Adventi időszak

Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel,megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka.
Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.

Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.

Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.

Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule- a fény visszatérésének ünnepe- szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.

Karma

Karma moves in two directions.
If we act virtuously,
The seed we plant will result in happiness.
If we act non-virtuously, suffering results.
How people treat you is their Karma,
How you react is yours.
Don’t waste your time on
REVENGE
Those that hurt you will eventually face their own KARMA.
No good karma comes from bitterness, jealousy or negative thoughts.
Let positive thoughts grow from experience.
Keep your circle POSITIVE.
Remember what goes around, comes around.
Karma is very powerful and it really works 3 times faster.
I am a big believer in karma.
It’s so important that we are always truthful and
do everything with a clear intention because
God is watching everything and he really protects his children
Who have faith in him and has surrendered to him.
God is the other name for love and mercy but he does
Protect his children who have a pure soul from all
Negative energies.
I’m so thankful for his protection and his light.
Have faith in GOD.

JAI SHRI KRISHNA

the Trillion Dollar scandal

Dear Zoltan,

Over the last few weeks, you've taken action to stop the Trillion Dollar Scandal that is depriving developing countries of this almost incomprehensible amount of money every year.

THANK YOU.

More than 86,000 people stood alongside you and signed our petition. And as world leaders headed to Australia last week for the G20 Summit, we made sure they got your message calling for new transparency laws to shine a light on the murky world of global corruption.

So did they do what you asked them to? A bit. But nowhere near enough.

Anonymous shell companies that allow criminals to hide their dirty money are a big part of the problem. Leaders did all sign up to some broad principles to make sure all companies reveal who owns them, which is a good step forward. But this information won't be made truly public for you or me to see, or even the governments of many developing countries either.

Over the years we've campaigned for more transparency in the oil and mining sector, and thanks to support from our members we've had real success. So it was disappointing to see the subject almost ignored by world leaders at this summit. Making sure the wealth that many developing countries have under the ground actually reaches the people who live above it, will help reduce poverty and allow families to build brighter futures.

Together we've pushed our leaders hard, and there is no doubt our voices have been heard. But we need more than a few rays of light to beat this global scandal. We need dazzling sunshine.

So what happens next? We will keep up the pressure on the leaders to do more, encouraging those that have made already some progress to lead the way for others. We'll need your help to do that, so we hope you'll stick this one out with us. We couldn't have made it this far without you.

We won't stop until there are no more dark corners for this Trillion Dollar Scandal to hide.

Thank you.

David McNair, ONE.org

p.s. You can read more about what world leaders did and didn't do to tackle corruption at the G20 Summit on the ONE blog.

Magnificent

Magnificent

Oh, oh, magnificent

I was born, I was born
To be with you in this space and time
After that and ever after
I haven't had a clue only to break rhyme
This foolishness can leave a heart black and blue, oh, oh

Only love, only love can leave such a mark
But only love, only love can heal such a scar

I was born, I was born to sing for you
I didn't have a choice but to lift you up
And sing whatever song you wanted me to
I give you back my voice from the womb
My first cry, it was a joyful noise, oh, oh

Only love, only love can leave such a mark
But only love, only love can heal such a scar
Justified, till we die you and I will magnify, oh, oh
Magnificent, magnificent, oh, oh

Only love, only love can leave such a mark
But only love, only love unites our hearts
Justified, till we die you and I will magnify, oh, oh
Magnificent, magnificent, magnificent

Sunday, Bloody Sunday

Yes...

I can't believe the news today
Oh, I can't close my eyes
And make it go away
How long...
How long must we sing this song
How long, how long...
'cause tonight...we can be as one
Tonight...

Broken bottles under children's feet
Bodies strewn across the dead end street
But I won't heed the battle call
It puts my back up
Puts my back up against the wall

Sunday, Bloody Sunday
Sunday, Bloody Sunday
Sunday, Bloody Sunday

And the battle's just begun
There's many lost, but tell me who has won
The trench is dug within our hearts
And mothers, children, brothers, sisters
Torn apart

Sunday, Bloody Sunday
Sunday, Bloody Sunday

How long...
How long must we sing this song
How long, how long...
'cause tonight...we can be as one
Tonight...tonight...

Sunday, Bloody Sunday
Sunday, Bloody Sunday

Wipe the tears from your eyes
Wipe your tears away
Oh, wipe your tears away
Oh, wipe your tears away
(Sunday, Bloody Sunday)
Oh, wipe your blood shot eyes
(Sunday, Bloody Sunday)

Sunday, Bloody Sunday (Sunday, Bloody Sunday)
Sunday, Bloody Sunday (Sunday, Bloody Sunday)

And it's true we are immune
When fact is fiction and TV reality
And today the millions cry
We eat and drink while tomorrow they die

(Sunday, Bloody Sunday)

The real battle just begun
To claim the victory Jesus won
On...

Sunday Bloody Sunday
Sunday Bloody Sunday...

EU.. You see this is Another Brick in the Wall? ....No?...Why not? Corruption?

We don't need no education
We don't need no thought control
No dark sarcasm in the classroom
Teachers leave them kids alone
Hey! teachers! leave the kids alone!
All in all you're just another brick in the wall.
All in all you're just another brick in the wall.

We don't need no education
We don't need no thought control
No dark sarcasm in the classroom
Teachers leave them kids alone
Hey! teacher! leave us kids alone!
All in all you're just a another brick in the wall.
All in all you're just a another brick in the wall.

-smooth guitar solo-

"Wrong, do it again!"
"Wrong, do it again!"
"If you don't eat yer meat, you can't have any pudding. how can you
Have any pudding if you don't eat yer meat?"
"you! yes, you behind the bikesheds, stand still laddy!"

Az én rózsám - névnapi köszöntő!

Az én rózsám egy olyan szép lány
Hogy koporsója
Arany széf tán
Benne alszik az én rózsám
Arany szeplők pozsgás arcán

És néha van hogy csókot kérek
az én rózsám édes méreg
Koporsója tárva nyitva
benne fekszem én is sírva

Az én rózsám pántlikája
Lobog a szélben vihar cibálja
Úgy szerette az én rózsám
Bús hajában nincsen ott már

És néha van hogy lopva kérem
Az én rózsám hogy haza térjen
Koporsója tárva-nyitva
Benne fekszik ő is sírva

Az én rózsám egy olyan szép lány
Ha keble ringat szívem szét mál
Elaltat majd az én rózsám
S ölel újra egyszer majd tán

És néha van hogy látni vélem
Az én rózsám nyári szélben
Koporsója tárva-nyitva
Benne fekszünk ketten sírva

ByeAlex

Kilépett az EU-ból a Vajda!

A balkáni háborúk ideológia vezetője, megérkezett Szerbiában, 

hogy ott folytassa ahol 12 évvel ezelőtt abbahagyta. 

A hágai bíróság bírája Mandiaye Niang is érthetetlenül áll a történet előtt, hogy lehetett ez, mivel hogy Szerbiának nem kell külön garantálnia a törvényszék elé újbóli becitálását...A bíró érthetetlenül áll, viszont a törvényszék többsége, így döntött és ebben ő is részes.
A törvényt felülírják az érdekek és úgy néz ki, hogy a korrupcióban szenvedő Szerbiának ellensúlyként kell a Vajda, hogy elszámoljon a saját Vajdaságából "árulóként" eltévelyedett báránykákkal. Szerbia lőporos hordó maradt, amely bármelyik pillanatban felrobbanhat, szociális nyomor, munkanélküliség...

A volt harcostársai megtagadják, letagadják, viszont őt parlamenti képviselői mandátum már nem várja, hiszen 2012-ben a parlamenti küszöböt sem érte el pártja, így nem tudja majd a tisztelt házban megkérdezni: -hol maradt el a magyaroknak a szendvics osztás és hogyan lehet az, hogy önként mennek el Szerbiából és nem kell nekik a fűtött autóbusz!?

A nagypolitika döntött, kell egy kis cirkusz, hogy a tömeg ne figyeljen a kenyérre, így a Vajda is csak háromnapi csoda lesz beteg is, erőtlen is, -és folytatódik tovább a bohózat...

A képek magukért beszélnek:

A 150 eurós repülőjegy egy irányba szólt...

Első nyilatkozat...nem fogok bosszulni...

A köménymag amely még nem haladó, majd ezt követően...

Egy picinyke dáridó...

Šešelj kisegér, én legalább is tudom mennyire bátor!

A Deutsche Welle szerint: "A Šešelj eset a végéhez közeledik. Az egész arról marad emlékezetes, hogy mennyire közel eshet egymáshoz az éleselméjűség és az esztelenség, a zsenialitás és az őrület, a humor és a gyűlölet. És arról, hogy olykor az elviselhetetlenségig eltávolodik egymástól a jog és az igazság. "

Az első beszéd: Győzelem, szétvertem a Hágai törvényszéket!

Šešelj első beszédében megemlíti a Hágai nemzetközi bíróság ideiglenes határozatát, amely addig érvényes ameddig le nem váltja Szerbia elnökét és miniszterelnökét, "- a mi hulladékainkat és Szerb árulóinkat, akik eladták magukat és a nyugat szolgái lettek"

Elkezdődött, vagy bevégeztetett...

Kedves Brigi!

Egyszerűen mi, így szólítjuk egymást, úgy mint Kokoslaci vagy Bicóernő, Nagylaci, Vermesgyuri, Málnaijani a doki, Bé-eM-Zsuzsi, Velőpityu, Izsák-kálmán, már évek óta és így volt jó!

„Ma már novemberben sem kell fáznod
És a fejed fölött tető áll
S hogyha jó idő van, át sem ázik
És a hírlapíró megtalál

Mi a győzelemről megtanultuk
Hogy a részvétel a fontosabb
Hogy a vereség is fizet szépen
És a győztes sokkal fáradtabb

Hát minek törjük össze kezünk, lábunk
Ha már menet közben ülhetünk
Kár, hogy alig-alig vesszük észre
Hogy már nem megyünk, csak érkezünk ”

NEKÜNK ÍGY IS JÓ!

Zorán - Így is jó c dalából idéztem, http://www.youtube.com/watch?v=99OcgoLKCsw

Az élet rólunk szól, Zsuzsi dalát soha nem feledjük állampolgári eskünk alkalmából, igen annyira jó, amikor a testvér kebelére szorít, jól megszorít, jobb mindennél! A Laci, ezt tudta és keményen meg tudott fogni és őszintén! Igen, Blanka csak egy ez a papír, de a szorítás emberi és embertől!
Kedves Kokoslaci, barátom, így egyben ahogyan immáron az évek-múlásával már-megszoktuk...
Ernő, ő volt a harcostársad, barátod, aki kérdés nélkül hitt benned! Remélem, ma már elfogadtad e tényt! Arthut királynak is voltak tanácsadói, de ő volt néked a legjobb. Hitt benned és elfogadta, hogy te vagy, aki Decsnek a LEGJOBB!

Székely embernek és harcosnak az köztéren kellett volna egy kopjafa, mert ugyan porlik mint a szikla, de hozzá lehet és kell igazodni! Ez elmaradt szívem polgármestere, egy picinyke bók a hadvezéred felé, aki igen keményen vívta meg a lét értelmét! Ki fog néki elismerést nyújtani? E kérdés nem kérdés ma, de holnap?

Ki fogja őt kitüntetni?

A Csillagrózsa, mert kedves Jusztinám lelke nem hagyhatta volna elveszni a közös éveket! Jusztina ki rendületlenül áll a Csillagrózsa élén és ápolja a sárköz fővárosának hagyományait ő vette a bátorságot és megemlékezik az egyesület kimagasló teljesítményével rendelkezőiről is, így barátomról is Kokoslaciról is!

Köszönöm kedves Jusztina!

Sajnos ma nem lehetek közöttetek, de lélekben én sárközi vagyok és büszke is vagyok rá! Kedvellek téged és kedves egyesületed az én fotográfus barátommal egyetemben!

Végezetül ölellek benneteket, -a földitek, sárközi-decsi Margit Zoltán!

Itt jött már a cseresznyés szivar és a nedü a Depp Purple Child in time c. számával… 

http://www.youtube.com/watch?v=1slq_FwRN8o

Tudom Laci a Hammond orgona! :)

Kedve Brigitta köszönöm, hogy e remek emberről, a barátomról,Kokoslaciról halálának 

második éve után is megemlékezel!

Margitzoli. Úgy ahogyan az évek múlásával már megszoktuk…

Istenem, de hiányzol!

Nyugodj békében!

Margit Zoltán és családja

Laci, így lesz minden, ha te ott leszel velem!

Ne jöjj el sírva a síromig

Ne jöjj el sírva a síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő havon,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog...

Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.

Mary Elizabeth Frye

Do not stand at my grave and weep

Do not stand at my grave and weep

I am not there; I do not sleep.

I am a thousand winds that blow,

I am the diamond glints on snow,

I am the sun on ripened grain,

I am the gentle autumn rain.

When you awaken in the morning's hush

I am the swift uplifting rush

Of quiet birds in circling flight. 

I am the soft starlight at night. 

Do not stand at my grave and cry, 

I am not there; I did not die.

Tell G20 leaders to end the trillion dollar scandal!

Dear Zoltan,

My father, Fela Kuti, became famous in Nigeria and then globally, as founder of the musical genre Afrobeat. But it was the quest for justice that fuelled his passion.

Along with many other courageous African activists, he was harassed and imprisoned for chastising corrupt governments that pocketed public money instead of investing it in things such as education and health. Things that would help pull people out of poverty.

Today we have a global scandal on our hands, with a trail that leads to cities like London, Paris and New York. Developing countries are being deprived of a trillion dollars every year, through money laundering, tax evasion and embezzlement. The biggest heist you’ve never heard of is happening all around us - but we can stop it.

Sign our petition asking world leaders to act. One click will add your name.

The petition reads: 

Dear G20 leaders,

End the shady deals and money laundering that deprive developing countries of more than a trillion dollars every year.

In just a few weeks, leaders from the world's 20 most powerful countries are meeting in Australia. They can make new laws that tackle this problem, but only if enough of us tell them to.

Stopping this trillion dollar scandal would mean developing countries could invest millions more in education, healthcare and agriculture, helping them become self-sufficient and no longer reliant on international aid.

My father, and many others, have risked their lives to expose corruption and rally people to action, urging them to be courageous, to be bold, and to stand up for justice. We should expect no less of global leaders.

Please join me in calling for urgent action, sign the petition now.

Thank you,

Femi Kuti, 

musician and ONE member.

Az ősrobbanás és Isten kapcsolata

Ferenc pápa 

Az ősrobbanás elmélete, miszerint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, és az a felfogás, amely szerint a földi élet az evolúció révén keresztül alakult ki, nem összeegyeztethetetlen a teremtésről szóló katolikus tanításokkal - mondta kedden Ferenc pápa a Vatikánban.

A katolikus egyház székhelyén ülésező és a Szentszék által fenntartott Pápai Tudományos Akadémia ülésén Ferenc pápa elmondta, a világ keletkezésére adott tudományos magyarázatok nem zárják ki Istennek a teremtésben játszott szerepét.

"A világ teremtése nem a káosz műve, s az eredetét nem valami másra kellene visszavezetni, mivel közvetlenül egy felsőbb vezérlő elvből származtatható, amely a szeretet segítségével alkot" - magyarázta a katolikus egyházfő.

"Az ősrobbanás, amelyről manapság úgy tartják, magyarázatot ad a világ teremtésére, nem ellentétes az isteni teremtés elméletével, mivel az evolúció működésének feltétele azoknak a lényeknek a megteremtése, amelyek továbbfejlődnek" - tette hozzá Ferenc pápa.

A katolikus egyház korábban élesen elítélte azokat a tudományos elméleteket, amelyek ellentmondtak a Bibliában olvasható teremtéstörténetnek. A Vatikán egyik legismertebb ítélete Galileo Galilei ismert asztronómus ellen született, akit azon állításának visszavonására kényszerített a katolikus egyház, miszerint a Föld kering a Nap körül.

A Szentszék az utóbbi időben azonban arra törekszik, hogy ne a tudomány ellenségeként tekintsenek rá, s Ferenc pápa megjegyzései elődjei kijelentéseinek sorába illeszthető. XII. Pius pápa az 1950-es években az evolúciót az emberi fejlődés magyarázatául adott, igazolható tudományos megközelítésnek nevezte, és ezt II. János Pál pápa 1996-ban megismételte.

2011-ben Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek azt mondta, hogy az emberek és a világ eredetét és fejlődését magyarázó tudományos elméletek nem állnak ellentétben a vallással, viszont számos kérdést válasz nélkül hagynak.

MTI

Mégiscsak templomrombolás készül a Bánságban

Kiskanállal adagolt halál

Két teljes éve húzódik már az úgynevezett „temerini hetek” bírósági ügye. Épp a napokban volt az itteni magyarok folyamatos sakkban tartását célzó kirakatbűnper második évfordulója. Bírósági eljárást mondok, noha a hét magyar fiatal esetében ilyesmiről még jóformán szó sem esett. Két évvel ezelőtt sütötték rájuk a neofasiszta bélyeget és vádolták meg őket nemzeti-, faji- és vallási türelmetlenség keltésével. Az azonnali letartóztatásuk után több mint egy évet előzetesben töltöttek, majd tavaly november 28-án szabadon bocsájtották őket, hogy onnantól már szabadlábon védekezhessenek. Azóta már eltelt majdnem egy újabb év, az ügyekben viszont még egyetlenegy tárgyalást sem tartottak. Azok időpontját több alkalommal is kitűzték, mégis mindegyiket rendre elnapolták. A legközelebbi majd november 5-én lesz.
A két adai, a két óbecsei és a három temerini fiatal tehát két éve már bizonytalanságban él. Fogalmuk sincs, miként fog a sorsuk alakulni. Ejtik-e majd az ellenük felhozott vádat, vagy további börtönbüntetésre számíthatnak azért, mert egy banda szerb fiatal hazafelé menet megkergette és bántalmazta őket?

Egy másik történet. Nem magyar nemzetiségű szenvedő alannyal.

A hírhedt Belgrádi Kerületi Börtönnek (Centralni Zatvor, azaz CZ), a Balkán legnagyobb börtönének hat hónapon át volt a kényszerlakója egy fiatal újságírótanonc, aki most, öt évvel a szabadulása után mesélte el a rácsok mögött szerzett élményeit a Dnevno.rs internetes hírportálnak. A most 29 éves férfi az interjúban tömören beszámolt a benti életről: a fogva tartás körülményeiről és magáról a bezártság érzéséről.

A felújított Belgrádi Kerületi börtön

Elbeszélése szerint bent a napok nagyjából egyformák. Hat órakor van az ébresztő, utána reggeli, majd ebéd és vacsora. Ezek a legfőbb állomások az elítéltek napi programjában. Az étkezések között pedig lehet egymással társalogni, olvasni vagy edzeni. Persze mindezt kizárólag csak a kulcsra zárt cellában. Könyvtár, olvasóterem, tévészoba, edzőterem nincsen. A cellákban mégis akadnak halomszámra újságok, könyvek, meg olyan miniatűr tévékészülékek, amelyek antenna hiányában hasznavehetetlenek. De a foglyok leleményesek, minden helyzetben feltalálják magukat. Így kartonra ragasztott csokoládés sztaniolpapírból antennát készítenek, és máris nézhetővé válik a tévéműsor. Ugyanígy, a fizikai karbantartásukhoz is saját maguk gyártanak eszközöket.

Tadej Kurepa újságírást tanult a fővárosi egyetemen, amikor 2009. szeptember 3-án váratlanul letartóztatták. Nem is akármilyen váddal, nemzetközi terrorizmussal gyanúsították. Ezt azonban csak a börtönben eltöltött második napon tudta meg. Olyan cselekmény elkövetésével vádolták, amely történésről fogalma sem volt, és amely esemény idején ki sem mozdult az otthonából.

Azonnal egy magánzárkába került. Amely magánzárkának már akkor két másik lakója is volt – a rendszeresen hazajáró patkányokat leszámítva. A három méter hosszú és másfél méter széles cellában csak egy emeletes ágy volt, meg egy asztal és a sarokban az illemhelyként funkcionáló guggolda. Fekhelye nem lévén, két héten át a földön vackolt meg magának, a cella betonján aludt. 

Szabadság

 
A cikkben említést tesznek egy nemrég megjelent könyvről is (Aleksa Nešić: Zatvorska priča: CZ), amelyben a szerző – aki maga is belekóstolt a rabsorsba – részletesen lefesti az elítéltek élelmezését. A „változatos és kalóriadús” étrendből kitűnik, hogy a hétfői és a csütörtöki napon gumi ízű, ehetetlen marmeládéból állt a pompás reggeli, más napokon pedig pástétomból vagy két főtt tojásból meg egy háromszögsajtból kombinálták össze. Ebédre mindig más-másfajta egytálételt kaptak: borsót, zöldbabot, káposztát vagy paprikást, de mindközül csak a hétfői/pénteki bab volt az egyedüli ételnek nevezhető. Úgy írja le, hogy ha időnként szalámi is került az asztalra, akkor az víz ízű volt, a kolbász rendszerint büdös, a szalonna pedig leginkább valamiféle szappanra emlékeztetett. A börtönkantinban lehetett vásárolni (annak, akinek a hozzátartozói előre megküldték a rávalót) hetente egy alkalommal, csak éppen méregdrágán. Ennek ismeretében nem csoda, ha Tadej Kurepa a bent töltött fél év alatt húsz kilót fogyott, dacára annak, hogy az eléje tett száraz kosztot és a börtönlöttyöt válogatás nélkül, mindig elfogyasztotta.

Hogy milyen volt a hangulat a fővárosi Sing Singben? Nyomasztó. Az őrök többnyire közönyösek vagy mogorvák voltak. Így mellőzték a velük való fölösleges kommunikációt. Ha időnként razziát tartottak, a cella minden szegletét átkutatták, és akinél tilalomlistán lévő használati tárgyat találtak, azt megbüntették. Aki például mobiltelefont tartott magánál és lebukott vele, az először egy kiadós verésre számíthatott, aztán pedig magánzárkába csukták.

Mindeközben – mint mondja az interjúban – az elítéltek fejében félelmetes harcok dúltak. Viaskodtak önmagukkal is, meg a valósággal is. A rácsokon kívül pedig zajlott tovább az élet. A raboskodóknak otthon gyerekük születhetett, meghalhatott az anyjuk/apjuk, elválhatott tőlük a házastársuk… Az élet nem állt meg. Amikor hat hónap után kiszabadult, élő halottnak hitte magát. Úgy érezte, kiöltek belőle minden emberi érzést. Egy évnél is hosszabb időnek kellett elmúlnia, mire újra úgy-ahogy magára talált. A szabadságát visszanyerte ugyan, de magából egy darabot otthagyott örökre a börtön falai mögött. Nem véletlenül fogalmazott most, öt év távlatából úgy, hogy a börtön, a rabság az nem más, mint maga a halál, amit kiskanállal adagolnak a fogolynak.

Nagy kár: arról, hogy hogyan, mi módon szabadult Tadej Kurepa, hogy végül is ejtették-e az ellene felhozott vádat, nem szól a történet. Pedig jó lenne azt is tudni. Márcsak a „temerini hetek” miatt is, akik nem volt olyan szerencséjük, hogy hat hónap után kiszabaduljanak, és akik még most sem tudják, milyen véget ér majd a meghurcoltatásuk.

Szabó Angéla

Megemlékezéseink

Így a nemzeti tragédiák és dicsőségek megemlékezéseinek idején annyi gondolat tornyosul az agyakban és a lelkekben. Különösen akkor, amikor a közeli Szerettekkel együtt vagyunk részesei az egyéni tragédiáknak, egyéni sorsoknak.

Néhány évvel már túléltelek. S ha ma én lennék esetleg 100 , akkor ráncosan, görnyedten is az én fiatal Édesapámra gondolnék vissza, a tartásodra, a méltóságodra, a tiszteletre, amit mindenkitől kiérdemeltél. Emlékeimben a szemedet kutatom leginkább, ami mindig mosolygott. Ezt Tőled örököltem.

A meleg ölelés képességét, a konfliktus-kerülést, az ódzkodást a tartós gyűlölettől. Ezt mind Tőled örököltem. Meg a vonzódást az emberekhez, akkor is, amikor bántanak és mindig keresni valami mentséget a botlásukra. A megbocsátás képességét örököltem Tőled. Örököltem a meg nem értettségen való fájdalmat és megütközést, akkor, amikor a jó szándékot is félremagyarázzák.
Emlékszem, amikor megkérdeztem Tőled, hogy Benned soha nem alakult ki gyűlölet az Életedet/életünket tönkre tevő hatalommal szembe? 

Azt válaszoltad:

„Kislányom, a mi egyéni tragédiánk csak porszem a történelemben. Őket megítélik , de bennünket szülőket az utódaink, pl te ítélsz majd meg és ez a fontos”. 

..Eszközödként vetítem ki szavaidat és idézem Veled: „és hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével, és belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez."

Fogadom a felnőtt méltóságával a tegnapot. 

Béke Veled Édesapám!

Dr Gundy Sarolta

Bono zöld hályog miatt hord napszemüveget

Bono elárulta: azért hordja szinte mindig híres napszemüvegét, mert zöld hályogtól szenved már húsz éve.

Az 54 éves ír rocksztár szeme a betegség miatt igen érzékenyen reagál a fényre. A zöld hályog úgy alakul ki, hogy a szem belső nyomása emelkedik, ez károsítja a látóideget.
"Jó kezelést kapok, minden rendben lesz" - mondta Bono, polgári nevén Paul Hewson a BBC1 péntek esti adásába kerülő Graham Norton show felvételén.

A folyamatos napszemüveg-viselést sokan afféle rocksztáros modorosságnak vélték. "Most megkapták az igazságot, ezután ezt fogják mondani: szegény, öreg, vak Bono" - viccelt az ír zenész, aki jelenleg a U2 Songs of Innoncence című új albumát népszerűsíti.

MTI

ÁRULKODÓKNAK

Nem volt és nincs annak múltja
ki a népét kiárulja,
s fájdalmas lesz életútja
ha idegenek rongybábúja.

Éles látását veszíti
ha lelki szükségét nem érzi,
hogy cinkosait úgy keresi,
ha nemzetét elemészti.

Koncért s dicsőségért adja
ha népét lencséért kínálja,
mikor mások átkát hallja,
s bántását szó nélkül hagyja.

Gyökér nélküli a gyökér
s nemzetének semmit nem ér,
mert lelki cafat az olyan erény
ki nem érez a testvéréért.

Ármánykodó gyávasága
ki lakáj-uszályokba állva
saját népét legyalázza,
de Igazság lesz a halála!

Rendnek követe a béke,
hisz ez a nemzet menedéke,
s önző gyűlölet sem győzne
ha rendbe nem vájna éke.

Árulásra nincs bocsánat
s latrok szavára nem járhat
a világ agyának forgása:
mert ez lesz a Föld pusztulása.

(GS, 20141017)

Dr Gundy Sarolta

A szegénység igazságtalanság (A szegénység elleni küzdelem világnapjára)

Ma van a szegénység elleni küzdelem világnapja. A Szerbiát is erőteljesen fojtogató nincstelenség ellen itthon is hadakoznak – kiváltképp, mióta kiderült, hogy Európa legnyomorultabbjainak a ranglistáját mi vezetjük. Mára ugyanis – szégyenszemre! – Szerbia vált a kontinens legelmaradottabb államává.

A helyzet jó, csak reménytelen. Attól az országtól, amelynek az államadóssága 26 milliárd euró, mi jót is lehetne várni? Az elmúlt évet Szerbia újabb 3,4 millió eurós külföldi tartozással zárta. Méghozzá úgy, hogy a felvett hitelek áldásos hatásából maga a lakosság egy szikurdum szemnyi javulást nem észlelt.

De milyen harcot is folytathat egy teljesen összedőlt, a saját romjai alatt éltető levegő után kapkodó gazdaságú ország az egyetemes nyomor ellen? Legfeljebb olyan (válogatott eszközökkel vívott) látványküzdelmet, amilyenre tucatszám láthatunk példát. Konkrétan: hogyan is kapálóznak a körülöttük settenkedő, fenyegető nincstelenség ellen az egyelőre még tehetősek, hogy őket ne keríthesse a hálójába ez a rettegett szörnyűség? Akad néhány vérnyomásemelésre alkalmas példa az elmúlt hetek időszerű történéseiből.

A világhálón épp mostanság kering egy olyan táblázat, amely a hazai topfunkcionáriusok irigylésre méltó havi keresetét ábrázolja. A szerbiai megélhetési politikusok mezőnyét a korábbi mezőgazdasági miniszterünk, Goran Knežević vezeti, a maga egymillió dináros havi fizetésével. Őt követi Danica Drašković, aki 846 000 dinárt visz haza havonta, majd pedig Jorgovanka Tabaković következik, akiről sok minden elmondható, csak épp az nem, hogy rosszul keres, merthogy 680 000 dinárt kap. Ők ily módon igyekeznek felvenni a versenyt az egyre csak terebélyesedő nincstelenség ellen… 

 
A fővárosi pénzpárti politikusok dacolása mellett említést érdemel a Szerbiai Posta szegénység elleni küzdelme is. A sikeres cég vezérigazgatója külön kormányengedéllyel fejenkénti 35 000 dináros pénzjutalmat osztott az amúgy is jól fizetett alkalmazottainak a vállalat tavalyi, 6 millió eurós nyereségéből. Alighanem azért, hogy könnyebben átvészeljék a fenyegetően közeledő sötét telet.


Szerbiában nem számít meglepő újdonságnak az ilyesmi: hátrafelé haladunk az időben. Száguldunk vissza a múltba, szédületes gyorsasággal térnek vissza a 90-es években tapasztalt állapotok. Az egyetemes hátraarc intézményesített.

Miközben 25 000 közalkalmazottra vár fölmondás, a bérüket máris 20 százalékkal csökkentették. A legelső, tesztszerű, úgynevezett próbasztrájkokon/szalonsztrájkokon – a rendőrök, az ügyvédek és a pedagógusok figyelemfelkeltésén – is már túl vagyunk. Jöhet a következő felvonás. (Mindközül talán a tanárok elkeseredése lesz majd a legfájóbb, amint megkezdődnek a beharangozott elbocsájtások. Češljar Kiss Ottilia, a Vajdasági Tanügyi Dolgozók Független Szakszervezetének tagja a Szabadkai Rádió egyik műsorában meglehetősen drámai hangon vázolta a várható eseményeket, amikor az oktatók kilátásba helyezett munkabeszüntetése ürügyén ezt nyilatkozta: „Nem visszük a kötelet otthonról az akasztáshoz. Hozzanak ők kötelet!“

Egyébként a szerbiai közvállalatokban dolgozók jövedelmének lefaragásával 2 millió eurót szándékozik megtakarítani a kormány.

A politikusok lejáratják az emberi beszédet – az egyik katolikus lelkész szerint. És alighanem igaza van. Aleksandar Vučić márciusban még azt nyilatkozta a sajtónak, hogy neki és a pártjának azért kell győzniük a választásokon, hogy általuk maga a nép uralkodhasson az országban. „Nem fogunk lopni a néptől!” – így hangzott a Kragujevacon megtartott kampánybeszédének a kulcsmondata. Azóta azonban (politikusi jó szokás szerint) nyilván megfeledkezett arról, hogy kinek, mikor és mit hazudott. Azt meg egyébként sem merészeli megkérdezni tőle senki, hogy ha nem a néptől szándékoznak lopni, akkor vajon kitől. Önmaguktól talán?

A szigorúan centralista Szerbiában az államkassza eszement feltöltői újabbnál újabb adónemek kiötlésével és egyéb állami harácsok kivetésével meg magán-pénzbehajtókkal, végrehajtókkal fenyegetik a kisembereket. Azokat, akiknek a koldusalamizsnával vetekedő béréből, nyugdíjából immár mindenféle tartozást egyetlen tollvonással levonhatnak, mielőtt még a pénzüket kézhez kapnák.

Kereskedő ismerősöm már hónapok óta mondogatja: ha a vajdasági emberek tudnák, hogy mi vár rájuk hamarosan, reggeltől-estig sírva-zokogva járnának az utcán. Csak bukjon meg végérvényesen a tartományi hatalom, máris porciózzák számunkra a fekete levest!

Vajdaságban, az ország éléskamrájában legalább 20 000 embernek kellene népkonyhán kosztolódnia, a Vöröskereszt azonban a maga 75 lokális, városi kifőzdéjének működtetésével csak 10 000 rászorulót képes heti öt alkalommal étkeztetni. Ennyi embert ment meg az egyszerű éhenhalástól.

„Aki nem bírja a télen az éhezést meg a fagyoskodást, az majd öngyilkos lesz!” – fakadt ki keserűen egy idős ember az egyik rádióműsorban. Annak alighanem már nem marad ereje küzdeni a szegénység ellen. És nem ő lesz az egyetlen, aki így jár. A világon évente 18 millió ember hal éhen… Olyanok, akik nem tudják: a szegénység nem sors, amit amíg lehet, fogcsikorgatva el kell viselni – a szegénység igazságtalanság.

SZABÓ Angéla

Parádézgatunk?

– Minden készen áll a ma délutáni belgrádi katonai parádéhoz! – jelentette ki a honvédelmi minisztérium szóvivője. Így hát lesz parádézás három dimenzióban: égen, vízen, szárazföldön.
A komisz időket idéző, félelmetes militarista rendezvény igen nagy festékkel jár: már napok óta zajlik a lázas készülődés. Utcákat zártak le, forgalmat tereltek el, főpróbát tartottak és különtérkép készült az útvonalról, amelyen el lehet jutni a helyszínre. Mintegy 3 000 résztvevővel zajlik majd a fél 4-kor kezdődő harsány bemutató. A látványos esemény beharangozója azt is eldicsekedte, hogy a hadsereg legkiválóbb katonáinak a kiváltsága, a jutalma lesz az, hogy a parádén bemutatkozhatnak, felvonulhatnak, szerepelhetnek. Szó sem róla: ennyiféle fajta, kimondottan emberölésre kifejlesztett gyilkos eszközt nem láthat mindennap a békeszerető, ámde kíváncsi természetű, egyszerű földi halandó. Merthogy lesz ott 30 fős ejtőernyős csoport, páncélos meg légvédelmi egység, gyalogság, folyami flottilla és legénysége, katonai rendőrség meg a különleges alakulatok tagjai.

Belgrádban 1985-ben volt utoljára ilyen katonai díszszemle, tehát 29 év után most lesz az első. A vasalt szövegű hivatalos közlemény szerint a „tankparádénak” az égvilágon semmi különös oka nincsen, csupáncsak két évfordulóra emlékeztet bennünket: az első világháború kitörésének 100. és a szerb főváros felszabadulásának 70. évfordulójára. Na, meg az orosz államfő vendégül látására is szolgál. Putyin Tomislav Nikolić meghívására érkezik, és úgy hírlik, egy 9 dokumentumból álló csomagot hoz a szláv kistestvérnek – megállapodás születik majd energetikai, vasútfejlesztési stb. ügyekben.

Hogy a mondvacsinált okokon túl, valójában mit akar a koldusbotra jutott Szerbia üzenni a nagyvilágnak ezzel a katonai csinnadrattával, hogy a hivalkodó haderejével kiket is szeretne elrettenteni, arról nem szólnak a híradások. Mint ahogy arról sem lehet sem olvasni, sem hallani, hogy kolduséknak mennyibe kerül majd ez a militarista feltűnési viszketeg. Csak parádézgatunk és fizetünk. Elbírjuk, megtehetjük…

A megboldogult szocializmus éveiben meglehetősen erősen tartotta magát az a hízelgően hiú ideológiai kreálmány, hogy Jugoszlávia legendás hadserege a világ vezető, legjobban felszerelt hadereihez sorolható. A vérgőzös 90-es években aztán kipróbálásra is került ez a prepotens hadi tudomány és melldöngető hadi technika, méghozzá olyan gyalázatos módon, hogy a bevetett fegyverzetet az ország népe ellen fordították, hadd üzemeljen teljes kapacitással a balkáni halálgyár.
A tébolyult időket túlélt ex-jugo fegyverarzenál egy részét – amerikai indítványozásra – meg kellett semmisíteni. Méghozzá előre meghatározott szakaszokban és sorrendben. Első ízben éppen 10 évvel ezelőtt kezdték elsiratni és temetni az egykori Jugoszláv Néphadsereg legyőzhetetlennek hitt hadi erejét. A külföldi sugallatra, nyomásra történő, tervszerű katonai leépítést a Szerb Védelmi Minisztériumnak kellett levezényelnie. 

Az amerikai forgatókönyv szerint, a legelső körben mintegy 450 katonai objektum eladását helyezték kilátásba. Ezeknek, a hadsereg tulajdonában lévő épületnek az áruba bocsátásáért a legoptimistább számítások szerint megközelítőleg 4 milliárd dollárt kellett (volna) kapni. Ezt követte a lőszerraktárak tartalékfeleslegének a megsemmisítése. Ekkor másfél-kétmillió euró értékű lőszert és robbanóanyagot kellett hatástalanítani. Majd pedig következett a könnyűfegyverek kivonása a „forgalomból”. A leltár szerint összesen 27 500 fegyvert ítéltek halálra. Ebből az időből vált ismertté az adat: 2007-ben 1 400 000 gyalogsági aknát semmisítettek meg. A korabeli ellenzéki sajtó információi szerintŠutanovac védelmi minisztersége idején néhány szándékos gyújtogatásos tűzeset is történt katonai objektumokban, amelyekben ily módon repült a levegőbe az egyébként is megsemmisítésre váró muníció. A légvédelmi rakétákra is sor került, és tonnaszámra semmisítették meg a T-55-ös tankok gyilokszereit. Egyes becslések szerint ez utóbbiakból szinte semmi sem maradt.

A leszerelés az ágyúk és a tankok smederevói vasművekben történt beolvasztásával folytatódott.
A NATO 1999-es szerbiai bombázása idején 26 000 négyzetméternyi katonai raktár, a szabad ég alatti tárolás miatt pedig 11 000 tonna lőszer vált használhatatlanná.
Szerbiában még napjainkban is mintegy 9 000 tonna olyan lőszerről vezetnek nyilvántartást, amelyet 2015-ig kötelezően meg kell semmisíteni.

Fegyvermegsemmisítés szerbiai módra

A honi haderőcsökkentés indítványozásakor nem csupán a hadsereg demilitarizálása zajlott, a „lefegyverzés”, a leszerelés a civilekre is vonatkozott. A lakosságnak is be kellett (volna) szolgáltatnia a lőfegyvereit, a fegyvertartási tilalom alól csupán a vadászpuska jelentett kivételt.

Amióta az egykori jugoszláv tagköztársaságok kiválása után Szerbia magára maradt, orosz mintára elindult a militarizmus és a diktatúra, a putyinizálódás és az erőfitogtatás útján. Alighanem a ma délutáni halálosztó fegyverarzenál felvonultatása is ilyesféle célt szolgál. Meg persze erősíti is egyben a „hiába karizmatikus, ha mégiscsak barbár” egoista én-képünket. Ami pedig – a „férfiasságunkat” növelendő módon – igen kedvezően hat az önbizalmunkra. (Másunk, egyebünk már úgysincs.) Nem tudom, miért, nekem erről a díszszemléről szülőfalum egyik peremfigurája jutott eszembe, a központban, a korzón ténfergő Joka Pista. Aki csikkszedés közben nagy előszeretettel fülelte ki és figurázta ki a kommunista elvtársak világmegváltó párbeszédét, hogy aztán a maga szelíd módján beszólhasson nekik. Amikor egy vasárnap délelőtt éppen azt taglalták a bútorüzlet előtti köpködőn, hogy a mi Jugoszláviánknak micsoda ütőképes hadserege van, Pista türelmesen végighallgatta őket, majd egy jól irányzott, verbális bal egyenessel berekesztette az elvtársi eszmecserét: „Mit akartok ti? Amerikának több repülője van, mint nektek legyetek!” A jokapistás csattanó elhangzása után a fejesek rendszerint restelkedve szétszéledtek…
Hogy napjainkban a világ mely országainak van több játékfegyvere, mint Szerbiának valódi, bele sem merek gondolni. Számomra már ez az általános népünnepélyként beállított fővárosi katonai parádé is épp elég hátborzongató.

SZABÓ Angéla

Mégiscsak templomrombolás készül a Bánságban

A katolikus egyházfő a szinódust megkezdő misén arról beszélt, a rossz pásztorok elviselhetetlen teherrel sújtják a népet. Ferenc pápa hozzátette, az egyházban nem az egyéni érdek és az egymással való versengés kell számítson, hanem a közös jó. A Szent Péter-bazilikában a püspöki tanácskozás több mint 200 bíborosa és püspöke misézett együtt a pápával. Közöttük volt Erdő Péter esztergom–budapesti érsek is, aki a tanácskozás fő témájának felvezetője. A családról szóló, két hétig tartó szinóduson több mint 250 pap és tizennégy házaspár tanácskozik a Vatikánban a házasság előtti párkapcsolatról, a házasságról és a családalapításról...

...

Bár Német László nagybecskereki püspök a magyar kormánynak megígérte, hogy a támogatások fejében megmaradhatnak a közép-bánsági szórványfalvak katolikus templomai, most ennek mégis az ellenkezője történik. Megkezdték a műemlékek kiürítését, az egyházszervezet felszámolását. A helybeliektől értesültünk, hogy a püspök megtiltotta a misézést a németcsernyei Szent József Szűz Mária Jegyese templomban, így a hívők csak heti egy alkalommal tudnak rózsafüzér imát mondani templomukban. A közösség élni akarását hűen tükrözi, hogy egy helyi civil szervezettel, a Szülőföldünk Gyökerei Német Hagyományőrző Egyesülettel (Koreni Zavičaja) közösen a belgrádi érsekhez fordultak.

Két bizonytalan sorsú templom

2014. augusztus 18-án adtunk hírt arról az örömteli fordulatról, hogy egy hónapig tartó tiltakozást követően megmenekülhetnek azok a torontáli katolikus templomok, amelyeket az egyházmegye bontásra jelölt. Különösen Németcsernye, Módos és Párdány templomai kerültek veszélybe, de úgy tudjuk, más istenházák lerombolása is napirenden van. Szeptember 8-án jött az első gyanút keltő hír: a délvidéki Magyar Szó cikkezett arról, hogy mégiscsak lebontják a németcsernyei templomot. Ebből a cikkből kiderül, hogy a püspök mégsem tett le a templomrombolásról, hanem csak „moratóriumot” rendelt el: a bontási határozatok továbbra is érvényben vannak – és úgy látszik – ehhez az akarat is adott.“Sajnos egyes templomok, amelyek üresek, csak a régi időkre emlékeztető mementóként maradnak meg, míg másokat – azért mert a járókelőkre nézve veszélyesek - kénytelenek leszünk eltávolítani” – mondta el a püspök az újvidéki Dnevnik szerb nyelvű napilapnak. A napokban készült interjúban Német László konkrétan nevesíti a németcsernyei és a párdányi templomokat. Szakemberek szerint azonban az érintett épületek rossz műszaki állapota egyik esetben sem indokolja a rombolást.

Koreni Zavicaja - Szülőföldünk gyökerei egyesület

A hívek számára a templom jelenti a megmaradást

Miközben Német László „elnéptelenedő gyülekezeteket” említ, ezzel szemben mindenütt van több-kevesebb, főként magyar anyanyelvű hívő. Németcsernyén például még százhatvan magyar és tíz német lakik. A szentmiséket harminc-ötven fő látogatja, ami bár kétségtelenül nem feltételez nagy közösséget, korántsem a végstádium jele. (Egy átlagos Zala megyei faluban ennél is kevesebben járnak misére.) Ennél izmosabb gyülekezetek is szerepeltek eredetileg a „feketelistán”: noha a módosiak százötvenen vannak, az egyházmegye mégis lemondott templomukról – és róluk. Igaz, itt egyelőre valóban úgy tűnik, hogy elmúlt a bontási szándék, talán a templom műemléki státuszának köszönhetően. “Elhagyatott állapotban van a módosi templom is, de fontos kulturális jelentőséggel bír, ráadásul védett műemlékről van szó, ezért nem követeljük a lerombolását, annak ellenére, hogy a faluban nagyon kevés a katolikus hívő” – nyilatkozta Német László a Dnevnik napilapnak.

Németcsernye Szent József temploma

A hajdani Csernye (Torontál-Czernya) a Csekonics grófok zsombolyai uradalmának egyik helysége volt. Bár eredetileg is egy települést alkotott, közigazgatásilag mégis két részből állt: Ráccsernye szerb-német, Németcsernye német-magyar lakosságú volt. A katolikusok első temploma 1808-ban épült Németcsernyén, ennek helyére azonban – az uraság támogatásával – újat építettek 1868-ban. A koraeklektikus épület bár hivatalosan nem műemlék, szakmai vélemények szerint erre a címre mindenképpen méltó lenne. Azóta a település közigazgatási kettéosztottsága megszűnt, ami zavart okozott a település magyar neve körül (Szerbcsernye, Németcsernye néven egyaránt sokan emlegetik).

Torontálcsernye, Zsombolya és környéke

Az egyik szeptember végi vasárnap történt, hogy Német László püspök – a templomrombolások szorgalmazója – véletlenszerű és meglehetősen barátságtalan látogatást tett a németcsernyei templomban. Valósággal berontott és félbeszakította a szentmisét, s miközben a híveket szidalmazta, felszólította őket, hogy katolikus felekezethez tartozásukat keresztleveleik felmutatásával igazolják – tudtuk meg a helyiektől. Német László becsmérlően beszélt arról az igyekezetről, amit a hívek templomuk megmentése érdekében tanúsítanak. A helyzet ezt követően mérgesedett el a közösség és a püspök között: a hívek levélben fordultak Stanislav Hočevar belgrádi érsekhez, közbenjárását kérve a templom megmaradásáért. Ezt a püspök megdöbbentő ellenlépése követte: úgy tudjuk, hogy betiltották a misézést Németcsernyén.

A Magyar Patrióták Közössége értesülései szerint a templomrombolások előkészítése már évek óta napirenden van az egyházmegyében. Ezzel függhet össze az is, hogy a püspök korábban a németcsernyei templom több értékes berendezési tárgyát, így a feszületet, a templom védőszentjének szobrát és értékes festményeit is elvitette. De nem csak Németcsernyéért kell aggódnunk. Olyan híresztelések is eljutottak hozzánk, hogy akár két számjegyű is lehet azoknak a régi templomoknak a száma, amelyeket az egyházvezetés le kíván bontani.

Koreni Zavicaja - Szülőföldünk gyökerei egyesület

A hívek nem engednék templomukat lebontani

Egyesületünk a “minden magyar felelős minden magyarért” tétel alapján erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a bánsági templomok és gyülekezetek sorsával foglalkozzon. Ezért a közeljövőben építészeti értékfelmérő látogatást fogunk tenni az egyházmegye területén annak érdekében, hogy felderítsük, mely templomok kerültek veszélybe. Minden értéket fényképesen és írásosan dokumentálni szeretnénk. Az útról készítendő, a nyilvánosságnak is szánt jelentést – amelyben javaslatot teszünk az egyes egyházi épületek megóvására, műemlékké nyilvánítására és fenntartható használatára – meg fogjuk küldeni a nagybecskereki egyházmegyének és a magyar kormánynak is.
Számunkra döbbenetes azt látni, ahogy egy lelkipásztor minden követ megmozgat annak érdekében, hogy nyájától megszabadulhasson. Értékes műemlékek, évszázados templomok láthatják kárát a rombolás szellemének. Meggyőződésünk, hogy egyedül a nyilvánosság erejével tudunk hatni a körülöttünk zajló folyamatokra. Terjesszük ezt az írást minél szélesebb körben, és vállaljunk szolidaritást a Bánság maroknyi gyülekezeteivel!

Magyar Patrióták Közössége 

Ma lenne 16 éves Romić Arnold

Épp most lenne 16 éves az a Romić Arnold, aki sajnos ma nem ünnepelhet születésnapot, mert már teljes 4 hónapja a csantavéri Nagytemetőben.pihen. Hirtelen halálát mi okozta, ma sem tudni. A szülők véleménye és a szemtanúk elmondása szerint az oromhegyesi Atlantis Garden Club biztonsági őrei általi fizikai bántalmazás következtében hunyt el a helyszínen még ez év május 31.-én.

Tömény hallgatás

Az akkor még 15 éves fiú furcsa halálának hírét nem kapta fel azon nyomban a sajtó, és a temetés óta eltelt 4 hónap alatt se nagyon foglalkozott vele. Arnold esete távolról sem kapott akkora teret a tömegtájékoztatási eszközeinkben, mint például a hasonló életkorú bajmoki szerb kislány eltűnése és halála. Arnold története nyilván más, egészen más. Nála mintha minden-minden arról szólna, hogy hasznos lenne a zűrös ügyet mielőbb elsimítani, a köztudatból kiiktatni és ha lehetséges, gyors tempóban elfelejteni. Mert ugyan miféle egyéb logikus magyarázat létezhet mindarra, ami a szerencsétlen fiú tragédiája óta történt.

Fábrikék miért csak július 17.-én kapták kézhez a holttest boncolásáról készült jegyzőkönyvet, amikor hasonló, vitás esetekben még a temetés sem engedélyezett a kórbonctani jelentés elkészülte előtt. Aztán: véthet-e vajon véletlenül akkora hibát egy gyakorló patológus, hogy a többoldalas szakvéleményezéséből éppen a legfontosabbat, a halál okának a feltárását, megállapítását felejti ki? Ugye, nem?

Túl sok a „miért”…

Az Újvidéki Televízió Napjaink című műsorában (szeptember 1-jén) kísérletet tettek arra, hogy széleskörűen feldolgozzák a Romić gyerek titokzatos halálesetét. Ami az oknyomozás során földerített anyaghalmazból toronymagasan kiemelkedik, az nem egyéb, mint a szándékos ködösítés, a makacs maszatolás. Mintha csak a régi gyermekjátékot, a Komámasszony, hol az ollót? vették volna alapul, mintha azt látnánk magunk előtt, amikor az ügy felgöngyölítési folyamatát követjük. Kristálytisztán meghatározhatóak azok a szervek, intézmények, amelyek úgymond „nem illetékesek” az ügyben vagy egyszerűen csak nem hajlandóak megszólalni. Mert azt megint csak úgymond felső utasításra „nem tehetik”. A nyilatkozatukat nem engedélyezték. Íme néhány soros idézet a műsorból: „A magyarkanizsai rendőrség végezte a helyszínelést, de nem akartak nyilatkozni, amíg nem kapnak erre engedélyt a nagykikindai rendőrségtől. Miután a nagykikindai rendőrség sem kapott engedélyt a nyilatkozatra a belügyminisztériumtól, a Zentai Alapfokú Ügyészségre utaltak bennünket mondván, hogy annak adták tovább az ügyet. Ezt a választ kaptuk az újvidéki Klinikai Központtól is, ahol a boncolást végezték. De mire Zentára érkeztünk, megtudtuk azt is, hogy most már ők sem illetékesek az ügyben. A Szabadkai Felsőfokú Ügyészségre utalták át az esetre vonatkozó dokumentációt.” Úgy tűnik: mindenki menekül, mindenki mossa kezeit. Ha nem történt idegenkezűség Arnold halálakor, ha valóban csak úgy „összeesett és meghalt”, mint azt a műsorban állítják, akkor mi végre a nagy titkolózás? Miért nem engedélyezett a megszólalás? És ha már minden (és mindenki) tiszta, akkor egy Isten háta mögötti magyar faluban történt halálesetnek miért kell eljutnia egészen a fővárosi belügyminisztériumig? Aztán szokatlanul különös ez is: riportban megszólaló diszkó tulajdonos és az alkalmazottja, a biztonsági őr miért áll háttal a kamerának, ha már nyilatkozik, miért nem látható az arca? Amit állít, azt vállalja, a saját arcát nem?

Persze a válasz nélküli miérteket hosszan lehetne sorolni... A végén inkább Arnold édesapját idézném, aki azt mondta: „Ma lenne a fiam 16 éves, ha nem oltották volna ki az életét. A küzdelmünket folytatjuk. Úgy tervezzük, hogy mindenszentekre elkészül a temetőben a síremléke.”

Szabó Angéla

Enjoy the silence...