Az összes családi ékszert ellopták

  

Juhászéknál nem kellett sokáig kutatniuk értéktárgyak után a világos nappal érkező betörőknek, mivel minden arany ékszerüket egyazon helyen, egy üvegtálban tartották a hálószobában. Nem is hagytak belőle a tolvajok – csúfságból! – még egyetlen darabot sem, mondhatnánk most stílusosan, csak éppen nem lenne így igaz. Merthogy egyetlen különleges, macskaalakot mintázó fülbevalót mégsem vittek magukkal. A páros ékszer egyik példányát elveszítették a szobában, és a délután hazaérkező házigazdák a padlószőnyegen megtalálták.

A csantavéri garázdálkodók valószínűleg napokon át figyelték a házat és annak lakóinak mozgását. Így pontosan tudták, hogy Juhász László, a férj mikor indul munkába, a helybeli Vízművekbe, ahogyan azt is, hogy Lívia, a felesége mely napon délelőttös a nagyutcán található egyik pékségben. Lilla lányuk iskolába jár. Így, amikor mindannyian elmentek hazulról, a szomszédos üres épület udvarából kényelmesen és zavartalanul bejuthattak az otthonukba.

Harminc kiló hús, négy mobiltelefon…

– A mellettünk lévő ház a bátyámé, de senki nem lakik benne. A fiával gyakran Írországban tartózkodnak, az épület pedig üresen áll. Onnan gyerekjáték volt behatolniuk a lakásunkba – mesélte László.

– Elég cingár lehetett a betörőnk, mert sikerült a 40 centiméter széles és 37 centi magas spájzablakon bebújnia. Aztán pedig belülről kinyitotta az ebédlő ablakát, és ha volt társa, akkor ott engedte be, meg nyilván az ellopott holmit is azon át juttatták ki a lakásból. Az éléskamrában elég nagy felfordulást okoztak, átkutattak mindent. Talán azt gondolták, hogy ott rejtegetjük az értékeinket. A hűtőből a nekik tetsző, a foguk alá való élelmet kipakolták – mintegy 30 kilogramm húst.  A szalonnát, a hurkát és a csülköt meghagyták. Sőt még a hűtő feletti rúdra felakasztott sonka sem kellett nekik. (Azt pedig nem lehetett nem észrevenni, mert amikor a beérkező átpréselte magát az ablaknyíláson, a fejével egyenesen a sonkának ütközött.) Néhány táska, szatyor is eltűnt, valószínűleg azokba rakták a fagyasztott élelmet. Elveszett még négy mobiltelefon: kettő a lányunké (egy régebbi típusú, már használaton kívüli és egy új, nagyon értékes), 2 pedig már működésképtelen volt. Valamennyi készpénzt is tartottunk épp akkor a házban, de azt szerencsére nem találták meg. Vagy nem jutott elég idejük a kutakodásra. Elképzelhető, hogy megzavartam őket „munka” közben, mert a délelőtt folyamán többször is jártam itthon, de vesztemre, csak az udvarban, a lakásba nem jöttem be.

Nyomok vannak, elkövetők nincsenek

A betörés nyomait a háziasszony fedezte fel, amikor munka után ebédet akart főzni. Akkor vette észre a spájzban a felfordulást, és akkor látta meg, hogy az ebédlő ablaka épp csak egy ujjnyira nyitva van. Gyanúját az iskolából hazaérkező lányuk is megerősítette, aki azonnal a mobiltelefonját kereste és azt a nyakláncát, karcsatját, amelyet az íróasztala fiókjában tartott. De akkor már az édesanyja is futott be a szobába, hogy az ékszeres üvegtál tartalmát ellenőrizze. Az arany azonban eltűnt. Mindkét karikagyűrű, két egyforma nyaklánc medállal és ugyanolyan karcsattal meg 5 pár fülbevaló. 

A rendőrségi bejelentés után, már sötétedett, amikor Szabadkáról megérkeztek a helyszínelők.

 – A mélyhűtő tetején és az ablakszárnyakon rengeteg hasznos ujjlenyomatot találtak – mondta Lívia.  – A betörők az ablakunktól a szomszédos ház utcai téglafaláig letarolták a füvet, jól kivehető volt, hogy „pakolás közben” többször is megtették azt az utat. Most kíváncsian várjuk, hogy milyen eredményre jutnak a nyomozók… Valamilyen elképzelésünk nekünk is van arról, hogy kik lehetettek az elkövetők, mert a véletlen folytán a lányunk egyik telefonját megtaláltuk. A férjemmel a vízórák leolvasását végezzük délutánonként, és azokban az utcákban is járunk, amelyek a cigánytelephez tartoznak. Az egyik ilyen udvarban a kint játszadozó, éppen mobilozó cigánygyereknél megpillantottam Lilla rózsaszínű, kissé már kopottas telefonját. Amikor megkértem a fiút, hogy mutassa meg nekem, láttam, hogy a képernyőjén keresztben húzódik egy csík, egy régi karcolásnak a nyoma. Ekkor már biztosra vettem, hogy valóban tőlünk származik. Szóltam a férjemnek, ő viszont azonnal értesítette a rendőrséget. Hosszas és heves vitatkozás meg veszekedés után (mert gyorsan összecsődült a cigánysor apraja-nagyja és körbefogott bennünket) végül is visszakaptuk. Igaz, hogy akkorra már minden korábbi adatot töröltek belőle, hiába kerestük a lányunk által bevitt neveket, telefonszámokat, semmit nem találtunk…

„Ha perelnek, mi is perelni fogunk!”

Majdnem ugyanígy jártunk pár házzal odébb a páratlan, macskaalakú fülbevalóval is. Egy cigány kislány fülében pillantottam meg. Az is páratlan volt. Megnéztem, de mivel nem voltam teljesen bizonyos abban, hogy az is lányomé, nem kértem, hogy szolgáltassák vissza. A dolog azonban nem maradt ennyiben, mert a gyerek anyja a nyomunkba szegődött, igen harsány jelenetet rendezve. Azt kiabálta, hogy megcibáltam, megrángattam a gyereke fülét, majd pedig kékre-zöldre vertem, ő pedig bántalmazás miatt feljelentést tett ellenem a rendőrségen. Még az orvoshoz is elvitte a lányt, hogy látleletet készíttessen. Szombat lévén gyermekorvos épp akkor nem volt szolgálatban, így az ügyeleteshez fordult. Erősködésére a doktornő megvizsgálta a kislányt, és megállapította, hogy az égvilágon semmi nyoma nincsen sérülésnek. A cigányasszony persze egyre csak hajtotta a magáét, ezért az orvos úgy döntött, hogy beutalja őket Szabadkára, az ottani gyermekrendelőbe… Ha perelnek, mi is perelni fogunk. Ha a feljelentés nyomán most megkapom a bíróságra szóló idézést, akkor én meg beperelem őt rágalmazásért. Végső ideje már, hogy valaki felvegye a kesztyűt és szembeszálljon velük. A falunkban tapasztalható elhatalmasodott cigánybűnözés már valóban elviselhetetlen. Mivel régóta bejárunk a cigányudvarokba is, ismerjük a helyzetüket. Mintegy 30 olyan háztartásról van tudomásunk, amelyekben évek óta nem fizetik a vízdíjat. Leolvassuk a mérőóra állását és továbbítjuk az adatokat, de utána semmi nem történik. Hiszem azt, hogy az elfogyasztott áramért sem fizetnek. Mi viszont kénytelenek vagyunk eltűrni mindent?

Szabó Angéla

      

Húslopók és krumplitolvajok - Péterrévei pillanatképek

KERÍTÉSUGRÁLÓK

Egy hét leforgása alatt kétszer is jártak a tolvajok a péterrévei Tóth József udvarában. Szerdán is, vasárnap is meglopták. A riasztóberendezéssel felszerelt lakásban és a tőszomszédságában lévő üzlethelyiségben nem próbálkoztak, az udvarban álló melléképület feltörése azonban alighanem kihívást jelentett a számukra, mert oda bemerészkedtek.

A képen: Ljubović Géza

Az esetekről így számolt be a vállalkozó:

– Péterrévén kevés nap telik el úgy, hogy nem hallunk hírt valamilyen betörésről. Már szinte hozzá is szoktunk a rendszeres garázdálkodáshoz. A baj csak az, hogy az elkövetőket soha nem sikerül megtalálni és elfogni… Énhozzám most mindkét alkalommal éjjel surrantak be, az utca felől érkeztek, a kerítésen át. Először a fagyasztóládából vittek el 8-10 kilogramm húst meg valamennyit az ugyanott tárolt fűszerekből, a második esetben pedig a fiaim két mountain bike kerékpárját lopták el. Négyszáz euró körüli értékkel károsították meg a családot. A tolvajok azonban nem most jártak nálunk először. Tavaly az üzlethelyiségben történt lopás, akkor a mobiltelefonomat emelték el egy pillanat alatt, amíg én a boltból átléptem a műhelybe… Biztosra veszem, hogy a bűncselekmények okozóit ezúttal is futni hagyják, most sem fogják kézre keríteni őket.

BÜFÉSZARKÁK

A falu piacterén található Veronika Büfét is rendszeresen látogatják a helybeli tolvajok. Mostanában három ízben is bent jártak. Két alkalommal az ablakon keresztül, egyszer pedig az ajtón át jutottak be az italozóba.
Ljubović Géza alkalmazott szerint mindig mindenből visznek el egy keveset. A szeszes- és az üdítőitalok, a kávé, a cukor és a tejszínhab mellett, így tulajdonítottak el például egy hősugárzót, asztalterítőket, kávécsészéket meg poharakat, amelyek egy részét meg is találták az elkövetőknél. A tetteseknek azonban a hajuk szála sem görbült.

– Ugyanakkor, ugyanazon az éjszakán a benzinkúton is jártak tolvajok. Onnan több karton cigarettát vittek el. Sőt még az én házamba is betörtek, immár harmadik alkalommal – mondta a Veronika Büfé pincére. – Már három DVD lejátszómat ellopták, de gázpalackot is emeltek el a házból. Meg kávét, cigarettát. Egyszer eltűnt a kabátom is.

ÉTVÁGYTALANOK

A büfé mellett lévő Kole nevű kenyeresbódét már csak a „hecc kedvéért” sem hagyják ki a piactéri betöréssorozatból. Az utóbbi időben szintén három ízben jártak az aprócska üzletben a notórius fosztogatók. Ezen tolvajlásos esetek legfeltűnőbb érdekessége az, hogy az elkövetők alighanem soha sem érkeznek üres gyomorral, amire abból lehet következni, hogy távozásukkor a pékáru mindig hiánytalanul megvan. Egyetlen vekni és egyetlen kifli, kalács sem szokott hiányozni sem a polcokról, sem a kirakatból.

– Valójában nem is értem, hogy miért követik el a betörést – közli csodálkozva az elárusítólány, Máriás Veronika. – A legutolsó ilyen esetnél nem is vettem észre azonnal, hogy mi az, ami hiányzik a kioszkból. Amikor reggel 5 órakor megérkeztem, csak annyit láttam, hogy kifeszítették az ablakot. Az aznapra elkészített áru ismét darabszámra megvolt. Később tűnt fel, hogy elvitték a szanitáris könyvet, de elképzelni sem tudom, hogy mi szükségük volt rá. És a saját kávém volt az, amit még hiába kerestem, nem találtam. Korábban a pénztár fiókját lopták el meg az általam használt hősugárzót. Akkor még sütemények is voltak, de egyetlenegyre sem támadt gusztusuk. Csak egy kisebb cipóba haraptak bele, de a finnyás betörőknek nyilván az sem ízlett, mert azt az egy falatot is kiköpték, megtaláltam a padlón.

KRUMPLICSŐSZÖK

A Koszorús házaspár 6 holdon termeszt burgonyát. Egy kisebb, fátyolfóliával lefedett területen korai érésű fajtát is, hogy mielőbb felszedhessék és értékesíthessék a terményt a piacon, amikor még jó árat kaphatnak érte. Jelenleg kilogrammonkénti 100 dináros áron adható el az újkrumpli (a régiért pedig 30 dinárt kell fizetni a boltban). Érthető, ha a tolvajok is igyekeznek ilyen kelendő portékához jutni. Ha pedig éjjelente sikerül 200-300 kilót zsákmányolniuk a primőr áruból, máris kitűnő fogással dicsekedhetnek.

– A helybeli mezőőrökkel beszélgetve is halljuk, magunk is tapasztaljuk, hogy a péterrévei határban szinte egyetlen földterület sincs biztonságban – mondja Koszorús Zoltán termelő, aki családjával a falu szélén, a Szerb temető közelében lakik. – Tavaly három héten át, minden éjjel a Csík-ér mentén, a krumpliföldön virrasztottunk a feleségemmel. Őriztük a piacra kész termést a tolvajoktól. Bőven volt időnk kifigyelni az éjjeli lopakodók módszereit: általában kerékpárral közelítik meg a kiszemelt parcellát, és a könnyen szerzett zsákmány javát, a nagyját zsákokba rakva elfuvarozzák. Alighanem az idén is meg kell tennünk ezt az óvintézkedést, ha nem akarjuk, hogy már most, az újkrumpliszezon elején megkárosítsanak bennünket. Nagy megterhelést jelent ez az éjjeli őrködés a számunkra, mert piacra járunk és szinte egész nap dolgozunk, így viszont még éjszaka sem pihenhetünk. Ha sejtjük is, hogy kik az elkövetők, a rendőrségen azzal hárítják el a megfelelő intézkedés megtételét, hogy házkutatási parancs nélkül egyetlen lakóépületbe sem mehetnek be terepszemlét tartani. Ha viszont két- vagy háromszáz kiló krumpli miatt ilyen jóváhagyást kell beszerezniük a bíróságon, akkor ott egyszerűen kinevetik őket. Nekünk legalábbis ezt mondták. Így pedig tehetetlenek ők is, mi is.

Szabó Angéla

Tiszaszentmiklósi botrány: VMSZ-es káder hibájából a gazdák a kelleténél tizenkétszer nagyobb járulékot fizettek!

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, a csókai községhez tartozó Tiszaszentmiklós gazdái, termőföldek tulajdonosai az elmúlt három évben tizenkétszer nagyobb helyi járulékot fizettek, mint amekkorát népszavazás útján határoztak meg.

Elmondásuk szerint az ordító hibát Jankovits Roland, a csókai községi közigazgatás osztályvezetője (egyébként a Vajdasági Magyar Szövetség kádere) követte el, aki tévesen értelmezte az eredeti határozatot.
Miután a földtulajdonosok kapcsoltak, hogy - enyhén szólva - túl sokat fizetnek, a helyi Tisza menti Gazda Mezőgazdasági Egyesület a tartományi ombudsmanhoz fordult. Megállapítást nyert, hogy a mezőgazdaságból és erdészetből származó bevétel alapján elszámolt helyi járulék, amelyet a derék tiszaszentmiklósi gazdák lelkiismeretesen fizették, évi szinten a kataszteri jövedelem nem 15, hanem 180 százalékát tette ki.

Az ombudsman ezzel kapcsolatos írásos véleménye megérkezett a csókai községi közigazgatás címére, de miután az ottani illetékesek nem reagáltak (!), a tartományi polgári jogvédő a Községi Tanács címére is elküldte, ugyanis a tanács feladata, hogy felügyelje a községi közigazgatás munkáját. Végül Balázs Ferenc községi elnök rendkívüli ülést hívott össze, amelyen azt javasolta, szüntessék meg a Jankovits által hozott végzéseket, amelyekkel az elmúlt három évben megkárosította a gazdákat, a befizetett többletösszeget pedig mutassák ki, mint a gazdák előre törlesztett adókötelességeit. Javaslatát elfogadták.

Cseslyár Gusztáv termelő a Blic napilapnak nyilatkozva, elpanaszolta, hogy Jankovits hibájából a helyi járulékot három éven keresztül nem évi, hanem havi szinten számolták el nekik, ami azt jelenti, hogy 36 évre előre fizettették meg velük, holott a járulék fizetésének kötelezettsége 2016-ban lejár.

Jogos a kérdés: vajon a vétkes felel-e a súlyos mulasztásáért? Jóslatom: nem.

Az egyik ismerősöm szerint a VMSZ, amely ugyan nem rendelkezik valamire való káderekkel és jelentősebb szellemi kapacitással, mégis annyira gazdag, dörzsölt és gátlástalan bizniszpárt, hogy lehetetlen legyőzni, főleg normális eszközökkel. Ugyanakkor előfordulhat, hogy előbb-utóbb önmagát fogja legyőzni, "megverni", "felfalni".

Lehet, hogy igaza van?

Blic nyomán K. P.

Eredeti írás:

Ombudsman zaustavio pljačku: U Ostojićevu platili samodoprinos za 36 godina

Vlasnici poljoprivrednog zemljišta iz Ostojićeva tri godine su plaćali dvanaestostruko veći mesni samodoprinos nego što je izglasano na referendumu.

Razlog je pogrešno tumačenje načelnika Opštinske uprave u Čoki Rolanda Jankovića, po kome su paorima ispostavljana ovako visoka zaduženja. Udruženja poljoprivrednika „Potiski ratar“ iz Ostojićeva ukazalo je pokrajinskom ombudsmanu na nepravilnost prilikom obračuna mesnog samodoprinosa na prihode od poljoprivrede i šumarstva, jer im se doprinos obračunavan u visini od 180, umesto 15 odsto od katastarskog prihoda na godišnjem nivou.

Udruženje "Potiski ratar" uspelo da dokaže 

da je tumačenje načelnika opštinske uprave bilo pogrešno

Od ombudsmana je stiglo mišljenje da je Opštinska uprava opštine Čoka postupila suprotno Odluci o uvođenju samodoprinosa, ali kako iz Opštinske uprave nisu reagovali na mišljenje ombudsmana, ono je upućeno i na adresu

Opštinskog veća kao organa koji je zadužen za nadzor nad radom opštinske uprave. Na vanrednoj sednici prihvaćen je predlog predsednika opštine Čoka Ferenca Balaža da se ukinu rešenja, kojima je načelnik Roland Janković teretio paore u prethodne tri godine, a da se uplaćeni iznosi uračunaju u neizmirene poreske obaveze.


- Uspeli smo da dokažemo da se u Opštinskoj upravi od dolaska načelnika Jankovića obaveze paora za mesni samodoprinos umesto na godišnjem nivou obračunavaju mesečno, pa smo za tri godine uplatili samodoprinos za narednih 36 godina, iako on ističe 2016. godine - objašnjava Gustav Češljar.

N. Kolundžija

Határtalan összefogás értékeinkért - IV. Magyar Világtalálkozó

Budapest és Ópusztaszer ad otthont a IV. Magyar Világtalálkozó 

nyolc napos rendezvénysorozatának

Határtalan összefogás értékeinkért - e jelmondat szellemében indul útjára május 18-tól a IV. Magyar Világtalálkozó nyolcnapos eseménysorozata Budapest több helyszínén és az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban -, hangzott el az Uránia Nemzeti Filmszínházban szerdán megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón. A zsúfolásig megtelt kávézóban művészeti kiállítás, díszruha bemutató, gyermekkórus, neves előadóművészek műsora, az előző világtalálkozókat bemutató kisfilmek fogadták a közönséget, s a Szervezőbizottság tagjai sorra nyújtották át a különféle események meghívóit. Minden műfajban, minden korosztály számára kínálnak programokat a világ minden részéből összesereglő magyarok fesztiválhangulatú találkozóján, amelyen a kultúra, a közélet, a tudomány, a művészet, a civilszféra, az üzleti világ, a hitélet, s és a sport szereplői mutatkoznak be. Idén Kárpátalja magyarsága lesz a díszvendég és kiemelt figyelem övezi az ifjúsági korosztályt, valamint a magyarság iránt rokonszenvet érző, baráti kapcsolatokat ápoló külföldieket - hangsúlyozta a világtalálkozót beszédében dr. Tanka László, a Magyar Világtalálkozó elnöke.


Felépítenek a SYMA Rendezvényközpontban egy úgynevezett Világfalut, amely három napon át a magyar-magyar együttműködéseket, más népek, nemzetek közötti kapcsolatépítést szorgalmazza, s az idelátogató sok ezer érdeklődő megismerkedhet a világ számos országának kultúrájával, képviselőivel. A Találkozások Terén, a kiállítói pavilonokban a látogatók megismerkedhetnek a külhonban élő magyarság képviselőivel, szervezeteivel, továbbá az őket befogadó országok kultúrájával, ismerkedésekre, tartalmas beszélgetésekre kerülhet sor. A Világfaluban megkóstolhatják a magyar konyha ízeit, finomságait és italait, megtekinthetik a jurta sátrak műsorait. A Találmányok tere, a Gyógyító övezet, a Magyar Értékek Utcája, a Kézművesek sora és a különféle kiállítók - termékeikkel és szolgáltatásaikkal - várják az érdeklődőket. A fiatalabb korosztályt a Gyermekuradalom, a Botond- és Íjászudvar programjai várják. Nagy érdeklődésre tartanak számot az Egészségkonferencia, az Ázsia Fórum és az Üzleti Találkozó programjai.


A Világfalu nagyszínpadán a nyitástól zárásig tartó műsorfolyamban minden műfaj helyet kap: a népzenétől az operetten át a pop-rockig, a legnépszerűbb előadóművészek, együttesek előadásában. Többek között fellép Balázs Fecó, Mága Zoltán, Varga Miklós, Tamás Gábor, Vastag Csaba, Nyári Károly, lesz Jimmy-emlékkoncert, Operettgála, népi együttesek, pop és fúvós zenekarok mutatják be műsorukat, s kiderül majd, hogy idén ki nyeri el a Világtalálkozó Szépe címet. Ezer torokból csendül fel a legnépszerűbb 10 magyar népdal, hírességek, „dalos bokrok” és számos ország énekeseinek közreműködésével. A hazai zenei élet képviselői szerepelnek Joó Géza zenés beszélgető műsorában: Takács Nikolas, Csepregi Éva, Malek Andrea, Csobot Adél, Vásáry André, Rácz Kati, a ByTheWay és még sokan mások. A Magyarsághíd teremben folyamatosan zajlanak az előadások, dr. Papp Lajos szívsebész professzortól kezdve Farkas Bertalan, első űrhajósunkon át Csontos Sandra, a Gyere Haza Alapítvány vezetőjéig sok-sok érdekes témakörben szólalnak meg neves előadók, s válaszolnak a jelenlévők kérdéseire.


Hazádnak rendületlenül légy híve, óh, magyar! - ezt a gondolatkört képviseli az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében rendezendő Megnyitó ünnepség, ahol egy kulturális gálaműsor keretében átadják A Világ Magyarságáért közéleti és művészeti civilelismeréseket, a Tiszteletbeli Magyar címeket, s az Összefogás a Magyarságért Díjakat. Csaknem kétszáz előadó - a Kárpát-medence szinte minden jelentős egyetemi műhelyét is képviselve - mutatkozik be az Óbudai Egyetemen rendezendő kétnapos Tudóskonferencián. A Duna Palota ad otthont - a Nemzetstratégia Kutató Intézet elnöke, Szász Jenő fővédnökségével - a Közép-Európai Club Pannónia közös rendezésében zajló közéleti konferenciának, amelyen a „Nemzeti integráció fejlesztési rendszere a Kárpát-medencében” címmel hangzanak el előadások. Ezt követően a Társadalmi Párbeszéd Fórumon Közép-Európa helyzete kerül terítékre kiváló előadók közreműködésével dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács, s a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, valamint Hg. Esterhazy Antal KEP-elnök fővédnökségével. A The Aquincum Hotel ad otthont a Gazdasági Fórum és Üzletember Találkozónak, amelyen a kapcsolatteremtés és együttműködés lehetőségeit veszik sorra a magyar és külföldi cégek, vállalkozások vezetői.


Sokszínű kulturális és művészeti események kísérik a világtalálkozó programjait: elkészül a Világok virága monumentális festmény, amelyre a Világfaluba kilátogató művészek festhetik fel tenyérnyi nagyságú alkotásaikat. Több mint félszáz művésznek nyújt lehetőséget bemutatkozásra Nívó Világ Galéria Gyűjtemény, amely a Világtalálkozót követő hónapokban bebarangolja a Kárpát-medence és a nagyvilág számos kiállítótermét. Adyról és Dankó Pistáról szól a Fészek Klubban rendezendő színházi est, Erdélyről pedig a Bujdosó Székely Étteremben tartandó esti program. Az öt kontinens nyolcvan országát behálózó, s a főszervezői szerepet betöltő Világklubok - melyek száma mostanra elérte a 140-et - vezetői pedig a Thököly Étteremben találkoznak egy zenés, vacsora est keretében.


A hitéleti programok fontos részét képezik az eseménysorozatnak. A Világtalálkozó hagyományosan Istentiszteleten való részvétellel indul - ezúttal a zuglói Páduai Szent Antal templomba mennek a világtalálkozóra érkezők, de a további programok keretében lesz Vallások párbeszéde program a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában; Népfőiskola Collégiumi ünnepség, s a megrendezik a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát.


Kiemelt szerepet kap a rendezvénysorozaton az ópusztaszeri Európai Ifjúsági Nap, Gyere haza, várunk! címmel. Estig zajlanak majd a különféle szabadidős, kulturális programok a skanzenben, a jurtákban, a nomád parkban, a monostorban és a Rotundában. Egész nap rendelkezésre áll a látogatók számára - tárlatvezetéssel egybekötve - a Feszty-körkép. Lesz lovas- és íjászbemutató, kézműves foglalkozások és kreatív játékok sora a szabadban, beszélgetős műsorok a nagyszínpadon. Különféle kiállítók, gasztronómiai és az egészséges életmóddal kapcsolatos bemutatók, s Kulturális Gálaműsor várja az érdeklődőket a szabadtéri sátorban, ahol neves népművészeti együttesek, énekesek, zenekarok lépnek fel. A folklór-programon belül magyarországi és határon túli országokból, valamint a távoli kontinensek képviseletében is meghívnak fellépőket. A délelőtti órákban kerül sor a Magyarsághíd-konferencia megrendezésére, melynek célja, egyfajta szellemi híd építése a Kárpát-medence magyarsága, s a világba szétszéledt honfitársaink, valamint Magyarország barátai között, kiemelten foglalkozva az ifjúság helyzetével. Ezután megkondulnak a harangok, a Nemzeti Összetartozás Emlékművénél gyülekeznek a csoportok, hogy a színes kulturális műsor közepette együtt ünnepeljenek és erősítsék az összefogás jelentőségét.

A sajtótájékoztatón jelentették be a Világtalálkozó békeútját: Zelei József kerékpáros békenagykövet a korábbi amerikai, majd ausztráliai-új-zélandi, s Kárpát-medencei útjai után most az I. Világháborús emlékhelyekre viszi el a Világtalálkozó békeüzenetét, Szarajevótól Párizsig - több mint félszáz emlékhelyet felkeresve - 4000 kilométert kerekez.

A világtalálkozó kabala állata, a koromfekete Lelle puli, aki 2011. április 1-jén született, és jelképesen a világ magyarságának összetereléséről gondoskodik, akárcsak a szervezők, akik a rendezvénysorozatra elsősorban azokat várják, akiknek fontos a magyarság összetartozása, értékeinek megőrzése. (A IV. Magyar Világtalálkozó részletes programja és érdekességei a www.vilagtalalkozo.hu honlapon olvashatóak.)


Budapest, 2014. május 7.

Tisztelettel,

a Magyar Világtalálkozó Szervezőbizottsága

190 éve, 1824. május 7-én tartották Bécsben Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának ősbemutatóját

Beethoven valamennyi szimfóniája közül a IX. készült el a leghosszabb idő alatt. A VIII. szimfónia1812-es befejezése után 11 év telt el a IX. megszületéséig, jóllehet a zeneszerzőt már jóval 1812 előtt foglalkoztatta a gondolat, hogy megzenésíti Schiller Örömódáját (An die Freude).

A Kórusfantáziában kapott 1808-ban először zenei kifejezést a téma, majd a VIII. szimfónia után Beethoven hozzáfogott egy d-moll szimfónia tervezéséhez, de a munkát rövidesen abbahagyta. Vázlatfüzetében először 1815-ben jelent meg a IX. scherzo témája. Az első és a második tétel vázlatának elkészülte után (1817-1818) újabb szünet következett. Közben Beethoven két monumentális művet alkotott: a Hammerklavier szonátát és a Missa solemnist.

A IX. szimfónia megkomponálásához csak 1822-ben látott újra hozzá, s 1824. februárra fejezte be a művet.Az 1824. május 7-i ősbemutatón elhangzott még a korábban komponált Házavatás nyitány (Opus 124), valamint a Missa solemnis Kyrie, Credo és Agnus Dei tétele is. A szólókat Bécs legkiválóbb énekesei szólaltatták meg: Henriette Sonntag, Caroline Unger, Anton Haizinger és August Seipelt. Vezényelt Michael Umlauff. Az akkor már csaknem teljesen siket Beethoven nem tudott részt venni az ősbemutatón, még csak nem is láthatta a szűnni nem akaró tapsot.

A IX. szimfóniát Beethoven tulajdonképpen Londonnak szánta, tervezett angliai koncertjeiből azonban nem lett semmi. Ezután arra gondolt, hogy I. Sándor orosz cárnak ajánlja a művet, ő azonban közben meghalt, s így III. Frigyes Vilmos porosz királyt választotta. A kortársak - ellentétben a mai felfogással - nem tartották akkora remekműnek a IX. szimfóniát, mint amilyen az valójában. Értékét elsők között Richard Wagner ismerte fel.Beethoven hatalmas életműve kilenc szimfóniát, harminckét zongoraszonátát, öt zongoraversenyt, tíz, zongorára és hegedűre írt szonátát, egy sor vonósnégyest, kórusműveket, egy operát és még sok mást foglal magában. Művei mennyiségénél mégis sokkal fontosabb, hogy fenségesen egyesítik magukban az érzelmek intenzitását és a kivitelezés tökéletességét.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Megköpdösték Pásztor Istvánt a Kossuth téren, hajba nem kaphattak vele...

Kisebb botrány volt a Kossuth téren az új parlament megalakulásakor. A téren megjelent Pásztor István vajdasági magyar politikus, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, és elkezdett telefonálni.

Amikor a délelőtt óta a földtörvény ellen tüntető Gaudi-Nagy Tamás észrevette őt, a kezében lévő megafon segítségével megszólította a politikust és számon-kérte rajta, miért nem állt ki a délvidéki magyar autonómia mellett. 

Pásztorhoz ekkor egyre több tüntető szaladt oda, főleg nők állták körbe, szidalmazták, bolseviknak nevezték, lökdösődés is kialakult, nem engedték, hogy Pásztor elmenjen előlük, jelentette tudósítónk. Több nő 10-20 centiről köpködte a politikus arcát. Rendőrök is odamentek, de nem tettek semmit. Pásztor végül el tudta hagyni a teret.

Frissítés: 01

A Jobbik elítéli a Pásztor Istvánt ért inzultust: nem így kellene véleményt nyilvánítani

Alább olvasható Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnökének közleménye:

Frakciónk képviselői ma reggel katolikus misén és protestáns áhítaton vettek részt, majd méltósággal vonultak be a Magyar Parlamentbe, ahol tovább folytatják küzdelmüket nemzetünk felemelkedéséért. Dr. Gaudi-Nagy Tamás azonban nem tagja és már nem is képviselője a Jobbiknak, az általa szervezett rendezvényen történtekkel semmilyen közösséget és azért semmilyen felelősséget nem vállalunk.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a leghatározottabban elítéli azt a gyalázatos inzultust, amely ma az Országgyűlés alakuló ülésére vendégként érkező Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét érte. A történteket szégyenletesnek, magyar hazafihoz méltatlannak tartjuk. A Jobbik számos kérdésben bírálta már a VMSZ és Pásztor István politikáját, a délvidéki magyarság érdekképviselete kapcsán kifejtett (vagy éppen ki nem fejtett) tevékenységét, a véleménynyilvánítás ezen módja azonban számunkra elfogadhatatlan és megengedhetetlen.

A Jobbik nevében mindezeket Pásztor István felé is jeleztem telefonon. Kérjük mindazon médiumokat, amelyek a Jobbikot, a Jobbik tagjait vagy csak egyszerűen jobbikosokat neveztek meg elkövetőkként, híradásukat korrigálni szíveskedjenek!

Frissítés: 02

Pásztor István az MTI-nek azt mondta, "minimum gyalázatként", 

"szörnyű jelenségként" éli meg a történeteket. 

-"Nemcsak énmiattam problémás, hanem a teljes társadalom szempontjából" - fogalmazott, megjegyezve: a történteket a szabad véleménynyilvánítással és a gyülekezési joggal való visszaélésnek tartja.


A VMSZ vezetője, a vajdasági parlament elnöke a Jobbik elhatárolódó közleményére utalva azt is aláhúzta, -"az, aki a szellemet kiengedi a palackból, az felelős a szellem" utóéletéért is. "A hócipőm tele van azzal, hogy a jobbikosok folyamatosan megpróbálják megmondani, nekünk mit kéne csinálni (a Vajdaságban), aztán fogják az aktatáskájukat, és hazamennek Budapestre" - mondta Pásztor István.

Frissítés: 03

A Ma Reggel című műsorban, mikor a Pásztor Istvánt ért inzultusról kérdezték Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik volt képviselője hazaárulónak nevezte a vajdasági magyarok vezetőjét, és azt is hozzátette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megérdemelte, hogy leköpjék. Gaudi ezt azzal magyarázta, hogy Pásztorék sem Szerbiában, sem az unióban nem a magyarok érdekeit képviselik. Ez a legkevesebb, amit egy hazaáruló kaphat, akár legyen Szabadkán, akár legyen Erdélyben, akár legyen Budapesten, mondta.

Néhány perccel később Gaudi már azt is mondta: a hazaárulók lámpavasat érdemelnek. A történelem során a hazaárulás ennél sokkal durvább következményekkel járt, igen, lámpavason szoktak lógni a hazaárulók, Uraim, igen, és ennek az ideje eljött - hangoztatta. Gaudi azt is hozzátette: szerinte tehet ilyen kijelentéseket, mivel „ilyen időket élünk”. (mno.hu, hirado.hu)

Frissítés: 04

Áder János nyilatkozata a Pásztor Istvánt ért inzultust követően

Tisztelt Honfitársaim!

A vajdasági magyarság vezetőjét, Pásztor Istvánt ért súlyos inzultus miatt fordulok Önökhöz.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője személyes meghívásomra vett részt az Országgyűlés alakuló ülésén.

Az ő jelenléte – más határainkon túl élő honfitársainkhoz hasonlóan – azt üzente mindenkinek – határon innen és túl –, hogy a kisebbségben élő magyarság tagjai fontosnak tartják a magyar nemzethez tartozás kifejezését.

Akik minden emberi mivoltukból kifordulva megalázták Pásztor Istvánt, azok valójában megalázták a Magyarországon élő kisebbségeket, megalázták a vajdasági magyarokat, megalázták a határokon túl élő honfitársainkat, megalázták egész nemzetünket. Akik ezt tették, nem számoltak azzal, hogy a magyar Parlament előtt emberségében és magyarságában is meggyalázott Pásztor István a kisebbségben élő magyarság azon vezetői közé tartozik, akik az elmúlt évtizedekben magyarként álltak helyt békében és háborúban.

Tisztelt Honfitársaim!

Nem nézhetjük tétlenül, ha bárki a határokon túl élő magyarokat és azok vezetőit gyalázza.

Nem fordíthatjuk el tekintetünket, ha bárkit vallása, társadalmi hovatartozása, nemzetisége, politikai meggyőződése vagy véleménye miatt bántalmaznak.

Fontosnak tartom, hogy egyszer és mindenkorra levonjuk e szomorú eset tanulságait.

Az első, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy ilyesmi még egyszer megtörténjen.

A második, hogy ha mégis megtörténik, az állam késlekedés nélkül, a törvény teljes szigorával sújtson le azokra, akik semmibe veszik azt az alkotmányos alapelvet, hogy senki sem alázhat meg senkit származása, nemzeti, vallási vagy társadalmi hovatartozása miatt. Tűrhetetlen, hogy Magyarországon valakit magyarságában alázzanak meg fényes nappal a hatóságok szeme láttára az Országház előtt.

A harmadik tanulság, hogy minden ilyen esetben félre kell tenni a politikai haszonlesést, ravaszkodást, méricskélést. Egyetlen erkölcsös cselekedet lehetséges: minden politikai nézetkülönbséget és megfontolást félretéve egy emberként állunk azok mellé, akiket emberi méltóságukban és magyarságukban megaláztak és megsértettek.

Ezért magukról megfeledkezett és önmagukból kifordult honfitársaim helyett megkövetem Pásztor Istvánt és minden vajdasági magyar honfitársunkat.

Áder János

Magyarország köztársasági elnöke

Origo/MTI/mno.hu/hirado.hu

Pénz, ékszer, élelem...Rablássorozat Csantavéren...

A nyugdíjból félre kell tenni a biztonságra is...

Újabb betörési hullám kezdődött nemrégiben Csantavéren. A bűncselekményekben érintett családok elmondása alapján megállapítható, hogy a világos nappal elkövetett lakásfeltörések kizárólag készpénzszerzés és ékszerlopás céljából történnek, míg az éjszaka leple alatt zajló tolvajlások az éléskamrák és a hűtők kifosztására irányulnak.

Napközben, leginkább a délelőtti órákban történnek a betörések, miután a családtagok eltávoznak otthonról. Általában olyan házat szemelnek ki, amely mellett már huzamosabb ideje gazdátlanul áll a szomszédos épület, így annak a padlásáról – egyetlen tetőcserepet elmozdítva – könnyűszerrel követhetik a potenciális áldozatok mozgását. A bűnözők órákat, olykor félnapokat is eltöltenek a megfigyeléssel, kivárva a megfelelő időpontot, amikor a háziak közül már senki sem tartózkodik otthon. Akkor az elhagyatott ház hátulsó ablakán át pillanatok alatt a szomszédos udvarban teremnek és már el is jutottak az előre kiszemelt helyiségig. (A hívatlan látogatók nyilván azért választják a besurranásnak ezt a módját, mert a lakatlan, üresen álló ház udvarából zajló felderítés és behatolás kevésbé kockázatos számukra, mint az utca irányából történő szemlélődés.)

A nappali betörők általában az éléskamra ablakán/ajtaján keresztül jutnak be a lakásba, az éjjeli tolvajok pedig a falon, a kerítésen átmászva érnek el a bejárati ajtóig, bent viszont keresnek egy utcára nyíló ablakot, és azon át juttatják ki az eltulajdonított élelmet a kint várakozó társaiknak.

Jó napjuk volt a betörőknek!

A megélhetési bűnözés nagymesterei már nem csupán egyedül élő idős emberek hajlékát rabolják ki, hanem életerős fiatalok otthonát is. Így járta meg a Bolmáni utcában lakó, húszas éveiben járó, kisgyermekes Veréb házaspár is.

– Sokat töprengtünk annak megfejtésén, hogy a mi esetünkben miként zajlott a betörés, és végül összeállt a kép – idézi fel a történteket a feleség.

– Először azt gondoltuk, hogy hátul, a kerítésen át jutottak be a portánkra, az a változat, hogy esetleg a szomszédos ház padlásáról tartottak bennünket szemmel, és az ottani udvari ablakot kinyitva ugrottak be, csak később merült fel. Valószínűleg az tévesztett meg bennünket, hogy az üresen álló épület tetején lévő törött cserép nem most, hanem az egy évvel ezelőtti jégvihar idején keletkezett. Később azonban rájöttünk, hogy a padlás tökéletes megfigyelőhelyül szolgálhatott, mert az onnan kémlelődő egyenesen rálát a mi bejárati ajtónkra. Hogy efelől megbizonyosodjunk, le is ellenőriztük. Átmentünk a szomszédba, fölkapaszkodtunk a padlásra, és ott döbbenten tapasztaltuk, hogy valóban ez volt az elkövetők leshelye. A hiányzó tetőcserép közelében egy széket is találtunk, nyilván azon ülve várakozott az udvarunkat szemmel tartó az alkalmas időpontra… Vasárnap délelőtt körülbelül egy órán át voltam távol, amely idő alatt bejöttek a lakásunkba. Leghátul, a spájz ajtaján át. Értékek után kutatva, meg is találták a pénzünket, az eddig összegyűjtött 2500 eurónkat, és azt a kevéske dinárt, amit a pénztárcámban tartottam az egyik konyhai fiókban. A pénz mellett néhány olyan, még használatlan arany ékszert is eltulajdonítottak, amit a kislányunk kapott ajándékba, és amelyek dobozát a szomszédos ház padlásán szintén megtaláltuk. Semmilyen más használati tárgyat nem vittek el és élelmiszer sem hiányzik a kamrából. Vagy legalábbis eddig még nem vettük észre. Kicsit furcsának tűnt, hogy a bejelentést követően, a helybeli rendőrállomásról csak néhány óra elteltével érkezett meg az ügyeletes. Elvégezték a helyszínelést, később pedig azt a tájékoztatást kaptunk, hogy nem találtak sem idegen ujjlenyomatot, sem más használható bizonyítékot. Érdeklődő telefonhívásunkra azt válaszolták, ha lesz előrehaladás az ügyben, értesítenek bennünket.

A spájzablakon ugrott be a tolvaj

A Verébéknél már bevált, illetve ahhoz hasonló betörési forgatókönyvet alkalmaztak a vasárnapi tolvajok a Szőlősor-i Radák házaspár esetében is. Ugyancsak a mellettük álló lakatlan házból lesték-várták, hogy Radákék a heti piacra induljanak.

– Én fél 8 után 10 perccel mentem el biciklin – meséli Anna –, a férjem pedig valamivel 8 óra után hagyta el a házat kocsival. Gyorsan megjártam, és már be is értem a lakásba, amikor a szomszéd ház felől az ottani vaskapu csukódását, erőteljes csattanását hallottam. Befutottam a hálószobába, amelynek az ablaka arrafelé nyílik, és akkor a keletkezett huzatból már éreztem meg láttam is, hogy az ablakunk nyitva van. A rajta lévő szúnyoghálót felhasította és azon át menekült ki a lakásból a betörő. Nyilván akkor, amikor meghallotta, hogy hazaérkeztem és zárom ki az ajtót. Rögtön az ágyam melletti íróasztalra néztem, mert azon hagytam indulás előtt a mobiltelefonomat. Az már nem volt ott. Gyorsan kihúztam az íróasztal fiókját, amelyben az ékszereimet tartottam, de már csak hűlt helyüket, az üres dobozokat találtam. Elvitték az arany nyakláncomat, a karcsatomat és 3 gyűrűmet, meg egy ezüst láncot és egy tetszetős, bár kevésbé értékes bizsu karcsatomat is. Ahogy nagyjából számoltuk, 1500 euró értékű lehet az eltulajdonított ékszer. Ezen kívül volt még a pénztárcámban 10 ezer forint, az is eltűnt.

– A nyitva lévő fél méterszer fél méteres spájzablakon ugrott be az elkövető – veszi át a szót István, a férj. – Jó nagyot huppanhatott, mert majdnem 2 méter magasan van az ablak. Meg is látszik a lába nyoma, mert belül megrepedt az ablakpárkány. A szekrényekből nem rángatta ki a holmit, nem dúlta föl a házat. Vagy észrevétlenül nyúlt a ruhaneműhöz, vagy annak átfésülésére már nem jutott ideje. A lényeg az, hogy a pénzen, az ékszeren és a telefonon kívül semmi más nem hiányzik. Élelemre nem szüksége, mert a spájzban megvan minden hiánytalanul. Csak a nagykést helyezte ki az asztal közepére. Talán azzal akart védekezni, ha valamelyikünk rajtakapja. Az esetet azonnal jelentettük a rendőrségen, most meg várunk. Mi mást tehetnénk? Ezentúl majd ügyelünk arra, hogy az egyikünk mindig itthon legyen, az ablakokra pedig rácsot szereltetünk. Vagy kénytelenek leszünk riasztóberendezést vásárolni, hogy megóvjuk azt, ami a miénk. A helyszínre érkező rendőr azt mondta, ne nagyon reménykedjünk, mert az ellopott ékszer valószínűleg már nincs itt a faluban, a tolvajok igyekeztek gyorsan túladni rajta.

„A feleségem belebetegedett…”

Ezt már a Dózsa telepen lakó, ötvenes éveiben járó autószerelő, Anitics Mihály mondja, akinek a felesége, Erika agyi infarktust kapott a betöréses eset után. Hozzájuk az utca felőli fém garázsajtón át jutottak be. Kifeszítették, de épp csak egy akkora résnyire, hogy egy gyerek át tudja magát préselni rajta. Reggel 6 órakor, munkába induláskor vette észre az ajtón tátongó nyílást Erika. Azonnal szólt a férjének, aki a garázsba lépve, látta, hogy jó néhány szerszám hiányzik a helyéről.

Aniticsék az autógarázst kamraként, spájzként is használták. Ott tartották a hűtőládát, a télire eltett befőttet és a tartalékolt lisztet, kristálycukrot is.

– Kérdeztem a feleségemtől, hogy mennyi élelem volt a fagyasztóban, én ugyanis ritkán nyitogatom a fedelét. Azt felelte, hogy az ünnepekre teljesen megtelt. Hát most nincsen még félig sem, mondtam neki, mert a java részét nyilván az éjjel elvitték! Pontosan emlékszem, hogy fél 1-kor feküdtem le, akkor kapcsoltam le a lámpákat. És ami eddig soha nem történt meg velem: a ketrecben tartott kutyákat elfelejtettem szabadon engedni éjszakára. Valószínűleg mélyen elaludtunk, mert semmilyen zajt nem hallottunk. Akár az egész garázst kipakolhatták volna autóstól, mindenestől… Négyszáz euró körüli értékben vittek el élelmet. A húst is, de a többféle, házi készítésű pálinkát is sajnálom. A feleségemet pedig még inkább megrázta a betörés, agyi infarktust kapott és most a kórházat járjuk. Tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Tudjuk, hogy az ilyen lopási ügyekben csak elvétve szokták megtalálni az elkövetőket, a pórul jártakat pedig szinte soha nem kártalanítják. A rendőrség nem végzi megfelelően a munkáját. Én 6 óra 10 perckor tettem a bejelentést, de csak háromnegyed 8-kor érkeztek ki a helyszínre. Elmondatták velem, hogy mi hiányzik, felírták és elmentek. Most azt fontolgatom, hogy beszélek egy ügyvéddel és beperelem őket gondatlan munkavégzés miatt.

Szabó Angéla

NEM JUTOTTUNK ELŐBBRE - Jegyzet a VMSZ-SNS* megállapodásról

            Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt* (SNS) és Pásztor István, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Belgrádban, 2014. április 27-én „koalíciós szerződést”[1] írt alá „a közös, programszintű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában”. A dokumentum aláírásra közvetlenül a szerb parlament ülése előtt került sor, amelyen megválasztották az új szerb kormányt.

Az egyezménnyel a VMSZ kötelezettséget vállalt, hogy – „összhangban azokkal a programbeli célokkal, amelyek a miniszterelnök-jelölti expozéban kerülnek bemutatásra” – „támogatja és részt vesz a Kormány munkájában, amelynek megalakításával Aleksandar Vučić került megbízásra” (1. szakasz).
Az aláíró pártok – a koalíciós szerződés[2] 2. szakasza szerint – „egyetértettek abban, hogy a Kormány a miniszterelnök-jelölti expozéban bemutatásra kerülő programbeli célok mellett a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásaink megvalósításán is dolgozni fog”. (Az egyezmény aláírására, illetve „a VMSZ programbeli prioritásai” c. dokumentum parafálására még mielőtt az expozé elhangzása előtt sor került.)

            A „koalíciós szerződésnek” is nevezett okirat „szerves részét képezik a miniszterelnök-jelölti expozé és a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásai, amelyek Aleksandar Vučić és Pásztor István által parafált formában kerültek meghatározásra” (3. szakasz).

A két dokumentumot a VMSZ közzétette a honlapján. Ezt fontosnak kell tekintetni, mivel az eddigi koalíciós szerződések eddig általában nem kerültek nyilvánosságra. A politikát ugyanis nyilvánosan kell folytatni. Így legalább véleményt lehet mondani annak tartalmáról (ha már befolyásolni azt nem tudjuk). Feltűnő viszont, hogy aMagyar Szó napilap, amit többen a párt Hivatalos Lapjának tekintenek, nyomtatásban eddig dokumentumként nem közölte[3]. Talán azért is, hogy az internetet nem használók tábora ne ismerkedjen meg annak tartalmával. 

A dokumentum 11 fejezetre/témakörre oszlik: 1. Európai integráció, 2. Vajdaság helyzete, 3. Regionális fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, nagyberuházások, 4. Egészségügy, 5. Szociális védelem, 6. Mezőgazdaság, 7. A nemzeti kisebbségek részvétele a közszférában, 8. Kisebbségi jogok, 10. Szerb – magyar történelmi megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció, az egyházakkal való együttműködés és 11. Helyi önkormányzatok.
            No, de lássuk, milyen kisebbségjogi vonatkozásai vannak „a VMSZ programbeli prioritásainak”?[4]

A (1.) Európai integráció c. fejezet a) pontjában azt írja, hogy „a tárgyalási álláspontok (pozíciók) meghatározása (bizonyára az Európai Unióval folytatott tárgyalások – B. A.) során az egyes tárgyalási fejezeteknél a lehető legnagyobb mértékben kerülnek tiszteletben tartásra a Szerbiában élő magyarok érdekei”.

Ennek a pontnak az a hibája, hogy túlságosan általános, nem világos ugyanis, hogy mit jelent a megfogalmazás, miszerint „a lehető legnagyobb mértékben kerülnek tiszteletben tartásra a Szerbiában élő magyarok érdekei”, melyek ezek az „érdekek”, ki és mikor fogja ezeket meghatározni, illetve hogyan, milyen módon és ki által lesznek azok tiszteletben tartva?

            A (3.) Regionális fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, nagyberuházásokfejezet a) pontja szerint „a beruházási célú költségvetési forrásokból a magyarlakta területeken megvalósuló helyi jellegű infrastrukturális projektumokra a köztársasági átlagot meghaladó összegek kerülnek biztosításra, összhangban azokkal az alapelvekkel, amelyek meghatározzák a VMSZ részesedését a beruházásokra, programokra és projektumokra fordított költségvetési eszközökből”. Ebből a megfogalmazásból azt lehetne kihámozni, hogy „a magyarlakta területeken” tervezett beruházásokra „a köztársasági átlagot meghaladó összegek kerülnek biztosításra”. Ez a megfogalmazás se nincsen konkretizálva. Ezért itt is felmerül a kérdés, hogy milyen projektumokról is lenne szó és mikor történnének meg ezek a beruházások?

Külön érhetetlen (és értelmetlen) a megfogalmazásnak az része, hogy egyáltalán milyen alapon „részesedik” a VMSZ „a beruházásokra, programokra és projektumokra fordított költségvetési eszközökből”. Itt bizonyára nem a párt „részesedéséről”, hanem az eszközök „elosztásával” kapcsolatos politikájáról lehetne szóló. Ez viszont azért nem jó, mert az eszközöket pártpolitikai, nem pedig gazdasági alapon kívánják elosztani.
A b) pont alapján a Kormány prioritásai közé kerülne „a szabadkai Népszínház építésének (2007 óta tartó – B. A.) befejezése”. Hogy ez végül mikor fog megtörténni, arra se nincsen azonban sem határidő, sem pedig biztosíték meghatározva.

A fejezet c), a „fejlesztési alrégiókkal” foglalkozó pontja előlátja, hogy „Ada, Magyarkanizsa és Zenta egységes fejlesztési alrégiót fog alkotni Szabadkával, Kishegyessel és Topolyával”. Ennek azonban az hibája, hogy ezt „a közigazgatás körzetek jelenlegi határainak érintése nélkül” látja elő. Ez azt jelenti, hogy a VMSZ elfogadja a meglévő, a magyar közösséget megosztó körzethatárokat. Ezúttal is elmulasztotta ugyanis határozottan követelni Adának, Zentának és Magyarkanizsának az Észak-bácskai közigazgatási körzetbe való visszacsatolását.

A (7.) A nemzeti kisebbségek részvétele a közszférában c. fejezet megállapítja, hogy „a nemzeti kisebbségek részaránya a közszférában (az igazságügyben, a rendőrségen, az állami szervek területi egységeiben, az egészségügyben, a köztársasági közvállalatokban) messze elmarad a lakossági számarányoktól”.

A nemzeti kisebbségek „megfelelő képviseletének” megvalósítása céljából – az Alkotmány 77. szakaszának (2) bekezdése értelmében – „meg kell teremteni a megfelelő jogi hátteret”, ami – a dokumentum szerint – magába foglalja:

„a) a jogszabályi alap megteremtését, amely alapján létrehozható lesz a közszférában
foglalkoztatottak nemzeti összetételének nyilvántartása;
b) a jelenlegi állapot minden részletre kiterjedő elemzését a közszféra nemzeti
összetételéről szóló átfogó nyilvántartás alapján;
c) a nemzeti kisebbségek részarányának növelését célzó Stratégia és Akcióterv elfogadását, amely számos hosszú távú intézkedést tartalmaz;
d) egyes törvények módosítását;
e) a Stratégia, az Akcióterv és az elfogadandó törvénynek megvalósulásának monitoringjét a 2014-2018. közötti időszakban.”

Ezekkel a „a stratégiai” és „hosszú távú intézkedésekkel” kapcsolatban a megjegyzés, hogy mindezek már régi javaslatok, és hogy az utóbbi csaknem másfél évtizedben – a VMSZ a hatalmi szervekben való eddig eddigi részvétele mellett – nem történt javulás a nemzeti kisebbségek részvételének tekintetében a közszférában. Ha csak most tervezik elemezni a nemzeti kisebbségek részvételét a közszférában, mikorra várhatók az eredmények?

A (8.) Kisebbségi jogok c. fejezet 13 pontból áll.

A szakasz első két, illetve a) és b) pontja a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény módosításáról szóló törvény javaslatának „elfogadásra”, illetve a tanácsokról szóló törvény „újabb módosításának a kidolgozása” vonatkozik. Ez utóbbinak az célja, hogy „a nemzeti tanácsok azon hatáskörei, amelyeket a 2014. január 16-ai döntésével Szerbia Alkotmánybírósága hatályon kívül helyezett ugyan, de más jogi konstrukcióban összhangban lévőnek talált az Alkotmánnyal, a hatályos törvény módosításával kerüljenek visszaállításra”.

Ezzel a megfogalmazással kapcsolatban azonban a dokumentum szerzői nem adnak magyarázatot arra a jogi kérdésre, hogy amiről egyszer az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs összhangban az Alkotmánnyal, hogyan lehet azt „más jogi konstrukcióban” összhangban lévőnek visszaállítani”?

A c) pont a javasolja, hogy a Kultúráról szóló törvényt hozzák összhangba a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvénnyel, tiszteletben tartva Szerbia Alkotmánybíróságának 2014. január 16-i döntését. Ez egy teljesen felesleges pont, mivel ez a kötelezettség a hivatkozott döntésből ered.

 A d) pontról, amely „a kizárólag magyar tannyelvű általános iskolák alapítói jogai részleges átruházása” folyamatának befejezésére vonatkozik, ugyanezt el lehetne mondani.

Az e) pont emlékezetet egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalának kötelezettségére, amit „a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó igazságszolgáltatási-reform stratégia végrehajtásáról szóló akcióterv tartalmaz”.

Emlékeztetőül: Az ún. nyelvhasználati törvényt még 1991-ben hozták meg. Ezzel a miloševići törvénnyel valójában felrúgták az egyenrangú nyelv- és íráshasználatnak tartományban és a községekben addig kialakult gyakorlatát. Mit tettek eddig a VMSZ parlamenti képviselői annak érdekében, hogy ez megváltozzon?

Az f) pont a VMSZ véleményét tartalmazza, miszerint „az új médiatörvény-csomag biztosítani fogja a magyar nyelvű tájékoztatás jelenlegi szintjének megőrzését”. Magyarán ez a VMSZ tájékoztatási monopóliumának a megtartását hivatott biztosítani, amit „a nemzeti közösségek szerzett jogai megőrzésének” formulájába csomagoltak.

A g) pont azt az ígéretet tartalmazza, hogy a Kormány megalakulása után „megkezdi működését a Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap”, amely 2015-től „a nemzeti tanácsok működtetésére biztosított költségvetési támogatás szintjét elérő forrásokkal fog rendelkezni”. (Az Alap 2014. évben mindössze 1.800.000 dinár forrással rendelkezett.) Vajon lesz-e ebből valami?

A h) pont szerint „a 2015/2016-os tanévtől bevezetésre kerül a szerb nyelv, mint nem anyanyelv tanításának új tanterve és programja, azzal a céllal, hogy a nemzeti kisebbségek megfelelő szinten sajátíthassák el a többségi nemzet nyelvét”. Az új tanév kezdetén elválik, hogy ebből mi valósul meg.

Az i) pont megállapítja, hogy „a kis létszámú iskolai tagozatok megnyitásáról szóló döntések az Oktatási Minisztérium és a Magyar Nemzeti Tanács együttműködésének eredményeként kerülnek meghozatalra”. Most ezzel történik valami előrehaladás?

A j) pont újabb ígéretet tartalmaz, miszerint „államközi szerződés jön létre Szerbia és Magyarország között a külföldön szerzett oklevelek honosításáról és a külföldön elvégzett tanári továbbképzések kölcsönös elismeréséről”. Ezt az egyezményt is már jó régen meg kellett volna kötni.

A k) pont szerint „megteremtődik a jogi háttér ahhoz, hogy az újvidéki Európa Kollégium bekerüljön az egyetemi kollégiumok költségvetési finanszírozási rendszerébe”. A kollégium várható befejezésére való tekintettel, ezt a kérdést egyébként is rendezni kellett volna.

Az l) pont értelmében „az oktatási reform során új iskolaigazgatóság alakul Szabadkán, amelyhez Szabadka Városa mellett, Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa községek tartoznak majd”. (Jelenleg Szabadka Városa a Zombori Iskolaigazgatósághoz tartozik). Arról viszont, hogy erre mikor kerül sor, a dokumentumban nem található meg a válasz.

Az m) pont „az eddigieknél jelentősebb eszközök elkülönítését” látja elő „a köztársasági költségvetésből a magyar közösség programjaira és projektumaira a művelődés és a civil társadalom területén”.

Itt is zavarólag hat a megfogamzás miszerint az eszközök elosztására azokkal az alapelvekkel összhangban kerül sor, „amelyek meghatározzák a VMSZ részesedését a programokra és projektumokra fordított költségvetési eszközökből”. Ebből azt lehet kiolvasni, hogy a VMSZ által favorizált szervezetek, illetve programok lesznek előnyben részesítve. Folytatódik a párhoz való tartozás alapján történő pénzelés.

A (9.) Bűnüldözés és igazságszolgáltatás c. fejezet négy pontja közül háromnak van magyar kisebbségi vonatkozása.

A b) pontban azt írja, hogy „az alapfokú-, felső-, gazdasági- és szabálysértési bírósági elnökök, bírák, bírósegédek és bírósági gyakornokok megválasztása, valamint a közjegyzők kinevezése során, tiszteletben tartják a hatályos törvényi rendelkezéseket és olyan mértékben, amennyire az lehetséges a lakosság nemzeti összetételét”.

Ez a megfogalmazás nem tartalmaz semmilyen új feladatot, mivel ez a hatalomnak eddig is kötelessége volt. Zavarólag hat viszont, hogy ezt a kötelezettséget olyan mértékben tartják tiszteletben, „amennyire az lehetséges”. Ahelyett, hogy kötelezné a hatalmat az eddigi aránytalanságok csökkentésére, illetve megszüntetésére.

  A c) pontra is, amely a nemzeti kisebbségek „megfelelő részvételét szavatolja az igazságszolgáltatásban”, ugyanaz vonatkozik, mint az előbbire.    

             A d) pont arról szól, hogy „a bírósági és ügyészségi hálózat soron következő felülvizsgálata során alapos megfontolás tárgyává teszik, hogy kerüljön sor az igazságügyi szervek visszaállítására Magyarkanizsán, Temerinben és Adán, kerüljön megalapításra az önálló alapfokú bíróság Topolyán, továbbá, hogy Csóka és Törökkanizsa községek a Nagykikindai Alapfokú Bíróság helyett a Zentai Alapfokú Bíróság illetékességi területéhez tartozzanak”. Tehát csak „megfontolásról” és nem követelésről van szó. Ez viszont nem kötelezi változásokra a szerb kormányt.

A (10.) Szerb – magyar történelmi megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció, az egyházakkal való együttműködés c. fejezetnek hat pontja van, amelyek közül négy közvetlenül is érinti a vajdasági magyarságot:

Az a) pont szerint „a Kormány megalakulása után megszületik az a kormánydöntés, amely alapján jogi hatályát veszti a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnösnek nyilvánító két, 1945-ben született katonai közigazgatási határozat”.
Ezzel a pont nem azt tartalmazza, hogy a két határozat „semmisé lesz nyilvánítva”, hanem, hogy „jogi hatályát” veszti. A semmisség a jogban az jelenti, hogy „a joghatás szerint kezdettől fogva és önmagában, ipso jure (jogból kifolyólag) érvénytelen”.[5] Amennyiben ezek „a kormánydöntés alapján vesztik jogi hatályukat” (érvényüket), akkor viszont fennáll annak a lehetősége, hogy ez csak a jövőre, vagyis annak a meghozatalától kezdődő időre vonatkozik. A dokumentum megszövegezőinek – a nyilvánvaló jogi különbségek miatt – el kellene gondolkozniuk, hogy mi az egyik, illetve másik eset jogkövetkezménye. 

A b) pont a Magyar – Szerb Akadémiai Történész Vegyes Bizottság munkája pénzelésének rendezésére vonatkozik, mivel „a 2014. évi költségvetés nem biztosított erre a célra eszközöket”.

Az e) pont szorgalmazza, hogy a rehabilitációs eljárásokban eljáró állami szervek A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló (2013. június 21-i) parlamenti nyilatkozat 5. pontja szerint járjanak el, amelyben a Képviselőház „síkra száll az ártatlanul elítéltek és ártatlan áldozatok teljes körű rehabilitációjáért, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége független bíróság előtt, törvényes eljárásban került vagy kerül bizonyításra”.[6]

A Nyilatkozat kötelezi hatalmi szerveket, így a bíróságokat is. Ez a pont tehát valójában semmi újat nem jelent.

Az f) pont arról szól, hogy „a magyar közösség történelmi egyházai és az állam között fennálló nyitott kérdések, különösen a papság társadalombiztosítási státusa mielőbb rendeződik”. Hogy melyek ezek a „nyitott kérdések”, és hogy a dokumentum szerzői szerint a „mielőbb” szó mit jelenet, a szövegéből már nem tűnik ki.

Összegzés

            A VMSZ-nek alkalma nyílt – ha már az SNP-vel való koalícióra lépés mellett döntött – hogy összefoglalja azokat a követeléseket, amelyek megvalósítása fontos a magyar közösség azonosságnak megőrzése és fejlődése szempontjából, amelyek a közéletben már megfogalmazódtak. Ez lehetséges lett volna, mivel a SNS-nek (elsősorban a párt arculatának javítása miatt) nagyobb szüksége van a VMSZ-re, mint fordítva. A VMSZ vezetői ezt az alkalmat (is) sajnos elmulasztották. 

            A dokumentum túlságosan általános és valójában semmi újat nem tartalmaz. Sőt, azt is lehetne mondani, hogy egyes jogok megvalósítása tekintetében visszalépést jelent: Egyrészt, a vajdasági magyarság számára fontos elvárásokat meg sem említ, mint például a nemzeti kisebbségi autonómia megvalósítása, vagy a nemzeti kisebbségi nyelven való oktatás biztosítása az óvodától az egyetemig, másrészt, a dokumentumba olyan megfogalmazások is bekerültek, amelyek egyébként is a hatalomnak a nemzeti kisebbségek iránti alkotmányos vagy törvényes kötelezettségét jelentik.

A koalíciós egyezség 2. szakaszának megfogalmazása, miszerint a szerb kormány „a VMSZ programbeli prioritásainak” megvalósításán is „dolgozni fog”, a kormányt konkrétan semmire nem kötelezi. Ide társul az is, hogy határidőhöz kötött kötelezettség egyik dokumentumban sem található.

Köztudott, hogy a VMSZ az egyezségről nem kérte ki a többi vajdasági magyar párt és a civil szféra véleményét. Arról viszont nincs információ, hogy ebben a fontos kérdésben a magyar kormánnyal egyeztetett-e vagy sem? Akár az egyik, akár a másik eset forog fenn, ki kell mondani: A vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítése a koalíciós egyezséggel nem jutott előbbre.


Újvidék, 2014. május 2.

Bozóki Antal

[1] Forrás: http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes, 2014. április 29 [16:01]

[2] A szerb „sporazum” szónak a megállapodás vagy egyezség a megfelelőbb kifejezése. 

[3] A lap az eseményről a Tanjug VMSZ-SZHP koalíciós megállapodás c. hírével számolt be.Magyar Szó, 2014. április 28., 4. o. 

[4] Itt csak azokkal a fejezetekkel, illetve pontokkal foglalkozok, amelyekben említés történik a nemzeti kisebbségi jogokról.

[5] Semmisség. Jogi Lexikon, CompLex, Budapest, 2009., 598. o.  

[6] http://www.vajma.info/cikk/szerbkiadas/2778/Deklaracije-Narodne-skupstine-o-osudi-akata-protiv-civilnog-madjarskog-stanovnistva-u-Vojvodini-pocinjenih-194482111945-godine.html, 2013. június 24. [19:47]

Zoltan Jr. Margit third time national champion!

The championship Serbia - Lazarevac - 27.04.2014., in competition with 69 teams, 809 karateka, Shotokan Karate Club - Coka won 8 gold, 4 silver and 4 bronze, and in the overall standings took 

3rd place! 

Congratulations to the coaching staff, the brave contestants 

and persistent parents! 

Coka is a small place, but in her train great champions 

and make big scores!

Na prvenstvu Srbije u Lazarevcu, 27. 04 2014 godine, u konkurenciji 69 klubova, 809 takmičara, karatisti Čoke su osvojili 8 zlatnih, 4 srebrne i 4 bronzane, 

i u generalnom plasmanu zauzeli 3.mesto! 

Sve čestitke stručnom štabu,hrabrim takmičarima i upornim roditeljima!

Čoka jeste malo mesto,ali u njoj treniraju veliki šampioni i prave velike rezultate!  

A szerbiai országos bajnokság Lazarevac-on lett megrendezve , 2014. 04. 27-én. A megmérettetésen 69 csapat, 809 versenyző vett részt, a csókai Shotokan Karate Klub 8 arany, 4 ezüst és 4 bronz érmet vívott ki magának, 

és az összetettben átvette a 3. helyet!

Gratulálunk az edzői stábnak, a bátor versenyzőknek 

és kitartó szülőknek!

Csóka egy kis helység, de nagy bajnokok születtek itt, 

hatalmas eredményekkel!

Húsz éve már Nevergreen

Vendetta címmel május 5-én jelenik meg hivatalosan a Nevergreen új stúdióalbuma, amelyre hét saját dal kerül fel, magyar és angol nyelven, valamint lesz egy extra angol nyelvű dal is, két feldolgozás, továbbá egy instrumentális tétel. Május 3-án a Club 202-ben Budapesten koncert - CD-vásárlással ingyenes!

Az elmúlt időszakról Matláry Miklós billentyűs így vélekedik:

A Nevergreen már egy jó ideje stabil tagokkal működik. Ezek az énekes és basszusgitáros Bob Macura, az operaénekesnő Simon Valentina, a szólógitáros Rusić Vlado, a dobosok Kovács Tamás és Simon Zoltán, valamint jómagam mint billentyűs. Időnként csatlakozik hozzánk Ispán András basszusgitáros is, aki egyébként a Divlje Jagode tagja.

- Mikor és hogyan kezdtetek el dolgozni az anyagon?

A számokon körülbelül 2 évvel ezelőtt kezdtünk el dolgozni. A szerzemények úgy születnek, hogy Macura és az én szobámban is mindig ott a hangszer. Amikor jön az inspiráció, hiszen azt erőltetni nem lehet, akkor gyorsan felvesszük az ötletet cubase programba, amit később tovább gondolunk. Jómagam elkészítem a teljes hangszerelést, és ezt küldöm tovább a többieknek. Természetesen mindenkinek hagyok egy kis szabad teret, hiszen például nem akarok beleszólni abba, hogy a dobos mit játszon a legapróbb részletekig. Ezután otthon mindenki kigyakorolja a számokat mielőtt összeülunk próbálni. Ezzel a technikával el tudjuk érni azt, hogy nem kell előtte milliószor próbálni. Utánna jöhet a stúdió.

- Hol készült az anyag?

A felvételezéshez egy jó barátom, név szerint Keszler Viktor kitünő stúdióját választottuk Szabadkán. A munka legnagyobb része ott zajlott, majd a sávokat „nyersen”, online elküldtük projectben Szegedre a Black Hole Sound stúdióba, ahol Gábor Vári dolgozott rajta tovább. Időnként visszaküldte nekem az anyagot, mi pedig egy producerhez illően adtuk a további instrukciókat. Az így elkészített master lemezt felvittem Budapestre a Hammer Recordsnak. A többi már az ő dolguk.

- Hány dal lesz a korongon?

Az utóbbi időben azt praktizáljuk, hogy a lemezeinken a dalaink meghallgathatóak magyar és angol nyelven egyaránt. Az új lemez hét saját magyar dalból, egy saját angol szerzeményből, két feldolgozásból, egy instrumentális számból, valamint a hét magyar dal angol változatából áll.

- Milyen lesz a borító?

A borítót a Hammer Records grafikusa készítette el a saját, Macura és az én ötleteim alapján. Annyit elárulhatok, hogy a színvilága fluoreszcens zöld lesz, rajta egy ókori sisakos női arcal. A Hammerworld magyarországi rock újságban már megjelent egy részlet, amin a Nevergeen jellegzetes logója, a Hammer Records logója, a korong címe a Vendetta felirat, valamint egy női arc alsó része látható.

- Miért kapta az új lemez a Vendetta címet?

Szövegileg mindig próbáljuk az emberi tudatalattit és a történelmet analizálni. Sokak szerint ezek sötét színezetűek, de a mai tündérmesés világban nem vagyok meglepődve ezen a véleményen. Egyébként ez a realitás valahol. A történelem folyamán az emberiséget végig kísérte a bosszú, ha jogos volt ha nem. Gondoljunk csak bele, hogy akár 100 év után sem felejtjük el a sérelmeinket. Arról nem is beszélve, hogy a bosszú mennyi háborúnak volt a mozgatórugója.

Innen a Vendetta ( Vérbosszú ) mint jelképes cim. De ezen kívül a cím a mai zeneiparnak is szól, ami egy alacsony szintű pénzgyárrá alakult át. Nem a pénz részével van a gond, hanem a színvonallal. Régen a Pink Floyddal is lehetett pénzt csinálni úgy, hogy boldog volt az aki hallgatta. Ehelyett manapság Fluor Tomira tombol a magyar közönség nagyobb része. Véleményem szerint ez leépíti a hallgatóság intelektuális - műveltségi szintjét.

- Hivatalosan mikor jelenik meg a Vendetta?

Hivatalosan ez év májusában fog megjelenni mint már említettem, a Hammer Records gondozásában, ahol már több mint 10 Nevergreen CD jelent meg, és a szinházi zeneszerzői munkásságom egy része amit a Vajdasági szinházak szinművei részére irtam, szintén CD alakjában, Kreaton Sacra Monarchia cimen. Az idei nyáron több fesztiválon is promotálni fogjuk az új Nevergreen anyagot Magyarországon és Erdélyben egyaránt, de erről folyamatosan értesítve lesznek a rajongók a Nevergreen hivatalos Facebook oldalán és a www.nevergreen.hu weblapunkon keresztül.

Matláry Miklós PéZé által

Csókán 19 darumadár pusztult el az EU által tiltott karbamát peszticid végett!

A teremtéspusztulás sokadik része:

A madarak védelmét és tanulmányozását végző szerbiai egyesület bejelentette, hogy április 24-én Csókától keletre Feketetó település felé 19 mérgezett darut találtak a szántókon. Az elpusztult madarak tetemeit lehetett látni a területen …

Az egyik a madár mindkét lábán műanyag gyűrűzést viselt, két darut megcsonkítva találtak, és lehetséges, hogy más állatok is mérgezettek lettek ezáltal.

Szegény madarak „Furadan”-al kezelt vetőmaggal mérgeződtek le. E növényvédő szer hivatalosan nincs Szerbiában forgalomban (!?), mely fő hatóanyaga a karbofurán, akkor hogyan került ide? Tehetnénk fel a naiv kérdést, nos ugyan -úgy, ahogyan a bombákból a szegényített uránium* az 1999-es NATO bombázások alkalmával (*radioaktív sugárzása nem jelentős, azonban a többi nehézfémhez hasonlóan erősen mérgező. )...

Furadant (karbofurán) a felügyelőség ez év júniusában teljesen visszavonja a forgalomból (addig a raktárakat szépen kiürítik határon innen és túl...). A megjelölt időponton túli alkalmazása esetén a büntetés fizikai személynek akár börtön is lehet, jogi személynek 700.000 és 3.000.000 szerb dinár kártérítés róható ki! Szerbiát ismerve sógor, koma, jó barát és a szerető nem esik semmilyen jogi kategóriába, a többi fizetni fog..., ráfizetni fog!

A karbofurán az egyik legmérgezőbb karbamát peszticid. Szisztémikus inszekticid, azaz a növényekbe a gyökérzeten keresztül jut be, és innen jut el a növény különböző szerveibe, melyekben koncentrációja eléri a rovarok számára mérgező értéket. Férgekkel szemben kontaktméreg. Növényekre és talajba juttatott, nem perzisztens inszekticid, akaricid és nematocid szerként használták.

A karbofurán tartalmú növényvédő szerek felhasználását és forgalmazását az Európai Unióban 2008 decemberében betiltották. A karbofurán erősen mérgező a gerincesekre, LD50 értéke szájon át patkányoknál 5–13 mg/kg, kutyáknál 19 mg/kg.

A karbofuránról ismert, hogy különösen mérgező madarakra nézve. Granulátum formájában egyetlen szemcséje képes megölni egy madarat. A madarak gyakran megeszik a peszticidek szemcséit, mivel összetévesztik azokat a táplálékul szolgáló magvakkal. A méreg elfogyasztása után nem sokkal elhullanak.

Hatása az emberre:

A karbofurán a széles körben használt inszekticidek közül az emberre az egyik legmérgezőbb (csak az aldikarb és a paration mérgezőbb nála). Mérgező hatását kolinészteráz-gátlás révén fejti ki, így idegméregnek (neurotoxin) tekinthető.

A belső elválasztású mirigyek működését is károsan befolyásolja, már nagyon kis mennyiség hatására is számos hormon szintjében átmeneti változások léphetnek fel az állatokban és emberekben is, ami többszöri expozíció után akár komoly reprodukciós zavarokat is okozhat. Egy vizsgálat szerint patkányokban szubletális mennyiségű karbofurán hatására a tesztoszteronszint 88%-kal csökkent, miközben a progeszteron, a kortizol és az ösztradiol szintje jelentősen (rendre 1279%, 202% és 150%-kal) nőtt.
A halálosnál kisebb mennyiség a herék számára is mérgező lehet. Kimutatták, hogy 0,4 mg/kg mennyiség hatására csökken a spermiumok száma és mozgékonysága, miközben az abnormális hímivarsejtek aránya nő.

Minél szegényebb egy közösség,
 annál kiszolgáltatottabb élővilága is!

Egézségünkre!

Margit Zoltán

Forrás:

Životinje  ,  Wikipedia

Képek:

Јожеф Гергеј