Vezetők és incidensek!

Kisebbségjogi jegyzet

Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, március 23-i jegyzetében[1] azt is írja, hogy a testület magyarországi vendégeivel „röviden ismertettük az MNT jogvédelemmel kapcsolatos eddigi tevékenységét, sikereinket és meddő erőfeszítéseinket egyaránt. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy a kisebbségi jogok megsértésének eseteiben, de a nemzeti alapon történt támadások esetében is gyakran szorul háttérbe a szakmaiság, az esetek következetes, professzionális lekövetése.”

A szövegből nem világos, hogy Korhecz mit ért a „szakmaiság gyakori háttérbe szorulása alatt”, és az sem, hogy kire értette ezt. Az viszont számomra egyértelmű, hogy „az esetek következetes, professzionális lekövetése” (sic!) az MNT illetékességi körébe (is) tartozna. Az MNT-nek kötelessége lenne beszámolni arról, mit tett eddig a „kisebbségi jogok megsértésének eseteiben”, mikor és milyen eredménnyel.

Hány incidens volt?

Kétlem, hogy az MNT-nek bármilyen betekintése is lenne a nemzeti alapú incidensek gyakoriságába, hátterébe/okaiba, a különböző eljárások kimenetelébe. Az ilyen incidensek ugyanis – ismereteim szerint – a nemzeti kisebbségi jogok megsértésének csak a legsúlyosabb esetei, mivel a nemzeti kisebbségi jogsérelmeknek számos más formája is van. Ilyen például a nemzeti alapon történő hátrányos megkülönböztetés, ami jelen van a társadalomban, de ezt nehéz felderíteni, és még nehezebb bizonyítani. 

Az MNT a 2013. február 27-i harmincadik üléséig – néhány súlyosabb eset közleményben való elítélésén kívül – egyszerűen kerülte, hogy foglalkozzon a nemzeti alapú, leginkább a vajdasági magyarok ellen elkövetett kilengésekkel. Annak ellenére, hogy a testület több alkalommal is figyelmeztetve lett: „állást foglalhat, kezdeményezést tehet és intézkedést foganatosíthat a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”.[2]

A (legtöbb esetben) magyarellenes incidensekből – amelyek közé leginkább a fizikai támadásokat, verekedéseket (magyar iskolások zaklatását is), vallási intézmények rongálását, temetők és keresztek rongálását és gyalázását, gyűlöletkeltő parolák/jelszavak, szlogenek írását, jelképek rajzolását, pamfletek terjesztését sorolják –, 2006-ban hivatalosan 162-őt[3], 2007-ben 197-et[4], 2008-ban 171-et[5], 2009-ben 150-et[6] és 2010-ben 110-et[7], vagyis összesen 790-et jegyzetek fel.

A Tartományi Biztonsági Tanács 2011. október 25-én Temerinben megtartott („kihelyezett”) ülésén – ahol az utóbbi időben több nemzeti alapú konfliktusra is sor került – közölték, hogy nemzeti és vallási alapon az év első kilenc hónapjában 108 ilyen incidens történt.[8]

Az incidensek pontos számát valójában senki nem tudja. Az emberek ezekről nem szívesen beszélnek, mert félnek, vagy éppen azért, mert megfenyegették őket, hogy mi történik velük, ha erről szólnak. Ha pedig mégis bíróság elé került az ügy, akkor vagy eltussolják, illetve addig húzódik, amíg a sértettek végül megunják, illetőleg más okból feladják a jogaikért folytatott küzdelmet.

A 2008. április 18-án Szabadkán történt „késelési ügy”-ben például, 2009 decemberében felmentették azt a két szerb fiatalembert, akik megtámadtak egy magyar fiatalt, mert a Szabadegyetem parkolójának közelében barátnőjével magyarul beszélt, majd ezt követően hasba szúrták. A sértett most már „nem emlékszik, hogy magyarsága miatt szidalmazták volna”. Az ügy még mindig nem fejeződött be, mivel a szabadkai Fellebbviteli Bíróság utasította a helybeli Felső Bíróságot, hogy tárgyalja azt újra.[9]  

Kit érdekel?

A növekvő számú incidensek miatt, 2010. október 13-i keltezéssel, levelet írtam Vukašinović Évának, a nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott ombudsman-helyettesnek, amelyben arra kértem, tételesen tájékoztassa a nyilvánosságot arról, hogy a 2009-es és a 2010-es évben elkövetett magyarellenes cselekmények közül „melyikkel kapcsolatban indult eljárás, milyen szakaszban van az, illetve milyen eredménnyel fejeződött be”. Azt is kérdeztem, hogy „az intézmény hivatalból indított-e eljárást valamelyik ügyben, és ha igen milyen eredménnyel”.[10]A jogvédő javára legyen mondva, hogy válaszolt levelemre, csak éppen arról nem írt, hogy hol is tartunk a vajdasági magyarokat ért jogsérelmek orvoslásában.[11]

A Korhecz Tamásnak – még a 2010. október 22-én – postázott levelemben javasoltam, hogy, az MNT Közigazgatási Hivatala, „ebben a vajdasági magyarságot érintő fontos kérdésben lépjen kapcsolatba az eljáró hatóságokkal és minden egyes esettel kapcsolatban készítsen részletes tájékoztatót és tárja azt a nyilvánosság elé”. Ugyancsak javasoltam, hogy „az MNT ezt a témakört mielőbb vitassa meg és foglaljon állást”.[12]Mondanom sem kell, hogy levelemet a testület elnöke még csak válaszra sem tartotta érdemesnek. A kérdés az MNT elé csak 2013. február 27-én került, akkor is „ajánlás” formájában.[13]

Sándor Józsefnek, Vajdaság AT Képviselőháza Nemzetek Közötti Viszonyok Bizottsága elnökének ez ügyben 2010. november 2-án intéztem levelet. Annak megválaszolására kértem, hogy a testület „mielőbb tűzze napirendre és vitassa meg ezt a vajdasági magyarságot és a többi kisebbséget érintő fontos kérdést és foglaljon állást”, továbbá, hogy Tartományi Ombudsman mely szervek előtt és milyen eljárásokat kezdeményezhet az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok védelmében”.[14]Az akkor tartományi, most köztársasági képviselő (a Dinkić-féle G17, illetve Szerbiai Egyesült Régiók színeiben) úgyszintén nem válaszolt a levelemre. 

Pásztor Istvánnak, a Tartományi képviselőház elnökének 2013. február 12-én elküldtem azt a(z akkor még) 879 aláírást tartalmazó petíciót (amely aláíróinak száma időközben 1614-re növekedett), amelyet a 2012. október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini fiúk szülei, hozzátartozói, illetve polgárok írtak alá. Javasoltam, hogy „a Tartomány Képviselőház alakítson egy külön bizottságot, amely a temerini és az óbecsei verekedési ügyekben megvizsgálná a helybeli rendőrség, valamint az újvidéki ügyészségek és bíróságok munkáját”.[15]A házelnök a mai napig még egy sornyi választ sem küldött, például, hogy megkapta a petíciót, és hogy tanulmányozni fogja. (Ez is mutatja, hogy mennyire érdekli a polgárok véleménye.)

Az Európai Parlament és a szerb képviselőház hetedik, kétnapos együttes ülését tartották (2013. március 18-án és 19-én – B. A.) Brüsszelben. A parlamenti delegációk közösen fogadták el a vajdasági magyarokra is vonatkozó nyilatkozatot, amelyben a következő olvasható:

– Az utóbbi időben elszaporodott etnikai jellegű incidensekkel kapcsolatban a nyilatkozat felszólítja a hatóságokat, hogy azokat minden részletre kitérően vizsgálják ki, gyűjtsenek adatokat az etnikai jellegű bűncselekményekre vonatkozóan és biztosítsák a bírósági döntéshozatal előítéletektől és diszkriminációtól mentes működését.[16]

Ez az álláspont azonban nem Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselőjének és az Európai Integrációs Bizottság elnökhelyettesének, hanem Gál Kinga és Schöpflin György fideszes képviselők javaslatára került a nyilatkozatba.[17]Erről a kötelezettségről is, minta korábbikról, megfeledkeznek majd az itteni hatóságok.

„Szenteltvíz” jelleg

 – Talán furcsán hangzik, de szerintem a különböző oldalakon, sokaknak megfelel a jelenlegi zavaros, homályos állapot, amely tág teret biztosít a találgatásoknak, az önigazolásnak, a másra mutogatásnak, hogy csak a legutóbbi (március 16-i – B. A.) óbecsei tragikus haláleset (emberölést) említsük. A haláleset után pár órával az interneten elindult a nagyotmondás, a harsány találgatás. Egyesek már rengeteg dolgot tudni véltek, egyebek mellett azt is, hogy egy újabb, kegyetlen magyarellenes támadás történt. Azt is meg merem kocáztatni, hogy sokaknak csalódást okoztak az azóta megjelenő hivatalos (fél)információk, mintha egyeseknek nem lenne elég nagy baj egy fiatalember tragikus halála, beteg szellemmel azért szorítanak, hogy a tragédia elkövetői gyűlölettől fűtött más nemzetiségűek legyenek, hogy bizonyságot nyerjen önpusztító hipotézisük: „élhetetlen a szülőföld, lehetetlen egymással, egymás mellett élni” – írja Korhecz Tamás az említett jegyzetében.

Ennek a megfogalmazásnak néhány pontatlansága is van: Korhecznak – jogász képzettségére való tekintettel – tudnia kellene, hogy a „tragikus halálesetet” és az „emberölést” nem lehet kiegyenlíteni. Ezen kívül, a hivatalos szervek szerint, az óbecsei áldozat ügyében „a nyomozás még nem zárult le”.[18]Ez egyúttal azt is jelenti, hogy korai még az indítékokkal és az elkövetővel/elkövetőkkel kapcsolatos mindennemű megnyilatkozás. (Bár igaza lenne Korhecznak, hogy nem nemzeti alapon elkövetett bűncselekmény történt. Nehéz azonban elképzelni, hogy a 14 éves gyanúsított egyedül követte volna el a súlyos bűntettet.)

Az MNT 2013. február 27-én, „a magyar nemzeti közösség tagjait ért támadások és a közbiztonság romlása ügyére vonatkozó ajánlása” – a karakterénél fogva – sajnos nem kötelez senkit semmire. Mondhatni, inkább „szenteltvíz” jellege van.

László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke, és Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke módosítási indítványokat tettek a dokumentum vonatkozásában, mivel azonban ezek „érdemben módosították volna a szöveget”, ezért szavazásra sem bocsátották a javaslataikat. A magyarázat szerint „az ilyen jellegű módosítási indítványokat a képviselőknek még az ülés megtartása előtt kell elküldeniük az MNT hivatalába”. Ez a megfogalmazás is önmagáért beszél az MNT „demokratikusságáról”, illetve arról, hogy a testületnek a VMSZ alkotta szavazógépezete csak azt fogadja el, amit a párt jóváhagyott.

***

A nemzeti alapú incidensek folytatódtak mind a mai napig. Ezekből egy is sok, a számuk pedig – a hatósági adatok szerint is – már megközelíti az ezret. Mindez sajnos arról tanúskodik, hogy megromlottak a nemzeti viszonyok. Aki ezt nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni, illetve nem kezeli kellő komolysággal, az súlyos tévedést követ el.

Ezeknek az incidenseknek csak akkor lehetne útját állni, ha az igazságügyi hatóságok maradéktalanul biztosítanák a polgároknak a törvény előtti egyenrangúságát, a nemzeti hovatartozásuktól függetlenül, a jogszabályok egyforma alkalmazását, a diszkriminációtól való mentességet, az eljárások tisztességességét és a polgárok jogbiztonságát, valamint az ügyészség és a bíróság pártatlansága elvének érvényesülését.

Elvárható-e ez egy olyan országban, amelyben „mindennapos a rasszizmus”?[19]  Tagja lehet-e az Európai Uniónak olyan ország, amelyben a nemzeti kisebbségi polgárt megverik, vagy éppen megkéselik, ha az utcán vagy a buszban az anyanyelvén merészel beszélni?

Bozóki Antal

Újvidék, 2013. március 24.

---

[1] A határon túli magyar közösségek jogvédelmének előmozdítása.

 http://www.vajma.info/cikk/naprolnapra/111/A-hataron-tuli-magyar-kozossegek-jogvedelmenek-elomozditasa.html,2013. március 23. [1:06] és A nyuszi hozza az ösztöndíjat. Magyar Szó, 2013. március 23., 14. o.

[2] Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól / Zakon o nacionalnim savetima nacionalnih manjina [SZK Hivatalos Közlönye / "Sl. glasnik RS", 2009. szeptember 3-i 72. szám.

Magyar nyelvű szöveg: Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól, Magyar Szó (melléklet), Újvidék, 2009, vagyhttp://kepesifi.com/documents/MNT_2009_torveny.pdf, illetve a  http://www.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, illetve a http://www.pasztorbalint.rs/ honlapon.] 11. szakasz 14. pont.

[3] Lásd: Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia ellenes testületének (ECRI) 2007. december 14-én

elfogadott (2008. április 29-én nyilvánosságra hozott), Szerbiáról szóló jelentését

[4] Varjú Márta: 197 helyett 171. Magyar Szó, 2009. február 28., március 1., 1. és 5.

[5] Uo.

[6] v.m.: A tartományi rendőrség megalakítása a „jövő zenéje”. Magyar Szó, 2011. március 15., 4.

[7] Uo.

[8] Góbor Béla: Csökkent a nemzeti incidensek száma. Magyar Szó, 2011. október 26., 1 és 5. o.

[9] mh: Újratárgyalják a késelési ügyet Magyar Szó, 2013. március 21., 11. o.

[10] Magyar Szó, 2010. október 16., 6. o.; Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány: Kisebbségi Sajtófókusz, 2010. október 16.,  és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 208. szám, 2010. október 19.

[11] Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Kisebbségi Sajtófókusz, 2010. október 30.  és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 217. szám, 2010. október 30. és Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Kisebbségi Sajtófókusz, 2010. október 30.

[12] Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány: Kisebbségi Sajtófókusz,2010. november 4.

[13] P. E.: Az MNT felszólal a magyarokat ért támadások kapcsán. Magyar Szó, 2013. február 28., 1. és 4. o.

[14] Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány: Kisebbségi Sajtófókusz, 2010. november 4.

[15] Tiltakozás a törvénysértés és a megkülönböztetés ellen. Magyar Szó,2013. február 13., 4. o.

[16] Fideszes javaslatok a nyilatkozatban. (MHO) http://www.magyarhirlap.hu/fideszes-javaslatok-a-nyilatkozatban, 2013. március 19. és http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1845/Az-EP-es-a-szerb-kepviselok-is-fontosnak-tartjak-a-vajdasagi-magyarok-jogainak-ervenysuleset.html, 2013. március 19. [20:57]

[17] Uo.

[18] Feró: Még nem zárult le a nyomozás Bilicki Ervin halála ügyében. Magyar Szó, 2013. március 22., 1. és 5. o.

[19] Szerbiában mindennapos a rasszizmus. Magyar Szó, 2013. március 22., 4. o.

Dominica palmarum - Pálmavasárnap - Virágvasárnap

Benedictus qvi venit in nomine Domini.  

A kórház kápolnája előtt egy egyszerű fehér abrosszal leterített asztalon barkahalom. Ki-ki többet hoz magával, hiszen a járni nem, vagy alig tudó betegekre is gondolni kell, ha feljönnek a Kápolnáig, Nekik is kell, hogy jusson belőle, hogy magukkal vihessenek egy piciny darabkát a győzelem jelképéből. A betegnek is most a szentelt barka a jelkép a betegség feletti győzelem ígéreteként .. Igaz, P.atya is gondoskodik róluk, hiszen erőt kell beléjük költöztetni, úgy egyszerűen a megszentelt barka útján. Mert hosszú út volt, amit ők most megtettek az ágytól a kápolnáig, hogy a barkaszentelésen, a virágvasárnapi szentmisén részt vehessenek. Még hosszabb az út a gyógyulásig, bizony hosszabb, mint az Ember-Fiáé volt a diadalmas jeruzsálemi bevonulástól a megfeszítésig és a kereszthalálig.

Tudjuk, hogy akkor és ott, majd 2000 éve a diadalmenet valóban diadalmenet volt, az utat frissen vágott pálmaággal és virágokkal borították, talán köntöseiket is levetették az emberek, hogy a Messiást éljenzés és dicső örömüdvözlések hangorkánjában- mint akkoriban minden arra méltó személyt –Királyként ünnepelhessék. Örömmel, buzgón, dicsőséges hangon ismerték el, és bizony amint az Evangelisták leírják, úgy tűnt, hogy valóban, valóban szívből szerették. Még talán voltak olyanok is, akik Tőle messze-távol állván nem érinthették ruhája szélét, nem nézhettek a szemébe, így csak lába poros nyomát érinthették és boldogok voltak azért is.

 Dicsőség és elismerés. Nem vágyott rá az Ember-Fia, de a szeretetben talán egy pillanatra maga is feloldódott.

Nem telt el egy hét. A virágok elhervadtak, a pálmaágak elszáradtak, a hozsanna valahogy dühvé, hangos szitokká erősödött, zúgolódás orkánja söpört végig a hajdani hozsannázókon.

Ember! Mi változott? Mi történik a lelkekben egyetlen hét alatt? 

Meghajolsz mint pálmaág a szélben? Mert valakik Meseországot ígérnek a küzdő szeretet rögös útja helyett? 

Végy példát a betegről, aki minden lépését szilárdan, egyetlen célért, a gyógyulásért gürcöli végig. Erősen tartja a barka-pálmát, a győzelem ígéretének jelképét.

(GS 2013 Virágvasárnap)  

Dr. Gundy Sarolta

Egy református levele Balog Zoltán emberi erejének forrásához

Ha az Isten velünk kicsoda ellenünk?

Református lelkésznek lenni egy valós, Isten által rendelt igazi hivatás. Ez egy olyan áldott szerep, amelynek segítségével az emberi gyarlóságok leküzdésére, az igazság, tisztesség és erkölcs mezejére lehet vezetni, ha tetszik, akár mintegy csodával határos módon az embertársainkat.

Nem véletlen, amikor belépünk egy templomba, elcsendesedünk, magunkba nézünk, elmélázunk bűneinken, jótetteinken egyaránt, közelebb kerülünk a csendhez, a nyugalomhoz, a tisztasághoz, magyarán Istenhez. És ehhez nagymértékben hozzájárul egy gyönyörűen elmondott, a szívhez és lélekhez szóló istentisztelet, amelyet egy református lelkész hirdet.

Jómagam tiszta vallásnak vélem a református vallást, és mint tudjuk, nem a katolicizmus ellen született, hanem annak mintegy kiegészítéséhez, megújulásához járult hozzá, alapgondolatként hordozva - nagyon is helyesen - az eszmét, hogy egyedül Isten kegyelméből és egyedül a hit által jutunk el az üdvösségre. Úgy vélem, hogy ebben a minden területen bűnnel átitatott mai világban a vallás az a terület, amelynek teljes fokú tisztasága meg kell maradjon és az őt képviselő személyek is teljes erkölcsi tartással kell rendelkezzenek.

Én egyáltalán nem osztom azt a vélemény, miszerint „a papok ne politizáljanak”. De igenis, megtehetik, sőt mi több, kötelességük, hiszen kezükben a tisztaság, erény, becsület fegyvere van. Hát kell ennél erősebb fegyver?

Csakhogy amikor egy református lelkész elmond, leír egy ilyen mondatot, hogy: „Más eszközöm nem lévén, ezúton kérem arra, szíveskedjen visszaadni az Önnek általam, tévedésből megítélt Táncsics-díjat”, egy legtisztább érzelmű, egy nagyon magas szintű nemzeti öntudattal és ugyanakkor tudással, valós bölcsességgel megáldott igaz magyar hirdetőnek, akinek követői kell legyünk, akkor ott a lelkésszel van a baj. Én nem tanultam teológiát, csupán valós hitet szüleimtől, családomtól, de azt tudom, hogy sem Jézus, sem Isten ilyet sosem mondana. De még egy igazi lelkész sem!

Kedves szeretet, áldás és erény hírnöke, lelkész úr! Isten áldását kérem a lelkére és arra, hogy gondolkodjon el tettén, bújjon bele a feje búbjáig fekete, mellesleg magyar zsinóros református palástjába, gyújtson egy tüzet, majd ebbe dobja bele református lelkészi diplomáját a Szaniszló úrnak átadott, majd visszakunyerált díjjal együtt, és mormoljon el egy halk imát, ne Szaniszló úr, hanem az Ön saját lelkének üdvösségéért.

Békesség Istentől!

Kovács Sándor, Hódmezővásárhely,

Tavaszelő havának 23. napján

Pajtić, Cvetković és Pásztor (!) is belegabalyodtak a korrupció hálójába?

A pénz kisimítja a ráncokat...

A fenti kérdés a belgrádi Informer napilap mai cikke alapján merülhet fel. Az újság állítása szerint a Vajdasági Fejlesztési Bank körüli botrány kapcsán indult vizsgálat nem áll meg a bankároknál, hanem egészen az élvonalbeli politikusokig vezet majd. A nyomozás során kiderülhet, hogy egyes politikusok rendelték el, adtak utasításokat a gyanús hitelek jóváhagyására, ami 20 millió eurós kárt okozott az országnak – véli az Informer.

Az ügyészség állítólag megerősítette, hogy a vizsgálat nemcsak a bank vezetőségét, hanem ismert politikusokat is felölel.

Rövidesen fejfájást kaphat Bojan Pajtić, a tartományi kormány elnöke, amely a szóban forgó bank többségi tulajdonosa, Dušan Elezović, a Demokrata Párt végrehajtó bizottságának elnöke, amely gyanús hitelt vett fel ennél a banknál, sőt Mirko Cvetković volt kormányfő sem alhat épp nyugodtan. A három említett demokrata párti politikus mellett "migrén" fenyegeti Pásztor Istvánt, a Vajdasági AT Fejlesztési Alapja igazgatóbizottságának tagját is. Egyébként az említett Alap az ominózus bank kisebb tulajdonosa.

A Vajdasági Fejlesztési Bank épülete Újvidéken

Az Informer forrásai szerint a bankárok képtelenek lettek volna egyedül lenyúlni több tízmillió eurót, ehhez befolyásos politikusok támogatására vagy legalább hallgatására volt szükségük. Nyilvánvaló, hogy valaki utasította őket, védelmet nyújtott nekik, s velük együtt milliós összegekkel tömte a zsebét – szögezi le a belgrádi lap.

Branko Dragaš közgazdász szerint a politikusok közvetlenül befolyásolhatták a bankárokat, hiszen ez esetben állami intézményről van szó.

Dragaš kizártnak tartja, hogy pl. Pajtić semmit sem tudott volna a bank vezetőinek mesterkedéseiről, hiszen a tartományi kormány, amelynek az élén áll, többségi tulajdonosa a Vajdasági Fejlesztési Banknak. Cvetković pedig kormányfő és egyúttal pénzügyminiszter volt.

Dušan Davidović kriminológus osztja ezt a véleményt. Szavai szerint az ötven éve bevezetett gyakorlat, miszerint a pártelnök, a rendőrfőnök és a községi elnök minden reggel kávé mellett szabták a politikát, a mai napig nem sokat változott. Az élvonalbeli politikusoknak egyszerűen tudniuk kellett az állami bankban történő rendellenességekről és machinációkról – állapítja meg a kriminológus.

Kíváncsian várjuk a vizsgálat eredményeit.

Fekete Lehel - delhir.com

Szegény vers

Az élet

Most fogott vallatóra.

A márciusi szél
El se ül,

Viszi a hópihéket,

Hatot üt az óra.

Álomképek.

Vászonra fröccsenő festék.

Csak tessék, csak tessék:

Piros, fehér és zöld.

Számban az íz,

Amit ad a föld.

Lihegnek mögöttem állatok.

Hagyjatok szeretnem,

A felhők nyomomba erednek

Nem kór ez, hanem állapot.

Mint máglyán az eretnek,

Lelkem madarak dicsérik

Böjtben, polcra rakott

Almaként érik.
Mert nem lehet senki

Olyan szegény,

Tépett rongy legény,

Hogy halmazállapotát

Ne látni a szemén.

Az arany megfolyva

Is az marad:

A szó-mágia: tisztulás,

Embernyi akarat.

Segesvár,

Sebet vág,

Világos hogy Arad.

Az arany marad

Akár a legszentebb eskü.

Fáj ebül,

Míg él bennünk

Engesztelhetetlenül.

Pósa Károly

Magyarkanizsa, 2013. március 19.

M É R E G !

Danas, 2013. március 11., 7. o.

Az aflatoxin-botrányról nem volt szándékom írni. Gondoltam ez mégiscsak a mezőgazdasági szakemberek feladata. Utóbb ismertebb szakértők és újságírók is elmondták erről a – nem mindig helytálló – véleményüket. 

Azért írok mégis erről a témáról, mert a botrány emberi jogokat is sért. Például, a szerb alkotmány 68. szakasza szerint „mindenki jogosult a testi és lelki egészségnek védelmére”. A 74. szakasz előírja, hogy „mindenki jogosult az egészséges környezetre, valamint hogy a környezet állapotáról idejében és tárgyilagos tájékoztatásban részesüljön”. Törődik valaki azzal, hogyan valósulnak meg ezek jogok. Kétlem.

Az Újvidéki Növényvédelmi Intézet közismert tanácsosa szerint – habár elismerte, hogy „valós és megalapozott az aflatoxin-probléma” – „a gond mégsem akkora, mint ahogy a politikum felfújta”.[1]

             Szomorú. A szakember, akinek erélyesen ki kellet volna állnia az emberek egészsége védelme érdekében, csökkenti, úgymond a politikumra hárítja a problémát, amely „eltervelt botrányokkal tereli el a figyelmet az országot érintő komoly gazdasági és politikai problémákról”.[2]Nem kell csodálkozni, ha szakértő véleménye alapján az eseményről tudósító újságíró „politikai szemfényvesztésnek”[3]nevezte a beláthatatlanul súlyos következményekkel járó botrányt.

Aztán ugyancsak csalódást keltett az egyik ismertebb újságírók közé tartózó, aki arról ír, hogy „a gombával mérgezett tej piacra kerülésével történt legújabb botrány sem lényegében a mi egészségünkről szól, hanem politikai és gazdasági érdekszférák harcáról, tejfelvásárlók és forgalmazók, takarmánykereskedők haszonszerzési lehetőségekért való küzdelemről és egymással való leszámolásáról”.[4]Badarság.

Olyan felháborítónak is nevezhető írások is napvilágot láttak, hogy „a kistermelőket elviszi az aflatoxin!”[5]Vagy a kistermelőknek is nem az egészséges tej termelése lenne a kötelezettsége? Meg hogy, „az aflatoxin-botrány nem csak az aflatoxinról szól”, hanem arról is, hogy „Hollandia mennyi tejport hoz be az országba”.[6]Lehetséges, de mindez senkit nem mentesít a felelősségtől.

            Minden elismerés megilleti viszont Goran Ješić tartományi mezőgazdasági titkárt, aki az aflatoxin-veszélyre felhívta figyelmet és azt mondta, „nem ad a gyermekeinek tejet”.[7]

– Az EU-s kilónként megengedett 0,05 mikrogrammos határértéknél nagyobb mértékben aflatoxint tartalmazó tej nem egészséges – mondta Robert von Gorkom, a szerbiai tejet vizsgáló hollandiai laboratórium igazgatója. A laborvezető a Blicnek napilapnak nyilatkozva elmondta, a 0,05-ös határt meghaladó eredmények „riasztóak”.[8]

          A német elemzések eredményei még rosszabbak voltak: A 25 vizsgált tejminta mindegyike több mint 0,08 mikrogramm aflatoxint tartalmazott.[9]

          Az aflatoxin toxikus anyag, ami rákkeltő és immunrendszer-romboló tulajdonságokkal rendelkezik, éppen ezért határozták meg az EU-ban legmagasabb literenkénti koncentrációjának mértékét 0,05 mikrogrammban.[10] 

          Nemrégiben még Szerbiában is 0,05 mikrogramm volt a megengedett legnagyobb aflatoxin-koncentráció, de a minták korábbi vizsgálatakor született rossz eredmények nyilvánosságra hozatala után a szerb kormány 0,5-re módosította (vagyis tízszer megnövelte) azt.[11]Ezzel megszegte az EU egyik európai integrációs előírását is.[12](Időközben Montenegró már visszaküldött Szerbiába 110 tonna, az EU-ban engedélyezettnél magasabb szintű alfatoxint tartalmazó tejet.[13])

A Grimasz (a Magyar Szó szatirikus melléklete) erről találóan így ír: „Kitűnő megoldásnak tartom, hogy a tejben lévő méreg megengedett mennyiségét a tízszeressére növelték. Ha ezt a módszert alkalmazzák az ivóvízre is, a Palicsi-tó és a Ferenc-csatorna vize is iható lesz.”[14] 

Az Aflatoxin-botrány – az idézett újságíró véleményével szemben – igenis mindannyiunk egészségéről szól. Sőt meg merem kockáztatni: Tisztában sem vagyunk azzal, hogy méretében milyen hatalmas, hiszen az aflatoxin bekerült a húsba, tojásba, stb., és hogy annak milyen következményei lesznek a lakosság egészségére nézve. Azt sem tudjuk, hogy mi a helyzet a többi kukoricából készült termékkel. Ezért nem véletlen „a polgárok nagyfokú gyanúja, hogy az állam szisztematikusan mérgezi őket”.[15] Külön felháborító, hogy Szerbiában nincsen olyan laboratórium, amely ellenőrizné a tejtermékek aflatoxin-tartalmát.

Már tavaly tudniuk kellett volna az illetékesnek, hogy milyen következményei lehetnek a penészes kukoricának. Ha tudták, akkor azért kell viselniük a felelősséget, ha pedig nem, akkor meg ezért!

Goran Knežević szerb mezőgazdasági miniszter „beismerte, hogy az aflatoxin-botrány felkészületlenül érte őket és azonnal a politikára váltott, illetve, hogy politikai kampány által kísérelik meg tönkretenni a szerb földműveseket és falvakat”.[16]

– Az, hogy a miniszter befolyásolni hagyta magát a tejgyáraktól, hogy az aflatoxin szintjén nem kell változtatni, csak azt mutatja, hogy az állam legmagasabb vezetői mit gondolnak az ország lakóiról. Az álláspontjuk, habár ezt senki nyilvánosan nem hangoztatja, hogy a tejet mindenki a saját felelősségre fogyasztja – olvasható a Danas napilap szerkesztőségi kommentárjában.[17]

Kneževićnek már a botrány kipattanása napján önként távoznia kellett volna tisztségéből. Bármelyek önmagára valamit is adó államában így történt volna. De „ez Szerbia!” 

Bozóki Antal

Újvidék, 2013. március 17.

 [1] kz: Az aflatoxinbotrány politikai szemfényvesztés. Magyar Szó, 20013. március 2., 6. o.

 [2] Uo.

 [3] Uo.

 [4] Friedrich Anna: Játszmák a politikában. Magyar Szó, 2013. március 4., 5. o., vagy http://www.vajma.info/cikk/rozsautca/193/Jatszmak-a-politikaban.html

 [5] Lakatos János: A kistermelőket elviszi az aflatoxin! Magyar Szó, 2013. március 9., 19. o. 

 [6] Lakatos János: Miért éppen aflatoxin? Magyar Szó, 2013. március 9., 19. o. 

 [7] Tejben úszott a tartományi kormányépület vasárnap. http://pannonrtv.com/web/?p=47903

 [8] Holland elemzés: a Szerbiából származó tej minősége riasztó. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18162/Holland-elemzes-a-Szerbiabol-szarmazo-tej-minosege-riaszto.html, 2013. március 8. [22:09]

 [9] A német elemzés eredményei még rosszabbak. Magyar Szó, 2013. március 2., 1. és 5. o.

10] Knežević: megmarad a 0,5-ös aflatoxin-határ

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18207/Knezevic-megmarad-a-0-5-os-aflatoxin-hatar.html

 [11] P. E.: Felemelték a határértéket. Magyar Szó, 2013. március 1., 1. és 4. o.

 [12] EU: Szerbia állítsa vissza a szigorúbb aflatoxin-határértéket! http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18117/

 [13] U Srbiju vraćeno 110 tona mleka. Danas, 2013. március 11., 9. o. 

 [14] Magyar Szó (Grimasz), 2013. március 16., 20. o.

 [15] Ipak 0,5. Danas, 2013. március 16., 3. o.

 [16] Uo.

 [17] Uo.

Megérkezett a temerini vádirat „változtatása” - Nincs új vádirat, sem másik minősítés

Az Úr legyen veletek!

Ezúttal is bebizonyosodott: Vádirat csak akkor van, amikor kézbesítik azt. A sajtóban is megjelent – felelőtlen – híresztelésekkel ellentétben – az újvidéki Felsőfokú Ügyészség nem minősítette át „garázdaságra” a tavaly október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini magyar fiú ügyében a vádiratot.

Emlékeztetőül: Az újvidéki Felső Bíróság tanácsa 2013. február 25-i keltezésű végzésével (amelyet számomra február 28-án kézbesítettek) „visszautalta” az újvidéki Felsőfokú Ügyészségnek a 2012. október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő fiúk ellen (a 2013. január 9-én) beterjesztett vádiratot, hogy „a végzés közlésétől számított három napos határidőn belül küszöbölje ki az észlelt hiányosságokat”. 

Az újvidéki Felső Bíróságnak címzett, számomra a mai napon kézbesített (mindössze 40 sorból álló) iratot még az ügyész sem nevezi vádiratnak. Az ügyész csak „a (január 9-i – B. a.) vádirat 1. és 2. pontjában leírt (hét magyar fiatallal kapcsolatos – B. A.) tényálláson változtatott”. A nyolcad rendű vádlott Novaković Predrag az ügyész legújabb iratában már nem is szerepel. A kérdésre, hogy miért, az iratban semmilyen indoklás nincsen. (Más kérdés, hogy a Felső Bíróság a március 5-i átvételi pecsétet viselő iratot miért csak március 18-án kézbesítette.)

Az ügyész mind a hét fiatalembert továbbra is a BTK 317. szakaszának 2. bekezdésébe ütköző bűncselekmény elkövetésével, vagyis nemzeti, faji, vallási gyűlöletet vagy türelmetlenség kiváltásával, illetve szításával vádolja (amely bűncselekmény miatt egytől nyolcévi börtönbüntetést van előlátva). 

Orosz Róbertot pedig az ügyész külön még, a BTK 348. szakasza 2. bekezdése alapján, „engedély nélküli fegyvertartással” vádolja (mivel – szerinte – a szobájában egy „winchester 223-as és egy 7,65x54 P kaliberű golyót tartott”).

A vádiraton valójában semmilyen lényegi változás nem történt, szinte szóról szóra megegyezik a (bíróság által is) kifogásolt vádirattal. Ez (az én olvasatomban) azt jelenti, hogy az ügyész nem tett eleget a Felső Bíróság tanácsa 2013. február 25-i végzésében lévő követelményeknek (hogy a vádiratot hozza összhangba a Büntető Eljárási Törvény 266. szakaszában előírt követelményeknek).

Most a vádirat elleni kifogás benyújtása következik, majd a Felső Bíróság tanácsának kell lépnie. A törvénytelen fogva tartás tovább folytatódik…

Újvidék, 2013. március 18.

Mgr. Bozóki Antal,

Koperec Csongor és Smith Tomas védőügyvédje

Brutális gyilkosság Óbecsén: Négyen vertek agyon egy magyar fiatalembert

Információnk szerint az agyonvert áldozatot Bilicki Ervinnek hívták

Brutálisan megvertek egy magyar fiatalt az éjjel Óbecsén. Szemtanúk szerint négyen rugdosták és verték, majd kővel is megdobták. Az eset Óbecsén a péterrévei úton történt.A DélHír Portál birtokába jutott információk szerint az áldozat neve Bilicki Ervin, 17 év körüli fiatalember. 

Az összevert fiatal a kórházba szállítását követően belehalt sérüléseibe.

Vértócsa és hátrahagyott orvosi kesztyű árulkodik arról, hogy mi történt tegnap éjszaka Óbecsén. A péterrévei úton, egy pékség közelében támadták meg a fiatalembert. Szemtanúk szerint négyen verték holtra az áldozatot.

Azok a fiatalok, akik látták az esetet nem mertek nyilatkozni. Az éjjel az utcában lakók is hallottak szóváltást, de nem néztek ki.„Én olyan átlagban egy-két óráig nézem a filmet és hát biztos volt már fél négy amikor én befejeztem a dolgot, mert csak hallottam, akkor az ajtót csapkodták kocsik, nem egy kocsi volt itt az biztos, nem egy.”

Az óbecsei rendőrség reggel elvégezte a helyszínelést. A félholtra vert fiatalembert kórházba szállították, ott halt bele sérüléseibe. A Pannon RTV nem hivatalos információi szerint az áldozat magyar nemzetiségű. Azt viszont nem lehet tudni, hogy milyen nemzetiségű fiatalok verték meg. Az óbecsei rendőrség gyilkosság ügyében nyomoz.

 

Frissítés 1.0: A gyilkosság a Stars nevű szkipetár pékség közelében történt, ahol a szerkesztőségünkbe jutott információink szerint jelenleg is forgat a Pannon RTV és a Duna TV stábja, akiktől azt a nem hivatalos információt kaptuk, hogy az elkövetők szerb nemzetiségűek. Az áldozatul esett 17 éves fiatal valószínűleg hazafelé tartott már, amikor rátámadtak, hiszen a városközpont és a "falu" nevezetű városrész között félúton található az a helyszín ahol az incidens történt.

Frissítés 2.0: Az is kiderült, hogy a pékség az incidens ideje alatt nem dolgozott és mivel az áldozat nem messze lakik a gyilkosság helyszínétől így az is elképzelhető, hogy az őt ért támadás előre megfontolt volt.

Az édesapa hiába várta haza fiát.  

Frissítés 3.0: Az óbecsei egészségház igazgatójának nyilatkozata szerint a kiérkező orvosok az áldozatot hosszasan próbálták újraéleszteni, de sajnos nem sikerült. Információk szerint Bilicki Ervin az este folyamán több kávézóban is megfordult, nem sokkal éjfél után az óbecsei Stigma nevű szórakozóhelyre is betért. A pincérnő elmondása szerint a fiatalember csak egy sört ivott, majd elhagyta a szórakozóhelyet.

Frissítés 4.0: A Vajdasági TV-nek nyilatkozó édesapa elmondása szerint a fiát pár éve már összeverték egy szórakozóhelyen, akkor az elkövetők szerbek voltak. Az apa az eset után féltette a fiát és többször is kérlelte, hogy ne maradjon el sokáig, ám ilyen szörnyűségre még ő sem számított.

Frissítés 5.0: Új, nem megerősített információk szerint a leszámolás mögött párkapcsolati ügyek álltak, és egy nő miatt támadtak rá a srácra. Egy másik forrás szerint az elkövetők 30-40 év körüli szerb nemzetiségű férfiak voltak. A fiatal arcát a felismerhetetlenségig összeverték, a cipője alapján azonosították. Egy lány talált rá a vasútállomással szemben levő buszmegállóban, egy pocsojában arccal lefelé. Azt beszélik Óbecsén, hogy Péterrévéről érkeztek az elkövetők. Egy tompa tárggyal verhették agyon a fiút. A mentők még megpróbálták újraéleszteni, de nem jártak sikerrel. A holttestet Újvidékre szállították boncolásra. A fiú apja nyilatkozott a médiának, aki bosszút esküdött. A rendőrség továbbra sem adott ki hivatalos közleményt az esettel kapcsolatban.

Frissítés 6.0: Az édesapa azt mondta, "ha megtudja ki végzett a fiával lelövi majd saját magával is végez"

Frissítés 7.0: Második napja helyszínel az óbecsei és az újvidéki rendőrség az incidens helyszínén, ahol minden pocsolyát átvizsgáltak nyomok után kutatva. A gyászoló szülők azt az értesítést kapták, hogy a fiú valójában nem az ütésekbe halt bele, hanem a pocsolyába fulladt, melyben az őt helyben hagyók fejjel a föld felé hagyták. Azonban a fiú édesapja ezt nem hiszi el, mint mondja, kizárt, hogy fia a tíz centiméteres vízbe fulladt volna meg. Az áldozat holttestét ma szállították haza és felravatalozták, a temetés pedig holnap 15 órakor lesz. Közben a rendőrök több mint harminc személyt hallgattak ki az ügyben, a nyomozás folyamatban van és nem hivatalos információk szerint már van gyanúsítottja is a tragédiának. A szülők szerelmi ügyről, bosszúról és leszámolásról beszélnek, illetve arról, hogy Ervin volt barátnőjének édesapja lehet a tettes, a péterrévei K. T. azonban jelenleg börtönben van. A tiszamenti városban nagy a felháborodás, míg az interneten, a közösségi portálokon egyre többen szeretnék tudni, kik állhatnak a brutális gyilkosság mögött, egyesek már ,,rajongói oldalt" hoztak létre a Facebookon, melyben az elkövetők életfogytiglani büntetését követelik, az oldalnak 17 óra alatt több mint 1200 követője lett, ez is jól példázza a községben uralkodó közhangulatot.

Frissítés 8.0: Harminckilenc órával az Óbecsén történt brutális gyilkosság után az ügyben végre megszólalt a rendőrség is. Szűkszavú közleményükben mindössze annyit közöltek a nyilvánossággal: Óbecsén vasárnap egy óra 20 perc körül a Péterrévei út 24-es számú háza előtt megtalálták a kiskorú Bilicki Ervin (1995) élettelen testét. A rendőrség intenzív nyomozást folytat a fiú halála körülményeinek a felderítésére, melynek eredményéről időben értesíteni fogják a nyilvánosságot.

Halál a magyarokra!

Frissítés 9.0: A hétvégén Szenttamáson magyarellenes falfirkák jelentek meg. A Magyar Remény Mozgalom helyi szervezete és a párt vezetősége egyaránt elítélte a történteket és egyúttal hangsúlyozzák, oda kell figyelni a magyarellenes falfirkákra, mivel az ilyen incidensek jelentős mértékben befolyásolni tudják a településeken uralkodó közhangulatot.  

SOKKOLÓ KÉP KÖVETKEZIK: 18+

A felravatalozott fiú holtteste

Frissítés 10.0: A fiú temetésén az apa a koporsó sírba való helyezésekor felkiálttott: Megöltek édes fiam és a koporsó után ugrott, alig tudták a jelenlévő rokonok a sírból kihúzni, ezt követően az apa elsősegélyben részesült.

Frissítés 11.0: A rendőrség előállított egy 14 éves kiskorú fiút és vizsgálati fogságba helyezzett, mert ezidáig feltételezetten ő követte el a gyilkosságot.

Frissítés 12.0: A kiskorú P. P.-t – akit az újvidéki vizsgálóbíró szerdán este hallgatott ki a fiatalkorú Bilicki Ervin halála ügyében – nem gyanúsítják gyilkossággal, hanem csak testi sértés okozásával. Nem is rendeltek el ellene vizsgálati fogságot, hanem az újvidéki szociális központba helyezték el.

Frissítés 13.0: Súlyos testi sértés okozásával gyanúsítják azt a kiskorú, 14 éves személyt, akit az óbecsei rendőrség állított elő azzal, hogy ő a felelős Bilicki Ervin haláláért. Ugyanis mint Miroslav Alimpić újvidéki vizsgálóbíró közölte, a boncolási jegyzőkönyv szerint Bilicki nem a bántalmazás okozta sérülésekbe halt bele, hanem belefulladt a pocsolyába, amelybe beleesett, mivel az ütésektől eszméletét vesztette.

Frissítés 14.0: A múlt szombaton éjjel történt tragikus haláleset hatalmas országos sajtóvisszhangot váltott ki. A lapokban és a világhálón is több kegyeletsértő fénykép látott napvilágot, az elsőt az áldozat nagymamája hozta nyilvánosságra. Csütörtökön a Blic napilap közölte címlapján az áldozat fényképét, ami kiváltotta a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) és a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV)  tiltakozását. Közleményükben az áll: a lap ezzel durván megsértette a szerbiai újságírói kódexet, ami védi a bűncselekmények áldozatainak  méltóságát, és felszólította a sajtó képviselőit, hogy tartsák magukat a szakma etikai szabályaihoz.

Frissítés 15.0: A rendőrség még mindig nem adott ki hivatalos közleményt

Bár az eset szokatlanul nagy sajtóvisszhangot kapott, mivel sokan etnikai leszámolást sejtettek a háttérben, ma már sem a hazai, sem a külföldi lapok nem foglalkoznak Bilicki Ervin halálának a körülményeivel. Az óbecsei P. P. (14) letartóztatása után egyes belgrádi lapok ugyan tudni vélték, hogy a gyanúsított az áldozatot annak származása miatt bántalmazta, de ezt a feltételezést sem rendőrségi közlemény, sem a legújabb nem hivatalos információk nem támasztják alá.

Hiteles tájékoztatás híján a városban továbbra is találgatások folynak arról, miért és hogyan is halhatott meg a 17 éves fiú. A korábbi, szerelemféltésről szóló mendemondák után most az a forgatókönyv forog közszájon, miszerint az áldozat és P. P. egy bárban összeszólalkozott, miután az áldozat elvette P. P. mobiltelefonját, és ez a vita fajult később tettlegességig.

Mint ismeretes, az óbecsei P. P.-t súlyos testi sértés okozásával gyanúsítják, ugyanis a boncolás eredménye szerint az áldozat nem közvetlenül a verésbe halt bele, hanem egy tócsába fulladt.

Több kérdésre is szerettünk volna választ kapni az illetékes rendőrségi szóvivőtől, de megkeresésünk ezúttal is eredménytelen maradt. Így továbbra sem tudjuk azt, hogy hol tart, illetve lezárult-e a nyomozás, helyi vagy újvidéki nyomozók végezték-e a helyszínelést, szokásos-e az, hogy a tetthelyről nem takarítják el az eldobott kesztyűket és a rendőrségi kordonszalagot, és hogy miért nem kapnak rendőrségi tájékoztatást a helyszínről tudósító újságírók, szemben a belgrádi szerkesztőségek munkatársaival.

Feró - Magyar Szó, 2013. március 29., 4. o.

Frissítés 16.0: Használhatatlan a Bilicki Ervin meggyilkolásának helyszínéről begyűjtött 26 DNS-minta

A Vajdasági Klinikai Központ DNS-elemzési laboratóriuma 26 mintát vizsgált meg, amelyeket azon a helyszínen gyűjtöttek, ahol március 17-én holtan találták a 17 éves Bilicki Ervint, a vizsgálat azonban nem szolgált eredményekkel.

A törvényszéki szakértők ugyanis nem találtak a vádlott 14 éves P. P.-hez vezető nyomokat, ezenkívül magának Bilicki Ervinnek sem azonosították a DNS-mintáját. Mindez arra utal, hogy nem megfelelően gyűjtötték be a helyszínen a mintákat.
A dr. Zorana Zgonjanin által aláírt laboratóriumi jelentésben az áll, hogy a helyszínen talált nyomok vizsgálatával nem kaptak megfelelő eredményt.

„Semmit sem találtunk, valószínűleg a nem elegendő mennyiségű vagy teljes mértékben hiányzó DNS-nyomok miatt, illetve a DNS-anyag felhasználhatatlansága vagy elavulása miatt” – áll az Újvidéki Legfelsőbb Bírósághoz eljuttatott jelentésben.

Miroslav Đorđević genetikus a Blic napilapnak elmondta, ez csak azt jelentheti, hogy nem megfelelő módon gyűjtötték be a nyomokat, vagy pedig a begyűjtés után nem az előírások szerint szállították és raktározták az anyagot.

„Elég az is, ha napfény érte őket, s ezáltal felhasználhatatlanokká váltak. Egyszerűen hihetetlen, hogy ilyen nagyszámú minta nyomán nem sikerült egyetlen eredményre sem jutni” – magyarázta Đorđević.

A hibát elkövethette a bűntény helyszínét védő rendőrségi járőr, a helyszínre elsőként érkezett nyomozók vagy pedig a törvényszéki szakértők, akik begyűjtötték és szállították a mintákat.


Jelenleg egyedül a már letartóztatott 14 éves P. P.-t gyanúsítják Bilicki Ervin meggyilkolásával, ő azonban tagad.

(2013.08.06. - Blic)

Frissítés 17.0: Hosszú hónapok huzavonáját követőn, november folyamán megkezdődnek a tárgyalások a korábban nagy közfelháborodást keltett óbecsei Bilicki Ervin (17) halálának ügyében.

Az első tárgyaláson jelen lesz a 14 éves vádlott, P. P. is, aki megerősített rendőri felügyeletet kap, miután a halott fiú édesapja, Lakatos István többször életveszélyesen megfenyegette.

Bilicki Ervint május 17-én találták holtan Óbecsén, a Péterrévei út mellett. A gyanú szerint Ervin azután hunyt el, hogy a vádlott előtte többször megütötte, majd pedig eszméletét vesztve egy pocsolyába esett és megfulladt.

A támadó, akit gyilkossággal vádolnak, beismerte, hogy megütötte Bilickit, de tagadta, hogy ez okozta volna a halálát. A nyomozást Savo Đurić, az Újvidéki Felsőbb Bíróság kiskorúakért felelős osztályának képviselője zárta le. Három boncolási eredményt kapott, kihallgatta a letartóztatott fiatalt, a családot és a szemtanúkat is. A nyomozás ezen része még április 5-én befejeződött.

A tárgyalás kezdetét november 25-re jelölték ki, és az ügyet Milica Novaković, az Újvidéki Felsőbb Bíróság kiskorúakkal foglalkozó bírója kapta meg.

Lakatos István többször nyilvánosan is vérbosszút fogatott

A bíróság előtt P. P. az ügyvédje társaságában fog megjelenni, míg a helyszínen fog tartózkodni Lakatos István is, akit már korábban le is tartóztattak, a vádlott folyamatos életveszélyes fenyegetése és zaklatása miatt.

Emiatt magas fokú biztonsági készültség fogja a tárgyalást jellemezni, az ülésteremben több uniformizált rendfenntartó is jelen lesz.

Minden bizonnyal az első ülés során nem kerül sor P. P. és a családtag meghallgatására. Valószínűleg csak a vád, illetve az ügyvédek ismertetik majd az eddig összegzett bizonyítékokat és jelentéseket. A következő bírósági ülésre még az idén sor fog kerülni, ahol P. P.-t is megkérdezhetik, mi is történt pontosan azon a bizonyos tragikus éjszakán.

(2013.11.12. - DélHír)

Frissítés 18.0: Megkezdődött az óbecsei Bilicki Ervin gyilkosságának tárgyalása

2013.11.26.

Az Újvidéki Felső Bíróságon kihallgatták a 17 éves óbecsei Bilicki Ervin meggyilkolásával vádolt P. P-t, az ügy első tárgyalási napján. Az áldozatnál négy évvel fiatalabb kiskorú gyanúsított elmondta, hogy ő nem ölte meg Ervint, hanem csak kétszer megütötte.

A tárgyalás zártkörű volt. P. P. elmondta, hogy azon az estén megivott néhány sört, és így elég ködösek számára az események, ezért nem tudja pontosan, hogy mi is történt.

Egyébként, a tárgyalás fokozott biztonsági intézkedések mellett zajlott, mivel az elhunyt gyermek édesapja többször megfenyegette a vádlottat, hogy maga fog ,,igazságot szolgáltatni”. A tárgyalás folytatására január 15-ét jelölték ki, amikor már bemutatásra kerülnek a begyűjtött bizonyítékok, meghallgatnak 15 szemtanút, illetve a szakértők véleményeit is.

Emlékeztetőül; Bilicki Ervin holttestét március 17-én 1 óra 30 perc körül találták meg Óbecsén, a péterrévei úton, egy kisebb pocsolyában. Az orvosszakértők megállapították, hogy a nyelv alatti csont megrepedt, a halál viszont a pocsolyába való fulladástól állt be.

Frissítés 19.0:Emberölésért 2 év, a gyilkos 16 évesen ismét szabad

Két évet kapott Bilicki Ervin gyilkosa. A 14 éves fiút a büntetés azonnali letöltésére utalta a bíróság a kruševaci javítóintézetbe.


Két évet kapott Bilicki Ervin gyilkosa. A 14 éves fiút a büntetés azonnali letöltésére utalta a bíróság a kruševaci javítóintézetbe.


A bíró szerint ha idősebb lenne, szigorúbb büntetést kapott volna. Ezért a bűncselekményért legfeljebb tíz év börtön róható ki. A 14 éves fiú tavaly tavasszal ölte meg Óbecsén a 17 éves Bilicki Ervint. A rendőrségi nyomozás eredményei szerint halálát fulladás okozta, miközben eszméletlenül feküdt egy tócsában. A fiú tárgyaláson azt mondta, megverte ugyan Bilickit, de nem ölte meg.


(2013.11.26. T. T. / H. Á.-Délhír)

Magyar Szó - Pannon Tv nyomán Z.D.  - DélHír portál - Blic 

Értesítés? - 2.0 - Inkább szegénységi bizonyítvány!

Olvasó táboromból érkezett még kettő gyöngyszem a szegénységi bizonyítvány alcím alá:

A nevek alapján melegséges háztartásról lenne szó, mert ilyen is van erre felé, csak itt Csókán a hölgyek keményebbek és ők felvállalják ebbéli melegséges szív-szeretetüket, az urak itt szégyenlősen kvittek..., de nem erről van szó, hanem a "hivatal" sorozatos túlkapásairól. 

A legfontosabb, habár enyhe túlzással semmi nincs már Csókán (botrányokat nem ide számolom, meg a kampány húsgyárat sem a választási bulikkal), de választásokkor azért megreng a falu élő és holt része is. Igen jól olvasta a drága olvasóm a holtak, akik választásokkor visszajárnak és kísérteties körülmények között még voksolnak is! Nekem volt ötletem az előző választások alkalmakor, mivel a helyzet nyugaton változatlan, hogy helyezzünk egy-egy urnát a temetőkbe is, mert ugyebár az árnyékvilágba került honfitársaink is élnek az állam által biztosított szavazási joggal, úgy, mint a fejlett demokráciákban! Lenne is rá mód a "mozgó" urna rendszerrel, amelyet Tiszaszentmiklóson már tökéletesítettek és tartomány képviselőt választottak harmadszorra elsöprő többséggel "a választunk, amíg saját magunkat ki nem választjuk rendszerben"! 

A folyamatos kapkodást nem értem a "hivatal" részéről, mert idő, mint tenger a kettő választás között és fel lehet készülni a választás csúsztatására, mert tudjuk, ha a választások valamit is változtatnának betiltanák! A gond a "mesterséges-intelligencia" és a másodperc töredékére zsugorodott információ csere. Könnyedén utána lehet nézni az élő és holt voksolóknak. Az egypártrendszerű többpártrendszernek mímelt társadalmi berendezkedésben  az egyszerű "apparachinak" is becézett hivatalnoknak kapkodnia kell a fejét, hogy aktuálisan ki az ellenség és a barát, mert nemcsak a nép van megtévesztve, hanem ők is tévedésbe esnek e téren és akkor az információ titok és a szavazatnak másik urnába kell vándorolnia...

A Magyar Nemzeti Tanácsnak meg kell tanítania az őt megválasztó legnagyobb magyar párt népképviselőit írni és olvasni, ezt követően a merjünk picik lenni projekt keretén belül pedig hivatali okmányok kitöltésére. Amikor ezzel megvannak, akkor a törvényeket kell tanítani a mélyen tisztelt politikummal és gyakorlati alkalmazásokat végeztetni műhelymunkák keretében...

A kettő értesítés az előző részben taglalt jogsértés mellett, megjelent az "Anonymus" csoport jeles tagja Jovanov Siniša (Јованов Синиша) személyében. E személy nem létező személy, de voksolhat Csókán! A társa meg Vrábel László (Ласло Врабел), amennyiben a megcímezettek nem tévednek, akkor Vrábel János elhunyt fiáról lenne szó, (mély lelki sebeket téptek fel a gyászoló szülőknél e téves lépéssel ) aki immáron a túlvilágról voksolhat... 

Vrábel János házát fiatal házaspár vette meg idestova egy éve. A hivatalban át és  bejelentkeztek a Tito Marsall 32.-be. Az anyakönyvtől kezdve minden okmányba bekerültek, ami a hivatal pókhálóját illeti, de ez nem elég, talán a gond, hogy nem úgy szavaznának, mint az előre kiválasztottak szeretnék és így csökkentették a választási mérleg kibillenését "rossz" oldalra?!

Így lett a magyarkanizsai származású fiatalemberből Ivica Čobanov-ból  Jovanov Siniša és kedves ifjú mátkájából Júlia Čobanov-ból Vrábel László! Kérdeztem tőlük, de nincsenek tanúvédelmi programban, hogy a személyiségüket ilyen drasztikusan megváltoztassák még egy nemiséget váltó korrekciós műtéttel sem! Véletlen? Kicsit a keserű katona dal jut eszembe, amikor a Kovács Máriából Maria Kovačová lett*...

A hivatal nemtörődömsége, hozzánemértése?...nem itt nem erről van szó! 

Itt ismételten jogtiprásról van szó!

Megsúgom alapvető emberi jogok megsértése van e pillanatban, a szabad választás jogának, amely a demokrácia alappillére!!! No de Csókán még nem tört ki a demokrácia, mint Rátóton...

Véletlenek a mesékben sincsenek, hát még Csókán, de holnap Jovanov Siniša és Vrábel László fiatal házaspár (?!) voksolni már nem fog, mert Júliát ismerve nem fog bajuszt növeszteni az éj leple alatt Ivica meg nem lesz Siniša még a "hivatal" kedvéért sem...

Lesz még folytatás...

Margit Zoltán

* Kárpátia - Tábori posta

Értesítés?

Szegénységi bizonyítvány...

Egy kedves nyugdíjas hölgy a kezembe nyomta az értesítést, hogy a helyi közösségünk tanácsnokainak megválasztásában vegyek részt vasárnapon. Igen, nyugdíjas, mert ugyebár a nyugdíjas Csókán a munkaerő, mert azok a  fránya  haszontalan fiatalok nem akarnak dolgozni..., de ezzel a mesével (szerinte) meg lett magyarázva, miért ők a legalkalmassabbak mindenféle feladat elvégzésére, értem, fiatal is alig marad itt, de ezt még ők nem vették észre...köztünk maradjon: a fiatal az várjon a sor(s)ára...

Félre-értés ne essék semmi gondom azzal, aki tisztességes munkaképességének leáldozásával megérett a nyugdíjkorra és nyugálományba vonul, de itt jönnek a napfényre azok a "társadalmi nyerészkedők", akik évtizedeken át mímelték a munkát és kiügyeskedték, hogy helyettük mindig más dolgozott és most is "erejük teljességében" tudnak teljesíteni, a szájuk erejére gondolok főként, mert a százmétert futva két újraélesztés után sem tudnák megtenni...

Itt van a visszakettő, ha még mindig ő körülöttük forog e globalizált világ szekere, akkor miért mentek el nyugdíjba? Dolgozzanak tovább és semmi gond! Aki meg nyugdíjas az pihenjen és tartalmassan töltse el napjait, elvégre erre találtatott ki a nyugdíj! A fiatalság ellenes-politika addig fajult, hogy a fiatalok vették Csókáról a sátor-fájukat és az utolsó tíz eurójukkal a zsebükben elindultak északnak, mint a mesékben, mert itt elég volt a dumákból!

Eljutottunk a fajig, a megmondók kasztjából, ha értem - ha nem, mi történik körülöttem én vagyok a megmondhatója! Tessék nekem hajbókolni! Én vagyok az úr a házba, le is út, fel is út...Könyörgöm tessék észrevenni az idő eljárt felettem költői gondolatot! Nem, akkor is megmutatom, hogy mit nekem egyetem, amikor én az élet egyetemét fejeztem be valamelyik füstös kocsmában munkaidő alatt! A gyakorlatban a fiataloktól kell elvenni még a száraz kenyér héját is, csakis az ő érdekükben cselekedve?!

Megy az össznépi hülyítés, hogy polgárok csoportjai indulnak a küszöbön álló helyi közösség tanácsnokainak megválasztása alkalmából. Minden jelölt mögött politikai párt áll, ilyen vagy amolyan módon. Erőlködnek és győzködik a szegénységébe és a választásokba belesavanyodott népet. Senkit nem érdekelnek a következő tények: Csóka község minden ötödik lakója szociális segélyen él, nevezetesen 2255 ember és ez a szám drasztikusan nő, a megélhetési bünőzéssel egyetemben. E számok a helyi politikum szakmaiatlanság, hozzánemértését és nemtörömdömségét tükrözi. Ismét az nyer aki bálat, dözsölést ígér és biztosít, mert vígan megyünk tönkre!

Olvasom, nézem a kampánynak csúfolt média megnyilatkozásokat, olyan jó bánátira sikeredett! Személyi kultuszokra épülő stílus nem változott az elmúlt ötven évben, pihent nyugdíjasaink a listák vezetői…Az egyik falu a „Youtube”-on osztotta az igét, azzal, hogy: „űzik a kultúrát”, mit mondjak azt jól kiűzték a faluból…hosszas vajúdás után: „született meg kultúrkörünk”, nos a szülő anyát azért megnézném magamnak…A kórkép imigyen lett felállítva: „A néptánc leginkább a fiatalkorcsoportokat érinti” és „a gyermekeink szívvel-lélekkel űzik”, nos az űzekedésnek is lehet jó vége, ha az „ ifjuságnak lehetősége van a cserkészet körében is tágítani a természettudományos ismereteiket”. Szép gondolatok a dugványozásról, így koratavasszal készülve a kertészeti szezonra…Kaptam új ismereteket is!  Fényt az éjszakában nem az elektromos áramot szolgáltató adja, hanem a tűzoltó zenekar, ha jól befűtenek utána lesz mit oltani…Fontos állomás a templom, ez egy velős gondolat az osztályharchoz szokottak agytekervényeiben! 

A szórólapokat jellemzi a „tükör” fordítás szerb nyelvről magyar nyelvre, a gondalatmeneti hibák, nagyotmondás…, de hab a tortán az értesítésnek elkeresztelt „hivatalos” anyagocska, ahova minden felkerült csak a legfontosabb nem! Kimaradt az atyók leánya és fia család és keresztneve és a szavazó hely utca-házszámostúl magyarul! A cirill írásmódot sokan nem ismerik, de a sokat emlegetett Magyar Nemzeti Tanács kardoskodása ellenére Csókán, ahol papíron magyar a polgármester, ilyen ismételten megtörténik az nem véletlen, ahogyan „nincs megélhetési magyar verés sem” véletlenül! Tudom az a fránya számítógépnek keresztelt „kompjuter” a gond forrása…

Menjük sorjában milyen jogaimban lettem megsértve nemzettársaimmal egyetemben :

I.             A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (SZK Hivatalos Közlöny 2006/98) A sajátosság megőrzésére való jog - 79. szakasz: A nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van: a nemzeti, etnikai, kulturális és vallási sajátosságának a fejezésére, őrzésére, ápolására fejlesztésére és nyilvános kifejezésére; jelképeik nyilvános helyeken való használatára; nyelvük és írásuk használatára; hogy azokban a környezetekben, ahol az összlakosság jelentős számarányát képezik, az állami szervek, a közmegbízatással felruházott szervezetek, az autonóm tarrtomány és helyi önkormányzatok szervei anyanyelvükön folytassák az eljárásokat.

II.            HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLATRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 19. szakasz: Azokon a területeken, ahol nemzeti kisebbségi nyelvek is hivatalos használatban vannak, a helység- és egyéb földrajzi neveket, utcák, terek, szervek és szervezetek elnevezését, a közúti jelzőtáblákat, anyilvánosság értesítését és figyelmeztetését szolgáló, valamint egyéb közfeliratokat a nemzeti kisebbségek nyelvén is ki kell írni.

III.          NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (SZK Hivatalos Közlönye, 2009/72) 10. szakasz A Nemzeti Tanács...: 12) eljárást indít az Alkotmánybíróság, a polgári jogvédő, a tartományi és a helyi ombudsman, valamint más hatáskörrel rendelkező szervek előtt, amikor megítélése szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az Alkotmányban és törvényben szavatolt jogainak és szabadságság jogainak megsértésére került sor; 13) a nemzeti kisebbséghez tartozó nevében megindítja a jelen szakasz 12) pontjában foglalt eljárást előzőleg megszerzett írásos meghatalmazás alapján.

IV.           Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. – Alkotmányos Alapokmány és a SZK Hivatalos Közlönye 72/2009. - másik törvény) A DISZKRIMINÁCÍÓ (megkülönböztetés) tilalma 3. szakasz Tilos a diszkrimináció minden megnyilvánulása, nemzeti, etnikai, faji és nyelvi alapon, azokkal a személyekkel szemben, akik a nemzeti kisebbségekhez tartoznak. A szövetség, a köztársaság, autonóm tartomány, város és község szervei nem hozhatnak olyan jogi aktust, és nem tehetnek olyan intézkedést, amely ellentétben áll e szakasz 1. bekezdésével.

A SAJÁTOSSÁG MEGŐRZÉSÉNEK JOGA: A személyi név megválasztása és használata 9. szakasz A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek jogukban áll, hogy szabadon válasszák meg és használják személynevüket és gyermekeik nevét, továbbá hogy ezeket a személyneveket minden közokiratban, hivatalos nyilvántartásban és személyiadat-gyűjteményben saját nyelvük és helyesírásuk szabályai szerint tüntessék fel. Az 1. bekezdésben említett jog nem zárja ki a személynevek a szerb nyelv írásmódja és helyesírása szerinti párhuzamos bejegyzését.

AZ ANYANYELVHASZNÁLAT JOGA: 10. szakasz A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek magánéletükben és nyilvánosan szabadon használhatják saját nyelvüket és írásukat.

HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLAT: 11. szakasz Az olyan önkormányzati egység területén, ahol nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hagyományosan élnek, nyelvük és írásuk egyenrangú hivatalos használatban lehet. A helyi önkormányzati egység kötelezően bevezeti a nemzeti kisebbség nyelvének és írásának egyenrangú hivatalos használatát, ha a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek százalékaránya a népesség összlétszámában az utolsó népszámlálás eredményei szerint eléri a 15%-ot. Abban a helyi önkormányzati egységben, amelyben e törvény meghozatalának idején a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, e nyelv hivatalos használatban marad. A nemzeti kisebbségi nyelvnek az 1. bekezdésben említett hivatalos használatán főként az alábbiak értendők: a nemzeti kisebbségi nyelv használata közigazgatási és a bírósági eljárásban, valamint a közigazgatási és a bírósági eljárás lefolytatása nemzeti kisebbségi nyelven, továbbá a nemzeti kisebbségi nyelv használata a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szervek és a polgárok közötti kommunikációban, közokiratok kiadása: hivatalos nyilvántartások és személyiadat-gyűjtemények vezetése nemzeti kisebbségi nyelven is és ezeknek az okiratoknak teljes érvényűként való elfogadása ezen a nyelven, továbbá a szavazólapon és a választási anyagon való nyelvhasználat, és a képviseleti testületek munkájában való nyelvhasználat. A 2. bekezdésben említett területeken az adott nemzeti kisebbség nyelvén, annak helyesírása és hagyománya szerint is ki kell írni a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szerveknek, a helyi önkormányzat egységeinek, a településeknek, tereknek, utcáknak a nevét, illetve a többi földrajzi nevet. A szövetségi törvényeket és jogszabályokat, külön jogszabállyal összhangban, a nemzeti kisebbségek nyelvén is közzé kell tenni.Az olyan nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, akiknek a százalékaránya a JSZ népességének összlétszámában az utolsó népszámláláskor elérte a 2%-ot, saját nyelvükön fordulhatnak a szövetségi szervekhez, és joguk van ezen a nyelven választ kapni. A Szövetségi Képviselőház azon képviselőjének, aki a JSZK népességének összlétszámában az utolsó népszámláláskor legalább 2%-os százalékarányt képező nemzeti kisebbséghez tartozik, joga van a Képviselőházhoz saját nyelvén fordulni. Erről a Szövetségi Képviselőház tanácsainak ügyrendje részletesebben rendelkezik.

Továbbá:

Vajdaság AT területén a tartományi szervek munkájában a szerb nyelv és cirill írásmód mellett, a latin írásmód és a magyar, ruszin, szlovák, román, horvát nyelvek vannak hivatalos használatban Vajdaság alapszabályának értelmében.

Általános szabály, hogy a közmegbízatást végző, tehát a köz(össég) érdekében tevékenykedő szerveknél használhatjuk az anyanyelvünket, mind írásban, mind szóban, illetve jogunk van választ kapni magyar nyelven, ha az hivatalos használatban van az adott község vagy annak része (pl. helyi közösség) területén. 

Értesítés:

A törvény a papiron fehéren-feketén, gyakorlatban nem kell magyarkodni, mert szolgalelkünek kell lenni és sajátmagunkat kell letiporni, mert ez a szokásjog uralkodik évek óta. A száraz jogi részt azér ollóztam be, hogy egyszer már elolvassák a "hivatalos" személyek, hogy mire is van joguk,-egyetemben, hogy nem kell szégyelniük, hogy magyarnak születtünk...

Sikerül e ez nékem, nem hinném, mert a "hivatalos személyek" ezidáig sem törődtek e szerzett jogokkal, de azért egy újabb próbálkozást csak megért, hogy a jogilag közember megismerkedjen a jog általi lehetőségeivel! 

Legyen béke, szabadság, józan ész és egyetértés, így március idusán!

Margit Zoltán

Te kit választanál? 

12 pontban. Háromszor!

Március 15-e, a szabad magyar sajtó napja ürügyén három olyan újságírót szólaltattam meg, akiket a szakma legjobbjai között tartok számon. A kritikai hangnemben történő bátor megszólalás és véleménynyilvánítás közös jellemvonásuk. Gombás Gabriellát és Miskolczi Józsefet a tanítómesteremnek tartom. Mindketten szabadkaiak. Mindketten elhagytak valamit. Gabi a szülővárosát, Jóska pedig a „firkászmesterségnek” fordított hátat. Öreg Dezső újvidéki, és közöttük ő az ismerős idegen. Sohasem találkoztam vele, de amit a sajtószabadság ügyében képvisel, az hozzám is közel áll.

Az újságírás ösztön

Gombás Gabriellával a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségében találkoztam először. Onnan csábított át az egyetlen napilapunkhoz. A szókimondása, a túlfejlett igazságérzete, a humanizmusa,  a segítőkészsége, az örökös hadban állása miatt szinte pillanatok alatt megkedveltem. A példaképemmé lett. Így persze elfogult vagyok Vele szemben. S ezt vállalom. Olyannyira, hogy cseppet sem félek kijelenteni: nőben nem létezik nagyobb formátumú újságíró ezen a tájon.

Régóta készülök arra, hogy kifaggassalak... Amikor megismertelek, azt hiszem, éppen akkor voltál a pályád csúcsán. A kollégák tiszteltek, felnéztek rád, és egy cseppet talán irigykedtek is. Többször hallottam, amint a hátad mögött megjegyezték: "Gombásnak azért szabad sok mindent megírnia, mert szerb nemzetiségű a férje, és emiatt nem merik kikezdeni". Te éreztél ebből bármit is az idő tájt?

Ez hülyeség. A kiállás a szakmabeli habitusától, és nem utolsósorban egy belső és külső íratlan kontrolltól függött. Nevezhetnénk cenzúrának is.

Az első, amit megtanultam tőled, az volt, hogy egyetlen politikus láttán sem kell úgymond elájulni. Sokszor elismételted, hogy már rég nem lesznek párttitkárok, polgármesterek meg igazgatók, amikor mi még mindig újságírók leszünk. Nem is respektáltad őket különösebben.

Hát nem. A fenti a mai napig a kedvenc tanmeséim közé tartozik. Ifjú kollégák kerekítik a szemüket, amikor ezzel vígasztalom őket. De mintha mostanában nem a politikus személye nyomasztaná a szakmát, mint anno a pártbizottsági légkörben, hanem maga a gőgös hatalmi rendszer, amelyben működtetik magukat. És évtizedek óta harácsolnak. Szerintem jóval durvábban, mint annak idején.   

Emlékszel még a kötelező hétfő reggeli "fejtágításokra"? Emlékszel még Radoman Božović fenyegetőzéseire?

Manapság eligazítás a neve ennek a „műfajnak”. Az információ hatalom, ha a sajtós ügyesen gazdálkodik vele, akkor profitálhat belőle, ad is, és kap is. Eközben nem árt, ha résen van, nehogy gyökeret eresszen valamelyik pártirodában. Božović? Na, látod, ő most hol van, nézz körül, ki emlékszik rá?

A gazdasági helyzet és a rázós közéleti témák kiváló ismerőjeként tartottak számon. A szabadkai és a környékbeli olvasók várták a Magyar Szó vasárnapi számát, amelyben általában valamilyen ütős írással jelentkeztél. Persze akkoriban még a legnagyobb példányszámban kiadott vasárnapi újság fogalom volt.

Az újságírás ösztön. Az is megél ma a kommunikációs zűrzavarban, akiben nincs meg a hírlapírói ösztön, lesz belőle iparos. Vannak azonban műfajok, amelyekhez erre az ösztönre fölöttébb szükség van. Viszont ezek a műfajok, mint például a tényfeltáró riport, glossza, tárca, kihalóban vannak. Nem tart rá igényt a sajtóvilág.

Aztán jöttek a zűrzavaros, háborús évek. Volt idő, amikor Kópé egy krokijával, vagy Németh István egy keretes írásával többet mondott, mint a vezércikkek.

Nagyon hülyén hangzik, de jó volt dolgozni azokban a vérzivataros időkben. Akkor volt igazán küldetésünk. De nem sokra mentünk vele.

Áttelepültél a családdal Magyarországra. Számomra ez akkor hihetetlennek tűnt. Egyrészt, mert fel kellett adnod mindent, másrészt, mert ezer szállal kötődtél Szabadkához. Igazából ma sem tudom pontosan, hogy mi késztetett erre a lépésre.

Három fiúgyermekem van. A középsőt kereste a rendőrség. Amikor Kéri Tibi barátját holtan hozták haza a frontról, menni kellett. Végignéztem, amikor Szabadka főterén a gyertyákat rugdosták, a radikálisok fegyverrel bökdöstek a sajtótájékoztatón. Egyszer kimentem a temetőbe egy Vukovárnál elesett fiú ravatalához, mert muszáj volt megnéznem, döntés hoznom. Az anya és én álltunk a ravatalnál. Megszorította a karomat és azt mondta: Nézzen rá, az én gyermekem, az én szép fiam! Azóta is előttem az arca, és ma sem tudom, mi volt a neve a fiúnak.

Veszprémbe kerültél. Milyen ízű volt ott az újrakezdés?

Borzalmas volt. Vért köptem, mire sikerült áttekintenem a rendszert, a hivatalok és az állam működését, mire barátokra leltem, mire megtanultam, merre visznek az utcák, mi a KÖJÁL és ki volt a párttitkár a hetvenes években. Egyszer valaki a kezembe nyomott egy könyvecskét, a Magyar Szó ötven éves fennállása alkalmából adták ki. Egy kissé fanyalogtam tőle. Egy ideig tapogattam, nézem a borítót, megsimítottam s már akkor, az ujjbegyeimen keresztül éreztem, hogy valami nincs rendben velem. Hogy valami nyugtalanító közeleg. Valami évtizedes nyomás, elraktározott fájdalom. Aztán beleolvastam. Egyszeriben rám rontott a határtalan bánat. Úgy megfájdult a szívem, hogy valósággal hasogatott, küszködnöm kellett a könnyeimmel, csak nyeltem, nyeltem őket, aztán meg csak eleredtek, én meg hagytam, csak hagytam, hogy végre annyi év után kicsorogjon belőlem életem nagy szomorúsága. Nem lehet ezt a hűtlenséget büntetlenül megúszni.

Az anyaországi sajtóról mi a véleményed?

Válságban az írott sajtó, az elektronikus még nem jövedelmező, a lapkiadók takarékoskodnak. Számos újságíró került az utcára, a tapasztaltabbak, a „drágábbak” kerültek lapátra. Már nem mi vagyunk azok, akik neveljük a közízlést. Nem vagyok biztos abban, hogy a sajtószabadság egyenlő azzal a szabadossággal, ami ma eluralkodott az anyaországi sajtóban. A szakma a béka segge alatt. Most nem pártbizottságok diktálnak, hanem a menedzsment, befekszünk a piac követelményeinek és gyártjuk a bulvárt. Ja, és a pártatlan sajtó nem él meg a piacon. Legfeljebb vegetál.

A miénkről?

Nem mondanék véleményt. Nyomtatott sajtó ritkán kerül a kezembe. Hírportálokon tájékozódom. Az otthoni történések a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság és a lelkiismeret-furdalás vegyes érzéseit váltják ki bennem. A szerbhorvát sajtót nálam az e-novine hírportálja képviseli. A napokban végignéztem tucatnyi hágai gyilkos beismerő vallomásának videófelvételét. Amikor Szabadkán járok, nem hagy nyugton a kérdés, vajon hány szelíd arcú, tisztességes családapaként meg nagyapaként élő gyilkos sétálhat körülöttünk? Annak idején egyesek, például a néhai Zorkából, hétvégeken átjártak a Baranyába lövöldözni.

Most is rengeteget dolgozol...

Attól érzem jól magam. Megyei napilapnál dolgozom, szerkesztettem hírportálokat, de kitanultam a nyomdász szakmát is, nem könnyű hazát váltani.

Túl vagy egy súlyos betegségen. Az mire tanított meg?

Semmire. Figyeltem a kórházi életet, a betegek lelkét, orvosokat, az egészségügy működését, fürkésztem a betegséggel küzdő szerveimet, okosodtam a neten, és arra gondoltam, hogy alkalmam lesz riportot írni a halál eljövetelének belső folyamatairól. Erre meggyógyultam. Nagyjából.

Egyre gyakrabban hallom Tőled, hogy hazahúz a szíved. Ráhallgatsz? Vagy elnyomod magadban az érzést?

Elnyomom, mert mást nem tehetek. Sokszor ábrándozom arról, jó lenne fiatal vajdasági újságíró-palántákat oktatni. Arra vágynék leginkább.

Szabó Angéla