A lapban tapasztalt mulasztások, hibák függvényében esetenként negatív kép jelent meg a lapban azokról a közéleti személyiségekről, akik felvállalták a vajdasági magyarság sorsa alakulásának képviseletét. Szóba került az MNT alapította hetilap, a Hét Nap és a Magyar Szó között vita is, amit testületünk igyekezett elsimítani, de a Magyar Szó főszerkesztője az erre vonatkozó részéről elhangzó ígéret ellenére sem járult hozzá a vita megfelelő lezárásához – magyarázta Siflis.
A TJGYT tagja azokról az eseményekről, jobbára sajtótájékoztatókról is beszámolt, amelyekről lapunk nem tudósított. Mintha nem kellő szimpátiával követnék azokat az eseményeket, amelyekről tájékoztatni kellene a közösséget, illetve az olvasót – állapította meg Siflis, a folytatásban pedig elmondta, hogy egy közszolgálati médiumnak nem szabad mérgeznie a közösséget, hanem kapaszkodókat kell neki nyújtania, és nem szabad elfordulnia azoktól, akik megpróbálják összetartani a közösséget. Egyetlen közszolgálati médiumnak sem szabad elhallgatnia azokat az eredményeket, amelyek a közösség építése terén létrejöttek – szögezte le Siflis.
Bodzsoni István, az igazgatóbizottság másik tagja azzal kezdte beszédjét, hogy azért van jelen az ülésen, mert hisz abban, hogy az erős vajdasági magyar sajtó létkérdése a vajdasági magyarságnak. Megfelelő tájékoztatás nélkül a vajdasági magyarság sorsa megpecsételődik – véli Bodzsoni.
– Újságíróként nehezen tudnám elképzelni a főszerkesztő leváltását a felsorolt mulasztások alapján. Egyébként nem a mostani főszerkesztő a leglényegesebb probléma. Ő annak a helyzetnek a terméke, amely már régóta jellemzi a Magyar Szót és a többi vajdasági magyar médiumot. A politikum és az újságírói társadalom krónikus szemben állása már 20 éve jellemző Szerbiában. Fontos a sajtószabadság, de az újságíróknak csak addig lehet szabadságot adni, amíg az nem lépi át adott közösség határait. A Magyar Szó és annak alapítója, az MNT között katasztrofálisan rossz a kapcsolat. Az ellenállás különböző formáit figyelhetjük meg ebben a kapcsolatban. Változtatni kell, de nyilván nem az MNT-t kell megváltoztatni. A Magyar Szó vagy nem, vagy csak részben elégíti ki a vajdasági magyarság igényeit. Az is kérdés, hogy vajon kié a Magyar Szó? A szerbiai demokratikus liberális közvélemény magyar napilapja, vagy a magyar közösség napilapja. A különbség nem drasztikus, de igenis van különbség. Mindenki érdeke, hogy a lapot illetően történjen valami. A közszolgálatiságot ellátó magyar tájékoztatásra van szükség – érvelt Bodzsoni.
Bús Ottó, az MNT Tájékoztatási Bizottságának tagja beszámolt arról, hogy a bizottság szerdai ülésén alaposan körüljárta a Magyar Szó igazgatóbizottságának indítványát és négy órát tárgyaltak annak kapcsán. A tárgyaláson Pressburger is jelen volt. Az igazgatóbizottság módszereit egyesek megkérdőjelezték, de a tényállást már nem – közölte Bús.
A folytatásban Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatással megbízott tanácsosa sorolta fel azokat a szakmai mulasztásokat, amelyek alapján a Közigazgatási Hivatal is jogosnak véli a főszerkesztőcserét.
PRESSBURGER: A MAGYAR SZÓ NEM ÉN VAGYOK
Mától leváltottnak minősítendő főszerkesztőnk is felszólalt az ülésen és igyekezett minden felsorolt vádra választ adni. Pressburger elmondta, hogy a főszerkesztői posztra egy olyan programmal pályázott, amelynek egyik pontja kimondja: szeretné elérni a lap tekintélyének visszaszerzését. Pressburger szerint az objektív tényállás ismeretében be kell vallani: az utóbbi két évben a Magyar Szó a leggyakrabban idézett vajdasági magyar médiummá vált Szerbiában, Vajdaságban és a határon túl is. – Ezenfelül elterveztem az olvasótábor kiszélesítését. Az igaz, hogy az eladási mutatók visszaestek, de arról senki sem beszél, hogy lapunk internetes kiadásának 150 százalékkal nagyobb az olvasottsága, mint korábban. Elhangzottak vádak azzal kapcsolatban is, hogy július elején az elsős középiskolások nem kapták meg az ingyenes Képes Ifjúságot. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a lapok kézbesítése, így a Képes Ifjúság eljuttatása a középiskolákba, a terjesztőosztály feladata, a terjesztőosztály pedig nem a szerkesztőség és nem a főszerkesztő illetékességébe tartozik, hanem az igazgatóéba. Az igazgató volt az, aki az MNT-vel aláírta a szerződést az ingyenes Képes Ifjúság programról. A mulasztásoknak feltüntetett sajtótájékoztatókkal kapcsolatban pedig tudni kell, hogy egy szerkesztőségben nem mindent a főszerkesztő dönt el önkényesen, hanem naponta összeülnek a különböző rovatok vezetői és eldöntik, hogy mi kerüljön a másnapi újságba. Így valójában a Magyar Szó egész szerkesztőségét rossz munkavégzéssel vádolják. Programomban azt is világosan megfogalmaztam, hogy a lapban háttérbe kívánom szorítani a sajtótájékoztatókat és közleményeket, ezeket inkább kiindulópontként használjuk fel elemző írásokhoz. Most tehát azokat a dolgokat olvassák a fejemre, amiket előre megfogalmaztam programomban – részletezte Pressburger. A volt főszerkesztő azt is közölte az MNT-tagokkal, hogy nem ő jelenti egyedül a Magyar Szót, leváltásával a tanács semmit sem ér el, mert ilyen módon nem változtathatnak a szerkesztőség munkatársainak hozzáállásán.
Varjú Márta szintén a szószékhez járult és elmondta, hogy már 26 éve lapunk munkatársa, szereti a lapot és magáénak érzi. Varjú Márta már a szavazás előtt közölte, hogy megbízott főszerkesztőként a szakmaiságot, a szabad és független tájékoztatást tartja majd szem előtt.
– Furcsa hozzáállás nem követni a sajtótájékoztatókat és nem közölni a közleményeket. Én a hagyományos újságírás híve vagyok – foglalta össze Varjú Márta.
Ezután szólalhattak fel az MNT-tagok. Az elhangzó beszédek igen sokszínűek voltak.
Rácz Szabó László szerint nem sorakoztattak fel komoly indokokat a főszerkesztőcsere mellett. Az a fontos, hogy a főszerkesztő mit ígért programjában, az összes többi már belemagyarázás – véli Rácz Szabó. Ha nem kérték tőle akkor, hogy kövesse a nemzeti érdekeket, akkor nem is kérhetik rajta számon – tette hozzá.
– Pressburger el kívánta indítani a Tiszavidék mellékletet, ezt nem engedték neki, pedig az a példányszám növekedését eredményezte volna. Most viszont a példányszám visszaesésével is érvelnek a leváltás mellett. Gyerekes és nevetséges vádak hangzottak el. A procedúra inkább egy inkvizícióra emlékeztetett. És az sem jó, hogy egy ilyen fontos témát sürgősségi eljárásban tárgyalunk meg – fejtette ki Rácz Szabó, végül pedig hozzátette, hogy ha megerősítik a leváltási indítványt, akkor az MNT először vállalja fel, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséget szolgálja. Tiszteletet vált ki bennem, hogy végre valaki szembe mert szállni a VMSZ-szel annak érdekében, hogy a Magyar Szó ne pártújság legyen – üzente Rácz Szabó Pressburgernek.
22 ÍRÁS EGERESIRŐL
Csengeri Attila szintén azt kifogásolta, hogy egy ilyen jellegű kérdésről sürgősségi eljárásban döntenek. Nem látom jövőjét a demokratikus és mindenkihez szóló Magyar Szónak – hangsúlyozta Csengeri.
Širková Anikó megállapította, hogy valójában a főszerkesztő fővételéről van szó.
– Politikailag motivált felmentésről van szó. Tiltakozom, hogy ilyen módon váltják le egyetlen napilapunk főszerkesztőjét. А politikai pártоt, amelyik e mögött a tett mögött áll, a következő választásokon a választópolgárok büntetik meg – fogalmazott Širková.
Vass Tibor az előző felszólalókhoz hasonlóan vélekedett, és rosszallotta, hogy sürgősségi eljárásban került lapunk főszerkesztői posztjának kérdése napirendre. Vass reményét fejezte ki, hogy egy nap ugyanilyen kontextusban tárgyalnak a Hét Napról és annak főszerkesztőjéről.
Borsos Csilla azzal kezdte felszólalását, hogy felsorolta azokat az írásokat, amelyek az év eleje óta jelentek meg lapunkban Egeresi Sándorról, a Tartományi Képviselőház elnökéről. Borsos 22 eseményt számolt össze és így kívánt replikázni azokra a vádakra, amelyek szerint lapunk nem követte megfelelően a Tartományi Képviselőház elnökének munkáját.
– Elgondolkodtató, hogy milyen irányba haladnak a dolgok és milyen nyomást gyakorolnak a Magyar Szóra. Engem csak az érdekelne, hogy mi lesz a lap újságíróival – jegyezte meg Borsos.
Náray Éva szintén kétségeinek adott hangot az indítvány kapcsán. Egy igenlő döntés esetén mindenki vesztes lesz: az MNT, a leváltást kezdeményező párt és az új főszerkesztő is – jelentette ki Náray, a folytatásban pedig a következőket nyilatkozta: „Egy igenlő döntés esetén a mindenható sem mossa le az MNT-ről, hogy egy párt utasítására jártak el. De a párt is vesztes lesz. A nemzeti tanácsi választások előtt ez a párt lépést tett a független értelmiségiek felé. Akkor engem is meggyőztek, de a jövőben egy kicsit nehéz lesz az akkori ígéreteket, kijelentéseket igazolni.”
Hadzsy Jánosnak déja vu érzése volt: szerinte a főszerkesztő leváltására irányuló eljárás a bolsevik időket idézi fel. Egy emberrel sem lehet így bánni – hangsúlyozta Hadzsy. Nincs az a Duna, ami erről a testületről lemossa, hogy nyomásgyakorlás függvényében döntött – állapította meg Náray Évához hasonlóan Hadzsy, aki felszólalását egy felkiáltással fejezte: Halál a fasizmusra.
Zsoldos Ferenc keményebb hangot ütött meg. Ő azok közé tartozott, akik igazoltnak vélték Pressburger leváltását. A Magyar Szó az elmúlt időszakban különálló hatalomként próbált meg működni – véli Zsoldos, valamint hozzátette, hogy ez veszélyes játék egy kisebbségi közösség életében. Zsoldos azt is kifogásolta, hogy a nemzeti tanácsi választások előtt minden induló listának egyforma teret biztosított lapunk és ezzel azt a látszatot keltette, hogy minden listának egyforma esélyei vannak. A Magyar Szónak nemzetileg elkötelezettnek kell lennie és pozitív üzenetet kell közvetíteni a közösség irányába, mert erre van szükség a közösség fennmaradásához.
KÁICH: NEM SZAVAZOK VOLT DIÁKOM ELLEN
Dr. Káich Katalin dékán asszony felszólalása nemcsak e sorok írójának csalt könnyeket a szemébe. Dr. Káich elmondta, hogy tanítványait, így Pressburgert is, mindig a szabad gondolkodásra biztatta. Úgy tűnik, ezzel nem tettem neki jó szolgálatot – jegyezte meg dr. Káich.
– Nem szeretném, ha a főszerkesztőcserére irányuló eljárás miatt megváltozna az MNT-ről eddigi eredményei és munkája alapján kialakult kép. Egy ilyen fontos témát nem lehet sürgősségi eljárásban megvitatni. A Magyar Szóról hónapokkal ezelőtt is szó volt, elfogadtuk a programját, akkor ígéret hangzott el, hogy elkészítik a lap felmérését, majd ezután megtörténhet az esetleges átszervezés. Ehhez képest csak a leváltásról és kinevezésről szóló indítvány érkezett – hallhattuk dr. Káichtól, aki azt is megjegyezte, hogy az MNT-tagokhoz eljuttatott Varjú Márta-életrajz Magyar Szónál történt beiktatási dátuma 2010. január 8., az életrajz alján szereplő dátum pedig 2010. február 4.
Dr. Káich azzal zárta felszólalását, hogy soha nem szavazna tanítványa ellen, amikor ő tanította a szabad gondolkodásra.
Dr. Várady Tibor azt kifogásolta, hogy az ülésen javára pártszínezetű vita hangzott el. Elismerte, hogy a Magyar Szó nem olyan minőséges, mint amilyen lehetne, ugyanakkor egy jó újságírót kívánnak leváltani egy másikkal.
– Az a kérdés, hogy a leváltásnak milyen üzenete lenne. Nekünk sorsunkból adódóan szükségünk van a sajtószabadságra és a sokszínűségre, a Magyar Szó nem lehet polarizált. Úgy kell történnie a leváltásnak, hogy annak ne legyen rossz üzenete – részletezte dr. Várady.
Dr. Korhecz Tamás megállapította, hogy eddig egyetlen napirendi pont sem okozott számára annyi fejtörést, egyetlen napirendi pont sem keltett benne annyi kétkedést, mint a főszerkesztőcserére vonatkozó. Akármennyit is rágódott a témán, a kétségek némelyike továbbra is megmaradt – közölte Korhecz.
– Ez a döntés a sajtószabadság kérdését érinti. A modern polgári demokrácia egyik alapja pedig pontosan a szólás-, illetve a sajtószabadság. A hatalomnak hímes tojásként kell bánnia a sajtószabadsággal. Mindenki azt hiányolja a Magyar Szóból, amit ő maga tart fontosnak. Ennek ellenére történt néhány bizonyítható és súlyos mulasztás, amelyeket a főszerkesztő sem cáfolt. Azért került ez az indítvány sürgősségi eljárásban napirendre, mert nem lett volna egészséges, ha sokáig tart a bizonytalanság és a tényállás is egyértelmű volt – összegezte Korhecz.
Akármennyire is megoszlott az MNT-tagok véleménye, végül 6 nem szavazattal, 5 tartózkodással és 18 igenlő szavazattal megerősítették Pressburger Csaba leváltását. Varjú Márta kinevezését 19-en támogatták, hárman ellenezték, heten tartózkodtak.
KISZORÍTVA AZ UTCÁRA
Lapunk több mint húsz munkatársa néhány szimpatizánssal, akik között ott volt Tolnay Ottó, Kossuth-díjas író is, már délután három órakor felvonultak a Magyar Ház előtt. Úgy gondolták, hogy mivel a tanács ülései hivatalosan nyitottak, ezért figyelemmel kísérhetik a vitát. A Magyar Ház és az MNT biztonsági emberei azonban nem engedték be őket, így a rekkenő hőségben az utcán voltak kénytelenek várakozni. Végül a szomszédos kocsmába húzódtak be, ahol a kedves kocsmárosnak köszönhetően legalább tévén figyelemmel kísérhették az ülést. Valaki egyébként a rendőrséget is kihívta, azok estig ott posztoltak és felügyelték az újságírókat.
Az újságíróinkkal való bánásmódot, vagyis azok kitiltását az épületből, egyedül Borsos Csilla MNT-tag nehezményezte, dr. Káich pedig azzal nem értett egyet, hogy kihívták a rendőrséget.
Az ülés kezdetén Ljiljana Smajlović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének elnöke és az EBESZ képviselői is megjelentek a Magyar Ház előtt, és támogatásukról biztosították Pressburger Csabát, illetve elítélően nyilatkoztak az MNT eljárása kapcsán.
A biztonságiak végül akkor engedték be munkatársainkat, amikor a Pannon TV már nem közvetítette az ülést. Így a kollégák csak a szavazást kísérhették helyben figyelemmel.
Az ülés befejeztével a csalódott újságírók gyertyát gyújtottak annak a fának a tövében, amelyre előzőleg kiragasztották a tizenkét pontot, majd sorfalat képeztek a Magyar Ház kapuja előtt és tapssal fogadták a hazafelé tartó MNT-tagokat, akik arckifejezésükből ítélve megértették a célzást és nem gondolták úgy, hogy a taps dicsérő jelleggel csattant fel.
Az újságírók közül egyesek sírva fakadtak, mert nem tudják, mi vár a jövőben rájuk és a vajdasági magyar újságírásra, illetve arra, amit ők tartanak újságírásnak.

Ölés és ölelés

Wass Albert mondta egyszer , hogy a magyarnak idegenben a legnagyobb ellensége mindig a magyar . Nos , talán sohasem volt a nnyira aktuális az erdélyi író gondolata , mint most , és itt , a déli végeken , a Szabadka – Topolya – Zenta – Újvidék szabálytalan négyszögben .

Végül is, ha jobban belegondolunk , nem sokkal jobb a helyzet Felvidéken , Erdélyben és mindazokon a helyeken sem , ahol magyarul alkotunk és magyarként igyekszünk leélni életünket , amiben nem feltétlenül a szerbek , a románok és a szlovákok stb . igyekeznek megakadályozni minket, hanem a saját nemzettársaink . Sohasem felejtem el а zt , amikor húsz év után először Horvátországba látogattam , s az egyik baranyai faluban megrendezett ünnepségen az egyik magyar „ érdekvédelmi szervezet ” képviselőjét faggattam volna arról , hogy a horvát honvédő háború után miképpen is élnek itt a magyarok . Beszélgetőtársam azonban leintett, s halkan odasúgta , hogy most nem beszélhet erről, „ mivel ellenséges övezetben vagyunk ”. Óvatosan körülnéztem, s már készültem arra , hogy hasra bukok az ellenséges orvlövész golyója elől , igaz, 2007-et írtunk , de ki tudja ? A II . v ilágháború után is visszamaradt néhány japán , aki még tíz éven keresztül vívta a saját kis háborúját . Erre beszélgetőtársam megnyugtatott , hogy a rivális magyar érdekvédelmi szervezet területén tartózkodunk , ahol a fáknak is füle van . Személy szerint azonnal fellélegeztem , mivel azonnal itthon , a vajdasági rónaságon éreztem magamat . S okkal frappánsabb viszont az a sztori , amit az egyik kedves öreg kollégám mesélt a minap , miszerint felvidéki barátnőjének a férje azért nem kapta meg azt az előre beígért állást az egyik falu közigazgatásában , mivel amikor házasodott , a lagziba nem hívta meg a faluvezetőségben dolgozó ismerősét , az ellenzékből viszont néhányan ott mulattak a lakodalomban . Egyszóval ezek is mi vagyunk , magyarok . Semmivel sem különbek azoknál a népeknél , akikre nemegyszer előszeretettel ujjal mutogatunk, s ócsároljuk őket . De ha már idézettel kezdtem , akkor hadd fejezzem be Márai Sándor szavaival , aki egyszer megjegyezte , hogy mennyire is különös az , hogy a magyar nyelvben összecseng és egymásból következik ez a két szó : ölés és ölelés ...

Horváth Zsolt 

 

http://margitzoltan.blogspot.com/2011/01/sajtoszabadsaga.html

Freedom House

A Freedom House rangsora: Szerbia a 71. helyen a sajtószabadság szempontjából

Az ameriakai Freedom House nemkormányzati szervezet kimutatása szerint Szerbia a médiaszabadság szempontjából a világban a 72. helyen áll.
Az elemzés 196 országra terjedt ki, s az áll benne, hogy a világ lakosságának csak a 15 százalékban él olyan országban, ahol szabad a média, 42 százalékban részlegesen szabad a média, 43 százalék esetében pedig nincs sajtószabadság. A ranglistán Montenegró a 80., Horvátország pedig a 85. helyen áll.
A FH megállapította, hogy Magyarország, amely a régió jobban teljesítő országai közé tartozik és az Európai Unió tagja, egy év alatt egy 23-ról 30 pontra történő pozícióromlást szenvedett el, amellyel a szabad sajtójú országok kategóriájában Görögországgal, Guyanával és Szamoával együtt az utolsó helyen áll. A negatívumok terén egy ponttal többet kapott Tonga már a "részben szabad" csoportba tartozik, ahová egyébként a 34 pontra értékelt Olaszországot, a 35 pontos Bulgáriát, a 41 pontos Horvátországot és a 42 pontos Romániát is sorolták.
Közép- és Kelet-Európából, valamint a volt Szovjetunió országai közül Észtország (18 pont), Csehország (19), Litvánia (22), Szlovákia (22), Lengyelország (25), Szlovénia (25) és Lettország (26) előzi meg Magyarországot.
A jelentés szerint az új médiaszabályozások potenciálisan széleskörű korlátozásokat róttak ki a tartalomra és megkövetelik a nyomtatott és az online médiumok regisztrálását. Az új törvények megkövetelik, hogy az újságírók bizonyos körülmények között fedjék fel forrásaikat, és bírságokat írnak elő a kiegyensúlyozatlan vagy "erkölcstelen" hírközléssel kapcsolatban.
Az FH aggasztónak tartotta még, hogy az új szabályozó testületet kormányhű kinevezettek uralják és megnőtt a közszolgálati műsorszolgáltató feletti kormányzati ellenőrzés. (Beta, MTI)

http://www.freedomhouse.org/uploads/pfs/371.pdf

http://freedomhouse.org/images/File/fop/2011/FOTP2011GlobalRegionalTables.pdf

http://freedomhouse.org/images/File/fop/2011/FOTP2011MOPF.pdf

Az új típusú pártokráciában, ahol is az egy diktátort felváltó diktátorocskák diktálják le az újságíró részleges szabad sajtóságát továbbra is a saját olvasóközönséget félrevezető írások jelenhetnek meg, amelyekben az uralkodó ügyosztályt nem ignoráló irományok közlendőek le. 

A minap egy "függő" újságíróval beszéltem, aki mosta kezeit és bevallotta, mást nem tehet, minthogy fejet hajt a CENZ-nénak és az URA-nak (Hofi Géza filozófiája). Kisebbségi magyar újságíróként fejet kell hajtania a "Nagy Szerbia" vezetőinek és el kell fogadnia "száraz kenyérre és vízre" elegendő apanázsát, amelyet nagyon sokszor meg kell köszönnie, bólogatva! Undorító! A vajdasági kis-magyar gettóban, ahol merünk parányiak lenni, mint a mikróbák a teszttalajon, el kell viselni az állam áldatlan helyzetét és azon belül béklyóként viseljük a gettósítóink kénye-kedvét a nagy "autonómia" adta jogainkban. A kis magyar önkormányzat (MöNöTöl) parádésan ellenőrzése alá vette a vajdasági kis-magyar médiát. A Magyar Szó-tól a Hét Napjáig, pediglen van saját pártlapocskájuk az Új esély címre keresztelt egyházi méltóságok által is közkedvelt médiafelület. (Egy-ház nem politizál!) Közben a vajdasági kismagyarság esély egyenlőségéről regélnek, még rendőrnek is küldenék a szerencsétlen, de többségi mennyei nép nem vesz soraiba kis-magyart, hanem saját fiát lányát tanítja ökögni-makogni a kis-magyar nyelvére! A kis-magyar veszélyes fajta, vigyázni kell vele, mert megnyergeli lovát és menekülést színlelve csapást mér az ellenébe vétkezőre!

Az utóbbi időben Savoyai Jenő dicső városát pellengérezi lépten-nyomon a vajdasági kis-magyar sajtó, valahogy a gettó vezetőknek nem megy a bögyükbe, hogy a tömbmagyarság központja lett Zenta az ő áldásos tevékenységük által. Ahogyan a nagyvezír 1697 szeptember 11.-én Jenő atyánkkal meg akarta itatni a fekete levest, úgy akarják megitatni Zenta vezetésével is, mindeddig sikertelenül! Az új világrend új polúsokat hozott létre és a szabadkai pólus délre mozdult ki, ez itt a fő probléma, egyértelműen Szabadka szórvány magyar település lett, mint ilyen halványul diktáló pozíciója, melyet az újvidéki magyarságtól szerzett meg az elmúlt tíz évben legálisan és legitimen egy kis menekülő demokrácia segédlettel!

Jeleztem a Magyar Szó főszerkesztőjének, hogy a közösbe elmondanám, hogy a kis-csókai kis-magyarnak hol szorít a kis-cipője és hadják már Savoyai dícső városát. A tisztelt főszerkesztő visszajelzett és 4ooo karaktert engedélyezett, mit volt tennem redukálnom kellett irományom, hogy a lényeg ne vesszen, elég nehéz, de a regula az regula! A 9119 karektert, amely 1321 szavat rejt magában redukáltam 4o82 re és 69o szóra, magyarán lefeleztem, valahogy a vezérfonal nem sérült, bár vékonyodott a téma. Elküldtem, elolvasta a CENZ-né meg az URA és közlés elmaradt, Celine Dion fontosabb, hogy ő kanadai francia avagy franciázó kanadai.

-Ez tetszik lenni a részlegesen teljes média cenzúra, bár esküdöznek vezetőink, hogy a szabadságjogok, meg március 15.-én koszorúznak, meg mit kíván a magyar nemzet, az csak egy nap, 364 marad a diktátumra a kismagyar gettóban a határon túlra!

Politikai hűbérrendszer  áldozatai a csókai általános iskola tanulói!

Nyílt levél az MNT elnökéhez, tartományi oktatási titkárhoz és az emberjogi bizottságoknak és szervezeteknek címezve

A csókai "Jovan Popovic" Általános iskola körül évek óta méltó csendbe burkolódzva zajlanak a történések. A tanárok hallgatnak, a diákok szülei birkatürelemmel viselik gyermekeiket is érintő kellemetlenségeket. A politika pálcát tört tanár és diák felett, mert ugyebár a politikában alkuk, érdekek és szerződések a mércék. A kettő "legerősebb" párt káderei Csókán megegyeztek a következőkben: a Művelődési Oktatási Központ és a Kommunális vállalat a VMSZ hűbéreseit szolgálja egy mandátumon keresztül, summa summarum: kultúra és szemét hordás végletei kellenek a községi magyar politikusainknak. A Demokrata Párt hűbéresei meg viszik a választási nyeremény többségét így az oktatást többek között. Évek óta szemtanúi vagyunk az igazgatóválasztási bohózatnak, amely bizonytalanná teszi az intézmény irányítását viszont a cél szentesíti az eszközt, miért kell a bizonytalanság, hogy a politika irányítsa az iskolát és ne a szakma. Magyar Nemzeti Tanács 2010-ben kettő igazgató jelöltet is támogatott "teljes mértékben" egyik sem lett megválasztva a VMSZ tartományi titkára meg egy harmadikat nevezett ki az intézmény élére, egyértelműen a demokrácia partitúrájával rendelkezőt, holott tudta, hogy a szülői tanács, a tanári kar és az MNT támogatta a kettesszámú jelöltet, ennek ellenére felülírta a demokrácia szabályait. Elemzés: az MNT elnökének tekintélye zéró a VMSZ-en belül. Mondhatnánk úgy is, hogy nem konzultálnak az urak egymással, de mondjuk úgy is, hogy a VMSZ-t nem érdekli a független MNT elnök szakpolitizálása, egyértelmű nem tudja, a jobb kéz mit csinál a bal! A diák ügyedül maradt. Mit tesz az ember, ha egyedül marad? Először megszeppen, majd keresi a megoldások lehetőségeit, ugyebár! A 7b magyar osztály is így tett. mert betelt a pohár, hogy ők mindig a legek, de a rosszabb oldalról. Parányi felnőtté váló elmécskékben összegyülemlett a sok megaláztatás és lejárató hadjárat, amit kisebbségként el kell viselniük a szolgalelkűvé válásig. Maguk maradtak, mert osztályfőnökük nem áll ki mellettük, az osztályfőnök, akinek a "védelmező kart" kellene, hogy föléjük nyújtsa, ehelyett a gyermekek a legek: a legrosszabbak és ő a fő szónoka e badarságoknak. Hol van a gondolkodó emberi hozzáállás, hol van a pedagógiai szeretet? Féltjük a fotelünket, mert a hűbéruraink a kulturált szemétkihordást választották nekünk! Itt a szégyen szó nem létező fogalommá vált, a törvény szava kit érdekel, megyünk az EU-ba!
A tisztánlátás véget elbeszélgettem gyermekkel és szüleikkel, mert kötelességem a szülői tanácsban és az iskolaszékben az ő érdekeiket képviselni, miért is indultak az igazgatóhoz kollektíven panaszra vállalva az azt követő érdekükben történő lehetséges megtorlásokat.
A tornatanárral kezdték az őket ért sérelmek ecsetelését, mert ugyebár a panasz zöme e szakkádert érte a demokratikusan leköszöntött igazgatónál. Elmondták, az órákon, már ha kedve szottyan, azt megtartani, mert lejárt a műszakja, avagy a tornaterem nem áll rendelkezésre -címek alapján. Kiabál velük, a tornacipőjét vágta hozzá diáktársukhoz nyomatékosan, csak a tekintély biztosítása végett, tudja meg mindenki ki az úr a háznál a hűbéresek házánál! A következő lépésénél, mély levegőt vettem, mert az univerzum borult fel bennem, a lányok bugyijába, akart nézni, hogy hazudnak e a havi vérzést illetőleg, egyértelműen megtagadták, mínusz és egyes lett a jutalmuk! Az osztályfőnök tudva e panaszokat bölcsen hallgat, mert ugyebár a gyermekei túloznak a szülő meg értse meg, hogy a gyermekben is van baj és nem az iskola fogja megnevelni, mert az a szülő dolga, ugyebár! Folytatódik történetük a fizika-kémia tanárral, aki a fizika példáját osztálytársuk megalázásával adja fel, a kémiai reakciót a szülők közösülésével példázza. A nyelvtanárok nem beszélik az előadandó nyelvet, viszont órák után korrepetálnak! A karhatalom meg hallgat, bár tud mindenről, a parancs az parancs! A 7 b. el fogja szenvedni, a merészségéért is kiállásáért a demokrácia büntetését, már meg lettek bélyegezve, a jövőjük bizonytalanná vált, mert a tanulmányi eredményükön rontanak a "rebellis" viselkedésforma végett nem a magaviseletükön (!?) A magaviseleti rontást vastagon kell bizonyítani a tanulmányi átlag leverését nem! A bűnük, hogy nem szolgalelkűek, nem lehetett őket megtörni és betörni, mert gerinces gondolkodó emberpalánták ők! A bűnük, hogy magyarnak születtek? A megoldás, hogy a politika kivonul az iskolából és békén hagyja úgy a tanárt, mint a diákot,  hogy az MNT kiemelt védelme alá helyezi a csókai általános iskolát, hogy ha kell testünkkel védjük meg a csókai magyar diákot!

Margit Zoltán

 

HÍREK:

Adatvédelmi aggályok miatt leállítva vajdasági iskolák központi adatbázisa

 

http://margitzoltan.blogspot.com/p/hirek.html

SAJTÓSZEMLE:

 A webnapló körüli botrányról (a tisztánlátás érdekében)

http://margitzoltan.blogspot.com/p/sajtoszemle.html

Március 15. - Egyenlőség, szabadság, testvériség!

"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.

Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt.

Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott.

A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!...

- Budára! Budára! Nyitassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre.

Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben."

(Részlet Petőfi Sándor naplójából)

Wikileaks gate, vizsgázik a demokrácia?

A cím lehetne, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb, amiről jó tudni...

A "Wikileaks" oknyomozó hírportál, amely amerikai külügyminisztérium dokumentumait "szivárogtatta" ki a "bűnbak" Bradley Manning 22 éves amerikai katona által, akit hét hónapja magánzárkában tartanak fogságban...

 

Bradley Manning az áldozati bárány?

Julian Assange 39 éves ausztrál honpolgárságú férfi, aki alapítója a http://www.wikileaks.org hírpontállak. A hírportál fő profilja az oknyomozati eredmények közszemlére tétele, ill. a "hatalmak" kényes ügyeinek a feltárása, mondhatnánk a "média szentképeinek" az e-világi emberi megvilágítása, gyarlósági szempontból.

Julian Assange - "Fellépünk a szabályoknak nem engedelmeskedő szervezetek ellen..."
A "Wikileaks" három fő célt tűzött ténykedésének megvalósítására: 1.) Sajtó szabadság - a sajtó felszabadítása a hatalmak nyomása alól. 2.) A visszaélések, törvénytelen lépések bemutatása. 3.) A történelem formáló dokumentumok megőrzése.
Érdekes ötletet indított útjának, létrehozta az egyszerű emberek hírszerző szolgálatát szembeállítva a túlfizettetett titkosszolgálatokkal...
A 2006 óta létező "Wikileaks" az idén jutott a közvélemény kereszttűzébe, Irak-Afganisztán és az amerikai diplomácia negyedmillió (!?) dokumentumának kiszívárogtatásával. Az egyszerű polgár belelátott a választott demokrácia boszorkánykonyhájának működésébe, alá: Hell's Kitchen by Gordon Ramsay (Pokol konyhája főzőcske műsor) Furcsa rendszer ez a demokrácia, amikor megpiszkálják mindig valami más jön elő, mint Pandóra szelencéjéből...A demokrácia a diktatúra demója, vagy beta verziója?
Nem kell megijedni, már rotyog a lé a boszorkánykonyhában! Assangot kettő viking leányzó szexuális zaklatással vádolja (a vikingeket ismerve elég nehezen hihető történet...) ez volt a leves. Jön a főétel recept szerint: Oszd meg és uralkodj. Belviszály indul a "Wikileakson" belül, nevezetesen kettő alapító szembefordul Assangal. A német szóvivő Daniel Domscheit-Berg tekintélyelvűnek titulálja Julian Assangot, ezt követően a másik alapító az izlandi Birgitta Jonsdottir is bedobta a törölközőt...Rotyog már szépen a lé, mert tudjuk újra lét a tét...A desszert még hátra van, lehet, hogy fekete leves lesz!
Valójában miért ütötte ki a "Wikileaks" a Pentagon biztosítékát? Egyszerűen bemutatta, hogy a hatalom minden eszközzel él, saját dogmáival szögellentéstesen viselkedik, adott esetekben átgázol a törvényeken és mindezt a népért és a nép nevében teszi, mert a náció végveszélyben van! A nevető harmadik, aki isteni rangot formált magának, mert neki alanyi joga van rá. A nevető harmadik, aki még az időjárást is kiszámítja a következő képen hoz létre egy leendő általa, mint jótét lélek általi megoldandó problémát: Példa: Végy két szomszédot, akinek pásztorai békésen legeltetik nyájait a távol keleten, a közel-keleten, a Balkánon, dél Amerikában...Egy csipetnyi kételyt tégy közéjük, -a szomszéd legelője zöldebb és -a szomszéd birkája kövérebb. Hitesd el velük, hogy apáik földjei voltak azok anno, amin a "tehetősebb" szomszéd legeltet. Adj el nekik némi fegyvert, némi vidámító szert. Öltözz be pásztornak és nyiss tűzet a sértődött nyájra. A "csete-paté" után írass alá velük békeszerződést és kezdődhet az újra legelősítés és birkásítás, ne feledd a pásztor sosem alszik, légy résen, én mint nagy tesó (Georg Orvell -1984) segíteni fogok neked, ha eljön az idő és a csillagok is együtt-állnak majd...
A gond az ötszögletű intézetben (Pentagon), hogy hogyan elsimítani a gyűrődéseket a szuperhatalom patyolat tiszta diplomácia szőnyegén és hogyan tudja a minden lében kanál jelenlegi képet megváltoztatni saját orcájáról. Meg tudja e magyarázni a pásztorok értelmetlen egymásnak feszülését, abban a helyzetben amikor a lapok járását látják a túloldalról is.  Ahogy látom reszketnek a pásztorok is szépen minden felé e kék-bolygón...
Vagyon, ahogy írva vagyon, Julian Assange  jelenleg bujkál, barátainál, támogatóinál húzza meg magát, váltogatja telefonjait, festi a haját...Már lelki szemeimmel látom a következő hollywoodi kasszasikert ígérő filmjének forgatókönyvét, talán a boszorkánykonyhán ez lesz a desszert...
Jelenleg több ország elítélte Assange tettét, mellyel veszélybe sodorta az ártatlan embereket, viszont Ecuador feltétel nélküli menedékjogot adott neki. Jó pénz jöhet a konyhára, ha valaki átadja az államok kezére, akkor megkegyelmeznek az áldozati báránynak a 22 éves Bradley Mannig "zöldfülű" katonának? Assange mehet Guántanamóra sima terrorizmus vádjával a hátán...
A "nagy csávó" Venezuelából már gratulált neki bátorságáért és kéri maradjon következetes és etikus...A diplomácia álló vize jól meg lett kavarva, az elemzők szerint nem fog különösebb politikai hullámokat korbácsolni, mert kéz kezet mos...
Szépen csendben meggyújtottuk a várakozás első gyertyáját. Egyszer eljő a megváltó is, egyszer így december elsején a boszorkánykonyha AIDS nevezetű vírusától kigyógyulnak a megbetegedtek is, egyszer nem lesz éhező a földön, egyszer elhallgatnak a fegyverek is, egyszer elfogy a hazugság, egyszer mindegy lesz, hogy a szomszéd fűje zöldebb...

Margit Zoltán