Menekültek és migránsok*

Minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült[1]

A 4. évszázadtól kezdve a közép-ázsiai sztyeppék lakói nyugat felé indultak el. Vándorlásuk, egy, több száz évig tartó korszak névadója lesz, a népvándorlások koráé.
A népvándorlás korát a 9. században a Kelet-Európa felől a magyar honfoglalás, Észak-Európa felől a viking népcsoportok letelepülése zárta le.
A népvándorlás, az emigrációs mozgások, kivándorlások a földrajzi felfedezések óta igen jelentős szerephez jutottak a nemzetállamok történetében. A 20. század elejétől ezek a népességmozgások felgyorsultak. A második világháború után Közép- és Délkelet-Európában mintegy 10 millió ember hagyta el kényszerűségből hazáját, s települt át másik ország területére.[2]

Az európai migrációs válság, más néven európai menekültválság különböző fegyveres konfliktusok, a politikai és vallási üldöztetés és az ezekből következő gazdasági ellehetetlenülés miatt menekülők vándorlása következtében alakult ki. Az egyre növekvő számú menekült főként a Közel-Keletről, Afrikából, a Balkánról és Közép-Ázsiábóligyekszik az Európai Unió területére jutni a Földközi-tengeren és a Balkánon kialakult menekültútvonalakon keresztül. A menekültek többsége Szíriából, Afganisztánból ésEritreából indul útra.
A kifejezést először 2015 áprilisában használták, amikor öt migránsokkal teli hajó süllyedt el, ezzel több mint 1200 ember halálát okozva.[3]

1. Mi a különbség a migráns és a menekült fogalom között?
A menekültügyi kérdéssel kapcsolatban számos fogalom pontos ismerete szükséges:

migráns:[4] másik helyre költöző, bevándorló, kivándorló, elköltöző személy
Az országát elhagyó, idegen országba bevándorló, ott letelepedni akaró.
A migránsok nem közvetlen fenyegetés vagy üldöztetés elől hagyják el országukat,hanem egy jobb élet reményében érkeztek egy új országba, ahol munkát találhatnak, vagy tanulhatnak, esetleg újraegyesíthetik családjukat. A menekültekkel ellentétben nekik nem feltétlenül okoz problémát a hazatérés.[5]
A legtöbb bevándorló nem menekült, a két fogalmat tévedés összemosni.[6]

azilum: gör-latin 1. menedék, menedékjog 2. menedékhely[7]

migráció[8] lat 1. vándorlás, helyváltoztatás 2. elvándorlás, elköltözés; a lakosság tömeges lakóhely változtatása egy országon belül, ill. áttelepülése egyik országból a másikba.
A migráció lehet önkéntes-e, azaz az egyén akarata volt, vagy kényszerített.
Egy másik lehetséges felosztása a migrációnak, hogy a mozgás állandó, vagy ideiglenes, azaz a visszatérés lehetősége adott-e.[9]

menekült (kényszervándor): Szélesebb értelemben mindazok, akik hazájukat üldözés hatására, vagy más kényszerítő okból (pl. természeti katasztrófa miatt), szándékuk ellenére hagyták el, vagy ilyen okok miatt nem tudnak visszatérni.
Jogi értelemben menekült az, aki megfelel egy nemzetközi szerződés vagy valamely állam jogalkotása által kialakított menekült-fogalomnak.[10]
Az ENSZ szerint menekült az, aki fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt menekül el a hazájából.
Minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült.
Az 1951. évi ENSZ menekültügyi egyezmény alapján menekültként elismert személy, aki„faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni.” E személymenedékkérő, míg el nem ismeri menekültnek az állam, amelyhez fordul.[11]
Ma az egyezmény a nemzetközi menekültvédelem legfontosabb dokumentuma. Az egyezmény meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján valaki menekültnek minősül, valamint definiálja, milyen jogvédelem, támogatás és szociális jogok illetik meg a menekülteket az egyezményt aláíró államokban. Az egyezmény egyik legfontosabb rendelkezése egyértelműen leszögezi, hogy a menekültek nem küldhetők vissza abba az országba, ahol üldöztetésnek lehetnek kitéve. Az egyezmény meghatározza a menekültek kötelezettségeit is a befogadó állammal szemben, és leszögezi, hogy bizonyos kategóriákba tartozó személyek – például háborús bűnösök – nem kaphatnak menekültstátuszt.
Az egyezmény megállapítja, hogy a menekültprobléma nemzetközi léptékű, ezért kiemeli a nemzetközi együttműködés szerepét, valamint annak fontosságát, hogy az államok megosszák egymás között a helyzet kezelésével járó terheket.
Az egyezmény többé-kevésbé a II. világháborús menekültek védelmére korlátozódott. Az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv kiterjesztette az egyezmény hatókörét és eltávolította a benne foglalt földrajzi és időbeli korlátozásokat, ezáltal egyetemes joganyaggá tette az egyezményt annak tudatában, hogy a kényszervándorlás világméretű jelenséggé nőtte ki magát.
Az egyezménynek nem volt célja a kényszervándorlás okainak kezelése, ideértve az emberi jogok megsértését az érintett országokban és a politikai vagy fegyveres konfliktusokat. A jegyzőkönyv célja e problémák következményeinek enyhítése volt az áldozatoknak nyújtott bizonyos fokú nemzetközi védelem és az új életük felépítéséhez nyújtott támogatás révén.
Az 1967. évi jegyzőkönyv és az 1951. évi egyezmény nyomán számos fontos regionális menekültvédelmi joganyag született, köztük az Afrikai Egységszervezet 1969. évi Menekültügyi Egyezménye és az 1984. évi Cartagena-i Nyilatkozat Latin-Amerikában.[12]
A menekültek védelmét koordináló vezető nemzetközi ügynökség Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR),[13] mely 8,400,000 menekültet számlált világszerte 2006. elején. Ez volt a legkisebb szám 1980 óta.[14]

menedékes: Magyarországon a menekült és a menedékes státuszok között időbeli különbség van, mivel amíg a menedékes státusz csak az Országgyűlés által megjelölt időpontig – egy év, mely időtartam meghosszabbítható – áll fenn, addig a menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzésével vagy a menekültstátusz visszavonásával szűnik meg.[15]

menedékkérő: azon személy(ek), akiknek a kérelme még elbírálás alatt van, így még nem kapták meg a menekült státuszt.[16] Ha valakit menekültként ismer el az állam, akkor általában az állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszt kapnak (leginkább egy évre, ami után meghosszabbítható, és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét), az állam szükség esetén úti okmányt is kibocsáthat a számukra.

belső menekült: azon személy(ek), akik valamely fegyveres konfliktus, vagy egyéb erőszakos cselekmények miatt kényszerültek elhagyni otthonukat, de nem lépték át az országhatárt[17]

hazatelepült menekült: azon menekült(ek), akik visszatértek korábbi lakhelyükre[18]

hontalan: akik nem rendelkeznek egyik ország állampolgárságával sem, például terültek elcsatolása, diszkrimináció, születési anyakönyvezés hiánya miatt[19]

oltalmazott: Oltalmazottként kiegészítő védelemben részesülhet az a személy, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni.
A család egységének biztosítása céljából – ha nem áll fenn kizáró ok – kérelmére oltalmazottként kell elismerni a fentiek alapján oltalmazottként elismert külföldi családtagját is, amennyiben az elismerés iránt közös kérelmet nyújtottak be.
Magyarországon az oltalmazotti státuszt a menekültügyi hatóság hivatalból legalább ötévente felülvizsgálni köteles.[20]

2. Kik tekinthetők a háborús területekről érkező migránsoknak és kik gazdaságiaknak?
A migrációt vizsgálhatjuk a kiváltó okok szerint is.[21]
Háborús területekről érkező migránsoknak azok a személyek tekinthetők, aki lakóhelyüket, hazájukat háborús helyzet, illetve polgárháborús fenyegetettség, terrorista támadások veszélye miatt hagyják el.
Gazdasági migránsoknak azok tekinthetők, akik hazájukat megélhetési (gazdasági) okból, vagy a vallás gyakorlásának lehetősége, jobb oktatási, tanulási lehetőségek, kedvezőbb klimatikus adottság miatt hagyják el.
Az Európába érkező menekültek többsége valójában gazdasági bevándorló – ezt az Európai Unió egyik magasrangú illetékese állítja.[22]

3. Mit fed az illegális migráns szó (illetve ki a legális migráns)?
Ha egy külföldinek nincsenek papírjai, mégis egy adott országban tartózkodik, akkor rá gyakoribban az „irreguláris” jelzőt, ritkán pedig az illegális migráns, vagy nem regisztrált bevándorló kifejezést használják.
A reguláris/legális migráns szabályosan lép ki a hazájából, majd szabályosan utazik át a tranzitországon, lép be és tartózkodik a célországban. Ha valaki például diákvízummal, szabályosan érkezik a célországba, de feketén pincérmunkát vállal, azonnal illegális migránssá válik. Illegális migránsnak számít a kényszervándor (a menekült), illetve a klasszikus illegális migráns. Utóbbiakat nevezik okmányok nélkülieknek is.[23] A magyar jog egyébként egyik fogalmat sem ismeri.[24]

4. Menedékjog
– Mit jelent a menedékjog?
A menedékjog az a jogcím, ami az azt megszerző külföldit feljogosítja arra, hogy valamely ország területén tartózkodjon, és egyidejűleg védelmet is biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.[25]
Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni, és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.[26]
A területi menedékjog[27] lehetővé teszi a külföldi tartózkodását a menedéket nyújtó állam területén akkor is, ha egyébként a külföldiek tartózkodására vonatkozó előírásoknak nem felel meg.
A politikai menedékjog[28] a kiadatási kérelem elutasítását eredményezi.
A menekülteknek megadott menedékjog[29] a menekült státus elismerésével járó jogok és kötelezettségek összességére utal, így magába foglalja a visszaküldés tilalmát, a család egyesítésének elvét és a menekülteknek nyújtandó védelmet és támogatást.
A diplomáciai menedékjog[30] nyújtása a fogadó államban üldözött személynek a diplomáciai képviselet helyiségeibe való befogadását jelenti.
A menedékjogot a befogadó állam, a feltételek megszűnése esetén, megvonhatja.

– Ki kérheti?
Menedékjogot/menedékstátust elvileg minden más ország területén lévő személy kérhet. Erre csak akkor számíthat, ha eleget tesz az illető állam jogalkotása által kialakított menekült-fogalomnak vagy az ENSZ egyezmény 1951. évi egyezményében előírt feltételeknek.

– Hol kérheti?
A menedékjogi eljárást ott kell lefolytatni, annak az országnak a területén és menekültügyi hatósága által, ahol a kérelmező először belépett az Európai Unió területére.

– Mi a menekültügyi eljárás?
A menekültügyi eljárás célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy jogosult-e a menekült- vagy oltalmazotti státuszra, esetében a visszaküldés tilalma fennáll-e, visszaküldés tilalmának fenn nem állása esetén kiutasítható, illetve kitoloncolható-e, valamint a dublini átadás keretében átadható-e.
A menekültügyi eljárás időtartama: általában 60 nap, mely időtartam alatt sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására. Azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni.[31]

5. Az EU-nak közös Európai Menekültügyi Rendszere (CEAS) van, mely azt hivatott biztosítani, hogy az Unió tagállamaiban a menekültek jogai a nemzetközi egyezményeknek megfelelően érvényesüljenek. A rendszer normákat és eljárásokat rögzít a menedékkérelmek feldolgozására és értékelésére, valamint a menedékkérők és a menekültstátuszban részesített személyekkel kapcsolatos bánásmódra vonatkozóan. E normákat azonban számos uniós tagállam még nem vezette be teljes körűen. Ennek hiányában 28 különböző menekültügyi rendszer létezik egymás mellett.[32]

– Mit jelent ez konkrétan?
Konkrétan ez azt jelenti, hogy a közös európai menekültügyi rendszer nem állt fel, nem működik a kialakított normák és eljárások szerint, pl. a menedékkérelmek feldolgozására és értékelésére, valamint a menedékkérők és a menekültstátuszban részesített személyekkel kapcsolatos bánásmódra vonatkozóan. E normákat sajnos számos uniós tagállam még nem vezette be teljes körűen, vagy előnyben részesítik a vonatkozó belső jogszabályokat.

– Amikor a menekült több uniós országon utazik át, a CEAS rendelkezései szerint bármelyik uniós tagállam visszaküldheti menedékkérőként abba a tagállamba, ahol az illető először lépett be az unió területére, amennyiben az adott ország tiszteletben tartja és védi a menekültek jogait. Az úgynevezett dublini rendszer előjogokat biztosít a számos menekült által célországnak tekintett északi országok számára azon déli országok kárára, ahol a legtöbb menekült először éri el az Unió határait.
A menedékkérők nagyon kis része kerül be így valamelyik európai országba; a görög, az olasz és a magyar menekültügyi rendszer hiányosságai miatt a bíróságok akadályozzák a menekültek mozgását.
A tagállamok újra bevezették az időszakos határellenőrzést, veszélyeztetve ezzel a schengeni rendszer szabad mozgást biztosító jogát, valamint kerítéseket építettek, elsősorban Magyarországon és Bulgáriában. Több közép-európai ország nyíltan elutasította a menekültek letelepítését, a szélsőjobboldali, bevándorló ellenes pártok népszerűsége pedig szerte Európában látványosan nőtt,[33] csakúgy, mint az idegengyűlölet.

– Mit tartalmaz a dublini rendszer?
Az európai menekültügyi rendszer két fő építőköve a dublini rendelet és az úgynevezett EURODAC rendelet.
A dublini rendelet legkorábbi jogelődje a dublini egyezmény, amelyet 1990. június 15-én írtak alá, és 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba az első 12 aláíró államban. Az egyezmény fő célja annak megakadályozása volt, hogy egy kérelmező több tagállamban is benyújtson kérelmet, hogy a kérelmezők „ne keringjenek” az EU-n belül. Az egyes tagországokban ugyanis jelentős különbségek vannak a menedékjog megadásának kritériumait illetően, és ezt a kritériumrendszert nem harmonizálták egymás közt az uniós országok.
A dublini egyezményt felváltó, immár rendeleti formát öltő előírásrendszert 2003-ban fogadták el, és attól fogva a rendeletet Dublin II-ként, az azt megelőző egyezményt Dublin I-ként emlegették. Az Európai Bizottság 2008-ban kezdeményezte a Dublin II módosítását, ami 2013-ban történt meg, és a módosított változat a Dublin III.
A Dublin III-ként emlegetett jogszabály az Európai Parlament és az uniós tagállamokat megjelenítő Tanács 2013. június 26-án kihirdetett, 604/2013/EU számú közös rendelete, amely megállapítja azokat a feltételeket és eljárási szabályokat, amelyek annak a meghatározására irányulnak, hogy egy „harmadik országbeli” – unión kívüli – állampolgár vagy hontalan személy által az EU-tagállamok valamelyikében nemzetközi védelem iránt benyújtott kérelem megvizsgálásáért melyik tagállam felelős. Főszabály szerint ezt a felelősséget az a tagállam viseli, melyen át a menedékkérő belépett az EU területére.
Az EURODAC rendelet az európai szintű ujjlenyomat-adatbázisról szól. Az adatbázist az EU területére illegálisan belépettektől vett ujjlenyomatok alkotják. A tagállamok feladata az ilyen ujjlenyomatok levétele és a központi adatbázisba való eljuttatása. Ebből az adatbázisból megállapítható, hogy mely tagországban vették le először az illető ujjlenyomatát, és alapesetben ez határozza meg a menekült jogállás iránti kérelem elbírálásának kötelezettségét is.
A Dublin III rendelet hatálya Norvégiára, Izlandra és Svájcra is kiterjed.[34]

– Ennek fényében, hogyan kérhetnek menedékjogot a menekültek Szerbiában, amikor tudjuk, hogy már előtte áthaladtak egy uniós országon?
Szerbiába Görögországon és Bulgárián, két európai uniós tagországon, illetve Macedónián keresztül érkezik, többnyire illegálisan a legtöbb észak-afrikai és közel-keleti menekült. Szerbia ez ideig nem túlságosan igyekezett feltartóztatni a menekülteket. A hivatalos álláspont eddig az volt, hogy „a szerb hatóságoknak sem lehetőségük, sem joguk nincs arra, hogy megállítsák azokat, akik menedéket kérnek az országban. Azt sem tilthatják meg nekik, hogy továbbmenjenek”.[35]
Szerbia nyilvánvalóan nem a végcélja ezeknek az embereknek, csak áthaladnak az országon. Ezért Szerbiában kevesebb a menedéket kérők száma is.
2016 első három hónapjában, Szerbiában 96.117 menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek valószínűleg nemzetközi védelemre van szüksége. Közülük 1.886 személy fejezte ki szándékát, hogy menedéket kérjen.[36]
Mivel a migrációs váltság kezdete óta több ország is korlátozta a belépések módját és számát, Szerbiában egyre nagyobb problémát jelentenek a menekültek, különösen Szabadka és Horgos környékén, aki az EU területére való belépésre várakoznak.
A magyar határon húzódó kerítésen át legálisan naponta 15 személy mehet be (a tranzitzónába). A magyar hatóságok szerint illegálisan naponta még 100-an jutnak be Magyarországra a határzáron keresztül. Akik a legális utat választják, azok a határ előtt sátortáboroznak.[37]
Ausztria például 2016-ra 37.500-ban határozta meg menekültkérelmek számát,[38] Ez mellett, az év folyamán, 50 000 menekültkérő visszaküldését tervezi.[39]
Egyre több menedékkérő bevándorlót fordítanak vissza a német határokról és a kitoloncolások száma is egyre emelkedik. A legtöbb embert – 10 629-et – a német-osztrák határon fordítottak vissza. A Franciaországgal közös határon 240, a Hollandiával közös határon 118 embertől tagadták meg a belépést, repülőtéri határterületekről pedig 2030 embert nem engedtek be Németországba.[40]

– Melyek a görög, olasz és magyar menekültügyi rendszer hiányosságai?
Az Európába tartó menekültáradat hibákat és hiányosságokat jelez a személyek nemzetközi mozgásának rendszerében: túlterheli az államok menekültügyi eljárásait, és Európában megbéníthatja a schengeni mechanizmusokat.
A kibocsátó országokból embertömegek menekülnek el okmányok és engedélyek nélkül, nemzetközi rendszer viszont csak a szabályos határátlépést és utasokat képes kezelni, és kisszámú menekült ügyét tudja feldolgozni.
A tranzitországok eszközei elégtelenek a vízum és útlevél nélkül áramló, a határellenőrzéseket megkerülő tömegek kezelésére. Ez is a rendszer alkalmatlanságát jelzi.
A legnagyobb teher a célállamokat nyomja: kisebb számú menekültet mintaszerűen képesek kezelni, de tíz- vagy százezreket sem az eljárás, sem az ellátás tekintetében nem tudnak fogadni. Itt a rendszer harmadik hiányossága. A feszültség túlterjed a menekültügy határain, és belpolitikai konfliktusokat okoz.
Habár a rendszerhibák hatásai bizonyos országokra összpontosulnak, a kiúthoz átfogó, rendszerszintű megközelítés vezet. Alaposabb elemzéseket kellene végezni arról, hogy a menekülők honnan és miért indultak el, miként haladnak céljuk felé, mennyit fizetnek közvetítőknek és embercsempészeknek, mit remélnek a célországoktól.[41]

6. Mire van joguk a menekülteknek és mire a migránsoknak?
– Van-e mozgáskorlátozás a schengeni rendszeren belül?
Az Unió schengeni területén az állandó lakosokkal és a turistákkal ellentétben a menekülteket nem illeti meg a szabad mozgáshoz való jog.

– Van-e joguk a tüntetésre, be kell-e azt jelenteniük?
A menekülteknek tiszteletben kell tartani annak az országnak a jogrendjét, amelyikben tartózkodnak. Általában azonban nem ismerik a helybeli jogszabályokat, így azt sem hogy jogunk van-e a tüntetésre, be kell-e azt jelenteniük Az irántuk való bánásmód vagy a jogaik tiszteletben nem tartása miatt már nem egyszer tüntettek, például Macedónia és Görögország határán, éhségsztrájkot folytattak a szerb-magyar határon, de volt olyan eset is hogy a szájuk bevarrásával tiltakoztak. A sajtó több, a rendőrökkel történt összetűzésről is beszámolt.

7. Ha a migránsok megrongálják a vagyont az országban, kihez fordulhat a megkárosított fél kártérítésért?
Ez a kérdés elhangzott már tavaly nyáron szerb képviselőházban. Az illetékes miniszter azonban kitért a válaszadás elől, mondván, hogy „Szerbia nem bírja és nem is akarja megtiltani az emberek szabad mozgását, illetve képtelenség megállítani a migránsok Szerbiába való beáramlását, ezzel megszegve emberi jogaikat”.[42]
Nem kis károkat okoznak a Szerbiában, első sorban Szabadka és Horgos környékén mezőgazdasági termelőknek a szántóföldeken és a gyümölcsösökön keresztülvonuló menekültek. Hatalmasak a veszteségek a turizmusban, mert a polgárok lemondják foglalásaikat a migránsok miatt, költségek keletkeznek a hátrahagyott szemét, az önkéntesek és a gépek működtetése miatt is – olvashattuk a hírekben.[43]
Horgoson „eddig mintegy tíz kárbejelentés érkezett, de folyamatosan jönnek az újabbak is, hamarosan pedig beérik a szőlő is. A kárvallottak bejelentéseit a horgosi helyi közösségben várjuk”– nyilatkozta az egyik helyi illetékes.[44]
Kanizsai tapasztalatok szerint, „tavaly igen nehézkesen indult meg a tartományi és a köztársasági támogatás, ami miatt az önkormányzatnak kellett fedeznie a váratlanul jelentkezett költségeket, az idén már a migránsok megjelenésekor levéllel fordult az önkormányzat a menekültügyi biztoshoz, aki olyan értelemben nyújtott támogatást községünknek, hogy annak függvényében, hogy milyen költségek merülnek fel, heti vagy havi jelleggel azonnal fedezik a községnek a főleg a közterületek tisztántartásából, az önkéntesek és a gépek angazsálásából eredő költségeit”.[45]
Ebből azonban nem tűnik ki, hogy mi van a polgárokat ért károk megtérítésével. A hivatalos személyek erről mélyen hallgatnak.
A szerb (Kötelmi törvény 154/(1) cikke szerint) és az általában elfogadott – még a római jogból eredő – szabályok szerint, „aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni, amennyiben nem bizonyítja, hogy a kár az ő felelőssége nélkül történt”.
A szerb alkotmány szerint „szavatolt a tulajdon és a jogszerűen szerzett egyéb vagyoni jogok békés élvezete” (58/1 szakasza).
„A Szerb Köztársaság szabályozza és biztosítja (97/ szakasz):
2. a polgárok szabadságjogainak és jogainak a megvalósítását és védelmét;
7. a tulajdonjogi és kötelmi viszonyokat és valamennyi tulajdonforma védelmét”.
Az alkotmányos és törvényes rendelkezésekből alapján, a Szerb Köztársaság köteles minden állampolgára személyi biztonsága és vagyona védelmét biztosítani. Amennyiben ezt nem teszi, az érintett polgároknak a bíróság előtt kell jogaiknak érvényt szerezni.

8. Ilyen esetben mely hatóságok előtt felel a tetteiért a migráns?
A migráns elvileg a szabálysértési és a rendes bíróság előtt is felelősségre vonható, attól függően, hogy szabálysértést, vagy bűncselekményt követett el, de polgári per is indítható ellene, amennyiben kárt okozott. Már kérdés az, hogy milyen eredménnyel, tekintettel arra, hogy a menekültek túlnyomó többsége semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, számos esetben pedig még személyik okmányokkal sem.

9. Mi következik be ha Magyarország a népszavazáson elveti a kvótarendszert?
Európában gyakorlatilag Magyarország szavazhat elsőként és eddig egyedüliként a betelepítési kvótáról. Ebben az esetben elindulhat az a dominóhatás, hogy tényleg sikerülhetne európai szinten megakasztani a kötelező betelepítési kvóta tervét.
„Elsősorban belpolitikai jelentősége van az Országgyűlés döntésének, a kormány legfőbb célja, hogy a menekültügy témája határozza meg a politikai napirendet. Nemzetközi szinten lehet ugyan politikai konfliktus az Európai Bizottság és a kormány között, de jogi értelemben a népszavazásnak nem lesz hatása az uniós szabályozásra. A Bizottság által megfogalmazott javaslatok ellenére az sem valószínű, hogy egyáltalán lesz valami a kötelező kvótarendszerből az EU-ban, mivel a tagállamok többsége nem akarja azt elfogadni, a gyakorlatban a tavaly októberi döntést sem hajtják végre. A legvalószínűbb, hogy a kötelező kvótarendszer ötlete a magyarországi népszavazás nélkül is elhal” – nyilatkozta Juhász Attila a Political Capital szakértője.[46]

10. Európai Bizottság számos tagország ellen indított vizsgálatot, mert nem tartották be a menedékkérők védelmét szolgáló közös rendszabályokat, és nem biztosítottak megfelelő feltételeket, például lakhatást, élelmet és orvosi ellátást számukra. Ez milyen következményekkel jár?
Az EU egymilliárd eurót ígért a globális élelmezési programok számára, hogy ily módon is segítse csökkenteni a menekültek beáramlását. Ezt az összeget a fogadó országok, például Törökország, Libanon és Jordánia kapják, hogy képesek legyenek gondoskodni a nagy számban érkező menekültekről. 2015 őszén az Európai Bizottság számos tagország ellen indított vizsgálatot, mert nem tartották be a menedékkérők védelmét szolgáló közös rendszabályokat, és nem biztosítottak megfelelő feltételeket, például lakhatást, élelmet és orvosi ellátást számukra.[47]
A menekültek elleni rendőri erőszakról szóló jelentések kivizsgálását kérte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Magyarországtól. Szóvivőjük ismertette: a beszámolók alapján a kivezényelt erők menedékkérőket vertek meg és rendőrkutyákat uszítottak rájuk. Kitért arra a nemrég elfogadott törvényre is, amely lehetővé teszi a határtól nyolc kilométeres távolságon belül elfogott illegális bevándorlók kitoloncolását a kerítés másik oldalára.
Magyarország visszautasította ezeket az állításokat.[48]

11. Mi lenne a megoldás jogi szempontból a migránsválság kezelésére Európában?
A migráns váltságot jogi eszközökkel sajnos nem lehet megoldani. Segíthetne azonban a menekültügyi normák egységes, vagy egységesebb és következetes/következetesebb alkalmazása. A megoldás a kiváltó okok megszüntetése, a jelenleg folyamatban lévő belháborúk, etnikai konfliktusok és az emberi jogok tömeges megsértésének leállítása, az érintett lakosság gazdasági helyzetének rendezése/fellendítése lenne. Kérdés azonban, hogy a nemzetközi közösségnek van-e erre kellő akarata és ereje?

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2016. augusztus 15.


* A kérdéseket Apró Lea, a VRTV szerkesztője fogalmazta meg.


[1] Ha azt hiszi, mindegy: migráns vagy menekült, téved.http://www.origo.hu/hirmondo/itthon/20150909-migrans-menekult-europai-unio-bevandorlas-illegalis-bevandorlas-fogalmak.html, 2015. szeptember 9.
[2] Migráció. SULINET:http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/nepessegfoldrajz/migracio
[3] Európai migrációs váltság.https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_migr%C3%A1ci%C3%B3s_v%C3%A1ls%C3%A1g
[4] migrans. http://dictzone.com/latin-magyar-szotar/migrans és Idegen szavak szótára:http://idegen-szavak-szotara.hu/migr%C3%A1ns-jelent%C3%A9se
[5] Most akkor a migráns szó pontosan mit jelnet?http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__kulfoldi-politika__7260204-most-akkor-a-migrans-szo-pontosan-mit-is-jelent
[6] Halmos Máté: Menekült ¹ bevándorló.http://index.hu/gazdasag/2015/06/19/menekult_bevandorlo/, 2015. június 19.
[7] Bakos Ferenc: idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2006. 63
[8] Uo. 417
[9] Migráció, a 2-es alatt.
[10] Jogi lexikon. CompLex. Budapest, 2009. 466
[11] Menekült. https://hu.wikipedia.org/wiki/Menek%C3%BClt
[12] UNHCR: Menekültügyi egyezmény. http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/informacioforrasok/egyezmenyek/menekultugyi-egyezmeny.html

[13] Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa.https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_ENSZ_Menek%C3%BClt%C3%BCgyi_F%C5%91biztosa
[14] Menekült, a 2-es alatt.
[15] Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: Menekültügyi eljárás. Menedékes.http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=421&Itemid=392&lang=hu#
[16] Aktualitások a menekültügyben. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/menekult13.pdf, 2014. június 20.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Uo.
[20] Lásd a 15-ös alatt. Oltalmazott.
[21] Migráció, az 2-es alatt.
[22] Timmermans: a menedékkérők többsége gazdasági migráns.http://www.hitelesforras.hu/hirek/kulfold/timmermans-menedekkerok-tobbsege-gazdasagi-migrans, 2016. január 27.
[23] Soós Eszter Petronella: Menekültek és gazdasági bevándorlók. Liget:http://ligetmuhely.com/soos-eszter-menekultek-es-gazdasagi-bevandorlok/

[24] Serdült Viktória: Ha azt hiszi, mindegy: migráns vagy menekült, téved. Origo:http://www.origo.hu/itthon/20150909-migrans-menekult-europai-unio-bevandorlas-illegalis-bevandorlas-fogalmak.html. Szeptember 10.
[25] Menedékjog. Lásd a 15-ös alatt
[26] A menedékjog. Fiatalok az emberi jogokért: http://hu.youthforhumanrights.org/what-are-human-rights/videos/right-to-seek-a-safe-place-to-live.html
[27] Jogi lexikon. Menedékjog. a 10-es alatt, 466.
[28] Uo.
[29] Uo.
[30] Uo. 161.
[31] Menekültügyi eljárás és Eljárási határidő, a 15-ös alatt.
[32] Migráció és menedékjog az Európai Unióban. Mi jellemzi az Európai Unió menekültügyi politikáját? https://www.opensocietyfoundations.org/hu/explainers/understanding-migration-and-asylum-european-union
[33] Uo.
[34] Mit tartalmaz a Dublin III. rendelet? InfoRádió / MTI .http://inforadio.hu/kulfold/2015/06/24/mit_tartalmaz_a_dublin_iii._rendelet-736869/, 2015. 06. 24. [13:59] Lásd még Gogolák H. Csongor ügyvéd: Menekültek – Schengen – EU (IV. rész).http://www.e-nepujsag.ro/op/article/menek%C3%BCltek-%E2%80%93-schengen-%E2%80%93-eu-iv-r%C3%A9sz, 2015. október 13. [17:01], és Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Dablini eljárás. http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=424&Itemid=467&lang=hu#
[35] Tömegek indulnak útnak Szerbiában, hogy megelőzzék a kerítést. Index:http://index.hu/kulfold/2015/06/22/menekultek_migrans_szerbia_macedonia_hatar_hatarzar/, 2015. június 22.
[36] Izveštaj za period januar - mart 2016. godine. Beograd, april 2016.http://azil.rs/doc/Periodicni_final_SRP.pdf
[37] Magyarország naponta csak 15 menekültet enged be a tranzitzónába. 2016. július 5.http://444.hu/2016/07/05/magyarorszag-naponta-csak-15-menekultet-enged-be-a-tranzitzonaba és K-k: Imasátrat építenek a migránsok. Magyar Szó, 2016. augusztus 15. 1. és 4.
[38] Austrija neće primati zahteve za azil čim broj zahteva dostigne 37.500 što je limit za 2016.http://azilsrbija.rs/austrija-nece-primati-zahteve-za-azil-cim-broj-zahteva-dostigne-37-500-sto-je-limit-za-2016/, 2016. augusztus 8.
[39] Austrija planira vratiti 50.000 tražitelja azila. http://balkans.aljazeera.net/vijesti/austrija-planira-vratiti-50000-trazitelja-azila-0, 2016. janućr 31.
[40] Németország megtelt! Ezrével fordítják vissza a határokról a migránsokat.http://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/nemetorszag-megtelt-ezrevel-forditjak-vissza-a-bevandorlokat/y5pc4mj?utm_source=hirstart&utm_medium=hirstart&utm_campaign=hirstart, 2016. augusztus 9.
[41] Balázs Péter: Rendszerhibák és megoldások. Népszabadság, 2015. augusztus 26.,http://nol.hu/velemeny/rendszerhibak-es-megoldasok-1559219
[42] Pásztor Bálint: Ki fogja megtéríteni a migránsok által okozott károkat? Tanjug.http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18903/Pasztor-Balint-Ki-fogja-megteriteni-a-migransok-altal-okozott-karokat.html, 2015. július 30. [19:21]
[43] Óriási károkat okoznak a szerbiai mezőgazdaságban a migránsok.http://www.hirado.hu/2015/07/30/oriasi-karokat-okoznak-a-szerbiai-mezogazdasagban-a-migransok/, 2015. július 30. Lád még a 41-es alatti írást is.
[44] Bödő Sándor: Horgos: Egyre nehezebb elviselni a migránsok jelenlétét.http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20372/Horgos-Egyre-nehezebb-elviselni-a-migransok-jelenletet.html, 2016. július 19. [16:28]
[45] Uo.
[46] Dominóhatást hozhat a népszavazás. http://magyaridok.hu/belfold/dominohatast-hozhat-a-nepszavazas-658318/, 2016. május 11.
[47] Lásd a 32-es alatti forrást.
[48] Vizsgálatot kér hazánktól az ENSZ menekültügyben. http://magyaridok.hu/belfold/vizsgalatot-ker-hazanktol-az-ensz-menekultugyben-840601/, 2016. július 16. [12:55]

Vajdasági példa - Mi történik egy médiummal, ha rátenyerel a politika?

Nagyon tanulságos a vajdasági Magyar Szó című napilap története, amely a „Mi történik egy médiummal, ha rátenyerel a politika?” alcímet is kaphatná. A történetnek természetesen vannak a Vajdaságon túlmutató áthallásai, ezért most főleg hazai magyar politikusok figyeljenek!

Nyilvánvalóan a politikusok a lehető legjobb fényben szeretnének megjelenni a nyilvánosság előtt (jogos), tehát kézenfekvőnek látszik, hogy megpróbálják ennek érdekében befolyásolni a médiát (nem jogos). Egy egészséges közegben ez így zajlik: „Jó napot kívánok, XY politikus vagyok. Nagyon nem tetszik, ahogy ma írtak rólam, ezért követelem, hogy a holnapi számban írják meg, hogy milyen jó fej vagyok.” Erre a válasz: „Uram, önnek teljesen elment az esze. A viszonthallásra!” Egy egészséges közegben XY többé nem fog telefonálni, vagy maximum még egyszer, de azt már visszaolvashatja a másnapi újságban.

A legtöbb kisebbségi társadalom azonban nem tekinthető egészséges közegnek. Piacuk ugyanis olyan kicsi, hogy nem képes eltartani a médiumokat, amelyek ennélfogva külső segítségre szorulnak. S ez a segítség rendszerint az adott közösség politikai reprezentációjának kezében van. Innentől fogva pedig már ismerős a történet.

Ezzel csak az a gond, hogy a dolog egyszerűen nem működik. Azon túl, hogy ez a messzemenőkig erkölcstelen, az a probléma a pártmédiákkal, hogy pártkatonák nem tudnak újságot csinálni. Elkötelezettségükben nem tudják megkülönböztetni, mi a fontos, és mi nem, mi a hír, és mi az, ami nem érdekli az olvasókat. Azt sem értik meg, hogy konfrontáció és kritika nélkül nem lehet hiteles egyetlen párt vagy politikus sem, ahogyan minden normális embernek eleve gyanús, ha egy „független” médium az egekig magasztal egy pártot.

Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy el tudjuk magunkat tartani a piacról, így nem függünk egyetlen párt kénye-kedvétől sem. Vajdasági barátaink sajnos nincsenek ebben a helyzetben. Ezért kellene a helyi politikának önmegtartóztatást gyakorolnia, s távol maradnia az egyetlen magyar napilaptól. Az az érvelés, hogy máshol sem szokás, hogy a szerkesztőség válassza meg a főszerkesztőt, akkor állná meg a helyét, ha a lap kiadója egy pártoktól teljesen független szervezet lenne. Ezért tehát szolidárisnak kell lennünk a Magyar Szó munkatársaival, hangsúlyozva, hogy független és kritikus – egyszerűbb néven normális – média nélkül nem létezhet egy egészséges közösség. Ezért nekünk sem mindegy, mi történik a Vajdaságban. Már csak azért sem, mert sok tekintetben a Vajdaság veszélyesen közel van. 

Czajlik Katalin

Forrás: ujszo.com

A Vajdasági Magyar zSarnokság

A VMagyar Szó pártlap históriája

Keserű és fanyar, hogy egyesek most eszmélnek fel politikai Csipkerózsika álmukból, ez az ébredés fájdalmasra és szánalmasra sikeredett, főként, hogy egybeforr és kiforr a zsarnokság a demokrácia palástjába burkolva a déli-végeken. A végtermék meg lett alkotva, sokan bábáskodtak fölötte, kicsit Frankestein-re hasonlító torzszülött, most mondjam, hogy kicsit sárga, kicsit, ízetlen de a miénk!

A szerbiai választások az itt élő magyar picinység önleszámolásától zajos. Újfent hangoztatott retorika alapján, a szabadkai székhelyű szerbiai magyar párt ledózeról minden általa nem elfogadott szervezetet, lehet az politikai, civil és sima polgári megmozdulás. Keresem a programokban,alapszabályzatban, hogy e tevékenység lett e felkínálva az itteni magyarságnak, de sehogyan sem találom. A “leszámolás” szó sehol nem kerül elő. Az sem kerül elő, hogy a másképpen gondolkodót el kell tiporni, el kell lehetetleníteni és ebek harmincadjára juttatni . Olyanokat írnak, hogy ”nem vonható felelősségre”, “képviselhetik és védhetik saját álláspontjukat ”...

A stratégiák visszacsapódtak, éppen most a média stratégia csattant jó nagyot és alkotója ellenfordult, jó nagy felfordulást okozva. Az expanzív médiahaditerv dübörög, tarol, gyötör és romba-dönt, valójában ez is a célja! A vajdasági magyar médiastratégia…a kalitka, az csak kalitka, ha aranyból van is! Idézve: “A médiastratégia megszövegezői onnan kezdték a téma kidolgozását, hogy az anyanyelven történő tájékoztatás kulcsfontosságú az itt élő magyarság számára (s ha ezt még megtoldjuk azzal, hogy a sajtószabadság – alapjában véve – egyetemes érték és alapvető emberi jog), akkor felvetődik a kérdés: milyen perspektívát kínálunk fel azoknak a régióknak, amelyek az elmúlt években helyi jellegű tájékoztatás nélkül maradtak. Mert megszűntek a helyi lapok, mert elhallgattak a helyi rádiók és televíziók. Márpedig, ha ezen állítás megfelel a valóságnak, akkor a tájékoztatás nélkül maradt lakosságnak éppen az az elemi/alkotmányos joga sérült, amely szerint őt az még ebben a zűrzavaros Szerbiában is megilleti.“ Egyszerűvé vált a válasz : a vajdasági magyarságot nem illeti meg semmilyen objektív tájékoztatás, semmilyen perspektíva nem létezik a régióknak. A szórvány egyre nagyobbodása végett, ez már nem is indokolt (már csak a Tisza-mente bácskai oldala tömbmagyarság)?

Azon kaptam magam, hogy “ha nem tetszik ellehet innen menni” politikai retorika pufogtatói itt is megjelentek, valójában, ha nem hajtjátok le a fejeteket és nyelitek be a blődségeket és nem tűritek meg a rátok ültetett politikai komisszárokat*, akkor el fognak benneteket üldözni demokratikus módszerekkel, -kirúgnak a munkahelyedről, elüldöznek az utcádból, pereket akasztanak a nyakadba és a végén rád-küldik a végrehajtót meg kiátkoznak a tömjénfüstös bort iszik vizet prédikátorral!

Mit fogsz tenni? 

Azt amit az utolsó választáson hiányzó magyar tett, állítólag 15.000 majd 10.000 re módosított, -ő nagysága szerint, akinek a nevét nem ejtsük ki (szerintem sokkal több, olyan ötszörös szorzó), vándorbotot tett a hátára otthagyta közösségét! Miért is maradt volna, hogy anyaországi pénzekből is hátáról a bőrt nyúzzák le, úgy magyarosan egy picinyke csípős paprikával fűszerezve? Nyugati munkáért keleti bér!A másik mennyei kisebbség meg szociális segélyként háromszor annyit gombol le, mint a szegény szerencsétlen dolgos, becsületes kétkezik munkás, aki neki is a javakat teremti elő! Örülj magyar a munka a tiéd a béred meg azokat illeti akiknek a nevét nem ejtjük ki! Érdekes a gazdasági stratégia ez, az anyaország minél több pénzt pumpál ide be az itt maradás érdekében, annál gyorsabban települ ki az itteni magyarság. Valójában e gazdasági serkentő, itthon maradó támogatás nem jut el a lobbizás alanyául szolgáló szegény magyarhoz és ismét a “régi motorosok” tömték meg a pénzes-zacskócskájukat. A határ a tizenkét csillagos európai ég, utána meg félholdas lesz az, mint Józsi bácsi elkonfiskált vagyona, amit bottal ütöttek, meg bajusszal szaggattak...

Ma már értem, hogy a szerb radikálisok miért támogatták a magyar vajda megválasztását a Szerb Vajdaságban, ennyi magyar elüldözése nekik még fegyverrel sem sikeredett!

Nagyon arra húz a történet, hogy anyaországunk szépen át lett ejtve, no majd egyszer csak feleszmél és elkezd vizsgálódni, hogy a gazdag vajdasági kiváltságosok mire költötték a szegények pénzét. Nem most lesz az nem kell megijedni, hanem úgy ötven év múlva...

Nevezetesen a legújabb felhördülést picinységi táborunkban az okozta, hogy a szabadkai székhelyű szerbiai magyar párt fiókintézete, -alsóháza, a Magyar előjelű Nemzetinek becézett tanácsa teljesen gátlásmentesen rátenyerelt a Magyar Szó-ra és a Hét Nap-ra, kettő utolsó kvázi közszolgálati, függetlennek sem mondható médiára, senki véleményét ki nem kérve önállóan a politika fog jogi úton is ezentúl dönteni az összes újságíró és főszerkesztők sorsáról! No nem is diktatúra ez, mivel az elvtársak döntik el azt is, hogy az mi az, nos ez ezek szerint nem az! A cécó lényege a lázadó újságírók újabb megregulázása, ill. a szabad levadászási préda biztosítása a szeptemberi új főszerkesztők és szerkesztőségek kinevezése előtt.

A szerbnyelven latin írásmódban íródott iromány,
alkotmány szerint cirill írásmódban kell ilyen irományokat gyártani, nos egy formai hiba...
A másik formai hiba "Ekres Rozalija" aláíró, az valószínűleg Ökrész Rozália,
viszont a szerb írásmódban először íródik a "keresztnév"...

A csisztkát** szenvedők: a hetente háromszor dialízisre járó Horváth Zsolt-Tádé, a Budapesten élő Mihájlovits Klára, a tízéves gyereket Szabadkán nevelő Vígi házaspár, az irodalmár Szögi Csaba, a korábbi főszerkesztő-helyettes Bajtai Kornél, a tördelő Kószó Attila és a Magyar Szón belüli visszaélések gyanúja miatt belső feljelentést tett Szikora Csaba. A határozat lényege, hogy a Magyar Szó „lázadóit” áthelyezik az Újvidéki szerkesztőségbe, így naponta utazniuk kell „új” munkahelyükre a XXI.  században, amikor a technika vívmányainak köszönhetőleg a hódicsi légöblítéses pottyantóból is el lehet küldeni a helyszíni riportot, hogy mily magyarosa mulatott a falu, abból az alkalomból, hogy visszajött az asszony meg az anyós…

A világhálón elindult egy akció: „Én is Tádé vagyok!” c. ami empátiát váltott ki az emberekben és elindult az a folyamat, amit a politikusok számonkérésének neveznek, ha már a demokrácia bohózatát adják a szabadkai színházban is. Sokan most eszméltek fel, hogy mi is történik! Kényszerpályára került a Magyar Szó vezérkara a farkasveremben és időt szeretne nyerni, így újfent közleményt adott ki:

KÖZLEMÉNY

A Magyar Szó szerkesztőbizottságának 2016. május 24-ei döntése értelmében 9 dolgozónknak kínáltuk fel 2016. július 13-án az újvidéki munkavégzés lehetőségét az átszervezés keretében, mások mellett Horváth Zsolt zentai újságírónak is.Horváth Zsolt 2016. július 17-én (vasárnap), d.u fél 6-kor tájékoztatott elektronikus úton engem egészségi állapotáról, amikor közölte, hogy heti három alkalommal dialízisre szorul.
A mai napon, amikor a topolyai, zentai, szabadkai munkatársakkal is találkoztunk, a munkaszerződések kiosztásával kapcsolatban, egy személyes beszélgetésre kértem meg Horváth Zsoltot.
Az újságíróval és a ház jogászával egyetértésben azt a döntést hoztam, hogy az áthelyezési folyamatot esetében felfüggesztem, Horváth Zsoltot pedig az egészségi állapotát igazoló dokumentációk hivatalos megküldésére szólítottam fel.

Ökrész Rozália , a Magyar Szó Kft. igazgatója

No nem, ezt már nem vesszük be, itt szó sincs megértésről, itt konkrét politikai játszmákról van szó, amelyet, ha törik, ha szakad véghez fognak vinni. A zsarnokság alappillérét meg fogják erősíteni és a maradékot, avagy egyenlőre hátramaradt értelmiséget padlóra fogják szorítani, akik a családi vállalkozások útjában állnak, netán veszélyt jelentenek ezek számára, el lesznek távolítva, ez ennek az erőfitogtatásnak a lényege! A Non-Plus-Ultra, hogy magyar emberek üldözik el a magyarokat Szerbiából, ennél szebb bizánci politikusi húzást nem láttam még!

A Vajdasági Magyar zSarnokság minden-napunk része lett, mint a kenyerünk, rajtunk áll, hogy elfogadjuk vagy ellenállunk, igen az is a csendes ellenállás része, hogy elmegyünk innen, nem új a nap alatt ez a folyamat Szerbiában az albánok is így tették, csak ők tömegesen mentek el Koszovóról, addig mi egyenként megyünk el a Vajdaságból!

Addig is szavunkat emeljük föl azok mellet, akiket éppen el akarnak nevetséges , koholt vádakkal tiporni! Nem lehet magyarázat, hogy maréknyi szavazat ellenében porig lehet tiporni a másképpen gondolkodót, öltözködött, önmagát kifejezőt, szeretőnek nem tetszőt!

Milyen jövőt szánnak ezek nekünk?

Ugye, te is egy kicsit Tádé vagy!

Margit Zoltán

*Komiszár: politikai felettes, fegyveres egységhez rendelt pártképviselő az egykori SZU-ban. A komiszár a pártot képviselte a csapatnál, szava erősebb volt, mint egy tiszté.

**Csisztka: politikai leszámolás.

Intelem

Senki se higgye, hogy az elmúlt évtizedekben a vajdasági magyar sajtónak nem voltak sötét, szégyellnivaló korszakai. Vannak ki nem tárgyalt, meg nem gyónt, így aztán fel sem oldo(zo)tt bűnei. Sokszor és sokan árulták már el ezt a szakmát, és taposták meg tulajdon lábukkal az írott szónak a becsületét. Minden korszakban, minden szerkesztőségben akadtak ilyenek – törtető karrierépítők, szűkkeblű féltékenykedők, gátlástalan potyalesők, rejtélyes besúgók, csendes huncutok, gyáván meglapulók. Gyomorforgató és lélekmarcangoló módon sajnos nemcsak az őstehetségtelenek meg a leghitványabbak szoktak elaljasulni, gyakran megteszik ezt a legkiválóbbak is. Akik a sok melóval, verejtékkel szerzett jó nevüket félnek igaz ügyek mellé társítani, és inkább választják a meghunyászkodást, mert abból ritkábban támad baj, mint a forrófejű „kirohanásból”.

Nagyon úgy fest, most megint 

                                              BORÚS LETT A SAJTÓÉG FELETTÜNK

Ismét emberpróbáló idők jönnek erre a kétmaréknyi magyar újságírógárdára, amely még nem szaladt világgá, még itt van és igyekszik állni a sarat. Igaz, egyre reménytelenebbül: erkölcsi lezüllésben, anyagi értelemben kifosztottan, erejében meggyengülten, tekintélyében megtépázottan, politikai szempontból megosztottan.

Elkeseredetten néztük, hogy a választások utáni győzedelmes szerbiai hatalomnak az volt a legelső dolga, hogy „rendcsinálásba” kezdett a tájékoztatási eszközeink háza táján. Rögtön a legfontosabb helyen, a közszolgálati médiumban, az RTV-ben indította be a nagytakarítást: szerkesztőket cserélt le, újságírókat menesztett – a szapora tisztogatás pedig előrevetíti, milyen események várhatók a vajdasági magyar sajtóházakban is. A héten egy magyar fej már a porba hullott, de alighanem ez még csak a kezdet.

Mert máris újabb disznóságra készül a Magyar Nemzeti Tanács. Csütörtöki ülésén fogja szentesíteni az új kreálmányát, amely szerint ezentúl majd úgy történik az általa alapított tájékoztatási eszközökben a főszerkesztők kinevezése, hogy nem kérik ki a dolgozók véleményét, hanem szó nélkül el kell fogadniuk azokat a személyeket, akiket a párt fentről a nyakukba ültet. Múlt heti ülésén már tárgyalt erről az MNT tájékoztatási bizottsága, de úgy, hogy nem volt benne köszönet: a csattogó pártos szavazógépezet legyűrte azt a néhány ellenvoksot meg a hallgatólagos véleménynyilvánítást, így az indítványt elfogadták. Főszerkesztőcserekor a szerkesztőségek ajánlását, javaslatát még a szocializmus esztendeiben is meghallgatták – már csak a látszat kedvéért is. De ha mégsem, akkor is volt valamilyen orvoslat, beindulhatott a tiltakozás, a munkabeszüntetés. Elég csak felidézni a 7 Nap 26 évvel ezelőtti emlékezetes esetét Savović (Kőváry) Margitpártasszonnyal.

SZENT PÉTERBŐL EGY ELÉG…

A Magyar Szóból a héten elbocsátott Kókai Péter ügyesen meglovagolta a vajdmagy sajtó nagyobbacska hullámait. Egy vidéki szerkesztőség tagjaként, a sportrovat munkatársaként odáig vitte, hogy kinevezték főszerkesztőnek. Mandátumának lejárta után is a lapnál maradt, „értelemszerűen” nem ment vissza a sportosokhoz, hanem kinézett magának egy jól fizető feladatkört és a pénz közelében posztolt. Időközben a Magyar Nemzeti Tanács is szemet vetett a szóra hajló kádergyerekre és tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsost faragott belőle. Most a végén, szinte az utolsó pillanatig szorgalmasan kétkulacsoskodott, cifrázta a csárdást: kicsit Újvidéknek is, kicsit Szabadkának is, kicsit a saját lapjának, kicsit a Pannon RTV-nek.

Felemelkedése és tündöklése pont egybeesik egyeduralmú pártunk látványos lezüllésének dicstelen időszakával. Épp akkor csücsülhetett a főszerkesztői fotelba, amikor a VMSZ átvette a totális ellenőrzést és a vasmarokkal történő irányítást az újvidéki magyar sajtóházban. A vállalat élére akkor egy másik vidékit, a szabadkai Mihók Rudolfot állították, aki aztán gátlástalanul végre is hajtotta kenyéradó gazdái minden parancsát. (Az ügy igazi pikantériája: Mihók a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségében dolgozott és igen jó újságíró volt – jobb, mint Kókai.) Nem hiába nevezték a háta mögött „őrült embernek”, az elrendelt átszervezés/ésszerűsítés szent szellemében úgy távolított el régi forumosokat, hogy közben a szeme sem rebbent. Olyan szakemberek, mesteremberek is (betűszedők, nyomdászok, lapterjesztők, újságírók) kaptak fölmondást, akik sok-sok évet lehúztak a vállalatban.

Mihók azt is megte(he)tte, hogy a korábbi főszerkesztőt, Juhász Marjanov Erzsébetet szó szerint kitiltotta a Forum-házból, be se tehette a lábát az épületbe. De a korábbi igazgató is sokat tudna mesélni a pártfunkcionáriusokkal vívott küzdelméről, vagy a most éppen rádióbemondó Csík Nagy Ferenc, aki népszerű rovatot vezetett, de neki is ott kellett hagynia a lapot. Többen évekig pereskedtek a céggel az igazságtalan elbocsátások miatt. Volt, akinek a reménytelen küzdelem kikezdte az egészségét, és bele is halt.

Akkoriban Mihók meg Kókai élet-halál urai voltak. Csoda-e, ha mindketten csúfosan végezték?! Mihókot pont öt évvel ezelőtt menesztették, ugyanazok, akik igazgató-üzletembert csináltak belőle: végrehajtotta a tisztogatást, utána őt is eltakarították.
Sokszor beigazolódott az elmúlt években, hogy még a mocskos hatalom sem szereti és hosszú távon nem is tűri meg az árulókat. „Ha nyakát törted a kollégáidnak, ha elárultad a sorstársaidat, el fogsz árulni engem is” logika alapján. Elbocsátóik most akár elő is szedhetnék és a nyilvánosság elé tárhatnak, hogy az idő tájt mennyibe is került a cégnek ez a két drága ember. (Mihókot szolgálati kocsi furikázta mindennap Szabadkáról Újvidékre. Lehet, hogy Kókait is Zentáról?!) Nem mellesleg: kötelességük lenne a beszámoló, nekünk meg jogunk lenne tudni, miként költötték a közpénzeket. Akkor, amikor magyar hatalom parancsára magyar emberek az egész újvidéki magyar sajtóházat szétverték – melyben addig jól megfért egymás mellett, egyetlen emeleten a Jó Pajtás, a Képes Ifjúság, az Új-Symposion, a Híd és a Családi Kör szerkesztősége.

Ezt az időszakot mindmáig sűrű homály fedi, nem igazán akadt még újságírói vállalkozás arra, hogy az akkori eseményeket feltárja. (Márpedig ezt jó régen megtanultuk: nem lehet az igazságot olyan mélyen eltemetni, hogy ne lehessen kiásni.) A legújabb csúcsmosópor sem távolíthatja el a flekket, sötét foltként továbbra is ott éktelenkedik a VMSZ agyonillatosított szennyesén. És kell, hogy valakiknek irritálja, égesse a bocskortalp vastagságú bőrét.

A LEHALKÍTOTT RÁDIÓ

A Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) be fogja bizonyítani, hogy a médiaházban történt leváltások nem mennek majd a program rovására, jelentette ki Klemm József, az RTV igazgatóhelyettese. Klemm szavai szerint a tartományi közszolgálati médiaház megőrzi majd a program minden pozitív vonását, s kizárólag a közérdeket meg a nyilvánosságnak az információkhoz való jogát tartja majd szem előtt. „Nem lesznek sem tiltott témák, sem tiltólistás személyek!” – idézte tőle a Vajdaság Ma portál pár nappal ezelőtt.

Akkor szoktak ilyet sietve kijelenteni, amikor épp az ellenkezője az igaz. Az ő fennhatósága alá tartozó Újvidéki Rádió műsoraiban a választások előtt (komolyabb formában) meg sem merték kérdezni a hallgatóktól, hogy milyennek ítélik meg a magyar pártjaink erőviszonyát, melyikre adnák a voksukat, milyen eredményre számítanak. Holott ez kellett volna, hogy legyen az egyik vezértéma a napi műsorokban. Ehelyett éppen a kampány kellős közepén olyan döntést hoztak, hogy a politikai tartalmú hallgatói hozzászólásokat nem olvassák be, nyilvánvalóan azért, hogy ne hangozhassanak el merész bírálatok egyeduralmi pártunk/párvezetésünk számlájára. (Mert esetleg megsértődnek.)
Az egyik legjobb műsorukban, a szombat déli Objektívben rendszerint kitűnő helyzetértékelést adnak a hazai belpolitikai eseményekről az idősebb kollégák (elismerés érte), viszont csak a szerbiai állapotokat vesézik ki figyelemreméltó alapossággal, a saját vajdasági magyar dolgainkhoz viszont csak nagyon ritkán nyúlnak, s akkor is csak szégyenlősen, szőrmentén érintve. Nyilvánvaló, hogy ez nem lehet a puszta véletlen műve. Márpedig a még megmaradt hallgatóságot leginkább a közélet vajdasági magyar témái foglalkoztatják. (Az egyetlen erős közszolgálati adónk esetében még annak felülvizsgálata is megérne egy misét, hogy ilyenkor, uborkaszezon idején bölcs, felelősségteljes dolog-e a fele voda, fele víz-féle nyári műsorsémát alkalmazni. Miközben váltig azt hangoztatjuk, hogy az igényes tájékoztatás egyben küldetés is.)

Csütörtökön, az MNT ülésén ismét

SOR KERÜL A SZÍNVALLÁSRA

Ne engedjük, hogy a piszkos politika megint embertelenül viselkedjen, hogy újra elbánjon ezzel az agyongyötört, megnyomorított szakmával! Ne hagyjuk, hogy azok, akik szabják a gatyánkat, alacsonyra szabják számunkra a plafont is, mert az kizárólag csak nekünk nem fog megfelelni, mert sűrűn, minden egyes felegyenesedéskor bele fogjuk koppantani a kobakunkat! Tiltakozzunk, mondjunk nemet a behódolásra, elvégre van élet a VMSZ-en kívül is! Oly sok ember élte le az életét úgy, hogy soha nem esküdött hűséget semmilyen pártnak, nem udvarolt politikusnak, nem nyalt segget, csak tette a dolgát csendben, a maga módján: ha igazságtalanságot látott, nem fordította félre a fejét. 

 
Voltak méltó, nagy elődeink, óriásai a mesterségnek, akikről nem szabad megfeledkeznünk, akik küzdöttek azért, hogy szabad legyen a szólás és a szólás után is legyen szabadság. A felelősségünk nagy, ne hozzunk szégyent rájuk.

Szabó Angéla

Fear Of The Dark...

British exit – Brexit - EU exit

-Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme.
-A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok -száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.
-Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra.

Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.

Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 

48 százalék a bennmaradásra.

Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt.

A Brexit-tábor győzelmének hírére a font a péntek reggeli londoni kereskedésben csaknem 10 százalékos zuhanással 1,35 dollár alá, 31 éve nem mért mélypontra gyengült. A font jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból.

A népszavazási eredmény nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia azonnal kilép az Európai Unióból. A lisszaboni szerződés vonatkozó cikkelye két évig terjedő tárgyalási folyamatot irányoz elő ilyen esetekre a kilépési feltételekről, és ez meghosszabbítható, ha ebbe az összes EU-tagállam beleegyezik.

A referendum előtt a brit kormány visszatérő érve volt a bennmaradás mellett, hogy Brexit esetén akár egy évtizedig elhúzódó tárgyalássorozat és az ezzel járó bizonytalanság várhat Nagy-Britanniára.

A népszavazás eredménye ugyanakkor azt jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről David Cameron miniszterelnök a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása. A reformok életbe lépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak.

A Brexit-párti kampány vezetői által a népszavazás előtt felvetett tervek alapján ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben.

Ezt a tervet Boris Johnson volt londoni polgármester és a Brexit-párti kampánytábor másik frontembere, Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.

A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden külföldi jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen.

Ha ez a terv megvalósul, az véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.

A Brexit-tábor győzelme felveti az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségét is, miután Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője pénteken már alig burkolt utalást is tett erre, kijelentve: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.

Sturgeon elődje, Alex Salmond - aki a 2014 szeptemberében tartott, az elszakadást ellenző tábor győzelmével végződött első függetlenségi népszavazás után adta át helyét a jelenlegi skót kormányfőnek, és most a brit parlament alsóházában képviseli skóciai választókörzetét - a minap már az új függetlenségi referendum lehetséges időpontjára is egyenes utalást tett. Az EU-népszavazás kampányának egyik televíziós vitaműsorában kijelentette: Brexit esetén már a kilépés feltételeiről szóló tárgyalások két évben megszabott időszaka alatt meg kellene rendezni az újabb skóciai függetlenségi népszavazást.

Salmond véleménye szerint ha Skóciát "akarata ellenére kirángatnák az EU-ból", akkor az újabb függetlenségi referendumon a skótok többsége már megszavazná az elszakadást Nagy-Britanniától.

A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba "az ír sziget egyesítéséről", miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.

BBC/MTI

Designer drogok

Érettségi dolgozat biológiából 

Az ember gondjai enyhítésére évezredek óta különböző pszichoaktív anyagokat keresett és használt. A drogokat bizonyos vallásos célú tudatállapotok elérésében is használták. Ennek legtipikusabb formája maga a legprimitívebb vallási gyakorlat, a sámánizmus gyakorlása volt. Hatásmechanizmusuk változó volt, viszont a hallucinációk után fájdalmas ébredés következett, ahol a gondok csak tornyosultak.

A modern kor újabb megoldást kínál és az ember által létrehozott viselkedési szabályokat, törvényeket ravaszul megkerülő tevékenységekkel találkozunk nap, mint nap. A cél, a törvényes szankciókat ravaszul kikerülni, nevezetesen amire nincs törvény, rendelkezés, szabályzat, az nem büntetendő.

A közerkölcs lezüllesztésének egyik sarkalatos tevékenysége a tiltott, illegális szerek terjesztése és piackeresése. Míg az „őskorban” a piacot „tiszta” szerekkel, anyagokkal látták el, addig a mai korban minden kémiailag előállított, legtöbbször biológiailag is fertőzött anyagokat juttatnak a piacra. Mára már majdnem eltűntek a kokain, LSD, amphetamin, gomba, meth… és a kiszámítható, esetenként teljesen kigyógyítható páciensek.

Designer drogok Margit Marianna - 2016 

A designer drogok a kiskapun szépen lassan begyűrűztek hétköznapjainkban és a fejlődésben lévő társadalmi réteget célozták meg potenciális vevőkörnek, minket, fiatalokat! E drogok hatásmechanizmusa teljességgel ismeretlen, pontos összetételüket nem lehet meghatározni, ezért a fogyasztóknak fogalmuk sincs, mit tartalmaznak. Ezeket a tudatmódosító szereket a kokainról és a cannabisról mintázzák. Naponta fejlesztenek ki újabbnál újabb designer drogokat, amelyeket általában nem tesztelik sem embereken, sem állatokon. Az európai lakosság 8%-a kipróbált már valamilyen tudatmódosító szert. Nem tudni honnan származnak, ki árusítja, mindenhol beszerezhető, a sarki zöldségestől kezdve a közösségi oldalakon keresztül bárhol. A boltok nem emberi fogyasztásra való szerekként árulják. A legtöbb ilyen szert Kína és India árusítja. Akár postai úton is el tudják juttatni Európába, ahol különböző kémiai szerekkel keverve designer drogként terjesztik.

A legfőbb veszély, hogy minden próbálkozás teljességgel egy újabb kísérleti alanyt hoz létre, e tényt a fogyasztó fel sem fogja! Az egészsége károsodása garantált!

Mit tehetünk mi fiatalok? A válasz egyszerű: nemet mondunk e szereknek. De mi van akkor, ha a terjesztők csapdájába esünk és italunkba, ételünkbe becsempészik valamelyik designer drogot? A társadalom megfelelőképpen foglakozik-e e témával, vagy a profit érdekében hallgat és elhallgat, esetenként védelme alá veszi a terjesztést?

Ezekre a kérdésekre keresve a választ kezdtem e téma felől érdeklődni, de a drogok kémiai és biológiai tulajdonságainak részletes bemutatásával, szeretnék hozzájárulni barátaim és osztálytársaim időben való tájékoztatásához, mert úgy látom, hatalmas veszéllyel állunk szemben és jobb a bajt megelőzni, mint a designer drogok kiszámíthatatlan hatásmechanizmusa által okozott bajt orvosolni!

Margit Marianna

Designer drogok 

Búcsú az iskolától

A naptárban már júniust írunk. Még csak most fogtuk fel, hogy mindjárt itt az általános iskolai évek vége, örökre el kell búcsúznunk az iskolánktól. Elérkezett ballagásunk napja. Ezzel lezárul életünk egy szép, élmény dús szakasza, s kitárja felénk kapuit a nagyvilág. Ezután nehezebb, felelősség teljesebb éveknek nézünk elébe, amikor gyakran kell egyedül, szüleink és tanáraink nélkül döntenünk egy-egy fontos kérdésben. A jövő bizonytalansága és az előttünk álló küzdelmek szorongatják lelkünket, búsulnunk azonban nem szabad, az itt kapott útravalóval felvértezve kell szembe néznünk a ránk váró küzdelmekkel.

Nyolc éve már, hogy elsősként félve léptük át az iskola kapuját. A tanító néni vezettek be bennünket az írás, olvasás rejtelmeibe. Nehéz és izgalmas évek voltak ezek.

Majd következett a felső tagozat. Csupa érdekes tantárgy: történelem, földrajz, fizika, kémia, nyelvek. Ahány tantárgy annyi új tanár. Jöttek a hétköznapok, melyek tanulásból, tanulásból és tanulásból álltak, de ezt is átvészeltük, néha rossz, máskor jó kedvel. Voltak feledhetetlen élmények is. A kirándulások, születésnapok, bulik, diákcsínyek emlékei.

Búcsúzunk Osztályfőnöknőnktől – Oszinktól - , tanítónőnktől, tanárainktól, ,igazgatónőnktől-kiktől bármikor segítséget kérhettünk, kikre mindig számíthattunk s kikben megbíztunk. Köszönet nekik, hogy közösségé kovácsolták osztályunkat, megtanították, hogy legyenek céljaink, vágyaink és harcoljunk értük. Kérjük, felejtsék el a velünk kapcsolatos rosszakat, s csak a jóra, szépre emlékezzenek.

Hálásak vagyunk szüleinknek a gondoskodásért, szeretetért, támogatásért, amit minden nap megkaptunk Tőletek! A gyermeketek életében lezárul egy szakasz. A kicsi, bátortalan, csetlő-botló kisgyermekből középiskolás lesz. Már nem fogjátok kezünket, de tudjuk, hogy szeretetek, türelmetek, aggódásotok mindig elkísér minket.

Kedves itt maradó diáktársaink, kérjük, próbáljatok helytállni, szorgalmasan, kitartóan tanulni. Őrizzétek meg iskolánk jó hírét, melynek emléke örökké szívünkben él.

Végül nektek, búcsúzó nyolcadikosok, üzenem „Sose hagyjon el benneteket a remény!”

Ifj. Margit Zoltán

Akarsz-e játszani?

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindíg, mindíg játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfõre ülni,
borból-vízbõl mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani, mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú õszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubinteát és sárga páragõzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez az utcaseprõ, szegény, beteg ember,
ki fütyörész az ablakunk alatt?
Akarsz-e játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz-e játszani boldog szeretõt,
színlelni sírást, cifra temetõt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

Kosztolányi Dezső

A cirkusz mehet...

A cirkusz megérkezett, a műsor lefutott és mehet a következő előadáshelyre. Nevezetesen a választások nevezetű össztársadalmi tragikomikus bohózatról lenne szó, amely lezajlott Szerbiában egy-két rengéssel, de nagyon transzparensesen-demokratikusan, legalább, ezt szajkózta a média éjjel-nappal. A jól bevált műsor állta a helyét, addig szavazunk, amíg ki nem választjuk a megfelelőt, avagy borítékolt a befutó...

Új nincs a nap alatt a pap is markát tartja és a misekönyv is pénzbe kerül, avagy a hitoktatót is meg kell simogatni, ezt Barabás is tudta és fejhosszal megnyerte Kajafás "lezsírozott" választását Barnabas - a názáreti Jézus ellenében, érdekes kommunikációs trükk volt, majdnem egybecsengő jelöltneveket zengetni a tömeggel (Barabás / Barnabas), Pilátus sem értette, de Kajafás a választási bizottság elnöke pontosan hallotta a Barabás nevet! A gyilkos nyert Jézussal szemben, meg lett utána vaskosan magyarázva a megváltás teóriájával, meg lett a gonosz váltva és nem a jóság, józan paraszt ész logikájával, de kit érdekel, hogy mit gondol a paraszt, amely lassan a szó szoros értelmében múltbéli foglalkozás lett a szemünk láttára.

Mi lett volna, ha Jézus a názáreti ács - τεκτων fia nyer a választásokon? Békét hozott volna népének? Nem kellett volna Egyiptomba menekülniük? Róma időnap előtt visszahúzta volna öldöklő légióját? Péter viaskodott volna a kakassal? A római császár hithű katolikus lett e volna? Róma lett volna e vallási központ, avagy jogosan Názáret, netalán Betlehem? Erről van szó! A megoldás kulcsa, hogy mi nem lett, erről kevésbé gondolkodunk és foglalkozunk, itt ott egy két írás elcsúszik, majd nagy csend, kettő kereskedelmi ünnep (húsvét, karácsony), ennyi?

Lám a győztes írta a pergamenre a történetet, amely a legtöbb esetben szubjektív, aktuális hatalmat dicsőítő propaganda iromány, ennyi!

Az eredményeket nem ecsetelem, mert nem fontosak, tudjuk a győztes nyert a vesztes meg veszített, egyszerűség ugyebár! Az idő és a föníciai találmány megoldotta a problémát. Kicsit azért poroltam le a témát, mert kívülállóként nevetséges volt számomra végignézni a "lufi" árulását, mert ugyebár az üres konyhában kelekótya a szakácsné meg a kis-kuktája. Nagyon akartak a flúgos futamon résztvevők bizonyítani, ment a "szájkarateszamurájság" hónapokig!

Egy biztos a "délimagyar" pártpropaganda kizárólagossá vált, egy a zászló egy a tábor egy a pénz elmélet alapján feltették a szemellenzőt és irány a fal, mert a falból ki kell verni a téglát. Bummm! Kemény volt a fal és a tégla sem pattant ki belőle, bár mozgolódni kezdett úgy magyarosan, de lényegesen meg sem ingott, csak ketté repedt egy picinykét.

X-elt a ketté szakadt a nagy barátság, immáron kettő oldalról szemlélve a falat, amely egyre nagyobb falattá kezd válni! A gond, hogy egyre kevesebb az itthon maradt Kőmíves Kelemen, mert ugyebár nem várja meg a beígért nagyon szépet, hanem elejibe ment és itt hagyta a csókai papot is a hitoktatójával, meg a csapjával egyetemben, mint Móra Ferenc egykoron tette, amikor a boroshordót szerette volna csapra verni a Tűzkőhalom vallatása után...

Ki foldozza be a falat, amely picinykét megrepedt, ha már Kőmíves Kelemen is elhúzott innen? Ez a kérdés! E tényt a a lufi árusok észre sem vették! Pontosan úgy történt, mint a csókai húsgyárban ahol a végére mindenki ott volt, csak a hentesek szorultak ki még a fizetés listáról is...na - ná, hogy csőd! No de ki vitte el a pecsétet, mellyel nem hitelesíttethetett a kettészakadt barátság egyik fele legálisan? Ki volt az auctores (pártoló) és ki volt a legislator (indítványozó), hogy így történjen? Persze, hogy Kajafás reinkarnációja lehetett!?

Idáig semmi gond, összevesztek a legények a hatalmon, de nevezhetjük pipának is! Addig sincs semmi gond még egymással foglalkoznak, a gond akkor kezdődik, amikor a cirkuszba másokat is be szeretnének cibálni és nem értik, hogy vannak másképpen gondolkodók, akik nem kíváncsiak a cirkuszi mutatványosokra!

A cirkuszból kimaradók, -ingyen jegyük lehetett volt rá, nem éltek e szép nagybecsűs lehetőséggel! Egyszerű, ha a demokráciának nevezett zászló alatt úszkálna a hajó még meg is értették volna, de Makó is messze került Jeruzsálemtől, így a másképpen gondolkodók elfogadásától még messzebb kerültünk...

Most vagyunk abban az időszakban, poszt választási szindrómának nevezném, ahol még a párttagok utóhatásként, rohangálnak, mint a mérgezett egerek, vélt és valós ellenségeket keresve sikertelenségük ellenkezőjének bizonygatása céljából!

Minden választási cirkusz más, e választás még jobban a társadalmat, arra a vakvágányra sodorta, ahol a becsületes kétkezi munka szégyen, a hit az bűn, ellenben tehetséges ember az ki lop, csal, hazudik. A korrupció lételemként lett feltüntetve, a kiváltságosok mindent megtehetnek címszó alatt. A média teljesen pártok általi letenyerelésben szenved, a társadalom létminimumra szorítva minimálbéreken tengeti életét. A vezetők nem számon kérhetőek és nem elszámoltathatóak, pedig minden tettük a nép demokratikus jólétért történik. A magyar kisebbség, meg fénysebességre kapcsolt szülőföldje elhagyása érdekében, talán a tökéletes érdekvédelem végett...

A pénz és az idő döntött, itt már nincsenek oldalak jobb, bal, közép, itt éles érdekek húzódnak meg és aki ellenáll az megy a perifériára jobb esetben, rosszabb esetben a cirkuszba mehet illuzionistának...

A cirkusz mehet, találkozunk négy év múlva, ingyen jegy vár majd rád és egy két virsli, talán szendvics és egy fűtött busz télvízidején Pestig, ha addig túléled a több fájdalom felé vezető haladást...

Margit Zoltán

Broken - Törött

If you want control
without any pain
How long will you suffer
How long you reign

You see the friend that I knew
can not be found
Replaced by another
Wearing his crown

There's a place where I go
without any sound
Only you can reach me
Only you're allowed

Then you're so far away
You're so far from here
Do you remember
a time without tears

When you're falling
I will catch you
You don't have to fall that far
You can make it
I will be there
You were broken from the start

And you were a child
You'd dream all day long
You'd dream of the future
And get lost in your songs

Now that time has gone
It's lost for you now
Words long forgotten
Forgotten somehow

When you're falling
I will catch you
You don't have to fall that far
You can make it
I will be there
You were broken from the start

Magyar fordítás:

Ha ellenőrzést akarsz

Fájdalom nélkül

Milyen hosszan fogsz szenvedni

Amilyen hosszan uralkodsz

Látod a barátot, akit ismertem,

Már nem találod

Kicserélték egy másikkal

Aki az ő koronáját hordja

Van egy hely, ahová tartok

Minden hang nélkül

Csak te érhetsz el,

Csak neked megengedett,

Aztán messze vagy

Messze vagy innen

Emlékszel-e még

A könnyek nélküli időre?

Amikor zuhansz

Elkaplak

Nem kell olyan messzire esned

Meg tudod csinálni

Én ott leszek

Már eleve törött voltál

És amikor gyerek voltál

Egész nap álmodoztál

Álmodtál a jövőről

Majd elvesztél a dalaidban

Most az az idő elmúlt

Elveszett számodra

A szavak rég elfeledettek

Valahogy elfeledettek

Amikor zuhansz

Elkaplak

Nem kell olyan messzire esned

Meg tudod csinálni

Én ott leszek

Már eleve törött voltál

TÖRÖTT

Ha fájdalmak nélkül

akarsz uralni mindent,

meddig kell szenvedned?

Meddig maradsz trónon?

Látod, a régi barát,

már sehol sincs.

A helyén már más ül,

és a koronát ő viseli.

Van egy hely, ahova

hangtalanul járok.

Ott csak te érsz utol,

mert csak neked szabad.

Aztán már messze vagy tőlem,

oly távol innen.

Emlékszel azokra a

könnyektől mentes időkre?

Ha elbuksz,

én felemellek

és nem zuhansz a mélybe.

Képes vagy rá,

én melletted állok, noha

törött voltál kezdettől fogva.

És gyermekként

egész nap álmodoztál.

A jövőről ábrándoztál

és a világodba burkolóztál.

Ez az idő elmúlt mára,

rég eltűnt számodra.

A szavak már régen

feledésbe merültek.

Ha elbuksz,

én felemellek

és nem zuhansz a mélybe.

Képes vagy rá,

én melletted állok, noha

törött voltál kezdettől fogva.

Elnökünk, a néped éhes!

Bármennyire is strapabírónak meg elnyűhetetlennek mutatkozik a mi miniszterelnökünk, előbb-utóbb csak kiütköznek rajta az elfáradás nyomai. Most még alighanem úgy van ezzel (mondhatnánk ironizálva), mint az Ady-vers híres muszáj hőse, akinek dőltére Tökmag Jankók lesnek, neki viszont minden körülmények között meg kell maradnia Herkulesnek.

Az ország első embere politikai hatalmának, erejének a teljében van – olyannyira, hogy éppen most készül bebetonozni az egyeduralmát újabb négy szűk, keserves esztendőre, a lakosság józanabbik része pedig most még valóban csak hátulgombolós, lecsúszott zoknis Tökmag Jankó állapotában leledzik, és várakozik a csodára meghipnotizáltan. A fajankók évek óta éltetik, hatalmon tartják a fosztogatójukat, az eltiprójukat és egyre csak terjed a politikai bűz, amit nekünk kell szagolni.

Tiszta erőből dübörög a vándorcirkusz, elnökünk a választási kampány sűrűjében rendíthetetlen Terminátor módjára járja az országot keresztben-hosszában: időt nem sajnálva, pénzt nem számítva, fáradságot nem mutatva. A saját politikai rendezvényeire buszokat meg hozzá utasokat is bérel, felelevenítve ezzel a szocialista nyolcvanas évek végén felvirágoztatott rosszemlékű „mítingturizmust”.

A beintésre mozgósítható tömeg mindig indulásra készen áll. Főként időmilliomos munkanélküliek és unatkozó nyugdíjasok jó kis napidíj fejében kaphatóak egy-egy hétvégi – politikai agy-nagymosással egybekötött – városnézéses kirándulásra. A vándormítingelőknek még szendvicset meg itókát sem kell csomagolniuk az útra, mert a miniszterelnöki figyelmesség, a jó atyai gondoskodás az ilyesmire is kiterjed. És mint arról a szerb nyelvű sajtó beszámol, egy-egy ilyen politikai célzatú kiruccanás (az élményen túl) még kevéske pénzt is hoz a konyhára. A legutóbbi haladó párti bemutatkozás alkalmával, amit Šabacon, a helyi sportcsarnokban tartottak, napidíjként ezerötszáz dinár ütötte a zsoldos tömegcsinálók markát. És amíg mások az ilyen napszámért tíz órát dolgoznak, addig az elnök fogadott, pénzen vett uszályhordozói szervezetten vonulnak városról városra, helyszínről helyszínre, és ültő helyükben csak éljeneznek, tapsolgatnak, reklámtáblát szorongatnak meg zászlót lengetnek. Nem csupán az otthoni unalmas hétköznapokból való kimozdulás van jótékony hatással a szervezetükre, hanem a lelkes, hipnotikus programbeszéd is megteszi a magáét. S ha időközben kicsit felheccelik magukat, az is kimondottan jót tesz a vérkeringésüknek.

Az előre megírt forgatókönyv szerint levezényelt tucatrendezvényeken általában nem történik semmi említésre méltó. A kivétel is csak erősíti a szabályt. Ilyen volt a Pancsován megtartott választási pártbemutatkozás, amikor is egy aprócska homokszem került mindig olajozottan működő gépezetbe. Olyan zsenánt dolog, olyan gyalázat esett meg, ami csak igen ritkán szokott: az összesereglett tömegből valaki beszólt a miniszterelnöknek. Váratlanul, gátlástalanul, jól érthetően és jól időzítetten.

A szónok a szépen vasalt szövegében éppen ott tartott, hogy:

„Tudom, ebben az országban sokan nem érzik még a javulást. Nem vagyok se vak, se süket, tisztában vagyok azzal, hogy az emberek nehéz körülmények között élnek és hogy milyen sok a szegény.” 

Erre jött az elkeseredett reagálás: 

„Éhesek vagyunk! Elnökünk, a néped éhes! Tudod-e, elnökünk, hogy húszezer dinár a fizetésünk?”

A mi elnökünket azonban nem olyan fából faragták, hogy meglepődjön vagy akár csak egy másodpercre is kizökkenjen a nyugalmából, így azon nyomban meg is felelt a szemtelen bekiabálónak: 

„Tudom, barátom, jobban tudom, mint bárki más! Ezt csinálom én mindig, járom az országot, látom, hogy milyen sok a szegény.”

Később arról olvashattunk, hogy a magaspolitikusi igehintés még véget sem ért, a neveletlen rebellist a rendőrség már elő is állította. Hogy mi lett a sorsa, arról egyelőre nem szólnak a beszámolók. Amikor az eset után az elnök urat a „pancsovai incidensként” elhíresült történésről kérdezték, hogy érte-e bántódás a bekiabálót, azt válaszolta, hogy reméli, nem történt baja.

A kimerítő országkormányzás és megfeszített kampánytempó azonban még a mi acélemberünkön is kifog, még a délszláv háborúkban harcedzett politikust is kicsinálja. Ezt pedig azért lehet erősen gyanítani, mert a napokban – alighanem egy gyenge pillanatában – elszólta magát. Olyasmi szaladt ki a száján, hogy amint sikerül aláírnia a kínaiakkal egy fontos adásvételi szerződést, rögvest szabadságot vesz ki és pihenőre tér. S ezt a szent napot már alig várja. Nos, a harminchat-millió eurós üzlet tegnap megköttetett. Elkelt a smederevói Vasművek, a HBIS (Hebei Iron and Steel) nevű cég megvette.

Így hát elnökünk, szavatartó ember lévén, most majd pihenőre vonul. Elvégre már alig várja. Meg mi is. Az elvonulását. Végleg. Azt.

Szabó Angéla

Dobacivanje Vučiću na mitingu u Pančevu: Gladan ti je narod! 

Szerbia kormánya az utóbbi években Európa-szerte elismert gazdasági eredményeket ért el, a kormányzati teljesítmény nyomán Szerbia erős, tiszteletet érdemlő pozíciót szerzett, Magyarország és a Szerbiában élő magyarok érdeke pedig pontosan egy erős és tiszteletre méltó Szerbia - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a nyugat-bánsági Pancsován a Szerb Haladó Párt (SNS) választási rendezvényén.

Péter a vajdasági magyar szegény és éhes...hármat kukorékolt a kakas húsvétkor...hármat...

Csókán besült a mutatvány… BOJKOTT !!!

A helyi járulék bevezetéséről szóló indítvány balul sült el. 

Szerbiában nem történt a módszerváltás óta semmi változás (kivétel Belgrád pár várossal ill. határzónákban tartozó pár község), ha a visszalépések sorozatát nem tekintjük annak, továbbra is az intézmények erősen centralizáltak, központból irányítottak, ami meg nem tartozik ide, annak útját meg pártközpontból egyengetik.

Miről is van szó? Egy település nem egy önkormányzat, hanem több település alkot egy községet, e községet nevezik errefelé önkormányzatnak (politikai-pénzügyi hatalom). Egy településen belül lehet egy, ill. több helyi közösséget létrehozni. A helyi közösség(ek) polgárok csoportosulásaiból állnak (sicc) a törvény rendelkezése alapján, gyakorlatban pártlisták és pártkatonákból tevődik össze a grémium, avagy a brancs, errefelé tanácsnak hívják.

A baljós árnyak már Csóka felett lebegnek egy ideje, jellemzően erős kisközösségről van szó, ahol az Úr szavát a vörös pártkönyv váltotta fel, tudjuk az a Janus-orczájú, ami immáron a demokráciát vette fel köntösként. Az elvtársak Urrá változási folyamatában, szemléletesen ez az a pillanat, amikor az egypártpolitikai-posztembrionális fejlődésben a vörös lárvából bábozódás után sárgás-kékes többpárti pillangó kerekedik, no nem az Úr nevében, hanem a fő pásztor gamós botjával irányítva…

Előzményekre odafigyelők látták már az eredményt (nem kell víznéző javas asszonynak lenni, ill. ólmot sem kellett önteni a tejbe…), amely félre lesz magyarázva, nem úgy látjuk mi, az eredmény jó csak rosszul lett tolmácsolva, - mert megmagyarázni, ill. a csillagot is lehazudni az égboltról az ez idáig működött, de mi is történt?

A februárban megtartott Csóka Községi Képviselő Testület ülésén, a tisztelt ház megszavaztatott egy szabályellenes határozatot, amellyel meghirdették a csókai Helyi Közösség helyi járulékának újabb tíz évre való kirovását Csóka lakosságának a nyakába, nevezetesen e év május elsejétől - József a munkás napjától 2026 áprilisáig 102,5 millió dinárt. A magyar többséggel vezetett önkormányzatot elhagyta koalíciós partnere a demokrácia zászlaja alatt, így a leendő haladó arával és a színjátszó taligával vitték végbe e frigyet-határozatot.

Miért szabályellenes e határozat? A saját határozatát hagyta figyelmen kívül  a testület, ahol is meghatározta, hogy a lakosság 10% írásos támogatásával írható ki a népszavazás… A jó öreg diktatúra, a kisebbség tudja, hogy mit akar a többség és mi a jó neki, persze, ha a választottak zsebe jól dagad… No de STOP!

További szabályellenesség, amellyel a közvádlónak a demokráciában foglalkoznia kellene:

-Honnan a polgárok csoportjának – csókai Helyi Közösségnek a választói névjegyzék?

-A polgárok igazoltatását, személyi adatainak használatát, mely szabályzat, törvény engedélyezte?

-A holtak miért szerepelnek ezeken a listákon? Kegyeletsértés?

-Ki finanszírozta e népszavazást, és milyen eszközökből?

-A tíz napig tartó népszavazást ki felügyelte? (diktatúrában is egy napig tartott a szavazás…)

A tíz nap szavazás, az a kommunizmus alapötlete, addig szavazunk, ameddig ki nem választjuk a megfelelőt…

-Ki garantálta a szavazás tisztaságát? (Perwoll, Ariel,Domestos…)

Amiért fő a feje a honatyáknak a polgári demokráciában, hogy a csókai Helyi Közösség folyószámláján beragadt 42 milliócska, -dinárban, mert céleszköz és csakis a szennyvízelvezető rendszer kiépítésére lehet fordítani, amely időközben kiépült, csak egyéb trükkökkel húzták az időt, de a pénz maradt, amelyet át kellene csoportosítani a levágott villanyáram újra bekötésére, pocaknövesztő bulikra és jó szomszédi "road-show-okra"…

Csóka készül Guinnes rekordok könyvébe a tíznapos balul besült népszavazásával, ahol is a 3554 polgárból (holtakkal együtt) 655 polgár járult a maratoni urnák elé, azaz 18%! Az eredmény: 401 polgár NEM-el voksolt 61,2% (!) és a hatalompártiak meg 249-en IGENT-t mondtak ez a voksok 38% (!).

Csóka HK helyi járulék népszavazás
Create column charts

A főkolomposok nem vonták le a következtetéseket és újra szeretnék a népet maratoni népszavazásra invitálni, ahelyett, hogy a demokrácia szabályait szem előtt tartva, rögtön és visszavonhatatlanul lemondanának és elkotródnának a közéletből!

A nép bizalmatlanságot szavazott meg, ezt az elsők nem értik meg! Elsők, az utolsók döntöttek, ha nem érthető, gondoljátok át, hogy megértsétek, egyszerű, mint a parasztpofon: még egyszer leírom: a helyi járulék bevezetéséről szóló népszavazás balul sült el! A nép bojkottálta, azt ami számára nem megfelelő! Kár erőlködni a nép döntött és sajnos a népnek igaza van!

Rögös az út a demokráciában, nagyon rögös, így lesz Csókán a vörös lárvából bábozódás után sárgás-kékes többpárti pillangó…

Nincs vége, áprilisban újra szavazunk, az eredmény olvasható, már aki tud a baljós árnyakból olvasni!

Addig is az erő legyen veletek!

Margit Zoltán

"A félelem az árulás és fájdalom világa az elnyomás világa olyan világ amely nem irgalmasabb hanem könyörtelenebb lesz ha ki forr." GO

Illés Zsolt ismét szabad ember - temerini fiú

Illés Zsolt ismét szabad ember. 

A 13 évre elítélt negyedik „temerini fiút” március 8-án engedték ki a börtönből.

– Milyen érzés – majd 12 év után – újra szabadon sétálni az utcán?

– Furcsa ez a szabadság, még szokatlan, hogy oda mehetek, ahová akarok. Rám köszönnek, megszólítanak, én meg csak nézek, mert ha ismerős is egy-egy arc, a nevekre már alig emlékszem.

– Hogy múlt el az utolsó bent töltött nap? Tudtál-e aludni azon az éjjelen?

– Úgy telt, mint a többi, beszélgettünk, társasjátékoztunk, az éjszakát átaludtam. Másnap reggel fél 9 tájban szólt a kapunál dolgozó rabtársam, hogy pakoljam össze a holmimat és utána jelentkezzek az irodában az elbocsátó céduláért. Mindenem, amim van, 2 táskába belefért. Kint már várt rám a bátyám.

– A bezártság elviselésén túl, mi volt nagyon nehéz?

– Kezdetben a fizikai, aztán pedig a lelki bántalmazás. A pszichikai tortúra, a gúnyolódás, a sértegetés, számtalanszor a fejemhez vágták, hogy nem 13 évet kellett volna kapnom, hanem 40 év büntetést. Az ilyesmi sokszor jobban fájt, mint a verés. De az is elkedvetlenített, hogy nem volt munka folyamatosan, pedig kitanultam az asztalos mesterséget és egy bádogos műhelyben is dolgoztam.

– Az igaz volt, hogy benneteket már a legelső pillanatban azzal fogadtak, hogy itt jönnek azok a temerini magyarok, akik megöltek egy szerbet?

– Igaz volt. Rögtön a bejáratnál letérdeltettek bennünket sorban, a folyosón, ott térdeltünk másfél órán át, és amikor elment mellettünk valamelyik őr, belénk vágott vagy adott egy pofont. Később egy másik folyosón falhoz állítottak bennünket. Az egyik őr verni kezdett, a másik meg rugdalni. Aztán az egyik a hátamat meg a fejemet ütötte a gumibottal, s amikor látták, hogy még mindig talpon vagyok, akkor a másik kirúgta alólam a lábamat. Mikor már a földön feküdtem, kaptam még egy rúgást és azt mondta az őr, hogy itt ilyen a fogadtatás. Aztán 4 napot töltöttem egy magánzárkában. Csak ágy meg vécé volt bent. A harmadik napon elvezettek kihallgatásra. Az arcom csúnyán feldagadt s a felügyelő megkérdezte, hogy mi történt velem. Mivel ugyanaz a börtönőr kísért el, aki részt vett a verésben is, és a kihallgatáskor is ott volt a szobában, azt feleltem, hogy elcsúsztam. Erre ő is lekevert néhány pofont, és amikor az őr visszavezetett a cellámba, párszor beleverte a fejemet az ajtóba.

– Kerültél-e életveszélybe a börtönben töltött évek alatt?

– Két ilyen eset volt. Egy megfázás szövődményeként 20 kilót lefogytam és úgy legyengült a szervezetem, hogy nem tudtam lábra állni. Erős fájdalmaim voltak, a börtönorvos azt állapította meg, hogy sérvem van. Felvettem 40 injekciót, de az állapotom egyre csak rosszabbodott. Akkor szóltam apámnak, hogy keressen sürgősen egy ügyvédet, mert nem élem túl. Az ügyvéd kivitt egy városi rendelőbe, ahol azonnal felismerték, hogy félrekezeltek. A másik esetben késsel rám támadott az egyik rabtársam, de nem tudott megszúrni, mert egy szerb fiú a kés elé ugrott, megmentette az életemet. Olyan szempontból talán szerencsém volt, hogy a rabok általában befogadtak, inkább az őrök voltak azok, akik piszkálódtak. Amikor az első letöltött év után Újvidékről áthelyeztek a Sremska Mitrovica-i börtönbe, 25 napot töltöttem magánzárkában (ez volt a kötelező karantén), utána pedig egy olyan épületbe kerültem, ahol 700 elítéltet zsúfoltak össze. Mi 81-en voltunk a szobában. A 700 rabra 4 börtönőr jutott. Rendbontás, verekedés naponta történt, és mire az őrök felértek az emeletre, hogy rendet tegyenek, leginkább már késő volt. A sérültet gyakran pokrócban vitték el. Amikor este kikapcsolták a tévét és behajtották a szoba egyetlen szellőzőablakát, hogy fény ne szűrődjön be rajta, akkor csak azt hallottam, hogy nem messze tőlem, megint vernek, püfölnek valakit. Bottal, vassal ütötték. Amikor engem megláttak a börtönőrök, fogadást kötöttek, hogy meddig bírom ki abban a pokolban. Volt, aki csak 5 napot adott nekem, volt, aki még kevesebbet. Két és fél évet töltöttem ott…

– Mikor volt a mélypont, amikor úgy érezted, hogy már nem megy tovább?

– Apám halálakor, 2008-ban. Amikor megkaptam a táviratot, még abban reménykedtem, hogy hazaengednek a temetésére, mert kérték, hogy a halotti anyakönyvi kivonatát is juttassák el, de amint megérkezett, közölték velem, hogy mégsem mehetek haza. Ez volt a legnehezebb. Anyánk halála után amúgy is széthullott a család. Apám újranősült, fogta a 4 éves Karolina húgomat és követte a feleségét Magyarországra. Engem meg elvittek katonának, s mire leszereltem, már csak Jóska bátyám maradt… Most megint ő a támaszom. Befogadott a házba, ahol a feleségével él. Most itt vagyok náluk. A húgom is gyakran meglátogat. Ő a nevelőapjánál lakik. Jó lenne minél előbb munkát találni… És végezetül: szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítettek, támogattak.

Szabó Angéla